Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1981 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Eredmények és célok az energiagazdálkodásbanHasznos TIT előadások Az üzemi Híradó eddgi is számos hírt közölt a szövetkezet energiagazdálkodási tevékenységéről, és most, az évforduló alkalmával időszerű számot vetni sikereinkről, megoldandó feladatainkról. Mint emlékezetes, termelőszövetkezetünk csatlakozott az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát és a Túrai Magyar—Kubai Barátság TSz dolgozói által 1979. júliusában indított „Takarékoskodjunk jobban az energiával” címmel meghirdetett mozgalomhoz. A mozgalomban elért eredményekről, illetve közeli céljainkról ejtünk néhány szót a következőkben. Bár a végső adatok még nem állnak rendelkezésünkre, hogy alapvető célunkat —, mely az energiafelhasználás növekedési ütemének mérséklését, illetve a növekedés megállítását tűzte ki célul az 1979. és 1980-as években — sikerült elérnünk. A szintentartást a termelés növekedése mellett, illetve új létesítmények üzembe helyezésével egyidejűleg sikerült elérni. Már új beruházásainknál és felújítási tevékenységünknél arra törekedtünk, hogy a létesítmény üzembehelyezésével energiatakarékos üzemvitel váljék lehetővé. Figyelmünk kiterjedt a jelen körülmények között igen fontos energiafajta kiválasztására is. Vendéglátóipari létesítményünk, illetve új központi irodánk fűtését és melegvíz ellátását a népgazdaságnak is előnyös földgáz felhasználással oldottuk meg. Lépéseket tettünk az autójavító üzem földgáz fűtésre való átállítására is, mellyel évi 95 tonna tüzelőolajat takarítunk meg. Az 1981. évben megvalósuló átállás csökkenti szövetkezetünk költségeit és ha kismértékben is, de csökkenti népgazdaságunk valutáris kiadásait. A kertészeti főágazat a Bem kerület üzemi épületeinek tüzelőolajos fűtését megszüntette, széntüzelést valósított meg a máshol feleslegessé vált szeneskazánok beállításával. A növénytermelés területén is erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy mind több energiatakarékos technológia kerüljön bevezetésre. Ez évben a szénatermés jelentős részét STAR kazlakba gyűjtötték be, így kevesebb mennyiség került hideg levegős szárításra. Változatlan szénaminőség mellett ezzel a technológiával könnyebben kezelhető a széna, s a villamosenergia költség kétharmadára csökkent. Folytatjuk az erő- és munkagépek üzemanyagfogyasztási normáinak munkaműveletenkénti bemérését, kidolgozását, hogy a norma szerinti számonkérés bevezetésével is csökkenjen a felhasznált üzemanyag mennyiség és kiszűrhetők legyenek a felújításra szoruló gépek. Ez évben felgyorsul az üzemanyag fogyasztásmérés üteme, mert 2 darab új fogyasztásmérőt vásárolunk, és így lehetővé válik az egyidőben zajló különböző munkaműveletek bemérése is. A közúti járművek időszakonkénti bevizsgáló mérését továbbra is elvégezzük, hogy pontos képet kapjunk a járművek műszaki állapotáról. A növénytermelésben bevezetésre került és kedvező tapasztalatokat mutat a házi üzemanyagjegy-rendszer bevezetése. Ezzel nemcsak azt a célt sikerült elérni, hogy a gépek rendszeres karbantartása, szervize megvalósult, hanem azt is, hogy az olajminőség rendszeres ellenőrzésével jelentősen csökkent a felhasznált kenőanyag menynyiség és sor került az üzemanyagfogyasztás figyelemmel kísérésére is. A javítóműhelyek a karbantartások, javítások alkalmával különös gondot fordítottak az optimális üzemanyagfogyasztás beállítására. A központi major szerelői két