Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1921 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-08 / 19. szám

tes csodagyerek! — Aki bűnben fogant, kinek papája mételyhintő, elvakult Önérdek, a mama tömeggyilkos Destrukció s mint maga vallja: ők van egy ..nie da ge­nesen újság!“ Szeretné elhitetni, hogy mi­­ ellene — nem a destrukció, hanem csak annak az ártatlan eszközei ellen — harcolunk. Hogy rögös-ködés útján mi vetünk neki gáncsot! — De hát hol volt még az a fényes ujságírótoll, hol voltak a tintazsidók, hol a naivnak mutatkozó, magyar kábitó­nai csecsemő, mikor mi a magyarság felébre­désének az első percében, kötelességsze­­rűen megindítottuk máig változatlan, be­csületes és önzetlen küzdelmünket a sátáni rombolásban telhetetlenek és élősdijeik el­len!! . . . Tehetünk-e róla, hogy a mi töm­jénünket az ördög nem szereti?! — Az átformálódott faji lélekből ki­­türemlő és bámulatos önismeretre valló tö­megáru : a saját külön igazságaik közül ál­lunk elébe a szerintünk is súlyosabbnak, az ingyenélés vádjának. Hát igaz, ami igaz. Nekünk nem jö­vedelmez a konyhára! Sem a „konkurens vállalat" nem fizet. Mi nem csinálunk hát jó üzletet a hazafiságból. T­e nem szégyel­­jü­k a dolgot. . . Ellenben a föllendülni törekvő vál­lalat művészei okosabbak : „Krisztus ko­porsóját sem őrzik ingyen“! Az üzlet ér­dekeinek megfelelően mázolt portékájuknak, a konjuktúra szerint értékelt hazafias ru­­kaszkodásaiknak díját, no meg pld. Fé­legyháza legképzettebb szocialistájának a szociális érzését havi két három­ezer trónokkal méltányoló ellenértéket hálával szedik fel. Mert hát —­ ez a fő! Nekik ne mondhassa senki, hogy ingyenélők ! . . . Hát tőlünk élhet az egész ko­nku­­rencia a gusztusa szerint és a keresztény magyar türelmesség legvégső határáig . . . Mi csak egyet akarunk: százszor elmon­dott ezer okból: szétszaggatott hazánkban se a csonkítók legyenek az urak. . . — A jótékony alapítvány élvezői, sőt a néhai Alapító emlékének önzetlen tisz­telői mind ott voltak az évfordulón tartott gyászünnepélyen. Csak két padsort láttunk a meghívottakéi között üresen tátongani. És épen azokét, akiknek példát kellene adni s akik hivatvák a legnagyobb hálára kötelezettek: a város közönségét képvi­selni. Csak nem templom iszony ez az úgy­nevezett keresztény kurzusban ! ? — Egyveleg-zagyvalék. Tattelsall — nemzeti szociáldemokrata gyűlés — mar­­­seillais. (!) — Himnusz (?) — éljen Bokányi — abcug Andrássy — éljen Vanczák és — éljen dr. Horváth! Vivát-Soroksár: 1918. decemberi szirénhangok a félrevezetett, hi­székeny magyarokhoz — ma ugyanazokhoz­ a közben észbekapott s újra hódítandó re­ménybeli szavadzó támaszokhoz!.. Csak az a bibi, hogy: nem a munkásság, nem a becsületes munkások jövője lebeg szép szemei előtt, hanem a saját jövendő­ múltját föllendítendendő tömeg bűvölése ... De — hilába volt és van az a feledhetlen „jöjjetek mellém!“ . . Nála nagyobbacska honfiú zengte régen: múltadban nincs — remény e jövődben bizistenuccs'igen nincs öröm ... s átérzett tartalmas beszédben, melyben pél­dának állította oda Kiss Bélát minden tiszt­viselő elé s sírját pedig a társadalmi osztá­lyok végzetes harcának, kiengesztelődésének. Utána dr. Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató, a „Daloskor“ elnöke tette le a kör nevében koszorúját s rámutatott arra beszédében, hogy Kis Béla sírjának nem­csak a hazaszeretet oltárának kell lennie, hová megtisztult lélekkel kell elzarándo­kolnia a mai nemzedéknek, hanem Kiss Béla emlékezete kell, hogy fáklya legyen, melynek lángjától állandó tápot nyerjen a pislákoló munkás hazaszeretet. Fogadalmat tett a „Daloskor" nevében, hogy a kör tagjai, míg a város földjében fognak e szentelt hamvak pihenni, nemcsak a sírt fogják gondozni, hanem e fáklya lángját is állandóan élesztik, hogy városunk any­­nyira közönyös népének lelkében állandóan ébren tartsák az áldozatra kész honsze­relmet. A megható szép ünnepséget a Szózat zárta be, mely után a szép szám­ban összegyűlt közönség hazafias érzésben erősödve távozott a vértanú sírjától. A vá­ros részéről Dóczy Pál h. polgármester, dr. Rády Lajos városi főjegyző, Szabó István gazdasági tanácsnok, dr. Molnár József városi főügyész, a tisztikar részéről Szávits Miklós alezredessel élén egy küldöttség, a gazdasági egyesület részéről Kanizsay N. Imre elnök vezetése alatt egy húsz tagú küldöttség, a főgimnázium részéről dr. Porst igazgató és Szalay Gyula, az ipartestület képviseletében Farkas József ipartestületi elnök, az Ébredő magyarok részéről Majláth József, a keresztény Nemzeti párt részéről dr. Porst a.