Félegyházi Hírlap, 1898 (16. évfolyam, 2-105. szám)

1898-10-13 / 83. szám

XVI. évfolyam jági kérdésekre, jelenti az alispán, hogy — a jégveréstől szenvedett vidékek kivételével — a kalászosak jó középterí­ést adtak. A szőlőtermés egyes vidékeken jó közepes, sok vidéken azonban gyönge volt. A szüret általában megindult s egyes helyeken már be is fejezték. A napirend egyéb tárgyaira térve, tu­domásul vették a társ törvényha­tságok át­iratait, a mezőgazdasági törvény némely intézkedéseinek megváltoztatása iránt s ab­ban a tárgyban, hogy az 1848 — 49 iki sza­­badságharczban küzdött honvédeink dicső tettei elismertessenek és hogy állást foglal­jon a vármegye a Kossuth Lajos szeplőtlen jellemének megtámadóival szemben. A két utóbbi körirat tekintetében kijelentette a közgyűlés, hogy ezúttal külön intézkedésre nincs szükség, mert Pest megye ezekben a dolgokban régen állást foglalt s ez ország­szerte ismeretes. A vármegye már régebben megsza­vazott 80.000 irtot a majsa—félegyházai h. é. vasút segélyezésére. — Most Mészöly László vármegyei jegyző előadása alapján — hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy ezt a pénzt a Pesti hazai első takarékpénztár­tól vegyék föl, 50 évi törlesztésre, a köz­úti pénztár terhére. A pénz fölvételével az alispánt bízták meg. Újfalu községnek a Szolnok— félegy­házai b. é. vasút segélyezésére vonatkozó határozatát a közgyűlés megsemmisítette, mert a helyi érdekű vasutak segélyezésére vonatkozó törvényes alakiságokat a község nem tartotta meg. Félegyháza város akkor, a midőn hozzájárult a Szolnok — félegyházai h. é. vasút segélyezéséhez, kimondotta, hogy addig, a m­íg a Borsihalom lerakója föl nem épül,­­0,000 frtot visszatart a segélyösszeg bill. A közgyűlés ma Mészöly jegyző elő­adása alapján azt a határozatot jóváhagyta. Kedden délelőtt 10 órakor folytatták a közgyűlést s a választásokat ejtették meg. Megválasztották félegyházi főszolgabirónak Endre Zsigm­ondot s az öt megüresedett szolgabírói állatra: Szabó Józsefet, Baky Imrét, Lipthay Sándort, Sárkány Ernőt és Antal Lajost. — Egy kis domb. A Kossuth utcza kövezése során sokaknak feltűnt, hogy a gimnázium előtt mint­egy 50 méternyi hosszú­ságban eg kis dombszerű emelkedés romja a nyílegyenes úttest szép perspektí­váját. Voltak, a­kik szemrehányással illet­ték ezért a m­énöki hivatalt s azt vitatták, hogy egy kevéske jóakarattal el lehetett volna ezt az emelkedést oszlatni. — Egy szakember, aki ismeri a kövezés terré­numát, erre vonatkozólag a következő fel­világosítást nyújtja: A úttest rendezésénél, illetve kövezé­sénél város szépészeti szempontból első do­log, hogy a kövezéshez szükséges feltöltés következtében a házak nívója Jne­sin­yed az úttest nívója alá. A gimnázium előtt, a­hol két utczából torkollik össze a vízleve­zető csatorna, úgy kellett az alapcsövezést végezni, hogy a lefektetett 1 m­. átmérőjű betoncsövek egy irányban legyenek az út­test alatt elhúzódó többi csövekkel. Miután pedig sem alább ásni, sem pedig feltölteni nem lehetett az úttestet- két megoldás lett volna. — Vagy vashíd segélyével áthidalni a levezető csatornák feletti úttest részét, a­mi 800 frt költségbe került volna, vagy pedig csövekkel segíteni a bajon. Ha két csövet 60 cm. kisebb átmérőjűt használtak volna, úgy az összetorkolásnál lett volna akadály s a viz lefoly­ása gátol­va lett volna, — Ily tehát nem maradt más hátra, mint egy méteres átmérőjű betoncsöveket fek­tetői le, ami