Félegyházi Közlöny, 1922 (21. évfolyam, 1-55. szám)

1922-12-17 / 53. szám

53-ik szám.XXI. évfolyam. Kiskunfélegyháza, 1922. december hó 17. a­ 8 korona IYHÁZI HOZLOT­Y TÁRSADALMI HETILAP Ára 8 korona A város parlamentje. A december havi közgyűlésről sem mondhatjuk el, hogy a városatyák nagy érdeklődése kísérte volna. Csendben, majdnem minden nagyobb vita nélkül határoztak a 18 pontból álló tárgysorozat felett s az egész közgyűlés három óra hosszat tartott. Kedden délután 4 órakor nyitotta meg a közgyűlést dr. Holló Béla polgármester, utána dr. Rády Lajos főjegyző ismertette a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter rendeletét, mely szerint az állami intézeteknél a tandíj legfeljebb 800 korona le­het. A közgyűlés szeptemberben en­nél magasabb tandíj­at állapított meg, ezért az előadó indítványozta, hogy a képviselőtestület újból kérj© a jelenlegi tandíj szedését, mivel a város csak ezáltal fedezheti a fő­gimnázium fenntartási költségeit. Dr. Porst Kálmán helyeselte az előadó indítványát, melyet a köz­gyűlés elfogadott. A törvényhatósági bizottság jóvá­hagyta, hogy a hivatalszolgák és egyéb alkalmazottak fizetésüket elő­­leges havi részletekben felvehessék. Az alispán jóváhagyta a szerve­zési szabályrendelet 8 és 10 §-ának módosítását, mely szerint a rendkí­vüli közgyűlésen is lehet inter­pellálni. Nagyobb vita csupán az iskolák 1923. évi költségvetése felett indult meg. Ugyanis a tanítók 4000 ko­rona havi fizetést kértek s a bizott­ság csak 3000 koronát javasol. Far­kas József arra kéri a közgyűlést, hogy adja meg a tanítók által kért összeget, mert már megismétlődött a múltév sajnos eseménye: az ipa­­rostanonciskolában nem tanítanak. (Közbeszólások: Aki nem akar ta­nítani, hagyja ott az állását­) Dr. Biró László azzal válaszol Farkas szavaira, hogy úgy értesült egy iparostanonciskolai tanítótól, hogy hajlandók a tanítást havi 3000 koronáért vállalni, ezért a bizottság javaslatát elfogadásra ajánlja. Dr. Porst Kálmán sajnálja, hogy a túlsó oldal padjai ily fontos ügy­nél oly ritkák, holott ilyenkor min­den képviselőnek itt kellene lenni. Oly tanyai iskoláknál, ahol sok a növendék, a délelőtt és délutáni ta­nítások rendszeresítését javasolja, úgy hogy azokhoz az iskolákhoz­­ tanerőt vegyenek fel. Az iparos­tanonciskolai tanítók sztrájkját el­ítélte, mert a főgimnáziumi tanárok sem kapnak különóradíjban ennyi fizetést, mint ők. Elismeri, hogy többet is érdemelnének, de tekintve a város anyagi viszonyait, elégedje­nek meg a havi 3000 koronás fi­zetéssel. Dr. Biró László indítványára a főgimnáziumi gondnokságot megala­kították s a bizottságba a követke­zőket választották meg: dr. Biró László, dr. Endre Zsigmond, Faze­kas István, Ficzkó Juhász Sándor, dr. Hoffer József, idr. Kanizsai N. Imre, Kovács Dezső, Mihálovits Alajos, dr. Sallai János, dr. Stróbl Miklós, dr. Porst Kálmán, Tarjányi János, dr. Tóth Endre, Vesszősi Jó­zsef, Zámbó Dezső, Zimány Béla. Kiss Jenő az iparosság nevében kérte a közgyűlés intézkedését, hogy az iparostanonciskolába 8 napon be­lül kezdődjék meg a tanítás. Dr. Hoffer József azt indítvá­nyozta, szólítsák fel a tanítókat, hajlandók-e taní­tani, vagy nem? amennyiben a felszólításra tagadó választ kapnak, úgy vegyenek fel más tanítókat. Dr. Biró László és dr. Sallai Já­nos csatlakoztak dr. Hoffer József indítványához, melyet a közgyűlés is elfogadott. A közgyűlés jóváhagyta a bizott­ság által készített virilis városi kép­viselők 1923. évi névjegyzékét, mint ahogy lapunkban közöltük. A közgyűlés elfogadta a helybeli­­ pénzintézet ajánlatát, mely sze­rint az 1923. évben elhelyezendő közpénzek után 5% kamatot fizetnek. A városi tanács bejelentette, hogy az inserakció céljaira igénybevett 3.500.000 koronát nem a pénzinté­zetektől, hanem az árva- és gyám­pénztártól vették kölcsön 6% ka­mat mellett. Tudomásul vették­ Vitéz Varga Vendel kérelmét a közgyűlés teljesítette és a tanács által javasolt 18 holdat, mely a csó­­lyosi útban, a gyepmester telep mel­lett fekszik, engedi át. A Péteri-tói halászati jog 15.000 