­­elnök, Ficzkó Juhász Sándor, Endre István, Tarjányi János vettek részt. Elismeréssel adózunk a „Daloskor“ tagjainak, kiket mindenütt ott látunk, ahol kezdeményezni és cselekedni kell s alig hogy egy hóval ezelőtt a közgyűlés nyílt színén elevenítette föl a Petőfi kultusz in­tenzívebb ápolását, most egy újabb haza­fias tettel tesznek tanúbizonyságot arról, hogy érdemesek a közönség legmesszebb menő támogatására. Hisszük, hogy az ő irányításuk mellett ezen szerény keretek között indult, de annál bensőbb ünnepély idővel nemcsak a most ott megjelenteknek, hanem az egész város közönségének lélek­emelő és termékenyítő nemzeti gyászün­nepévé fog kifejlődni. Gyászünnepély. Kegyeletes szép ünnepélyt rendezett április hó 29-én délután 5 órakor a kis­kunfélegyházi „Daloskor" az alsótemetőben. E napon volt ugyanis két éves évfordulója annak, hogy Návay Lajost, Návay Ivánt és Kiss Bélát, Szentes város volt főjegyzőjét Állomásunkon Molnár István terrorezred pa­rancsnok vörös pribékjei kegyetlenül meg­gyilkolták. Kiss Béla hamvait a kivégzés helyéről, hol el voltak mindhárman hán­tolva, az alsótemetőben helyezte el hátra­­maaradt családja, mely sírnak gondozását hazafias és kegyeletes elhatározással a „Daloskor“ vállalta magára. A megható gyászünnepély a Himnusszal kezdődött, me­lyet a „Daloskor“ teljes kara adott elő. A Himnusz után Illyés Kálmán református lelkész lépett a virágoktól elbontott sír elé­s magas szárnyalásu beszédben emlékezett meg a vértanúvá lett Kiss Béláról. Utána a „Daloskor“ gyászéneke következett,melynek elhangzása után Sassy Nagy László Szentes város főjegyzője koszorúzta meg vértanúvá vált elődjének sírját megilletődött hangú FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1921. május 8. Egyház és iskola, — Tantervi különbözet a gimnáziumba átlépő tanulók részére. A vallás és közok­tatásügyi m kir. miniszter f. évi 3548/1921. V. számú rendeletével megállapítja a gim­náziumba átlépő tanulók különbözeti vizs­gálatának tananyagát. Aki polgári fiúiskola IV. osztályából akar átlépni a főgimnázium V. osztályába, vizsgáznia kell az I— IV. osztályú latin tananyagból, a magyar történe­lemből 1526 tól napjainkig, a IV. osztályos természetrajzból és IV. osztályos rajzoló­­geometriából, ha az 1918-19 tanév előtt végzett. Ha azonban 1918 —19. évben, vagy később végezte a polgári iskola IV. osz­tályát, csak az I—IV. osztályos latin tan­anyagból és IV. osztályos növénytanból kell vizsgáznia. Aki a polgári leányiskola IV. osztályából akar átlépni a főgimnázium V. osztályába vizsgáznia kell az I—IV. osztályos latinból, a IV. osztályos növény­tanból és algebrából, továbbá a III. és IV. .osztályos mértanból. Ha valaki felsőkeres­kedelmi iskolai érettségi bizonyítvány alap­ján akar középiskolai érettségit tenni, vizs­gáznia kell az I—VII osztályos latinból, német irodalomtörténelemből, V—VII. osz­tályos görög vagy pótlóból IV—VI. osztályú természetrajzból, VII. osztályos fizikából, mennyiségtan trigonometriai részéből. Elemi iskolai tanítói oklevéllel bírók ha érettségi vizsgálatot akarnak tenni, vizsgáznak az I—VII. osztályos latinból, német irodalom­történelemből, V—VII. osztályos görög, vagy görögpótlóból, VII. osztályos fizikából, raj­zoló geometria, III. és IV. osztályos részé­ből, a VI. és VII. osztályos mennyiségtanból. Akik felsőkereskedelmi iskolai érettségi bi­zonyítvány alapján akarnak különbözeti vizsgálatot tenni, még azt is igazolni tar­toznak, hogy 1919. január elseje után már nem három, hanem négy év