természetesen emelkedést vont maga után a pályatesten. De ez az emel­kedés nem olyan szembeöltő s veszedelmes, hogy azért érdemes volna az igyekezetes és fáradságos munkát, amelyet a mérnöki hi­vatal kifejt a rendezés körül, oly kegyet­lenül megszólni. — Színház. Vasárnap délután Kö­vessi Goldstein Számija este az Ördög mátkája került színre. Hét­főn a Valeni v­ó­r n­á­s­z mint Csókáné felléptével Szaoda szerepében. Kitűnő játéka élvezetes estét szerzett. Kedden a Varázs­­gyűrűt mutatták be, amelyről tréfásan azt jegyezte meg egy vén színházi habitus, hogy felnőtt fiatal embereknek és serdülő leányoknak való, jelezni akarva vele, hogy frivol kifejezésben annyira bővelkedik a darab, hogy sok helyen m­ég a férfiaknak is pirulniuk kell. Az előadás pompás volt. Tibor Lórika, Pogány Janka, Németh, B­or­­bély és Breznay zajos tapsokat arattak. — Színészeink gyásza. A közönség, amely esténként élvezettel hallgatja az elő­adásokat, nem is sejti, hogy azok a vig kedélyő bohém szereplők, akik kaczagva dalolva mókáznak, mily ellentétes érzelem FÉLEGYHÁZI HÍRLAP rabjai egy­ röv­idke hét óta. A családnak, a társulatnak nagy betegje volt, akit ma, egy heti kínos szenvedés után megváltott a ha­lál. Fiatalon, egy szép reményű pálya kez­detén váltotta ma meg a halál 12-ik élet­évében dögözi Nagy Puskát, a színtársulat egyik tagját. Egy hete még játszott s ma már hideg tetemére borulva gyászolják sírva pályatársai. Temetése ma csütörtökön d. u. 4 órakor lesz Könyök­ utcza 1333. számú házból. Pihenjen csendesen a­z öngyilkos aggastyán. Közel a sír széléhez, jött arra a gondolatra Ipacs Tamás egy 84 éves szegény ember, hogy nem érdemes élni. Öngyilkosságra határozta el magát s sötét tervét je hó 11-én délután III. tized 1181. sz. a. lakásán végre is hajtotta Agya fölött egy szögre felakasz­totta magát s a­­sineg a nehéz te­st alatt el is szakadt, de már későn, mert Ipacs már akkor halva volt. Holttestét ott talál­ták meg az ágyban, ahova leesett. — Egy vaskályha teljesen jókarban, kürtökkel együtt jutányosan eladó. Czim a kiadóhivatalban. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. 8469/898. SZ. ki. Hirdetmény. Felhivatnak azon fuvarosok, kik az állami trachoma orvosok szállítását elvál­lalni hajlandók, hogy f. hó 14 én ,i. e. 9 órakor alá­iro­tt hivatalban relnkezzenek. Kelt Kun-Félegyházán, 1898. évi ok­tóber hó 10 év. Ulrich István, főjegyző. Városi publikáció. Kun Félegyh­ázán, 1898. évi okt. hó 9 én. Vagyonbukott Kósa G. és Társa csőd­­tömegéhez tartozó 3538 frt 60 kr. követe­lés és egy pár arany függő f. hó 1 - én d. u. 3 órakor a közjegyzői irodában elárve­­reztetik. A vármegyei legtöbb adót fizető név­sora a vármegyeházánál közszemlére van kitéve. Figyelmeztetik a lakosság, hogy a házadó mentességre vonatkozó kérvények csak akkor vétetnek tárgyalás alá, ha ab­ban telekkönyvi helyrajzi számok is ki van­nak tüntetve és a vázrajz csatolva. Figyelmez­tetik a lakosság, hogy az adót minél hamarább fi­assék be, mert már most az árverés minden hátraléko­s el­len megtartatik. A­kiknek birtokába adás-verés vagy öröklés czímén változás történt, azt az adó­nyilvántartói hivatalban jelenjék be. A Korona vendéglő 1900 év január 1-től kezdve 10 évi időtartamra a ga­da­sági hivatalban nov. 10 én d. e. 10 óra­kor haszonbérbe adatik a feltételek ott megtekinthetők. A tanyai iskolákban az előadások meg­kezdődtek, fediivatnak a szülök, hogy gyer-­­­m­ekeiket írassák be. A tanyákon az