Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1976 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1976 / 1. szám
LENIN MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI EGYESÜLT LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1976. JANUÁR A beszámoló taggylűlések tapasztalatai Párt-alapszervezeteinkben az éves munkát értékelő taggyűlések befejeződtek. A beszámoló taggyűlések tartalma és hangulata tükrözte a termelőszövetkezet politikai életére jellemző kiegyensúlyozott légkört. Egyértelműen kifejeződött a párt politikája iránt megnyilvánuló bizalom és egyetértés. Az elmúlt év munkájának értékelését az eredmények mértéktartó kritikus számbavétele a hibák őszinte bírálata, a párthatározatok aktív végrehajtásának, a pártfegyelem erősítésének készsége jellemezte. Az alapszervi taggyűléseket színvonalasnak, munkaértekezlet jellegűnek ítélhetjük, pozitív hatásuk érződött a pártonkívüli dolgozók körében is. Az értékelések bizonyítják, hogy alapszervezeteink tisztábban látják helyüket, szerepüket és feladatukat, a párt politikájának helyi végrehajtásában. A XI. pártkongresszus és a Politikai Bizottság 1972. decemberi — az alapszervezeti munka színvonalának javítására vonatkozó — határozatainak végrehajtása nyomán alapszervezeteink az adott ágazat, terület legfontosabb politikai irányító szerveivé váltak. A taggyűlések beszámolóiból, a hozzászólásokból levonható többi között az, hogy az év folyamán tovább javult a pártfegyelem, erősödött a párt politikai, szervezeti, cselekvési egysége. Növekedett a párttagság aktivitása, a párt előtt álló feladatok vállalásában és végrehajtásában. Egységesebb a párthatározatok értelmezése, azok elvi, politikai összefüggéseinek ismerete. A munkatervek egyre inkább a helyi problémákat, feladatokat veszik figyelembe. Hiányosság is érzékelhető a beszámolókból, főleg a párthatározatok végrehajtásának megszervezésében, az abból adódó helyi feladatok kialakításában. Az elkövetkezendő időszakban erre nagyobb figyelmet kell fordítani. Tervszerűbbé vált alapszervezeteink munkája. Erősödött a pártdemokrácia a kollektív vezetés, a tartalmi munka színvonalának fejlesztésére való törekvés. Alapszervezeteink mindinkább hatékonyabban képesek befolyásolni a gazdasági döntések és intézkedések kialakítását. Az elmúlt évben hatékonyabb lett alapszervezeteink gazdaságpolitikai munkája. Rendszeressé vált a gazdasági vezetők beszámoltatása, tájékoztatása. Jónak értékelték a taggyűlések a gazdasági és pártmunka koordinálását, a párt és gazdasági vezetők közötti kapcsolatot. A taggyűlések számot adtak arról, hogy az elmúlt évben minőségi változás következett be a tagfelvételi munkában. Növelték a követelményeket, a pártba belépni szándékozókkal szemben, s ennek megfelelően javult a nevelő előkészítő munka színvonala, úgyszintén a káder- és személyzeti munka. Alapszervezeteink jobban ellátják véleményezési jogkörüket, mint a korábbi években. Tovább javult az év folyamán a tömegszervezetek pártirányítása, döntően a KISZ-alapszervezet pártirányítása. Foglalkoztak a beszámolók a KB. 1974. december 5-i ülésén hozott határozatok végrehajtásának értékelésével, s ebből adódó további feladatokkal is. A gazdasági eredmények értékelésén túl a munkaszervezés, a munkafegyelem, a takarékosság kérdéseit és a gazdaságosabb termelés további javítását elemezték. A beszámolók a XI. pártkongresszus határozatainak, az abból adódó helyi feladatoknak tükrében fogalmazódtak meg. A taggyűléseken hozott határozatok a XI. pártkongresszus határozatai alapján készültek. Ennek megfelelően a párt politikai vezető szerepének további javítása megköveteli a szervezeti élet erősítését. Az alapszervezetekben következetesebben kell végrehajtani a párthatározatokat, fokozottabb gondot kell fordítani a pártdemokrácia, a párttagok és pártonkívüliek véleményére. A gazdaságpolitikai feladatok az V. ötéves terv célkitűzéseivel összhangban kell, hogy megvalósuljanak. Ahhoz, hogy gazdasági építőmunkánk még hatékonyabb legyen, tovább kell növelni a munka szervezettségét, az ésszerű takarékosság szem előtt tartásával. Az alapszervezeteinknek fokozottabb segítséget és ellenőrzést kell tanúsítania a gazdasági feladatok ellátása területén. A taggyűlések olyan időben zajlottak le, amikor a határozatok megvalósításával a termelőszövetkezet minden dolgozójára gyakorolt hatásával, példamutatással, helytállással, szorgos munkával megvalósíthatók azok a törekvések, melyek a XI. kongresszus határozataiban mindannyiunk számára megfogalmazódtak. Csáki Imre pv.