Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1980 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
4. oldal Eredményes esztendőt zártunk A vadásztársaság munkája külső szemlélő előtt „évvégi hajrá”-nak látszik. Ez azonban távolról sincs így! A vadászati idény alakulása, másrészt „betakarításra kerülő vadállományunk fejlettségi állapota — fácánt, őzgidát egyaránt októbertől érdemes csak beadásra lőni —, nem szólva a nyúlbefogás decemberi kezdetéről, nagyon az év végére szorítják, zsúfolják a betakarítás munkáját. S habár december 31-re kell minden tervet teljesíteni, tudni kell azt is, hogy a pénzügyi tervben csak a december 15-ig leszállított, leadott lőtt és élő vad ellenértéke realizálódik, a későbbi szállítások csak a jövő évben jelentkeznek bevételként. Ez a tény tehát még szorosabbá teszi rendelkezésre álló időnket, október 1. és december 15. közötti időnek úgyszólván minden perce számít. Ha mulasztunk, behozhatatlan hátrányba kerülünk. Mi mindent is kellett megoldani az említett időszak folyamán? 1. Ki kellett lőnünk őrállományunkból a suta- és gidakilövésre eső hányadot, mintegy 210 darabot. 2. Külföldiek vadásztatásával be kellett takarítanunk 1200 darab fácánt. 3. Ki kellett lövetni a vadásztársaság tagjaival 1000 darab fácánt. 4. Közben zavartalanul és hiánytalanul el kellett végezni egyéb vadgazdasági feladatokat — vadetetés, etetők készítése, magaslesek építése stb. A fácánbetakarítás munkájában erősen zavart az esztendővégi rendkívül meleg, hómentes időjárás. Emiatt az állomány — különösen a kakasok — a területen széjjelszórtan tartózkodott. Az embernek az volt a benyomása, hogy nincs is kakas a területen. Csupán estefelé voltak láthatók, amint az éjjeli ház é. sieken gyülekeztek. A külföldiek vadásztatásával kapcsolatban tervezett 1200 darab fácán helyett 2000 darabot gyűjtöttünk be, ami 166 százaléknak felel meg. Ennek a teljesítésnek megfelelően a vadásztársaság tagjai részéről betakarításra tervezett 1000 darab fácán beadásra tervezett kilövését csökkentettük. Ez két szempontból is javította a lőtt fácán beadásunk pénzügyi realizálódását. A külföldiek csaknem 100 százalékig el is vitték az általuk lőtt fácánt, fizettek adaljanként no forint lelövési díjat és húsértékélt első osztályú árat, 7 forintot. Faraponként tehát 167 forintot. Ezzel szemben a lőtt kakas értékesítése belföldi beadásnál átlagosan ötven egynéhány forint. Jelentősen emeli a pénzügyi terv teljesítését az is, hogy ebben a lőtt fácánmennyiségben 500 darab tyúk is ugyanebben az árban értékesült, ami belföldi értékesítés esetén csupán 28 forint darabonként. A terv ilyen túlteljesítése és az engedélyezett 500 darab tyúk belföldiekkel történő kilövése az eredeti tervvel szemben 120 ezer forint többletbevételt eredményezett. A felemelt őzkilövési tervet kemény munka árán bár, de teljesítette a vadásztársaság. Erre a célra a vadásztársaságnak 7 golyóspuska áll rendelkezésére, melyekből 6 derekasan kivette részét a felemelt terv teljesítéséből. Nem nagy tétel ugyan, de tervfeladat az élőnyyi befogás is. Már évek óta igen kevés a nyúlunk. Sok gondot okoz évről-évre annak a 100—200 darabnak a befogása. Ezt azonban — ha ráfizetéssel is — fácánprogramunk érdekében feltétlen vállalni és teljesíteni kell. Év elején a napos