Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1917 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-02 / 48. szám

XXXV—XXIII. évfolyam. Kiskunfélegyháza 1917. december 2. 48 szám. Előfizetési ár: Egy évre. . 8 kor. Fél évre . 4 . Negyed évre 2 . Egy szám ára 16 fill. A kéziratok a szer­kesztőségbe Vesszősi József könyvkereske­désébe küldendők Ké­zi­rat­okat nem adunk vissza. EGYESÜLT POLITIKAI HETILAP.­­ Megjelenik minden vasárnap reggel. Hirdetéseket és rak*­lamokat a lap részén felvesznek az összs hirdetési irodák. A hirdetéseket, elő* fizetéseket, felszó­lamlásokat a kiadó­­hivatalba (Vesszősi József könyvkereske­désébe) kérjük kül­deni. Az uj hadikölcsön. Kiskunfélegyháza, 1917. december 1. Az új, hetedik hadikölcsön alá­írásai igen szép eredménnyel folynak. Maga a koronás király volt az első, ki jó példaadással 12 milliót jegyzett az uj hadikölcsönre, hát ak­kor szerető magyar népe hogyan maradhatna hátra a dicsőséges végső győzelem kivívásában. Az uj nagy erőpróbára most van még egyszer nagy szükség. Most, amidőn dicső seregeink maguk előtt hajtják a hitszegő, alávaló tal­ánt, mely megrémülve s mindent vesztve húzódik vissza országa belsejébe, há­romszázezer emberét s majd három­ezer ágyúját hagyva kezeink között dicsőséges zsákmányul. Soha a hadi szerencse kedvezőbb körülmények között még nem fordult felénk emberfeletti küzdelmeinkben. Oroszország belefáradt negyed­éves küzdelmébe, milliós embervesz­teségeibe. Letaszította trónjáról zsar­nok kényurát, mert belátta, hogy hiába vérzett el az angolért, meg a franciáért, kiknek hazug diplomatái a beugratók szerepét játszották előtte, arra számítva, hogy az orosz nemzet vérezzen el a világ számító hatá­raiért. Oroszország legyűrte elnyomóit, a demokrácia kivivta emberi jogait s szabadságának biztosítása végett be­csületes őszinteséggel nyújtja felénk jobbját a békülésre, a békét meg­előző fegyverszünetre. Nagy dolgokat hord ez méhében. Kiszámíthatatlan következményei le­hetnek ennek! . . Ellenségeinket már­is kilelte a hideg, fogvacogva a félelemtől látják, hogy tovább már a kijózanodott Orosz­országot sem lehet megfélemlíteni s nem lehet barom módjára többé az iga elé fogni. A hitszegő olasszal együtt a gya­lázatos oláh is megjárta, az oroszok­kal való külön béke megkötése ese­tén neki is bele kell pusztulnia égbe kiáltó gyalázatos vétkeiért. Az angol és francia retteg már, hogy mi lesz most ? A nagy Isten büntető kezét kell látni abban, hogy hogyan torpadnak össze gonosz ellenségeink. Már érzik, hogy amikor vissza­utasították békés jobbunkat, akkor nagy bolondot csináltak. Ha milliós hadseregeink keleten felszabadulnak, akkor­­meg kell re­megnie nyugatnak. Eddig sem bírtak velünk, ezután meg majd letiporjuk őket s békére kényszerítjük őket, akik nagy álmaik részegítő deliriu­­mában fel akarták már osztani maguk között ezer éves s őseink vérétől megöntözött országunkat. De nekünk is meg kell értenünk a régi közmondást, hogy aki békét akar, az jól készüljön fel a bábomra. És, hogy ez nincs másképen, azt ez a negyed éve húzódó vérzivataros világháború a legjobban megmutatta. Az ország nagy áldozatkészsége eddig csak fokozta dicső katonáink ellentálló erejét és csodás harcké­pességét. Katonai felszerelésünk ki­válósága biztosította