-titkár Megalakult a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége. Korábban tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a Területi Szövetségek átszervezésével és szervezetük korszerűsítésével foglalkoznak a megye mezőgazdasági szövetkezetei. Az előkészítő bizottság 1975. december 19-ére Kecskeméten a Technika Háza kongresszusi termébe összehívta az érdekelt szövetkezetek szövetségbe delegált küldötteit. Az alakuló küldött-közgyűlésen megjelent Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács megyei titkára, Fehér Lajosné a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Nő- és Ifjúságpolitikai Titkárságának vezetője, Dr. Glied Károly a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Boruzs Gyula a MÉM Szövetkezetpolitikai Osztályának vezetője, az érdekelt területek párt- és tanácsi szerveinek képviselői és 142 szövetkezeti küldött. A küldöttközgyűlés az új szövetség létrehozásával kapcsolatos munkáját a törvényesség és a szövetkezeti demokrácia betartásával végezte. A szövetségek egyesülésére vonatkozó határozatok már a korábban megtartott küldöttközgyűléseken megszülettek. Most a fő feladat az új szövetség alapszabályának megtárgyalása és jóváhagyása, a tisztségviselők és a bizottságok megválasztása volt. A jóváhagyott alapszabályban foglaltaknak megfelelően az új szövetség „Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége” néven működik, Kecskemét székhellyel. A küldöttközgyűlés a jelölőbizottság előterjesztése után 14 tagú elnökséget, 9 tagú ellenőrző-, 13 tagú nőbizottságot választott. A szövetség elnökének Pesti Istvánt, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz küldöttjét, titkárnak Magony Imre elvtársat választották meg titkos szavazással. ,A szövetségi munka hatékonyabbá tételére ,meghatározott feladatok előkészítésére, továbbá a végrehajtás megszervezésére 8 állandó jellegű bizottságot választott a küldöttközgyűlés, mely bizottságokban 90 küldött képviseli a tagszövetkezeteket. Szövetkezetünk egyik küldöttje — Laczkó Gyula elvtárs — az elnökségbe, a másik — Riskó Péter elvtárs — az oktatási- kulturális- és sportbizottságba nyert megválasztást. A küldöttközgyűlés határozatainak nyomán létrejött Kiskunsági Területi Szövetség 92 mezőgazdasági szövetkezetet képvisel és a tagszövetkezetek összes területe 331 ezer hektár. A megyében még egy szövetség működik Baja székhellyel, melyben 61 tagszövetkezet 216 ezer hektár területtel van képviselve. . Bács megye szövetkezeti mezőgazdaságának adottságát érzékelhetjük a következő adatokból, mely egyúttal a két szövetség feladatait is tükrözi. A Kiskunsági Szövetségbe tömörült szövetkezetek a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek 59 százalékát, a megye területének 60 százalékát, a közös munkában foglalkoztatottak 52 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a halmozott termelési érték 45, az árbevétel 54, az összes eszközérték 46, a nyereség 45 százaléka jut a Kiskunsági Szövetség tagszövetkezeteire a megye összeséből. F szövetséghez tartozik a megye valamennyi szakszövekezete is. A december 19-i küldöttközgyűlés megvalósította tehát a Politikai Bizottságnak a XI. kongresszus szellemében hozott határozatát. A megye szövetkezetei a két új szövetségbe tömörülve készülnek a termelőszövetkezetek III. Kongresszusára, amely előreláthatólag ez év decemberében ül össze. Bízunk abban, hogy a Kiskunsági Területi Szövetség valóra tudja váltani a küldöttközgyűlésen Fehér Lajosné elvtársnő hozzászólásában kifejezett gondolatot, amely így hangzott: „A képviselet — szocialista viszonyok között — társadalmi érdekrendszert jelent. Az érdekvédelmi szervek a tagszövetkezeteket összekötik az államapparátussal, a kormányzattal és közvetítik egyben a központi akaratot és az össztársadalmi érdekeket. Ez más szavakkal azt is jelenti, hogy határozottan képviselik a népgazdasági, az össztársadalom igényeiből adódó feladatokat, osztoznak e feladatok sikeres, vagy sikertelen megvalósításával együtt járó erkölcsi felelősségből is.” kettő B/tShlSKVH UEEYE területi megosztása a két szövetség karott. 7b 1152 Adalfeld Pata ■ Kiskörű ® Megyeszékhely • járási székhely a község -------- megyehatár ------- községhatár —— Területi Szövetség körzethatár KECSKEMÉT Tagszövetkezetek száma ■ 92 Összterület ezer ha. • 331 BAJA Tagszövetkezetek száma 61 Összterület ezer ha. ■ 216 1976 február 14. Zárszámadási közgyűlés TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK 1976. FEBRUÁR 11-ÉN TARTJA ZÁRSZÁMADÓ ÉS TERVTÁRGYALÓ KÖZGYŰLÉSÉT, A KISKUNFÉLEGYHÁZI VEGYIPARI GÉPGYÁR KULTÚRTERMÉBEN. A 9 ÓRAKOR KEZDŐDŐ KÖZGYŰLÉS TÁRGYALJA AZ 1975. ÉVI ZÁRSZÁMADÁST, AZ 1976. ÉVI PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TERVET. ÚGYSZINTÉN A KÖZGYŰLÉS FELADATA LESZ A 4 ÉVENKÉNT, KÖTELEZŐEN ELŐÍRT ELNÖKVÁLASZTÁS ÉS A DÖNTŐBIZOTTSÁG ÚJRAVÁLASZTÁSA. A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJÉRŐL A TAGSÁG RÉSZÉRE KÜLDÖTT MEGHÍVÓN ADUNK MAJD RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁST. UGYANÍGY KERÜL KIADÁSRA A KÖZGYŰLÉS BESZÁMOLÓINAK RÖVID TARTALMA IS. TEKINTETTEL ARRA, HOGY A SZÖVETKEZETÜNK ÉLETÉBEN IGEN JELENTŐS ESEMÉNY A KÖZGYŰLÉS, ÍGY MINDEN SZÖVETKEZETI TAGNAK KÖTELESSÉGE A MEGJELENÉS AMIT EL IS VÁRUNK DOLGOZÓINKTÓL. A KÖZGYŰLÉS HELYÉNEK GYORS MEGKÖZELÍTÉSE CÉLJÁBÓL AUTÓBUSZJÁRATOT INDÍTUNK, MELYRŐL KÖZELEBBIT A KÖZGYŰLÉST MEGELŐZŐEN MUNKAHELYI VEZETŐK ADNAK. VEZETŐSÉG