Félegyházi Közlöny, 1922 (21. évfolyam, 1-55. szám)
1922-12-17 / 53. szám
53-ik szám.XXI. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1922. december hó 17. a 8 korona IYHÁZI HOZLOTY TÁRSADALMI HETILAP Ára 8 korona A város parlamentje. A december havi közgyűlésről sem mondhatjuk el, hogy a városatyák nagy érdeklődése kísérte volna. Csendben, majdnem minden nagyobb vita nélkül határoztak a 18 pontból álló tárgysorozat felett s az egész közgyűlés három óra hosszat tartott. Kedden délután 4 órakor nyitotta meg a közgyűlést dr. Holló Béla polgármester, utána dr. Rády Lajos főjegyző ismertette a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét, mely szerint az állami intézeteknél a tandíj legfeljebb 800 korona lehet. A közgyűlés szeptemberben ennél magasabb tandíjat állapított meg, ezért az előadó indítványozta, hogy a képviselőtestület újból kérj© a jelenlegi tandíj szedését, mivel a város csak ezáltal fedezheti a főgimnázium fenntartási költségeit. Dr. Porst Kálmán helyeselte az előadó indítványát, melyet a közgyűlés elfogadott. A törvényhatósági bizottság jóváhagyta, hogy a hivatalszolgák és egyéb alkalmazottak fizetésüket előleges havi részletekben felvehessék. Az alispán jóváhagyta a szervezési szabályrendelet 8 és 10 §-ának módosítását, mely szerint a rendkívüli közgyűlésen is lehet interpellálni. Nagyobb vita csupán az iskolák 1923. évi költségvetése felett indult meg. Ugyanis a tanítók 4000 korona havi fizetést kértek s a bizottság csak 3000 koronát javasol. Farkas József arra kéri a közgyűlést, hogy adja meg a tanítók által kért összeget, mert már megismétlődött a múltév sajnos eseménye: az iparostanonciskolában nem tanítanak. (Közbeszólások: Aki nem akar tanítani, hagyja ott az állását) Dr. Biró László azzal válaszol Farkas szavaira, hogy úgy értesült egy iparostanonciskolai tanítótól, hogy hajlandók a tanítást havi 3000 koronáért vállalni, ezért a bizottság javaslatát elfogadásra ajánlja. Dr. Porst Kálmán sajnálja, hogy a túlsó oldal padjai ily fontos ügynél oly ritkák, holott ilyenkor minden képviselőnek itt kellene lenni. Oly tanyai iskoláknál, ahol sok a növendék, a délelőtt és délutáni tanítások rendszeresítését javasolja, úgy hogy azokhoz az iskolákhoz tanerőt vegyenek fel. Az iparostanonciskolai tanítók sztrájkját elítélte, mert a főgimnáziumi tanárok sem kapnak különóradíjban ennyi fizetést, mint ők. Elismeri, hogy többet is érdemelnének, de tekintve a város anyagi viszonyait, elégedjenek meg a havi 3000 koronás fizetéssel. Dr. Biró László indítványára a főgimnáziumi gondnokságot megalakították s a bizottságba a következőket választották meg: dr. Biró László, dr. Endre Zsigmond, Fazekas István, Ficzkó Juhász Sándor, dr. Hoffer József, idr. Kanizsai N. Imre, Kovács Dezső, Mihálovits Alajos, dr. Sallai János, dr. Stróbl Miklós, dr. Porst Kálmán, Tarjányi János, dr. Tóth Endre, Vesszősi József, Zámbó Dezső, Zimány Béla. Kiss Jenő az iparosság nevében kérte a közgyűlés intézkedését, hogy az iparostanonciskolába 8 napon belül kezdődjék meg a tanítás. Dr. Hoffer József azt indítványozta, szólítsák fel a tanítókat, hajlandók-e tanítani, vagy nem? amennyiben a felszólításra tagadó választ kapnak, úgy vegyenek fel más tanítókat. Dr. Biró László és dr. Sallai János csatlakoztak dr. Hoffer József indítványához, melyet a közgyűlés is elfogadott. A közgyűlés jóváhagyta a bizottság által készített virilis városi képviselők 1923. évi névjegyzékét, mint ahogy lapunkban közöltük. A közgyűlés elfogadta a helybeli pénzintézet ajánlatát, mely szerint az 1923. évben elhelyezendő közpénzek után 5% kamatot fizetnek. A városi tanács bejelentette, hogy az inserakció céljaira igénybevett 3.500.000 koronát nem a pénzintézetektől, hanem az árva- és gyámpénztártól vették kölcsön 6% kamat mellett. Tudomásul vették Vitéz Varga Vendel kérelmét a közgyűlés teljesítette és a tanács által javasolt 18 holdat, mely a csólyosi útban, a gyepmester telep mellett fekszik, engedi át. A Péteri-tói halászati jog 15.000 koronás haszonbérét nem fogadta el a közgyűlés és dr. Biró László indítványára utasították a főügyészt, hogy a bírósághoz forduljon a haszonbér megállapítása iránt s a bíróság által megállapítandó összeggel kösse meg a szerződést. A városi hivatalszolgáknak a téli délutáni inspekcióért 22 koronás óradíjat engedélyeztek. Az ó-plébánia keleti sarkán a falak meglazultak, ezeknek falkötővassal való bekötése 30.000 koronába kerül. A közgyűlés elrendelte a munkálatokat a templompénztár terhére. