Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1917 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-30 / 52. szám
HÍREK. Az uj esztendő. Eltemettünk ismét egy gondterhes évet, Hadd szóljon ajkunkról búcsúztató ének, Legyen nyugodalmas az ő pihenése S ne légyen meggyűlölt szegénynek emléke; igaz, rosszat is tett, nem is egy esetben, Igen nagy űrt hagyott számtalan szivekben, Sok könnyet hozott ő és kevés vigságot, Piros vérbe fagyva hagyta e világot, Ő is kedvezett a hadiszállítóknak , Akik örvendtek a kékhasú bankóknak, Barátság, szeretete nála nem járta, A sok felebarát egymást borotválta, Nemcsak borotválta, sokszor meg is nyúzta S bőrét eladni a piacra húzta. Sok pénz fogyott el a lőporra, puskára, De azért a békét mind csak tőle várta. Nem hozta meg ő se, csak a reménységét, így érte el lassú kimúlással végét. * Hs * Uj remény dagasztja keblünk epekedve, Be lesz töltve ime, mindannyiunk kedve, A szép uj esztendő megérkezik végre, Amely nem visz minket talán újra jégre. Üdvözölve légy hát, drága csöppnyi gyermek! Kinek lábainál epedve hevernek, Reménnyel ajkukon élni vágyó népek. Töltsd be vágyaikat! forrón, esdve kérnek, Hozz a magyarnak is vig esztendőt végre, A sok bánat után ráfér e jó népre, Akinek nincs, adj jó tömött pénzes tárcát, Varázsold közénk a boldogság országát, Ne hozz többé könnyet, de sok vidám percet És a nagy pótadót szállítsd kissé lejjebb. A pincér minékünk csak tiszta bort töltsön, Adjon a bank végre váltó nélkül kölcsönt, Legyen jó bő termés búzába’ meg borba’ És a végrehajtót függesztesd fel sorba. Az adóhivatalt csukd be hogyha lehet, Ne méregesd szűkén többé a kenyeret. A múlt évi cukrot add ki kérünk szépen, Ne hagyj minket tovább ily keserűségben, A magyarnak végre hadd jöjjön meg kedve. Ne adj mindent néki kegyelemből jegyre, Adj, ha lehet mindent maximális áron, Ne rejtse az árut Maxi meg az Áron. Adj világosságot ne csak hébe-korba, Hogy a sötétben ne üssük egymást orrba. Itthon örvendhessen férj, apa és gyermek, Akik eddig elég port és füstöt nyeltek. Lakodalom legyen völgyben meg a hegyen, Vesszősinek éjjel-nappal dolga legyen. Eljegyzési kártyát szüntelenül gyártson . Ez a minimális , szerény kívánságom. Tüske. Egyházi kitüntetés. Megyés püspökünk igen szép figyelemmel épen a karácsonyi szent ünnepek alkalmával kitüntetésben részesítette a helybeli papság egyik nagy buzgalmu, kiváló munkásságú tagját, Sille István főgimnáziumi hittanárt, kit szentszéki ülnökké nevezett ki s feljogosította a piros öv viselésére. A megyés püspök a megkülönböztetett kitüntetéssel jutalmazni akarta azt a közel 20 esztendei buzgó fáradozást, mely a nevelői munka terén oly gazdagon gyümölcsözött, jutalmazni akarta azt a mély vallásosságból fakadó egyházi szolgálatot, mely a hit erősítésében látta a maga legszebb célját, de meg jutalmazni akarta azt a mély erkölcsi alapokon nyugvó társadalmi tevékenységet is, melyet Sille István a katholikus öntudat emelése érdekében fáradhatatlan tevékenységgel és sohasem lankadó buzgalommal kifejtett, melynek szép eredményét csak legutóbb is láthattuk a Kath. Erzsébet Nőegylet kebelében. Hogy milyen érdemes egyénnel szemben gyakorolta figyelmét a megyés püspök, mi sem bizonyítja jobban, mint az az igazi öröm, melyet Sille István kitüntetése keltett városunk egész társadalmában, melyet ő magas műveltségével, széleskörű ismereteivel, megingathatatlan férfiúi jellemével s a legnemesebb munka között eltöltött kiváló buzgalmával egészen meghódított. Hogy a katholikus