Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1978 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

LENIN MGTSZ KISKUNFÉLEGYHÁZI LENIN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMI LAPJA 1978. 1. SZám II kertészeti főágazat 1977 évi munkájáról Termelőszövetkezetünk kertészeti főágazata egy igen rapszodikus és egy igen szeszélyes évet zárt. Ültetvé­nyeinket a tavaszi fagykárok 20—50 százalékban káro­sították. Július 31 én olyan jégverés érte városunkat, s termelőszövetkezetünket is, hogy még a legöregebb tsz-tagok sem emlékeznek ilyen jégkárra. Ez tette szükségessé, hogy az eredeti tervünket módosítani kel­let­t. A jégverés következtében olyan károk keletkez­tek, amelyek azonnali megállapítása reális volt, de a későbbiek folyamán az év hátralevő időszakában is komoly árbevételi problémát jelentettek. Ezen ágazat minden egyes dolgozója és szakvezetése azonnali intézkedéseket tett a jégkár elhárítására és a terv maradéktalan teljesítése érdekében. SZŐLŐ-GYÜMÖLCS TERMESZTÉS Évek óta jégkár nélkül is komoly problémát okoz az ágazatnak a szőlőter­mesztés. A szőlő árbevételi tervét több mint 300 ezer forinttal csökkentettük, saj­nos, még így sem tudtuk az árbevételi tervet teljesí­teni. Komoly hiányossága volt a szőlőtermesztésnek, hogy az évek óta elmaradó mechanikai gyomirtást a vegyszeres gyomirtással sem tudtuk helyettesíteni. A megtermelt 2866 mázsá­ból 1700 mázsa került fel­dolgozásra, illetve beszű­­résre, a többit a MÁP-nak adtuk el. Így az árbevétel 881 ezer forint lett. További 20 hektárt 1978. I. n. évben kiselejteztük. A fennmaradt mintegy 60 hektár szőlő megfelelő kul­­túrállapotára 1977 őszén intézkedéseket tettünk. Re­méljük, hogy szakvezeté­sünk nagyobb gondot fog fordítani a megmaradó ül­tetvény állapotára. Az őszibarack és körte évek óta kiegyensúlyozott árbevételt biztosít. Sajnos, a jégkár megviselte az ül­tetvényeket, melyek hatása még 1978-ban is érződni fog. A módosított terv ke­vesebbet irányoz elő az ár­bevételből, oly nagymérvű volt a gyümölcs pusztulása, hogy a terméskiesés beho­zása minőség javításával is lehetetlen volt. Készí­tettünk több mint 700 má­zsa cefrét, a jégverés által sérült gyümölcsök feldol­gozására. Ez azt eredmé­nyezte, hogy a szeszfőzde árbevételi tervét ehhez mérten megemeltük. Meg­felelő munkával sikerült jó minőségű gyümölcspálin­kát főzni. Ennek ellenére az őszi­barack és körte tényszámai alatta maradtak a módosí­tott tervnek. Az ültetvény növényvé­delmi és ápolási munkái megfelelőek voltak, szétszaggatta, letörte, ösz­­szekuszálta. Elképzelésünk az volt, hogy a még menthetőt mi­nél rövidebb időn belül be­takarítsuk. Igénybe vettük a KISZ-tábort is. Így hat nap alatt sikerült megmen­teni azt a levéltömeget, amely majdnem­ az árbe­vételt tudta hozni. Megje­gyezzük, ez alig több, mint egyharmada volt a 31-i várható termésnek. 