adóös­szeirás már meg­kezdődött, felhivatnak a tanyai lakosok, hogy adókönyveiket kéznél tartsák és azt az összeiróvak megmutassák, ne­hogy té­ves felvételnek legyenek kitéve A fehértói csárda épület nev­­­­én haszonbérbe adatik vagy örök áron is el­adandó. Ebn. a helyszínen. Az adóösszeiráshoz most hirdetés után­­ a gazdasági hivatal fuvarosokat fogad fel. CS­ARNQ K___ Ötletek. (Modern német ködökből.) RÜCKERT FR. (Vierzeilen.) Korán tanul az ember, Mondják az okosok. Károm volt már özönnel S most is bolond vagyok. (­An gereichte Pralen.) Mindennek, a mi érő, árát megfizeted. Egy egész szívnek ára, az egész életed. KINKEL GÖTTER. (Sprüche.) Az asszonyok homályt szeretnek, A világos bántó szemüknek. Előnyöd, ha úgy néz a lány, Mint félig elburkolt talány. WEHL FEODOR. (Gedenkspr­uch.) Napsugár és felleg árnya, Jó- és balsors eloson . Ha a tegnap kincse mára Megmaradt, már kész haszon. HAMMER JULIUS. (Guter Rath.) Kettőre jól ügyelj, ha Rózsát választanál .) Ne legyen kora reggel, Se késő este már. A hajnal pírja minden Rózsát pirosra fest. S nem látod meg a tüsköt, Ha már leszállt az est. BODENSTEDT FR. (Gedenkblätter.) Oly erényt sohase magasztaltam, A mely be nem vált a viharban; És soha azt a bölcs­séget, Melyet még nem próbált az élet. Kard nélkül vívni nem tanulsz meg; Lovat, gyakorlatlan, nem ülsz meg; A jó úszót az ár segíti, A rosszat meg alámeriti. Egy világváros rejtelmei. T­ársadalmi reg­iny. Irta: Zempléni P. Gyula. (Folyt.) MÁSODIK FEJEZET. (4) — Akkor nem bocsáthatom el addig, m­ig feleségemnek be nem mutatom ! — Ön igen szives ! — Bizonyára megtisztel bennünket azzal, hogy velünk teázik. — Itt hirtelen elakadt és ujjaival türelmetlenül pattantott, — mily kár­­ egészen megfeledkeztem arról, hogy m­a este nőmmel együ­tt bálba sz­án­­dékozom menni! — Annál több ok arra, hogy gyorsan távozzam ! — mondá. Jonston asszony és ezzel az ajtó felé indult. — De hiszen lemondhatnánk ! — Azt meg nem engedem ! — Kérem, van egy más kibúvónk is ! — monjdá Harder élénken ; a Thee­len-féle ház, melybe meghivattunk, a főváros leg­fényesebbjeinek és leg­vendégszeretőbbjei­nek egyik­-; lla el akar bennünket kisérni, nemre nézve igen könyü feladat lenne nagy sádat ott bemutatni! Jonston asszony vonakodva habozott. — Ön igen szeretteraértó - csak attól tartok, — hogy alkalmatlan leszek. —­ Sem­mi aggodalom, ragysád — szólt Harder, — de mindenesetre engedje meg, hogy nőmnek bemutassam ! Ezzel udvariasan karját nyújta neki. — Kedves nejénél már szívesen te­szem tiszteletemet, — felesé, mialatt karját Harderébe fűzte, —sőt kötelességemnek tar­tom azon nő iránt hódolatomat ifejezni, kinek férje engem oly barátságosan fogadott. — Éjjel nappal kész lovagja vagyok ! — válaszolt Harder lelkesen. — Nehogy igen sokat igérje n­­­inté őt tréfálva, — szavánál tarthatnám és aztán talán nem lennék képes minden fáradozásait kellően megjutalmazni ! Az ügyvéd egy oldalajtót nyitott meg és J'mston asszonyt a lakás azon részébe vezette, hol a magánszobák voltak, melyek­nek egyikében az ü­gyvédné éppen öltöz­ködéshez készült. HARMADIK fejezet: A mint az é etnek legtöbb ábrándképe, ép oly csalfa vol a rövid ideig tartó n­ár­­cziusi nap, mely a város, a pályaudvar és a zö­­­de­lő domb felett mosolygott, midőn J­asson asszony a nap déli órájában a vasú­ton megérkezett. Az esőcseppek, melyek megérkezte alkalmával és oly barátságtalanul üdvözöl­tek, a nap folyamában mindig sűrűbben hullottak és