nevelés terén zajtalan, de következetesen mélyítő munkája mily gyümölcsöző volt, elég csak arra az egyre hivatkoznunk, hogy közel két évtizeden át egész generációt nevelt a hazának a vallásossággal párosult hazaszeretet magasztos érzéseiben, mely tanítványai meleg szeretetét és mindenki hálás érzését szerezte meg számára. Az iskola, a szó s a toll hatalmával építette fel azt az épületet, melyre mindenkor büszkén tekinthet vissza a lelkiismeret lélekemelő nyugodtságával. Kívánjuk a szív őszinte melegével, hogy e szép karácsonyi kitüntetés csak lépcső legyen életének magasra emelkedésében. Ad multos annos! . . Lapunk t. előfizetőinek, olvasóinak, munkatársainak s barátainak boldog újévet kívánunk! Fehér karácsony. Az utóbbi években legtöbbnyire fekete karácsonyunk volt. Az idén azonban igazi fehér karácsonyban volt részünk. Még jókora hóréteg maradt meg a tartós hideg következtében az első havazásból. Karácsony estéjén azonban újra megkezdődött a havazás, az ünnepek alatti hóvihar egészen elborított bennünket újabb magas hóréteggel. Egyházmegyei hírek: Bodonyi János Antal kartali helyettes plébános, ki nálunk is működött, mint segédlelkész, pusztavacsi lelkész lett. — Dr. Bencsik Pál az újonnan felállított jászszentlászlói lelkészség első lelkipásztora december hó 18-án tette le hivatali esküjét dr. Baksay Károly püspöki helynök kezeihez. Hadikórházunk karácsonya. Méltó módon és bensőleg ünnepelte meg a karácsony szent ünnepét városunk hadikórháza, amelyet a még mindig tartó járvány miatt ezúttal a nyilvánosság kizárásával dr. Táby József kórházparancsnok sikeresen rendezett. Az ünnepély e hó 24-én d. u. 3 órakor kezdődött a Hymnus megnyitó énekével, amelyet a beteg katonák énekkara adott elő, mely után dr. Táby József kórházparancsnok lépett az emelvényre s magasztos szép gondolatokban teli beszéddel vázolta a szeretet és békessége nagy ünnepét. Utána következett Grossinger Antalnak „Egyszer volt, hol nem volt“ című gyönyörű költeménye, amelyet Török Antal egyéves önkéntes hatásosan és érzéssel szavalt el. A felemelő ünnepélyt a „Szózat“ hangjai zárták be, amelyet a megjelent orvosi kar, a sebesült és beteg katonák áhítattal hallgatták végig. Utána dr. Táby Józsefné urasszony áldozatkészsége folytán az alábbi ajándékok kerültek a beteg katonák között kiosztásra és pedig: 284 ‘0 kilós kalács, 4000 drb cigaretta, 200 csomag pipadohány, szivar, azonkívül befőtt, torta és 5 kg. saloncukor. Ágai Mártonné úrasszony szives adományozása folytán 240 drb diós és 240 drb mákos kifli és befőtt. Dinnyés Antalné úrasszony pedig dió és almával járult az adományozáshoz. Az ünnepély egy, az e célra alkalmas helyiségben folyt le, valamennyi betegállományú katonák részvételével, ahol még a szeretet ünnepét ízlésesen és dúsan feldiszített nagy karácsonyfa hirdette. A kiosztott ajándékokat a katonák jól eső örömmel fogadták hálásan köszönték meg. Éjféli mise. Ó-templomban az éjféli misén angyalikat gyönyörködtette az ájtatosságban elmerült buzgó katholikus közönséget. Evangélium és offertoriumra Peregi Mariska csengő, tiszta szopránja adott elő szólót, közben a pásztori és angyali karok felváltva adtak kifejezést bámulatuknak a távolban feltűnt kis Jézus születését jelző csillagnak zengettek hódoló dicséreket, a megszületett kis Jézus rászolya előtt. Másnap a 9 órai nagymisén ugyancsak angyali szóló és angyali karok töltötték ki a szentmise egyes részeit. Peregi Mariska mint angyali szóló szerepelt, az angyali karok szerepeit: Eszik Julianna, Rigó