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát, hogy a tisztviselők és alkalmazottak háborús és egyéb segélyét január 1-től előlegezzék. Balla Sándor csólyosi lakossal kötött szerződést jóváhagyták. A főgimnáziumban a rajztanári állás betöltésére pályázatot hirdettek, de pályázat nem érkezett be. A közgyűlés visszaadta a tanácsnak, hogy újból hirdessen pályázatot s addig is ideiglenesen Kunz Béla és Vízhányó Károly rajztanárok lássák el a rajztanítást. A régi jogügyi bizottság tagjai elhaltak s helyükbe egyhangúlag a következőket választották meg: dr. Biró László, dr. Sallai János, dr. Tóth Endre, dr. Szolnoki Lajos és dr. Molnár József. A jövő évi rendes közgyűlések napját minden hó második keddjében állapították meg, a közgyűlések délelőttre hívandók össze és a rendkívüli közgyűlések is kedd délelőttre tűzendők ki.Dr. Biró indítványára a határozatra kimondták a birtokon kívüli fellebbezhetőséget. Eystrich György főgimmn.tanárnak 3 havi szabadságot engedélyeztek. Új lakásrendelet készül. Minden nyomorúság között, amelyet a háború szült és az összeomlás súlyosbított, legnagyobb s legnehezebben orvosolható a lakásügy. A csonka ország minden rétegét sújtja a lakáshiány s az annak orvoslását célzó, az építkezéseket pótolni igyekvő különböző rendelet. A lakásnyomoruság a legutolsó két év alatt elviselhetetlenné lett s így sokan fogják figyelemmel kísérni a népjóléti minisztériumnak azon munkáját, mellyel utat készít a szabadforgalom visszaállítása felé. Ez a visszaállítás csak fokozatosan történhet s van egy igen fontos feltétele: a korona szilárd jegyzése- Változó koronaárfolyam mellett nem lehetne megbolygatni a mai kényszerű helyzetet. Miután azonban a korona jegyzése állandó, a kormány február elsejére különböző rendelkezéseket kíván életbeléptetni. A népjóléti minisztériumban készülő új lakásrendelet első része az üzletek szabadságára vonatkozik. A kormány úgy tervezi, hogy február elsejétől kezdve szabaddá teszi az üzlethelyiségek bérét s minden akadályt elhárít a magántulajdon szabad értékesítése elől. A kormány gondot kiván fordítani a kisiparosok érdekeire s azok üzlethelyiségeinél a felmondást és béremelést nem fogja szabaddá tenni. A szabadforgalom felé további lépést jelent a négy szobánál nagyobb lakások szabaddá tétele. Erre május elején kerül sor. A népjóléti minisztérium tervezete szerint a nagy lakások bérmegállapítása teljesen szabad lesz s a háztulajdonosok szabadon élhetnek a felmondás jogával is. A kislakásoknál a felmondás korlátozva lesz, de azoknál is lényeges béremelés lesz. A lakáshivatal nem szűnik meg, de át lesz szervezve. Az is sok bajt okozott eddig, hogy a közönség nem ismerte a lakáshivatal szabályzatát. A vidékiek egyenesen a miniszterhez fordulnak panasszal, legtöbbször magánlevélben. Nem tudják ugyanis, hogy a Lakáshivatalon kívül van egy fellebbviteli tanács, amely a Kúrián működik s amelynek határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Csak panasszal lehet élni a legfelsőbb döntés ellen a népjóléti miniszterhez. A magánlevélnek azonban többet ér, ha annál a hivatalnál adják be a panaszt a népjóléti miniszterhez címezve, amely az ügyét intézte. Ennek ugyanis az az előnye, hogy a panasszal együtt az aktákat is felterjesztik a miniszterhez és akkor a miniszter a végrehajtást felfüggeszti. Az új, február elsején életbelépő lakásrendelet legfontosabb rendelkezéseit már részletesen és alaposan megvitatták s a népjóléti minisztérium már a szövegezés munkálatait végzi.