fácán vásárlásával kapcsolatban vállalta a vadásztársaság, hogy éves exporttevékenységét — lőtt vad, élővadeladás, külföldiek vadásztatása — az előző évi 600 ezer forinttal szemben az 1979. évben 900 ezer forintra emeli. Ennek a vállalásnak (+ 300 ezer forint) minden 100 forintja után egy darab napos fácánt kapunk ingyen. Ezt a tervet is teljesítettük, így a tavasszal vásárolt 5300 darab fácáncsibéből 3000 darabért nem kellett fizetni, ami szintén jelentős tétel: 84 ezer forint. Ezzel az esztendővel végleg le tudtuk rakni a vadásztársaság anyagi alapjait, ami nyugodt, biztonságos légkört teremt további terveink megvalósításához. Ilyenek, hogy csak néhányat említsünk. Emelnünk kell a vadőrállományunk létszámát. A jelenlegi létszám képtelen a rengeteg elfoglaltságot jelentő vadgazdasági munkák — fácánnevelés, külföldiek vadásztatása, élővad befogás, felvezetés őzvadászathoz, vadetetés — mellett az egy-egy főre eső terület rendbentartására. Nagyon felszaporodott a területen a dúvad. Sok a szarka, róka. A nem elég szigorúan fogott légpuska kérdés rengeteg orvvadászat alapja. Ezeket a kérdéseket megnyugtató módon csak vadőrállományunk jelentős emelésével tudjuk megoldani. Jelentős lépést kell tennünk területünk vadgazdasági berendezésének fejlesztése érdekében. Feldúsított fácánállományunk, felszaporodott őzállományunk érdekében további etetőket, sózókat, magasleseket kell építenünk. Csendereseket, vadföldeket kell létesítenünk ahhoz, hogy ez a jelentős vadállomány évrőlévre szakszerűen levadászható legyen. Elmondhatjuk tehát, hogy vadásztársaságunk életében lezárult egy olyan 3 éves periódus, amely egyesületi életünk szervezeti összerázódását szolgálta és anyagi alapot teremtett további erősödéséhez, a jövő feladatainak megoldásához. Ezek a feladatok a továbbiakban : a vadásztársaság tagjai részére minél kulturáltabb vadászat lehetőségeinek megteremtése, ezáltal és elsősorban államunkkal szemben fennálló kötelezettségeink mindenkori maradéktalan teljesítése. Zalay Géza LENIN TSZ HÍRADÓ Mezőgazdasági dolgozók egészségvédelme (Folytatás a 3. oldalról)lyek világszínvonalon állnak) dolgozhassunk a mezőgazdasági üzemekben. Ezek komplex munkavégzési feltételek összehangolt jelenlétét is követelik. A feltételek közül egyik legfontosabb : a dolgozók egészségvédelme. Az ankét elnöksége vitazáró összefoglalójában úgy fogalmazott: a két napig tartó tanácskozás Bács-Kiskun megye kezdeményezésével országos jelentőségű. A mezőgazdasági dolgozók egézségvédelme össztársadalmi ügy. A gyors előrelépés Bács megyében is csak társadalmi méretű összefogással lehetséges. Bizonyíték erre a Kiskunsági TESZÖV és a kecskeméti II. sz. Katonai Kórház szocialista szerződése a megye mezőgazdasági dolgozóinak reprezentatív vizsgálatára, tekintettel a munkaártalommal kapcsolatos veszélyeztetettségükre. Az előadók rávilágítottak arra a tényre, hogy az egészségvédelem a gépek tervezésénél kezdődik és tart a munkafolyamatokon belül. Tovább menve sok esetben a munkavégzés befejezése még nem jelenti az egészségvédelem befejezését a dolgozó részéről. Példa erre, hogy a növényvédelemben a munka kezdése és befejezése előtti 8 órában alkoholt fogyasztani nem szabad. Külön érdeklődéssel figyeltem, a növényvédelem, mint speciális mezőgazdasági üzemi tevékenység