Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1921 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-08 / 19. szám
tes csodagyerek! — Aki bűnben fogant, kinek papája mételyhintő, elvakult Önérdek, a mama tömeggyilkos Destrukció s mint maga vallja: ők van egy ..nie da genesen újság!“ Szeretné elhitetni, hogy mi ellene — nem a destrukció, hanem csak annak az ártatlan eszközei ellen — harcolunk. Hogy rögös-ködés útján mi vetünk neki gáncsot! — De hát hol volt még az a fényes ujságírótoll, hol voltak a tintazsidók, hol a naivnak mutatkozó, magyar kábitónai csecsemő, mikor mi a magyarság felébredésének az első percében, kötelességszerűen megindítottuk máig változatlan, becsületes és önzetlen küzdelmünket a sátáni rombolásban telhetetlenek és élősdijeik ellen!! . . . Tehetünk-e róla, hogy a mi tömjénünket az ördög nem szereti?! — Az átformálódott faji lélekből kitüremlő és bámulatos önismeretre valló tömegáru : a saját külön igazságaik közül állunk elébe a szerintünk is súlyosabbnak, az ingyenélés vádjának. Hát igaz, ami igaz. Nekünk nem jövedelmez a konyhára! Sem a „konkurens vállalat" nem fizet. Mi nem csinálunk hát jó üzletet a hazafiságból. Te nem szégyeljük a dolgot. . . Ellenben a föllendülni törekvő vállalat művészei okosabbak : „Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen“! Az üzlet érdekeinek megfelelően mázolt portékájuknak, a konjuktúra szerint értékelt hazafias rukaszkodásaiknak díját, no meg pld. Félegyháza legképzettebb szocialistájának a szociális érzését havi két háromezer trónokkal méltányoló ellenértéket hálával szedik fel. Mert hát — ez a fő! Nekik ne mondhassa senki, hogy ingyenélők ! . . . Hát tőlünk élhet az egész konkurencia a gusztusa szerint és a keresztény magyar türelmesség legvégső határáig . . . Mi csak egyet akarunk: százszor elmondott ezer okból: szétszaggatott hazánkban se a csonkítók legyenek az urak. . . — A jótékony alapítvány élvezői, sőt a néhai Alapító emlékének önzetlen tisztelői mind ott voltak az évfordulón tartott gyászünnepélyen. Csak két padsort láttunk a meghívottakéi között üresen tátongani. És épen azokét, akiknek példát kellene adni s akik hivatvák a legnagyobb hálára kötelezettek: a város közönségét képviselni. Csak nem templom iszony ez az úgynevezett keresztény kurzusban ! ? — Egyveleg-zagyvalék. Tattelsall — nemzeti szociáldemokrata gyűlés — marseillais. (!) — Himnusz (?) — éljen Bokányi — abcug Andrássy — éljen Vanczák és — éljen dr. Horváth! Vivát-Soroksár: 1918. decemberi szirénhangok a félrevezetett, hiszékeny magyarokhoz — ma ugyanazokhoz a közben észbekapott s újra hódítandó reménybeli szavadzó támaszokhoz!.. Csak az a bibi, hogy: nem a munkásság, nem a becsületes munkások jövője lebeg szép szemei előtt, hanem a saját jövendő múltját föllendítendendő tömeg bűvölése ... De — hilába volt és van az a feledhetlen „jöjjetek mellém!“ . . Nála nagyobbacska honfiú zengte régen: múltadban nincs — remény e jövődben bizistenuccs'igen nincs öröm ... s átérzett tartalmas beszédben, melyben példának állította oda Kiss Bélát minden tisztviselő elé s sírját pedig a társadalmi osztályok végzetes harcának, kiengesztelődésének. Utána dr. Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató, a „Daloskor“ elnöke tette le a kör nevében koszorúját s rámutatott arra beszédében, hogy Kis Béla sírjának nemcsak a hazaszeretet oltárának kell lennie, hová megtisztult lélekkel kell elzarándokolnia a mai nemzedéknek, hanem Kiss Béla emlékezete kell, hogy fáklya legyen, melynek lángjától állandó tápot nyerjen a pislákoló munkás hazaszeretet. Fogadalmat tett a „Daloskor" nevében, hogy a kör tagjai, míg a város földjében fognak e szentelt hamvak pihenni, nemcsak a sírt fogják gondozni, hanem e fáklya lángját is állandóan élesztik, hogy városunk anynyira közönyös népének lelkében állandóan ébren tartsák az áldozatra kész honszerelmet. A megható szép ünnepséget a Szózat zárta be, mely után a szép számban összegyűlt közönség hazafias érzésben erősödve távozott a vértanú