a késő esti órákban valóságos záporrá fejlődtek, a­mennyiben a légkör hideg csapadékába még hópelyhek is ve­gyültek. Sűrü ködfátyol terült el a város felett, ha az utczai lámpák gázlángjai a ned­ves páráknál fogva felényire elvesztették világító erejüket. De még mind e kedvezőtlen viszonyok sem­ voltak képesek a ragyogó lángtenger hatását csökkenteni, mely a város egyik legszebb terén fekvő sarokház felől özön­­lőtt. Ez a Thellen féle ház volt. Hogy e ház egy gazdag családnak lakását képezte és nem bérház volt, már abból is következett, hogy mindössze egy emeletből állott, míg ellenben a szomszéd házak, valóságos kaszárnyák gyanánt, 3 — 4 emeletre tornyosodtak, sőt még padlás­szo­bákkal is birtak. A közvélemény előtt a Theelen-féle házat fényes, mondhatni tiszteletteljes nim­busz övezte. (Folyt. köv.) Bejegyzések: K-Félegyházán, 1898. okt. 9-től okt. 13-ig. 1. Születések. Születtek: Fekete János, Majros Anna, Baló Szabó István, Mezei Mihály, Tóth Lajos, Némedi Varga Terézia, Földi Mi­hály, Kalmár Gyula János Ottó, Szabó Fe­rencz, Pál Kálmán és Pál Terézia ikrek, Bibok Mihály, Vakulya Veronika, Bari Sán­dor, Gallé Mihály, E­sze Mária, Csabai Franciska, Büki Anna. — Lapszám : 1134-1151. II. Halálozások. Elhunytak : Huszka Franciska 88 éves, Lantos Pál 3 éves, Halinka István 15 hó­napos, Dora József 20 hónapos, Hartmann Árpád 7 éves, Bárány Imre 8 hónapos, Horváth János 74 éves, Tóth­ Ilona 6 hó­napos, Tó­h Francziska 13 h­ónapos, Náná­u Rozália 8 hónapos, Bertus Ferencz 85 éves, Kanyó Mária 6 hónapos, Bajnóczi Veronika 2 éves, Majoros János 8 éves, Sziládi Fran­­cziska 9 hónapos, Kovács Krucsai Erzsé­bet 17 hónapos, Száraz János 5 éves, Fá­bián Ágnes 84 éves, Illés József 2 éves, Molnár Ilon­a 14 hónapos, Schweitzer Sán­dor 33 éves, Kürtösi Lucza 28 éves, Jaksa József 5 hónapos, Besze Mária 1 napos, Berecz István 9 hónapos­ — Lapszám • 819-843. III. Esküvők. Egybek­eltek: Dér Antal és Varga Te­rézia. — Lapszám: 283. IV. Eljegyzések. Eljegyezte : Balogh Pál Mészáros An­nát, — Zsadányi Sándor Csillag Máriát, — Kovács Lajos Szabó Erzsébetet, — B­a­nát Lajos Kürtösi Juliannát, — Földi Já­­nos Eszik Johannát, — Babusa István Va- Bidi Máriát, — Szabó Ferencz Hajdú Ju­liannát, — Nagy István Schönberger Fran­­cziskát. — Lapszám: 206—213. Főszerkesztő: Dobák Ferenci. Felelős szerkesztő: Pápay Jenő. Nyomatott Vesződi József könyvnyomdájában Kun-Félegyházán. 83-ik szám. Több nemzedéken keresztül a város legidősebb és legtiszteltebb kereskedő csa­ládjainak laka volt. Ha netalán az üzlet más modorban folyt most, mint a milyennek azt az előbbi évek hagyományai ecsetelték, ennek oka az új kor viszonyaiban rejlett. A jelenkor az életfentartáshoz más összegeket igényel, azoknak megszerzése más feltételektől függ, mint őseink idejében. Az élet a Theelen féle házban ember­emlékezet óta mindig egyforma volt. Csak egyszer — néhány év előtt — a város rossznyelvű emberei az ott történt kemény összeütközésekről tudnak regélni. De nemsokára megint minden elcsen­desült. Hiába, a világ már csak igen szereti a ragyogót elhomályosítani ; az okos embe­rek, kiknek önmagukkal is elég dolguk van, mitsem adnak az ily extravagáns városi pletykára.­ ­Előfizetési ára : L­átta ön már a magyar Fligende Blättert a „PILLANGÓ“ című lapot?? Minden kávéházban, kasinóban vendéglőben megtekinthető. Mutatványt ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, VI., Teréz-körút 36. 3 hónapra 1 tv­­.

Next