számunkra sok véres csatában a döntő nagy sike­reket. Hatalmas és gazdag ellenségeink elzártak bennünket az egész világtól, félvilág összes fegyvereit szegezték ellenünk, de még­sem bírtak velünk, legyűrni nem tudtak, mert az élet­­h­alál nagy küzdelme eggyé kovácsolt bennünket. Hatalmas nagy úr és a subás kis ember, a fényes palotájú gazdag s bogárhátu kis viskós sze­gény ember is mind nagynak mutat­kozott az áldozatkészségben. Amit az Isten adott erőben, ter­mésben, pénzben egyaránt, azt mind egybehordtuk. Saját erőnkből fedez­tük a háború milliárdos költségeit s vele csudákat tettünk, melyeket bá­mul az egész világ. Most folyik a végső nagy erő­feszítés az általános békéért. Most még egyszer meg kell mutatni áldo­zatkészségünket, most mégegyszer bele kell markolnia a gazdagnak duz­zadó erszényébe s kis embernek da­gadó kis lajblija oldal zsebébe s amit abban markolunk, azt a hetedik s ha a jó Isten is segít, az utolsó hadi­kölcsönre kell jegyeznünk. Hiszen amit a hadikölcsönre szá­nunk, azt az utolsó fillérig magunk­nak adjuk. A nemzet egészének és az egye­seknek minden áldozata megtérül az­zal, hogy a hadikölcsön a magas ka­matot nekünk hozza, nem az idege­neket gazdagítja, hanem önmagunkat. És sokkal bővebben kamatozik majd később az által, hogy a hadi­kölcsön révén biztosított győzedelmes szent béke nemcsak szabadságunkat és függetlenségünket óvja meg, de gazdasági fejlődésünkre és jövőben való megizmosodásunkra is korlátlan és dús teret nyújt. Most kell még egyszer nagynak mutatkoznia a magyar nemzetnek s meg kell mutatni az egész világnak, hogy lobogó lelkesedésünk még min­dig a régi lánggal ég. És a lobogó láng pedig a pokol tüzeként fogja égetni ellenségeinket siralmas katonai kudarcaik után. Legendás hőseink vérükkel meg­öntözték a hazai szent földet, hogy új ezredévig termékeny legyen, a poklok tüzével pedig égessük el mi ellenségeink földjét, hogy abból többé soha ki ne kelhessen a világháború pusztító gonosz démona. Utazó bíróságok az áruuzsora ellen. A kormány fontos újítást léptet életbe az ár­drágítók üldözésére és az áruuzsora meg­szüntetésére. Egy bíróból, egy ügyvédből és szakértőkből összeállított bíráskodó bíró­ságok fogják legközelebb a vidéki városo­kat beutazni. A bíróság előtt bárki panaszt emelhet árdrágítás vagy áruuzsora miatt. Ezek a bíróságok statáriálisan azonnal ítél­keznek az árdrágítók fölött. A bizottság működését a belügyminiszter és a közélel­mezési miniszter egységesen szabályozta. Nem maradhat föld­műveletlenül. A földmivelésügyi miniszter rendeletet inté­zett a városhoz, melyben fölhívja, hogy a gazdaközönség minden erejének teljes meg­feszítésével, hazafias kötelességgel igyekez­zék a jövő évi termés biztosítására szük­séges gazdasági munkálatokat elvégezni. A hadviselés és a közélelmezés szempontjából annyira elsőrangúan fontos kérdés az, hogy a termőföld ne hagyjon cserben bennünket, hogy minden rendelkezésre álló erőt és eszközt igénybe kell vennünk a termelés előmozdítására. Friedman Mór m. kir. állatorvos uj lakása : Dobó­ utca 7. szám. Lapunk kiadóhivatalának telefon­száma: 65. H­ÍREK. A karácsonyi vásár! Nosza rajta, csak előre! Megnyílott a vásár! Most bámulna, ha még élne. A kínai császár! Vásár támadt, kofa nélkül, ki nem hiszi lássa.

Next