Vera, Tóth Gizella, Csudás Anna, Német Mária, Hideg Rozália, Tóth Fánika, Czombos Julianna, Bibok Róza, Jusztin Rózsika, Honti Piroska, Tarjányi Rózsi, Őze Böske, Forgó Agneska, Pallagi Bözsike, Zimány Rozália, Cseh Veronika, Gazdag Mariska, Vidács Erzsébet, Csenki Manci, Terjék Róza, Piroska Ilona, Tarjányi Valér, Berecz Mária, Fricska Róza töltötték be. A betanítással Ulrich Antal főkántor fáradozott, kinek előadott orgona számai szépen juttatták érvényre a pastorellák zengzetes melódiáit. El nem csépelt gabona. A tanácsnak tudomására jutott, hogy Fazekas Szűcs Pálnak a határban 37 kereszt gabonája van elcsépeletlenül. A tanács most sürgősen felhívta a birtokost, hogy amennyiben 8 napon belül el nem csépelteti a gabonát, azt az ő költségére a város fogja elvégeztetni. A határozat nem elég szigorú, mert a mai viszonyok közt egy szem gabonát sem volna szabad a pusztulás veszélyének kitenni, nemhogy 37 keresztet, mikor a gabonára nagy szükség van. Pásztorjáték. Az Iskolanének vezetése alatt működő ..Leányifjúsági Egylete 26-án 4 órakor pásztorjátékot rendezett. Szabó János „Betlehemi bakter“ című gyönyörű kétfelvonásos karácsonyi játékát adták elő a Constantinum iskolai színpadján zsúfolt ház előtt. Az előadás szép sikere a műkedvelő szereplők színpadi készségére és a vezetők lelkes ügybuzgóságára vall. A sertések rekvirálása. A közélelmezési miniszter a sertések rekvirálását a város területére is elrendelte. A rekvirálást a Haditermény Kvt. megbízottai fogják végezni, kik ezen teendőjük végzése közben hatósági személyeknek tekintendők. Figyelmeztetjük azonban a lakosságot, hogy a Haditermény csak oly sertéseket rekvirálhat, melyek a közélelmezés céljára lekötve, nincsenek, mert ezeket, valamint a házi és gazdasági szükségletre engedélyezetteket elrekvirálni nincs jogukban. Ha ilyent szándékoznának elrekvirálni, erről Seres István h. polgármesternél azonnal jelentős teendő és utasításáig a sertés nem adandó ki. A saját érdekében cselekszik mindenki, aki az engedély nélkül hizlalt sertést a Haditermény részére átengedi, mert igy a büntetéstől megszabadul. Az 1900. évben születettek katonai jelentkezése. A honvédelmi miniszter által kibocsájtott Hirdetmény szerint az összes 1900. évben született ifjaknak december hó 28., 29. és 30-án kellett a katonai nyilvántartói hivatalban jelentkezni, hogy őket összeírhassák. Azon ifjak, akik e három napon nem jelentkeztek, 1918. évi január hó 2-án, szerdán okvetlenül jelentkezzenek, mivel annak elmulasztása szigorú büntetést von maga után. A szülők s cselédtartó gazdák figyelmét is felhívják erre, hogy fiaikat s cselédjeiket a jelentkezésre elküldjék. A Hadikórház karácsonya. A városi tanács dr. Táby József ezredorvos, kórházparancsnoknak köszönetét fejezte ki, amiért saját költségén állíttatott fel a beteg s sebesült katonáknak karácsonyfát s karácsony estéjén szép ünnepséget rendezett. Ez alkalommal a tanács elhatározta, hogy a kórház ápolónőinek 350 koronát utal ki újévi ajándék címen. Megtagadott segély. A belügyminiszter most értesítette a várost, hogy az ideigle FÉLEGYTHÁZI HÍRLAP egyesült FÉLEGYHÁZI HIRADÓ 1917. december 30. ótát a vele nyomon járó üzleti, anyagi előnyökkel egyetemben őszinte szívből kívánom önöknek. Csekély szolgálatomat pedig, — ha valamit tehetek a jó ügy érdekében — mindenkor örömmel felajánlom. Azt hiszem, még találkozunk. Vajha a megértésben találkoznánk és fognánk kezet becsületes, magyaros kézszorítással. Hazafias üdvözlettel: Kovács Ferenc, hittanár.