munkaegészségügyi kérdéseit tárgyaló dr. Gulyás Lajos előadását: „Növényvédelem, egészségkárosítás, egészségvédelem”, dr. Antal Attila és munkatársai: „Műszaki egészségvédelem kísérleti közelítése földi növényvédelmi gépeken” című előadásokat. Az előadók kivétel nélkül egy-egy tudományág tudós szakértői voltak, így a speciális területtel foglalkozó előadásaik széles körben feltárták a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmének összefüggéseit is. Nyilvánvalóvá vált, hogy az üzemekben dolgozó munkások és vezetők szemléletváltozására is sok helyen szükség lesz. A tanácskozáson kevés üzemi vezető volt jelen, s mivel az előadásokból kitűnt, hogy nem öncélúak, hanem a tudományos eredményeket a dolgozók egészségvédelme érdekében a gyakorlatnak kívánják tovább adni. Mint szövetkezetünk szántóföldi növényvédelmének üzemi vezetője, ismertettem a nemzetközi ankét résztvevőivel szövetkezetünk, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz. üzemi egészségvédelmi szervezetét, kiemelve a szakterületemet Elmondtam többek között hogy a szövetkezet párt- és gazdasági vezetősége nagy gondossággal szervezte meg a dolgozók egészségvédelmét és azt évről-évre tovább fejleszti. Már évek óta üzemi orvosi szolgálat működik, melynek keretében dolgozóink szűrővizsgálata rendszeresen elvégeztet jü. Biztosítottam az előadóka arról, hogy amit az elhangzott előadásokból dolgozóink egészségvédelmének édekében a munkaterületemen a gyakorlatban alkalmazni tudok, azokat a legrövidebb időn belül megvalósítom. A szombaton délután két órakor végsl a tanácskozáson érdemes vol részt venni, s a Tudomány és Technika Házát megnézni. Farkas János növényvédő üzemmérnök 1. szám Tehetséges vagy szerencsés ? Miért lett sikerember Muity Ferenc? Neve: Muity Ferenc Egyesülete, kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK. Született: Bácsalmáson, 1950-ben. Eredményei: az 1975-ös EB-n egyéniben 3., az 1976-os VB-n egyéniben 7., az 1977-es EB-n a győztes csapat tagja, egyéniben 7. helyezett. 1978- ban a VB-n egyéniben 3., 1979-ben az EB-n a győztes csapat tagja, egyéni 4. helyezett. Lovas: Lepke, Hullám, Szondi (terepen), Bolygó, Holló, Konversant, Bogár. Itthon: 1979-ben országos bajnok. bumeráng Újsághír: „Az esélyekről nagyon nehéz beszélni, hiszen a VB óta több válogatott fogatának lóállománya kicserélődött és még nem lehet tudni, hogy a „friss” lovak mit produkálnak majd. Így a világbajnoki arany- és ezüstérmes Fülöp Sándortól, a magyar bajnoki cím védőjétől, Bálint Mihálytól és az ezüstérmes Mátyus Viktortól várhatunk jó teljesítményt, akik valószínűleg régi fogatukkal indulnak.” Muity tehát nem számított az esélyesek közé. Hogy mennyire nem, azt bizonyítja egy felelőtlen megjegyzés is: „Nézzétek, a Muity vágólovakkal jött a bajnokságra ...” Fülöp megnyerte a bemutatást és díjhajtást. Muity a 7. helyről várta a második versenyszámot, a maratonhajtást. Újsághír: „A legjobb teljesítményt a sportág egyik legnagyobb tehetsége, Muity Ferenc nyújtotta, aki kiforratlan fogatával is hibamentesen teljesítette a pályát.” Ekkor már kénytelenek voltak odafigyelni a „vágólovakra” és hajtójukra már még mindig akadtak riválisok, akik a véletlennek tulajdonították Mully győzelmét. Nem így a Lenin Tsz hajtója, aki csattanós választ adott a kétkedőknek : az akadályhajtásban 5. lett (hibapont nélküli hajtással), az egyéni összetett versenyben pedig az első helyen végzett, megelőzve a nagy esélyeseket. A bumeráng tehát viszszarepült elhajítójához ... AZ EB KÜSZÖBÉN Apajpuszta, a bajnokság második fordulója tulajdonképpen kettős feladatot jelentett Muity Ferencnek, s a többieknek is. Megnyerni a bajnokságot, s ugyanakkor a szövetségi kapitány bizalmát az Európa-bajnokságra való kiküldetésre. Jelöltek voltak szép számmal ezúttal is. Meggyőző fölénnyel kapitányt nyerni azonban ezúttal is csak két hajtónak sikerült: Bárdosnak és Muitynak, akik holtversenyben osztoztak az első helyen a bajnokság két fordulója alapján. Fülöp helye nem lehetett kétséges korábbi eredményei megbízhatósága alapján. Bálint Mihályt pedig — idei sikerei után — nem lehetett kihagyni az utazó keretből ... A négy magyar közül ismét Muity volt az, akinek összejöttek a gondjai. Apaj után ló után kellett nézni. Bogár közvetlenül az EB előtt került a négyesbe Mégpedig annyira újoncként, hogy a kontinens legjobbjainak versenye előtt egyszer volt befogva Lepke, Hullám és Rigó mellé... KI VÁLLALJA A CSAPATTAGSÁGOT? Izgalomra tehát ismét volt ok bőven. Különösen mikor Fülöp lova lesántult és kiderült, hogy komoly veszélybe került a mundér becsülete. Olyan hajtó kellett tehát Bárdos mellé csapattársnak, aki, tűzön, vízen át, biztosan és hibátlanul (!) képes meghajtani a pályát, még pedig nem is akármilyen eredménnyel! Mert különben egy hiba a kizárást, s egyúttal azt jelenthette: Magyarország a világ élvonalából a sereghajtók közé esett vissza... Dr. Várady Jenő szövetségi kapitány homlokán is a szokásosnál mélyebb barázdát szántottak a gondok. Vajon ki lehet az a biztoskezű hajtó, akinek a kezébe leteszi a magyar csapat sorsát egyetlen név kiejtésével? Várady nem tudott dönteni, vagy nem merte vállalni a felelősséget? A lényeg végülis az, hogy feltette a kérdést: „Gyerekek, akkor ebben a helyzetben ki vállalja a csapattagságot?” Néma csend volt a válasz percekig. Aztán Muity megszólalt: „Hát akkor majd én vállalom ...” És Muity Feri ezúttal is mindig célba ért, hibátlan hajtással. A magyar csapatnak ez a megbízhatóság az Európa-bajnoki címet jelentette. Egyéniben Muity Ferencnek az előkelő 4. helyet. AZ ELSŐ BAJNOKI CÍM Egy verseny volt még hátra az Európa-bajnokság után. A magyar bajnokság harmadik, egyben befejező fordulója. Újabb izgalmas futamok várták a jelölteket. Elsősorban Bárdost és Muityot, akiknek volt vesztenivalójuk. Muity az első, Bárdos a második fordulóban győzött, így holtversenyben ők álltak az élen. A bemutatás és díjhajtás alapján úgy nézett ki, Bárdos meggyőző fölényre tesz szert (második lett). Muity nem került a legjobb hat közé. A maraton azonban ezúttal is megrázta a mezőnyt. A „rostán” kihullott a nagy vetélytárs, Bárdos is A harmadik versenyszámban, az akadályhajtásban Muity a második, a harmadik forduló alapján a 3 helyen végzett. Az öszszetett versenyben pedig ő lett az 1979. évi négyesfogathajtó bajnok. Először... Ki hitte volna? Azok bizonyára nem, akik a véletlenek furcsa játékának tekintik sikereit. Szerencsére a szakemberek ismerték kiváló adottságait Hittek benne, s nem csalódtak. A legjobban azonban Muity Ferenc bízott önmagában. Ezért győzött.