Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1974 (2. évfolyam)

1974-01-01

4. oldal 1974. január A KERTÉSZETI ÁGAZAT TELIMUNKÁIRÓL Gazdaságunkban a kézi munkaerő adottságok meg­követelik, hogy az ültet­vények nyugalmi állapot­ban végzendő kézimunkáit időben megkezdjük. Tagságunk megértette ennek fontosságát és az időjárási viszonyoktól szin­te függetlenül az őszibarac­kosban 30—35 fő, az erdő­­gazdálkodásnál szintén 25-30 fő vett részt a soron következő munkákban. Ter­melőszövetkezetünk gaz­dasági- és pártvezetése nagyra értékeli az itt dol­gozók munkáját, s a lehe­tőségek határain belül igyekszik kielégíteni igé­nyeiket. Az őszibarack metszését nyugalmi állapotban végez­zük. A nagy felület meg­követeli, hogy a munkát időben, még ősszel meg­kezdjük. A metszések be­indításakor metszőolló hi­ány volt, amit vásárlással megszüntettünk. A met­szésben dolgozók jó szer­számokkal metszenek, ami elengedhetetlen a jó mun­kához. Az őszibaracknál főleg a termőre metszést végezzük, a fiatalabb fák­nál azonban az alakító, míg az öregebb fáknál az ifjító metszést kombinál­juk. Az itt dolgozók nagy többsége jól érti a mun­káját, a szakmailag gyen­gébb metszőket a brigád­vezető útbaigazítása segíti,­ ha metszési probléma me­rül fel. Az emberek köré­ben a hangulat jónak mond­ható, szinte mindenki érzi, hogy a termelőszövetkezet és a népgazdaság számára fontos munkát végez. A körte metszése főleg a koronaritkító metszésre szorítkozik, amely főleg az egyéves vesszők ritkításá­ból, a vízhajtások eltávolí­tásából áll. A metszést a körténél fajtánként végez­zük, mivel a Kieffer, Klapp Kedvelt­je és Bőse Kobak koronaformája eltérő egy­mástól, ezért a metszési technológiát is ehhez kell igazítanunk. Ezt a munkát szintén az őszibarackot metsző brigádok végzik, belátva azt, hogy a téli enyhébb időjárási viszo­nyokat kell kihasználni a metszésnél. Ilyenkor na­gyobb az egyéni teljesít­mény, s nem közömbös, hogy mikorra fejeződik be a munka, mert ha az idő­járás alakulása megfeleli , hiszen a terület mindeddig máját a Rákóczi kerület­ben, 300 mázsát adtunk a talajba hektáronként, műtrágyázást szuperfoszfát lesz, azonnal kezdődik szőlő metszése. tápanyag-utánpótlásban Az elmúlt év végén a nem részesült. Reméljük, körtés trágyázását és mű- hogy ennek hatása a ter­­trágyázását is elvégeztük, méstöbbletben realizálódik. Ez nagy előnyt jelent a ko- Most fejeztük be mintegy és kálisó hiánya miatt csak rábbi évekhez viszonyítva, 100 kh szőlő szervestrágya- részben tudtuk végrehajta­ni, a hátralevő mennyisé­get „Vicon” altalajlazítós A műtrágyaszóróval kívánjuk a talajba juttatni. Horváth Gábor A Kocsis-brigád az őszibarackos metszését végzi Készülődés a mindig oly nagy izgalommal járó versenyekre Hej, most puszta ám iga­zán a puszta! Petőfi verssorai jutnak eszembe, amikor a bugaci pusztára érkezem, ahol Abonyi Imre bácsit kere­sem, hogy megtudjam tőle, milyen versenyek szerepel­nek az 1974-es év verseny­­naptárában. Igen nehéz év­nek nézek elé. A szokásos­nál is nehezebbnek. Most válogatom a meglevő lóál­lományból a legjobbakat, teljesen új négyessel kell felkészülni és a verseny­­sorozatokon részt venni. Mert ahhoz, hogy az augusz­tusban megrendezendő Európa-bajnokságon részt vehessek, még nagyon sok időt kell az idomításra és gyakorlásra fordítani. Emel­ten viseli a magyar lósport hírnevét. — Mennyi időt gyakorol naponta? — Azt mondhatom, min­den időt kihasználok, amit az egyéb feladatok nem foglalnak el. De ez mindin­kább kevesebb. Igen nagy problémám az, hogy az a hajtósegéd, aki már meg­szokta az én stílusomat — és így nélkülem is gyako­rolhatott, — bevonult ka­tonának. Emiatt addig, míg az új segítőm begyakorol, nagyon sok időt veszítünk a felkészülésben. — Milyen eséllyel indul a 74-es versenyekre? — Mint ahogy már mond­tam, teljesen új a fogat. Ez lovakkal versenyez, ami igen nagy előny. Én már azt is nagyon szép ered­ménynek tartanám, ha az idehaza rendezett versenye­ken sikerülne jól szerepel­ni. A verseny résztvevői mind úgy készülnek, hogy valamilyen helyezést érje­nek el. Ezzel én is így va­­gy­ok. Ami az európai baj­nokságot illeti, legjobb vol­na, ha idehaza rendeznék meg, mert a hazai pálya előnye a hajítóbajnokság­­ban is érvényes. — Nem haragszik Imre bácsi, de most maga egy kissé pesszimista. — Ezt azért nem mon­danám. Csak a verseny sok váratlan eseményt produ­kálhat, éppen ezért soha lett túl kell jutni az ide- nehezíti a helyzetet. Az is­ nem lehet biztos az em­­haza megrendezett verse- mert itthoni és külföldi bér az eredményben, nyékén, amikor eldöntik, versenytársak közül nem . Köszönöm, és sok i, hogy melyik négyesfogat egy olyan van, amelyik már kert a 74-res versenyeken lesz az, amelyik méltókép- több éve ugyanazokkal a K. J. Felvételünk a bugaci kerületben készült, ahol Abonyi Imre az új négyes fogattal gyakorlásra indul. A n­yúltenyésztés fellendítése érdekében Az 1973. októberi szá­munkban már hírt adtunk egy pár sor erejével arról, hogy az Egyesült Lenin Kisállattenyésztő Társulá­son belül egy nyúltenyész­­tő csoport is működik. Az egyéves múlttal rendelkező nyúltenyésztő társulásnak 30 tagja van, s az 1973-as évben 5329 darab húsnyu­­lat adtak át a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat­nak. Értékesítési lehetőségek az európai piacon Egy állatfaj tenyésztésé­nek fellendítését nagy mér­tékben befolyásolja az a tény hogy van-e felvásárló piac, keresik-e az előállított terméket. Az utóbbi évek­ben ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés, a nyugat­­európai országokban a nyúl­­hús iránt. Franciaország­ban például 2-3 év alatt az egy főre jutó nyúlhús­­fogyasztás megháromszoro­zódott. Anglia, Olaszország, NSZK, Flollandia és Svájc is szívesen vásárol Magyar­­országról élő, illetve már feldolgozott házinyulat. Mi az oka, hogy ilyen nagy kereslet van a nyúlhúsra? Elsősorban az, hogy a há­zinyúl húsa a többi állat­fajéhoz viszonyítva fehér­jében a leggazdagabb, zsír­­tartalma közepesnek mond­ható és könnyen beilleszt­hető a korszerű táplálko­zásba. Viszonylag magas a tápértéke és könnyen emészthetősége miatt egyes országokban szinte népélel­mezési cikként szerepel. Segítjük a nyúltenyésztőket A mutatkozó értékesítési hihetőségek, valamint a fel­vásárlási ár realizálódása szövetkezetünk vezetőségét arra az elhatározásra jut­tatta, hogy fel kell lendí­teni tagjaink körében a nyúltenyésztést. Annak érdekében, hogy minden nyúltenyésztő gyor­sabban termelő, de ugyan­akkor a kívánalmaknak megfelelő húsnyulat tudjon előállítani, szövetkezetünk