Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1977 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1-2. szám
LENIN MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1977. 1-2. SZÁM Zárszámadó közgyűlésünkről Termelőszövetkezetünk az 1976. évi zárszámadási és az 1977. évi tervet tárgyaló közgyűlését a szövetkezeti tagok számának nagysága miatt az Alapszabályban biztosított lehetőségnél fogva munkaszervezeti egységenként részközgyűlési formában tartotta meg. Az 5 részközgyűlésen 673 fő termelőszövetkezeti tag jelent meg, s ekként a közgyűlések határozatképesek voltak. Termelőszövetkezetünk vezetőségének javaslata alapján több éves jó gyakorlatnak minősült, hogy a zárszámadás és a terv közgyűlési beszámolóját, valamint a bizottságok jelentéseit írásos formában megküldtük minden szövetkezeti tagnak a közgyűlést megelőzően. Kétségtelen nagy munkát jelent ez, hiszen a közel 900 példány elkészítése és kézbesítése nem kis feladat, így néha talán már nem is jut sok idő, mintegy 60 oldalnyi közgyűlési anyag tüzetes áttanulmányozására. Mindenképpen eredményes kezdeményezés azonban ez, mivel kézzelfoghatóan nagyobb tájékoztatást nyújt a tagságnak, s az eredmények és a feladatok vonatkozásában a közgyűlést követően is lehetségessé válik, hogy utána nézzenek bizonyos dolgoknak. Szükséges tehát, hogy a jövőben is hasonló módon tájékoztassuk a gazdaság életét érintő ezen legfontosabb problémákról tagságunkat, ami annál is jelentősebb, hogy így a közgyűlés képes komolyabb érdemi munkát végezni, s a vitát ez esetben már ismert és nem elsőkézből hajlott problémák kapcsán lehet lefolytatni. Részközgyűléseinken a vezetőség által kijelölt egyegy vezetőségi tag látta el a levezető elnök funkcióját. Szövetkezetünk több kedves vendéget üdvözölhetett a részközgyűléseken, így Gera Sándor elvtársat a Bács-Kiskun megyei MSZMP Bizottság PMO. osztályvezetőjét, Ormándi János elvtársat, az MSZMP városi bizottság titkárát, Kovács László elvtársat, a Kiskunsági Mg. Szövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettesét, dr. Dobos Ferenc elvtársat, a Városi Tanács elnökét és Kiss Ferencet, a Városi Tanács Termelés-, Ellátásfelügyeleti Osztályának főelőadóját. Az egyes részközgyűléseken a beszámolók részbeni kiegészítésre kerültek, ugyanis a szocialista munkaverseny kérdéseivel a beszámoló nem foglalkozott kellő mélységben, így ennek pótlását szóban tették meg az előadók. Hasonlóan bővebb kiemelést adtak a közgyűlésnek a szövetkezeti társulások munkájáról és annak eredményéről is. A továbbiakban a közgyűlés hozzászólások és vélemények fóruma lett. A központi műjorban Szombathelyi Péter műszakvezető a szárító üzemág, valamint a tárolás és raktározás problémáiról beszélt. Az MGF gyorsszárító beruházásának és üzemelésének kérdéséről szólva kiemelte, hogy nagyon hasznos volt, a még teljesen el sem készült üzem működését beindítani, mert így igen komoly megtakarítást tudtunk a szövetkezetnek biztosítani és a takarmánygondokon is sikerült enyhíteni. Problémaként vetette fel, hogy ebben az ágazatban aránylag magas, 40 év feletti az átlagéletkor. A magtárak gépesítése már nem a legkorszerűbb, így a munkaerő-gondokat feltétlenül a korszerű gépesítés kiváltásával kell megoldani. Hangsúlyozta, hogy az ágazaton belül elsősorban a göngyöleg nyilvántartással kapcsolatban szükséges nagyobb előrehaladást elérni. Álláspontja szerint az 1977. évi tervek megvalósításához a feltételek biztosítottak, azok teljesíthetők. A továbbiakban felszólalók, elsősorban a központi javítóműhely dolgozói a munkaerő-létszám problémájával foglalkoztak. Mágori Sándor szerelő javasolta a nyári szezonban legalább 8—10 fő beállítását, úgyszintén azon véleményének adott hangot, hogy a traktorosok holtidényben történő szerelési munkáit jobban kellene dotálni, hogy intenzívebb munkát lehessen elérni. A túlórák dotálásával kapcsolatosan a bérszabályzat módosítását javasolta. Tarjányi János és Korbely János az alkatrészellátás tekintetében láttak problémát és ennek javításával vélik eredményesebbé tenni a műhely munkáját. Javasolták a szabad szombatokon és vasárnapokon való foglalkoztatás megszüntetését, illetve minimálisra szorítását. Varga Gábor vezetőségi tag, traktoros hozzászólásában a szocialista brigádok nagy szerepét ecsetelte, majd az alkatrész-ellátásról szólva javasolta az alkatrész felújítások gyakorlatának további folytatását. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül szükséges egy új esztergapad beállítása, s régi rossz, elhasznált helyett. Rekedt István szárítóüzemi dolgozó a munkahelyi körülmények javítását, valamint a raktári szerszámok és gépek modernizálását javasolta. Tarjányi Lajos szerelő a műhely létszám növelésének kérdését említette, tekintettel arra is, hogy több fiatal katonai szolgálatra fog bevonulni. Egyebekben említést tett arról is, hogy a szövetkezetek egyes ágazatai közötti egészséges versenyszellem néha rivalizálássá válik és sok esetben még apróbb szívességek megtételére sem hajlandó az egyik üzem a másik terhére. Hideg Gyula és Gál Mihály gyalogmunkások az egyre csökkenő létszámú gyalogmunkás gárda problémáiról beszéltek, így különösen az idénymunkára felvett dolgozók magasabb bérezését sérelmezték. Tarjányi Mihály gyalogmunkás az állati trágya felhasználásának kérdését vetette fel, majd javasolta, hogy az állattenyésztési telepek kifutóinak betonozását feltétlenül célszerű lenne minél előbb megoldani. A részközgyűlésen felvetett problémákra Laczkó Gyula a termelőszövetkezet elnöke adott választ, megköszönve a tagság részéről felmerülő aktív érdeklődést és a problémák nyílt, őszinte feltárását. A termelőszövetkezet elnöke ígéretet tett a javítóműhely több problémájának rendezésére, így egy esztergapad soron kívüli beszerzésére, az új műhely elkészültével megfelelő szerszámok biztosítására, melyek beszerzését a műhely dolgozóinak előzetes meghallgatása után fogja a tsz vezetősége megvalósítani. A bérszabályzat megfelelő módosítására a vezetőség a közeljövőben intézkedést tesz. Sajnálatosnak nevezte a termelőszövetkezet elnöke, hogy bár a tsz vezetősége az elmúlt évben határozatot hozott a szombat, vasárnapi munkavégzés minimálisra korlátozásáról, ez az elhangzott vélemények szerint nem lett megfelelően végrehajtva. E tekintetben a jövőben sokkal határozottabb intézkedést kell foganatosítani. A kertészeti főágazat munkaszervezeti egység keretében tartott részközgyűlés hozzászólói munkaterületi egységük problémáiról fejtették ki nézeteiket. Tarjányi István például feltétlenül helyes cselekedetnek tartja a szőlő kitelepítésre tett intézkedést, mert a munkaerő-hiány, s a szőlők kiöregedése az ilyen hagyományos szőlőművelési formát teljesen gazdaságtalanná tette. Molnár István dohánykombájnos a dohány minőségi hiányosságainak okait a jó mennyiségi mutatók mellett elsősorban a munkaerő-hiányból fakadó idegen munkaerő alkalmazásának, s a kedvezőtlen időjárásnak tudja be. Helyesnek tartja a kisebb területen történő dohánytermesztést, s az így kevesebb munkaerővel is elvégezhető lesz, s akkor talán a minőség is javulni fog. Javasolja, hogy a dohánytermesztésben dolgozók nagyobb megbecsülése esetén talán több fiatalnak lenne kedve ezt a munkát végezni. Gácsi József erdészeti ágazatvezető szintén a munkaerő-hiány problémáját említette, az ágazaton belül komoly problémát jelent, hogy a szállítás igen költséges. A szövetkezet rendelt ugyan egy önrakodót, azonban azt csak a második félévre igazolták vissza. Kaposi János szárítóüzemág vezető a szárító telephez vezető út megjavítását kérte, mivel a járművek rossz útviszonyok miatt többször elakadnak és ez igen komoly munkaidő-kiesést okoz. Gera Sándor elvtárs a Megyei Pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a termelőszövetkezetnek és gratulált a termelőszövetkezet eredményeihez, ismertette a szőlőtelepítéssel kapcsolatosan a megyénkben jelentkező problémákat és feladatokat. Jónak tartotta, hogy a szövetkezet versenyakciót indított a NOSZF. 60. évfordulója alkalmából. Sok sikert kívánt céljaink eléréshez. Az elhangzott véleményeket Oláh István főágazatvezető foglalta össze, illetve válaszolt a problémákra. Ennek kapcsán kitért arra, hogy a szárítóüzem vezetője által felvetett probléma rövid időn belül megoldásra kerül. A szőlőselejtezéssel kapcsolatosan feltétlenül szükséges lesz a jobb fajta megválasztás és korszerű technika alkalmazását elérni. A kiegészítő főágazat részközgyűlése során a hozzászólók elsősorban a lakatosüzem munkakörülményeinek problémáját vetették fel, így többek között Szabó Mihály, Fekete István és Gácsi K. Ferenc, de erről beszélt Rádi István is. Hajdú Gyula elnökhelyettes a felvetett problémákra válaszolva kitért arra is, hogy a lakatosüzem rendezésére 1977. évben kerül sor, így a raktár, fürdő problémája is meg lesz oldva. Az építőrészleg és központi iroda dolgozóinak részközgyűlésén elsősorban az építőrészleg munkaszervezeti problémáiról nyilatkoztak a hozzászólók, így Czimer András, Tóth Géza és Cseh János is ezt vetette fel. A felszólalók kifogásolták még a jutalom elosztásának módszerét is. Borbély Gábor főkönyvelő a felvetett problémákra válaszolva egyetértett azzal, hogy az anyagellátás és munkaszervezés területén a meglehetősen sok munkahelyen dolgozó építőrészlegnél is meg kell oldani, elmondta, hogy a jutalom szétosztása az ágazatvezető megítélésére lett bízva. Mivel ez bizonyos szubjektív megítélést mindig tartalmaz, ezért a jövő évi jutalmazásra vonatkoz Folytatás a 2. oldalon) Laczkó Gyula válaszol a Központi major részközgyűlésén a kérdésekre Hatvani Béla a Bem-kerületben tartott részközgyűlés levezetője