alatt végezték a kereskedelmi iskolát. HÍREK. — Előadás a hazaszeretetről. Magas színvonalú, költői szárnyalású s maradandó becsű szép beszédet tartott e hé 5 én. Ál­dozócsütörtökön délelőtt a Horthy-laktanya udvarán Palotás Fausztin ezredes, nemzet­­védelmi tiszt. A laktanya tágas udvarának egy nagy része telt meg lelkes hallgatóság­gal, kik a neves katonai tudós előadását mély megilletődéssel s nagy figyelemmel hallgatták. A kitűnő előadót katonai s tör­ténelmi tudása szárnyalta felül, mellyel hallgatóságát a honalapítás korától napjain­kig megismertette. Tanulságos, ismeretter­jesztő beszéde a hazafias érzületek ápolását nagyban előmozdította. Egy óránál tovább tartó beszéde végén a katonai daloskor az Isten áldd meg a magyart énekelte el nagy precizitással,­ melynek elhangzása után a Kormányzó Úr Őfőméltóságát, a Nemzeti hadsereget s az előadó Palotás Fausztin ezredest éltette sokáig a jelen volt közön­ség. Az ünnepségen a nagyszámú intelli­gencián kívül a katonaság, az államrendőr­ség, a Constantinum­s főgimnázium tanuló­ifjúságai vettek részt elöljáróik vezetése alatt. Testületileg jelentek még meg: az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Gazdasági egyesület, Két. Nemzeti Párt, a vasút, az állami adóhivatal, a posta s még több más egyesület. — Gyászmise. Boldog emlékezetű Kal­már Józsefné halálának évfordulóján, május 2-án a Kalmár-kápolnában ünnepélyes gyász­misét mondott Tóth József kalmár-kápolnai lelkész. A gyászistentiszteleten, melyre elő­zetes hivatalos meghívó hívta meg az érde­kelteket, megjelentek a főgimnázium kép­viseletében a VII. és VIII. osztály 20 tanulója dr. Porst Kálmán igazgató vezetése mellett, a Constantinum tanári karának és ifjúságá­nak küldöttei, továbbá az elemi iskola nö­vendékei. Szerettük volna ott látni a városi tanács képviselőit is, hisz a boldogult úrnő fejedelmi alapítványt hagyott a városnak. Mise alatt Haubner Károly karmester éne­kelt szebbnél szebb gyászdalokat. — A hetvenötéves Apponyi. Júniusban tölti be életének hetvenötödik, közéleti sze­replésének ötvenedik évfordulóját gróf Ap­ponyi Albert. Az Apponyi ünneprendező bi­zottság, melyet a gróf barátai és tisztelői alakítottak, lelkessz­evű felhívásban fordult az országhoz, hogy szívben és külsőség­ben magasztos ünneppé avassuk a ritka évfordulót. A törhetetlen kereszténység, a legnagyobb koncepciójú tudás, akarat, erő és jellem jegyében eltöltött emberöltő alatt valóban szivébe zárta nemzetünk e nagy magyarját, kit ünnepelni, hálánk minden je­lével elhalmozni készek leszünk. Köszöntjük és legelsősorban köszönjük az ünneplő Appo­nyinak legmagasztosabb munkásságát,melyet mint a békedelegáció elnöke fejtett ki, de amely munkásságot remélhetőleg ezután is teljes egészében a magyarság jobb jövőjé­nek megteremtésére fog felhasználni. —­lljből egy kiváló szónok jön váro­sunkba a pünkösdi ünnepekre Oslay Oswald ferencrendi atya személyében. A nagykép­­zettségű philosophus, theológiai tanár P. Bangha szellemi ikertestvére. Május 14 én, Pünkösd szombatján délután 5 órakor be­szél a Zrínyi Gárda női csoportjához s álta­lában a női intelligenciához a Constantinum tornatermében. 15 én, Pünkösd napján nagy­­mise után az ó templomban fog prédikálni. Ugyanezen a napon délután 6 órakor szól a férfi intelligenciához a Constantinum torna­­csarnokában. Beszédeiben aktuális kérdése­ket vet fel, bevilágít a IIX. század emberé­nek eszmebirodalmába. Azok, akik már ismerik Oslay Oswald ragyogó szónoki ké­­­pességét, nagy érdeklődéssel várják a gyön­gyösi vendég szellemi gyöngyeit. Már most felhívjuk az érdeklődők éber figyelmét, hogy minél nagyobb számban megjelenhessenek­­a jelzett időben ezen a választékos szellemi lakomákon. — Kétszáz éves jubileum. A piaristák vezetése alatt álló szegedi főgimnázium e hé 5 én ülte meg fennállásának 200 éves jubileumát. Az ünnepély d. e. 8 órakor kezdődött a belvárosi templomban, hol Véz­­ner Károly tartott szentbeszédet, a templom­téren meg az ifjúságnak Öveges József. Ezt követte d. e. Vali órakor a városi színház-

Next