sírjától. A város részéről Dóczy Pál h. polgármester, dr. Rády Lajos városi főjegyző, Szabó István gazdasági tanácsnok, dr. Molnár József városi főügyész, a tisztikar részéről Szávits Miklós alezredessel élén egy küldöttség, a gazdasági egyesület részéről Kanizsay N. Imre elnök vezetése alatt egy húsz tagú küldöttség, a főgimnázium részéről dr. Porst igazgató és Szalay Gyula, az ipartestület képviseletében Farkas József ipartestületi elnök, az Ébredő magyarok részéről Majláth József, a keresztény Nemzeti párt részéről dr. Porst a.elnök, Ficzkó Juhász Sándor, Endre István, Tarjányi János vettek részt. Elismeréssel adózunk a „Daloskor“ tagjainak, kiket mindenütt ott látunk, ahol kezdeményezni és cselekedni kell s alig hogy egy hóval ezelőtt a közgyűlés nyílt színén elevenítette föl a Petőfi kultusz intenzívebb ápolását, most egy újabb hazafias tettel tesznek tanúbizonyságot arról, hogy érdemesek a közönség legmesszebb menő támogatására. Hisszük, hogy az ő irányításuk mellett ezen szerény keretek között indult, de annál bensőbb ünnepély idővel nemcsak a most ott megjelenteknek, hanem az egész város közönségének lélekemelő és termékenyítő nemzeti gyászünnepévé fog kifejlődni. Gyászünnepély. Kegyeletes szép ünnepélyt rendezett április hó 29-én délután 5 órakor a kiskunfélegyházi „Daloskor" az alsótemetőben. E napon volt ugyanis két éves évfordulója annak, hogy Návay Lajost, Návay Ivánt és Kiss Bélát, Szentes város volt főjegyzőjét Állomásunkon Molnár István terrorezred parancsnok vörös pribékjei kegyetlenül meggyilkolták. Kiss Béla hamvait a kivégzés helyéről, hol el voltak mindhárman hántolva, az alsótemetőben helyezte el hátramaaradt családja, mely sírnak gondozását hazafias és kegyeletes elhatározással a „Daloskor“ vállalta magára. A megható gyászünnepély a Himnusszal kezdődött, melyet a „Daloskor“ teljes kara adott elő. A Himnusz után Illyés Kálmán református lelkész lépett a virágoktól elbontott sír elés magas szárnyalásu beszédben emlékezett meg a vértanúvá lett Kiss Béláról. Utána a „Daloskor“ gyászéneke következett,melynek elhangzása után Sassy Nagy László Szentes város főjegyzője koszorúzta meg vértanúvá vált elődjének sírját megilletődött hangú FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1921. május 8. Egyház és iskola, — Tantervi különbözet a gimnáziumba átlépő tanulók részére. A vallás és közoktatásügyi m kir. miniszter f. évi 3548/1921. V. számú rendeletével megállapítja a gimnáziumba átlépő tanulók különbözeti vizsgálatának tananyagát. Aki polgári fiúiskola IV. osztályából akar átlépni a főgimnázium V. osztályába, vizsgáznia kell az I— IV. osztályú latin tananyagból, a magyar történelemből 1526 tól napjainkig, a IV. osztályos természetrajzból és IV. osztályos rajzológeometriából, ha az 1918-19 tanév előtt végzett. Ha azonban 1918 —19. évben, vagy később végezte a polgári iskola IV. osztályát, csak az I—IV. osztályos latin tananyagból és IV. osztályos növénytanból kell vizsgáznia. Aki a polgári leányiskola IV. osztályából akar átlépni a főgimnázium V. osztályába vizsgáznia kell az I—IV. osztályos latinból, a IV. osztályos növénytanból és algebrából, továbbá a III. és IV. .osztályos mértanból. Ha valaki felsőkereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvány alapján akar középiskolai érettségit tenni, vizsgáznia kell az I—VII osztályos latinból, német irodalomtörténelemből, V—VII. osztályos görög vagy pótlóból IV—VI. osztályú természetrajzból, VII. osztályos fizikából, mennyiségtan trigonometriai részéből. Elemi iskolai tanítói oklevéllel bírók ha érettségi vizsgálatot akarnak tenni, vizsgáznak az I—VII. osztályos latinból, német irodalomtörténelemből, V—VII. osztályos görög, vagy görögpótlóból, VII. osztályos fizikából, rajzoló geometria, III. és IV. osztályos részéből, a VI. és VII. osztályos mennyiségtanból. Akik felsőkereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvány alapján akarnak különbözeti vizsgálatot tenni, még azt is igazolni tartoznak, hogy 1919. január elseje után már