tenyésznyúl-akciót szervez Két évre kihelyez minden nyúltenyésztéssel foglalkoz­ni kívánó tag részére te­­nyésznyúlat, továbbszaporí­­tásra. A kihelyezésre ke­rülő egyedeket a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet által kitenyésztett fehér gyöngyhibrid fajtából adjuk. Háromhónapos kor­ban súlya minimum 2,5 ki­logramm lesz. Az 1970-es mezőgazdasági kiállítás egyik nevezetessége volt egyébként a fehér gyöngy­hibrid nyúl, amelyet itt a kiállításon mutattak be elő­ször a nagyközönségnek és a kisállattenyésztők népes táborának. Az elmúlt há­rom év bizonyította képes­ségeit, általában 4,5 kilo­gramm súlyú, középnagy nyúlfajta. Évente négyszer­­ötször fial, egy anyanyúl­­nak évi 25—30 szaporulata van. A kicsinyek fejlődési erénye kiváló, nagyon jó takarmányértékesítő. A bo­nyolult tenyésztési eljárá­sokkal létrehozott hibrid­nyúl szaporulata továbbte­­nyésztésre nem alkalmas. Ha valaki le akarja cse­rélni a fehér gyöngyhibrid tenyészállományt, csak a kijelölt gazdaságtól szabad újonnan kitenyésztett nyu­­lat vásárolnia. Így született meg az úgynevezett hár­mas szerződés, melynek tagjai a Bikáli Állami Gaz­daság, a Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti telepe, és az Egyesült Lenin Tsz. Kisállattenyésztő Társulás között. A Bikali Állami Gazdaság vállalta a te­­nyésznyulak szállítását. Tartási és takarmányozási útmutató Az állami gazdaság mi­nőségi igazolást ad minden állatról, ezenkívül egy szár­mazási lapot, melyen fel­tünteti a születési időt és a pároztatás kezdetének időpontját, valamint állat­orvosi igazolást az állo­mány fertőző betegség men­tességéről és a tenyésztésre alkalmas voltáról. Az állami gazdaság a te­­nyésznyulak átadásával egyidejűleg írásban részle­tes tartási és takarmányo­zási technológiát ad a szál­lító részére Szaktanácsadói hálózata útján a szállító a termelőt tenyésztési, takar­mányozási, egészségügyi és technológiai tanácsokkal látja el. A nyúltenyésztő az átvé­tel időpontjától számított két évi tartás után (a ki­helyezett tenyésznyulak ki­helyezéskori összsúlyának 80 százalékát két év eltel­tét követő 15 napon belül) köteles a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnak vágónyúlként átadni. Eze­ket az egyéb vágónyulak átvétele alkalmával, de azoktól elkülönítve kell le­adni. Abban az esetben, ha a szállító bármely oknál fogva nem tudja hiányta­lanul visszaszolgáltatni a tenyésznyulat, úgy 250 fo­rintot térít darabonként, a természetbeni visszaszol­gáltatásra megállapított ha­táridőn belül. Amennyiben a tenyésztő továbbra is meg akarja tartani a tenyész­­nyúlat, akkor adhat le he­lyette azonos súlyban hús­­nyúlat is. A tenyésznyúlak szaporu­latát a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat vá­sárolja fel. A felvásárlási ár a kihelyezett tenyész­­nyulak szaporulatából 2,3 és 2,8 kilogramm között 34 fo­rint. jelentkezés február 15-ig Szövetkezetünk minden nyúltenyésztőnek lucernate­rületet biztosít, és ezenfelül biztosítja a nyúltápot. Ez úton hívja fel a kis­állattenyésztő társulás ve­zetősége szövetkezetünk tagjainak figyelmét, hogy aki szándékozik nyúlte­nyésztéssel foglalkozni, leg­később február 15-ig je­lentse azt be. További fel­világosítást az érdeklődők­nek részletesen és szívesen adunk. Kanyó László

Next