10 hektár dohányt 15—20 cm magasságra b­orkánoz­­tunk. Elképzelésünk az volt, hogy az újrafejlődő do­hánylevelekből kedvező időjárás esetén megfelelő minőséget tudunk betaka­rítani. Az így elért eredményt még fokozni tudtuk a szá­rítótelep jó kihozatalával. ROZSTERMESZTÉS A rozstermesztést az ága­zat több szempontból vé­gezte. Ezek voltak: — homokterületek hasz­nosítása, — tagjaink alomszalma­­igényének kielégítése, a zöld rozsból szárítás útján takarmánykészí­tés. Mindezek célozták, hogy gyengébb termőképességű területeinket miképpen le­hetne gazdaságosan hasz­nosítani. Az előirányzott árbevétel teljesítve lett. DINNYE-PAPRIKA TERMESZTÉS A dinnyetermesztés régi hagyományokkal rendelke­zik, hozzájárul a város gyümölcs-zöldség ellátásá­hoz. Árbevételét, amely 245 ezer forint volt terv szerint, 260 ezer forintra teljesítette. A paprika kísérleti nö­vényként szerepelt, így kü­lön árbevételi terv nem lett meghatározva. Igen szép termést ígért, azonban a jégverés 30—35 százalékát tönkretette. A növény 154 ezer forint árbevételt ho­zott. BURGONYA­TERMESZTÉS Termelőszövetkezetün­k egy új, iparszerűen ter­meszthető növény beállítá­sát tűzte célul. Ez meg­egyezett a városi párt és tanácsi vezetők elképzelé­seivel is. Részét képezi egy olyan évenként ismétlődő váltási rendszernek, mely a monokultúrás termesztés­ből adódó terméseredmény csökkenésének kiküszöbö­lését irányozza elő. Jól gépesíthető és az új gépek mellett a meglevő gépeink jól kihasználhatók. A módosított tervet sem tudta hozni a kultúra. En­nek a következő okai vol­tak, véleményünk szerint: — a vetőmag minősége nem volt megfelelő, — a késő őszi szállítások próbára tették a gumó csírázóképességét, — nem rendelkeztünk megfelelő termesztési tapasztalatokkal, — a június—júliusi aszá­lyos időjárás. Nehézségeinket tetézte minden erőfeszítésünk el­lenére a járulékos beruhá­zások hiánya. Itt kell meg­említeni, hogy ez a prob­lémánk megoldódik az 1978. augusztusában elkészülő burgonyatárházzal. Intéz­kedést tettünk annak érde­kében, hogy 1978 évben megfelelő árbevételt tud­junk realizálni. Ezért 1977 őszén 80 vagon különböző minőségű és osztályú, va­lamint fajtájú vetőmagot szükségtárolóban helyez­tünk el. Eddigi tapasztala­taink megfelelőek. ERDŐGAZDÁLKODÁS Erdőgazdálkodásunk fel­adata a közel 500 hektáros erdőterületen való szaksze­rű gazdálkodás. Az erdő­­telepítés 228 ezer forintos árbevételi tervét teljesítet­te. Ez a 28,4 hektár fenyő­erdő befejezettként való átadásából adódik. Az er­dőfelújítás árbevételi terve 28 ezer forint volt, melyet 48 ezer forintra teljesítet­tünk. Ez áll a 3,9 hektár erdőfelújítás ápolásából, valamint 28,6 hektár cel­lulóz nyár nyeséséből. FŰZVESSZŐ TERMELÉS A fűzvessző termelés ár­bevételi terve 190 ezer fo­rint, melyet teljesítettünk. Ezen munkálatoknál mun­kabért és energia költséget takarítottunk meg, ugyanis lábon adtuk el a fűzvesszőt. FAKITERMELÉS Fakitermelés az erdőgaz­dálkodás legjelentősebb te­vékenysége. 99,2 hektár te­rületen végeztük el a gyé­rítést és 2330 nettó köb­méter vastagfát termeltünk ki (terv: 2500 m3) melyből csupán 9 köbméter tűzifa, többi mind ipari célra al­kalmas választék (ipari fa kihozatal 99,99%). Ezzel biztosítottuk, hogy gyakor­latilag az összes kitermelt faanyagunk bekerüljön az ország faanyag forgalmába. Értékesítési árbevételi ter­vünk: 2500 m3 2 millió Ft Értékesítési árbevételi té­­nyünk: 2402 m3 2,19 m Ft. Átlagár terv 800 ezer Ft Átlagár tény 912 ezer Ft Ezt az eredményt az alábbiak tették lehetővé: 1. Szinte 100 százalékos iparifa kihozatal. 