Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1914 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1914-02-15 / 7. szám

XXXII.—XV. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1914. február 15 7. szám. Zj HÍRLAP Megjelenik minden vasárnap reggel. Hirdetéseket és rek­lámokat a lap részére felvesznek az összes hirdetési irodák. A hirdetéseket, elő­fizetéseket, felszó­lamlásokat a kiadó­hivatalba (Vesszősi József könyvkereske­désébe) kérjük kül­deni. Előfizetési ár: Egy évre . . 8 kor. Fél évre . . 4 . Negyed évre 2 „ Egy szám ára 16 fill. A kéziratok a szer­kesztőségbe Vesszősi József könyvkereske­désébe küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. EGYESÜLT Szobrot Petőfinek. Kiskunfélegyháza, 1914. február hó 14. A nemesen érző lelkeknek hő óhajtása, hogy Petőfi Sándor szü­letésének száz éves évfordulójára itt álljon városunk közepén a nagy költő díszes él­őszobra, hogy időt­len ideig hirdesse a nagy világ­nak, hog­y a szerelem és szabad­ság lánglelkű dalnokának lelke itt született meg a mi városunkban, a kiskunoknak szabadságszerető lelke között. A szoborra van már 12 ezer koronán­k. Tehát nem vagyunk a kezdet kezdetén, csak a megkezdett tüzet egy kissé elhagytuk hamvadni. Hogy könnyű ezt láncra gyúj­tani, azt megmutatta" az a lelkes" és nagyszámú rendező bizottság, mely a szobor javára rendezett hangversenyre majdnem minden zajosabb előkészület nélkül né­hány nap alatt, mondjuk számok­ban 3 nap alatt ezer embert tu­dott összehozni, hogy jelentékeny összeggel emelje a szobor alapot. Ez­­ örvendetesen biztató je­lenség. Mutatja azt, hogy amidőn ne­mes és nagy célról van szó ná­lunk, még ebben a sivárságos anyagi világban is a lelkesedés le tudja dönteni a társadalom egyes rétegeinek elválasztó falait s egy nemes érzésben összeolvadva tu­dunk még igazán, őszintén és min­den hátsó gondolat nélkül lelke­sedni és áldozni. A felélesztett tüzet nem szó­­szabad többé elhamvadni engedni egy pillanatra sem. Oda kell törni minden áron, hogy a szükséges összeget elő­teremtsük. A szobornak a száz éves év­fordulón ott kell állani a város közepén. Ez lesz a mi ércbe öntött hálánk s a legméltóbb ünnepünk. Haladók nélkül életre kell kel­teni a régi szobor­­bizottságot, mely­nek vezető emberei közül kiszedte a maga áldozatait a könyörtelen halál. Egy lelkes, minden szépért és jóért lelkesedni és tenni tudó gárda áll rendelkezésre városunkban, csak egy hivó szóra várakozik, hogy tömörüljön az ismét felemelt zászló alá. Össze kell kötni a fonalat ott, ahol a Párkák ollója elvágta s s haladék nélkül meg kell kez­deni az országos gyűjtést, melyet a régi bizottság már előkészített és munkába fogott. A bizottság mozgató lelkei ott nyugosznak már nagyrészt a teme­tők csendes sorai között, de lelkük visszaszáll a mi lelkesedésünk szárnyán, hogy életerőt öntsön belénk a nemesen megkezdett munka bevégzésére. Petőfi Sándor, a tüneményes nagy költő, lelke meleg szeretjé­nek édes emlékei között ezt a vá­rost születése helyének mondta, itt írta a mi városunkban a Szülő­földemen című költeményét, m­ely­­lyel halhatatlanságot szerzett en­nek a kunvárosnak, mi büszkén követeljük őt a magunk fiának. Hát akkor tegyük meg a kö­telességünket is. Ha ő a mi városunkkal együtt halhatatlanná tette a magyar Al­föld száz meg száz ragyogó szép­ségét, akkor kell, hogy itt az Alföld szívében, a megénekelt Kiskunság régi székvárosában áll­jon ércszobra, rajta fénylő arany­­betűkkel az a név, melyről a költő túlvilági ihletéssel hirdette a jöven­­dölés című költeményében, hogy örökké él! . . Munkára hat városunk lelkes vezető emberei s amit megkezd­­tünk, azt sikerrel fejezzük is be. Nagykorú iparostanoncok beiratkozása. Eddig az iparostanonciskolák felügyelő bizottságai a 24 ik életévüket betöltött nagykorú iparostanulókat a iskolába já­rás kötelezettsége alóli felmentésre ajánl­­ták az egyes királyi tanfelügyelőségnek s rendszerint a kir. tanfelügyelők hozzá is járultak a javaslathoz, megadták a fel­mentést. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter azonban 1913. évi december hó 1- én kelt 126227- 1913.­VII-a. rende­letével kimondja, hogy ezután életkorra való tekintet nélkül az összes tanoncok iskolába való járásra kötelezendők, tehát nagykorú tanulók fel nem menthetők. A 30—40 éves, sőt néha idősebb családos emberek együtt járnak ezentúl a 12 éves tanoncokkal s a miniszter e szigorú ren­delete ellen nincs fellebbezés, hanem ta­nulni kell mindenkinek, a legkisebb inas­tól kezdve a legmagasabb rangú diplo­más emberig. Petőfi-est. „Szobrot állítani annak a mezítlábas kis­gyereknek, aki ittjártában megszentelte ennek a városnak útjain a port : jöjjenek ifjak és öregek. Szobrot állítani annak a félistennek, aki itt játszotta el gyönyörű gyermekségét, akinek itt csókolták hom­lokára az istenek a halhatatlanság egyedül­álló, fényes magyar csillagát: jöjjenek kunyhók és paloták.“ A krónikás laboratóriumában körül­belül ebben a pár szóban lehetne kivonni a rádiumot, a sugárzó lelket abból a ra­gyogó szép, közvetlen, kedves előadásból, amellyel Katona János dr. szerdán este a próféták fátyolos, ihletett hangján szí­vünk­re kötötte a Petőfi-szobor fogalmában élő kö­telességeinket. Igazi örömmel és minden reményre biztató megnyugvással számolhatunk be a Petőfi estnek fényes anyagi és erkölcsi sikeréről. Súlyos kiadásai után is 700—800 koronával, mint tiszta jövedelmével fogja SIPOS ENDRE épület- és műlakatos Kiskunfélegyháza Kalmár József­ utca 31. sz. Készít Teljes épület felszerelést, vasszerkezeteket, fűzött rendszerű idomvasablakokat, vas­ajtókat, rácskerítéseket és kapukat, sírkerítéseket és lámpákat egyszerűtől a legdí­szesebb kivitelig, fürdőszoba berendezéseket és tűzhelyeket minden nagyságban és kivitelben, ablak faredőnyöket és napellenző ponyvákat stb. stb. — Mindennemű javításokat szakszerűen végzek.

Next