koronás haszonbérét nem fogadta el a közgyűlés és dr. Biró László indítványára utasították a főügyészt, hogy a bírósághoz forduljon a ha­szonbér megállapítása iránt s a bí­róság által megállapítandó összeg­gel kösse meg a szerződést. A városi hivatalszolgáknak a téli délutáni inspekcióért 22 koronás óradíjat engedélyeztek. Az ó-plébánia keleti sarkán a fa­lak meglazultak, ezeknek falkötő­vassal való bekötése 30.000 koro­nába kerül. A közgyűlés elrendelte a munkálatokat a templompénztár terhére. A­ közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát, hogy a tisztviselők és al­kalmazottak háborús és egyéb se­gélyét január 1-től előlegezzék. Balla Sándor csólyosi lakossal kö­tött szerződést jóváhagyták. A főgimnáziumban a rajztan­ári állás betöltésére pályázatot hirdet­tek, de pályázat nem érkezett be. A közgyűlés visszaadta a tanácsnak, hogy újból hirdessen pályázatot s addig is ideiglenesen Kunz Béla és Vízhányó Károly rajztanárok lássák el a rajztanítást. A régi jogügyi bizottság tagjai elhaltak s helyükbe egyhangúlag a következőket választották meg: dr. Biró László, dr. Sallai János, dr. Tóth Endre, dr. Szolnoki Lajos és dr. Molnár József. A jövő évi rendes közgyűlések napját minden hó második keddjé­­ben állapították meg, a közgyűlé­sek délelőttre hívandók össze és a rendkívüli közgyűlések is kedd dél­előttre tűzendők ki.­Dr. Biró indít­ványára a határozatra kimondták a birtokon kívüli fellebbezhetőséget. Eystrich György főgimmn.­tanárnak 3 havi szabadságot engedélyeztek. Új lakásrendelet készül. Minden nyomorúság között, amelyet a háború szült és az összeomlás súlyos­bított, legnagyobb s legnehezebben orvo­solható a lakásügy. A csonka ország min­den rétegét sújtja a lakáshiány s az an­nak orvoslását célzó, az építkezéseket pótolni igyekvő különböző rendelet. A lakásnyomoruság a legutolsó két év alatt elviselhetetlenné lett s így sokan fogják figyelemmel kísérni a népjóléti mi­nisztériumnak azon munkáját, mellyel utat készít a szabadforgalom visszaállítása felé. Ez a visszaállítás csak fokozatosan tör­ténhet s van egy igen fontos feltétele: a korona szilárd jegyzése- Változó koro­naárfolyam mellett nem lehetne megboly­gatni a mai kényszerű helyzetet. Miután azonban a korona jegyzése állandó, a kormány február elsejére különböző ren­delkezéseket kíván életbeléptetni. A népjóléti minisztériumban készülő új lakásrendelet első része az üzletek szabadságára vonatkozik. A kormány úgy tervezi, hogy február elsejétől kezdve szabaddá teszi az üzlethelyiségek bérét s minden akadályt elhárít a magántulaj­don szabad értékesítése elől. A kormány gondot kiván fordítani a kisiparosok ér­dekeire s azok üzlethelyiségeinél a fel­mondást és béremelést nem fogja szabad­dá tenni. A szabadforgalom felé további lépést jelent a négy szobánál nagyobb lakások szabaddá tétele. Erre május elején kerül sor. A népjóléti minisztérium tervezete szerint a nagy lakások bérmegállapítása teljesen szabad lesz s a háztulajdonosok szabadon élhetnek a felmondás jogával is. A kislakásoknál a felmondás korlá­tozva lesz, de azoknál is lényeges bér­emelés lesz. A lakáshivatal nem szűnik meg, de át lesz szervezve. Az is sok bajt okozott eddig, hogy a közönség nem ismerte a lakáshivatal szabályzatát. A vidékiek egyenesen a miniszterhez fordulnak pa­nasszal, legtöbbször magánlevélben.­­ Nem tudják ugyanis, hogy a Lakáshiva­talon kívül van egy fellebbviteli tanács, amely a Kúrián működik s amelynek ha­tározata ellen fellebbezésnek helye nincs. Csak panasszal lehet élni a legfelsőbb döntés ellen a népjóléti miniszterhez. A magánlevélnek azonban többet ér, ha annál a hivatalnál adják be a panaszt a népjóléti miniszterhez címezve, amely az ügyét intézte. Ennek ugyanis az az elő­nye, hogy a panasszal együtt az aktákat is felterjesztik a miniszterhez és akkor a miniszter a végrehajtást felfüggeszti. Az új, február elsején életbelépő lakás­­rendelet legfontosabb rendelkezéseit már részletesen és alaposan megvitatták s a népjóléti minisztérium már a szövegezés munkálatait végzi.

Next