2. Választék eltolódás az értékesebb választék javára. 3. Az exportfeltételeknek maradéktalanul eleget tudtunk tenni. Exporttevékenységünk dollár elszámolású orszá­gok felé irányult, így a népgazdaság számára dol­lár bevételt biztosítottunk. Szövetkezetünk 896 köbmé­ter faanyagot exportált, melynek árbevétele 966 ezer forint. (1078 m3 átlag­árral). E mellett megoldot­tuk a tsz faanyagellátását is. A felmerült igényeknek megfelelően egyéb helye­ken is végeztünk fakiter­melést. (Folytatás a 2. oldalon) DOHÁNYTERMESZTÉS Az előző évek kísérletező munkája úgy látszott, hogy 1977 évben beérik. A do­hányipar megállapítása sze­rint az elmúlt évek leg­szebb termése mutatkozott. A palántanevelés igen jól sikerült. Új fajtát állítot­tunk termesztésbe (Virgi­nia Cooper). A dohánytö­rést igen-igen korán, július 10-én megkezdtük. A július 31 -i jégverés a leveleket Metszik az őszibarack fákat a Rákóczi-kerületben Még nagyobb eredményekre számítunk A Bizottság az alapsza­bálynak megfelelően látja el feladatát. Főleg a ház­táji termékek értékesítésé­ben kiváló eredményeket ért el. A korábbi évekhez viszonyítva pl. hízott ser­tésből 50, tejből pedig 20 százalékkal többet értéke­sítettek a termelők. A háztáji gazdaságnál a koca­tartás is fellendülő­ben van (25 százalékkal többet tartanak), ennek köszönhető, hogy süldőből több mint 1000 db-ot, szo­pós malacból pedig 600 db­­ot értékesítettek. A süldő és a malac esetében ez úgy realizálódott, hogy ál­talában az Állatforgalmin keresztül ugyancsak tagja­inkhoz kerültek a hízó alapanyagok. Az Állatfor­galmi által fölvásárolt alapáron ez az intézkedés nagyban hozzájárult a hí­zott sertés 50 százalékos emelkedéséhez. Termelő­­szövetkezetünk ugyanis maximális támogatást nyújt az állattartáshoz szükséges takarmány­ellá­tással. Azok a tagok, akik korábban csak pénzben kapták meg a háztáji föld­jüket, az idén természet­ben, terményben is meg­válthatták azt. A Háztáji Bizottság közreműködésé­vel az év minden szaká­ban vásárolhattak kukori­cát, takarmány­búzát, lu­cernalisztet, valamint ön­költségi áron szálastakar­mányt és legelőt, a szarvasmarhát tartó gaz­dák. Ennek is köszönhető a tejhozam már előzőek­ben említett növekedése. Tagjaink a korábbi évek­hez hasonlóan ez évben is 150 db hízott, illetve vágó­marhát értékesítettek a termelőszövetkezeten ke­resztül. Feltétlenül említést érde­mel még, hogy a szövetke­zet — szintén a Háztáji Bizottság közreműködésé­vel — biztosított tagjaink­nak 100 négyszögöles bur­gonyaföldet, ami a kedve­zőtlen időjárás ellenére is közepes termést adott. Jö­vő évben a bizottság kéri a termelőszövetkezet veze­tőségét, hogy az említett burgonya területet táblá­­sítva, valamint gépesített termesztési rendszerben biztosítsa tagjai részére. Az 1977. évi jó eredmé­nyeken felbuzdulva előre láthatóan a következő év­ben is teljesíteni tudjuk majd a terveket. Ennek annál is inkább meg­van a reális alapja, mert 1977. december 15-ig több mint 6 000 db hízottsertésre kö­töttek szerződést, és nagy az érdeklődés az anyakoca beszerzés lehetőségeiről amit az igényeknek meg­felelően eszközölni is fog a Háztáji Bizottság. Czibolya János a Háztáji Bizottság elnöke

Next