nem három, hanem négy év alatt végezték a kereskedelmi iskolát. HÍREK. — Előadás a hazaszeretetről. Magas színvonalú, költői szárnyalású s maradandó becsű szép beszédet tartott e hé 5 én. Áldozócsütörtökön délelőtt a Horthy-laktanya udvarán Palotás Fausztin ezredes, nemzetvédelmi tiszt. A laktanya tágas udvarának egy nagy része telt meg lelkes hallgatósággal, kik a neves katonai tudós előadását mély megilletődéssel s nagy figyelemmel hallgatták. A kitűnő előadót katonai s történelmi tudása szárnyalta felül, mellyel hallgatóságát a honalapítás korától napjainkig megismertette. Tanulságos, ismeretterjesztő beszéde a hazafias érzületek ápolását nagyban előmozdította. Egy óránál tovább tartó beszéde végén a katonai daloskor az Isten áldd meg a magyart énekelte el nagy precizitással, melynek elhangzása után a Kormányzó Úr Őfőméltóságát, a Nemzeti hadsereget s az előadó Palotás Fausztin ezredest éltette sokáig a jelen volt közönség. Az ünnepségen a nagyszámú intelligencián kívül a katonaság, az államrendőrség, a Constantinums főgimnázium tanulóifjúságai vettek részt elöljáróik vezetése alatt. Testületileg jelentek még meg: az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Gazdasági egyesület, Két. Nemzeti Párt, a vasút, az állami adóhivatal, a posta s még több más egyesület. — Gyászmise. Boldog emlékezetű Kalmár Józsefné halálának évfordulóján, május 2-án a Kalmár-kápolnában ünnepélyes gyászmisét mondott Tóth József kalmár-kápolnai lelkész. A gyászistentiszteleten, melyre előzetes hivatalos meghívó hívta meg az érdekelteket, megjelentek a főgimnázium képviseletében a VII. és VIII. osztály 20 tanulója dr. Porst Kálmán igazgató vezetése mellett, a Constantinum tanári karának és ifjúságának küldöttei, továbbá az elemi iskola növendékei. Szerettük volna ott látni a városi tanács képviselőit is, hisz a boldogult úrnő fejedelmi alapítványt hagyott a városnak. Mise alatt Haubner Károly karmester énekelt szebbnél szebb gyászdalokat. — A hetvenötéves Apponyi. Júniusban tölti be életének hetvenötödik, közéleti szereplésének ötvenedik évfordulóját gróf Apponyi Albert. Az Apponyi ünneprendező bizottság, melyet a gróf barátai és tisztelői alakítottak, lelkesszevű felhívásban fordult az országhoz, hogy szívben és külsőségben magasztos ünneppé avassuk a ritka évfordulót. A törhetetlen kereszténység, a legnagyobb koncepciójú tudás, akarat, erő és jellem jegyében eltöltött emberöltő alatt valóban szivébe zárta nemzetünk e nagy magyarját, kit ünnepelni, hálánk minden jelével elhalmozni készek leszünk. Köszöntjük és legelsősorban köszönjük az ünneplő Apponyinak legmagasztosabb munkásságát,melyet mint a békedelegáció elnöke fejtett ki, de amely munkásságot remélhetőleg ezután is teljes egészében a magyarság jobb jövőjének megteremtésére fog felhasználni. —lljből egy kiváló szónok jön városunkba a pünkösdi ünnepekre Oslay Oswald ferencrendi atya személyében. A nagyképzettségű philosophus, theológiai tanár P. Bangha szellemi ikertestvére. Május 14 én, Pünkösd szombatján délután 5 órakor beszél a Zrínyi Gárda női csoportjához s általában a női intelligenciához a Constantinum tornatermében. 15 én, Pünkösd napján nagymise után az ó templomban fog prédikálni. Ugyanezen a napon délután 6 órakor szól a férfi intelligenciához a Constantinum tornacsarnokában. Beszédeiben aktuális kérdéseket vet fel, bevilágít a IIX. század emberének eszmebirodalmába. Azok, akik már ismerik Oslay Oswald ragyogó szónoki képességét, nagy érdeklődéssel várják a gyöngyösi vendég szellemi gyöngyeit. Már most felhívjuk az érdeklődők éber figyelmét, hogy minél nagyobb számban megjelenhesseneka jelzett időben ezen a választékos szellemi lakomákon. — Kétszáz éves jubileum. A piaristák vezetése alatt álló szegedi főgimnázium e hé 5 én ülte meg fennállásának 200 éves jubileumát. Az ünnepély d. e. 8 órakor kezdődött a belvárosi templomban, hol Vézner Károly tartott szentbeszédet, a templomtéren meg az ifjúságnak Öveges József. Ezt követte d. e. Vali órakor a városi színház-