üzemanyagtartály kocsit pontos kimérő kútfejjel szereltek fel, és ezzel megteremtődött a gépek fogyasztás ellenőrzésének reális előfeltétele. Forrólevegős szárítóberendezéseink szövetkezetünk legnagyobb energiafelhasználói. A rajtuk lévő tüzeléstechnikai berendezéseket szakvállalatokkal tartatjuk karban, beállításukat a gazdaságos üzemre rendszeresen elvégeztetjük. A termények szárítására való beszállítását, ha az idő engedi, csak a fonynyasztás után végezzük, így a béltartalom sem romlik, de az energiaigény csökken. A túlszárításokat gyorsnedvesség-vizsgáló műszerek rendszeres használatával igyekeznek a kezelők elkerülni. 1981. éves tervünkben a szemestermény szárítónál szerepel automatikus nedvességszabályozó műszer alkalmazása is. A fáradtolaj gyűjtését két telephelyünkön már bevezettük. A központi majorban és a Bem kerületben együttesen évente több mint 15 tonna olajat gyűjtenek össze a dolgozók és adnak át regenerálásra az ÁFOR-nak. Sürgősen megoldandó feladat ez az autójavító üzemben is. Villamosenergia felhasználásunkat úgy tudtuk észszerűsíteni, hogy lehetőség szerint csökkentettük a csúcsidei villamosenergia vételezést, és növeltük az éjszakai fogyasztás arányát. Így jelentős — az áremelkedés mellett relatív — egységár csökkenést tudunk elérni. 25 darab kapcsolóórát vásároltunk és szerelünk fel folyamatosan villamos bojlereink elé, így jelentős költségmegtakarítást értünk el. 1981-ben a központi major tehenészetében megvalósításra kerül a tejhűtésből származó hő hasznosítása. A tej hűtésekor eddig a szabadba kibocsátott hulladékhőt ezután melegvíz előállítására használtuk fel. Így annyi 50 C fokos melegvíz mennyiséget sikerül előállítani ,amennyi a tejkezeléshez és a fürdéshez is elegendő a tehenészeti telepen. A meglévő 7 darab villanybojler a kivitelezés után csak tartalékként szerepel, s a melegvíz előállítása gyakorlatilag ingyen történik. A beruházás kevesebb, mint egy év alatt megtérül. Az energiagazdálkodás mellett egyre nagyobb súlyt és egyre több költséget kell fordítanunk a biztonságtechnikai követelmények megvalósítására. A berendezések csak akkor tarthatók biztonságosan és jó hatásfokkal szemben, ha a rendszeres karbantartásukra és ellenőrzésükre egyre több gondot fordítunk. 1980-ban elvégeztettük az üzemanyag tartályok tisztítását, tömítettségi próbáját. Az üzemanyag kutakat feljavíttattuk és hitelesíttettük. A villamos biztonságtechnikai méréseket, ellenőrzéseket az előírt periodicitás szerint elvégeztetjük. Elért eredményeink megvalósításában hathatósan közreműködtek az egyes főágazatok dolgozó kollektívái, szocialista brigádjai és a munkahelyi vezetők. Bízunk abban, hogy személyükben az 1981. évi energiagazdálkodási célkitűzéseink megvalósításához is lelkes partnerekre, odaadó segítőtársakra találunk. Buszlai István Győri István fogyasztásmérő Fekete Imre traktorával foglalkozik Termelőszövetkezetünk közművelődési tervében most már évről-évre szerepelnek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat témajavaslatai és dolgozóink érdeklődése alapján kiválasztott tárgykörű előadások. Az előadások megtartására a TIT Kiskunfélegyháza Városi Szervezetével kötött szerződés a biztosíték. Ennek birtokában, a kiválasztott témát jól ismerő előadóról a szervezet gondoskodik. Az 1980/81. évre kötött szerződés szerint tíz előadás megtartására került sor. Az előadások politikai, gazdasági, vezetésismereti témái mellett sor került például az űrkutatással foglalkozó, vagy a Kiskunsági Nemzeti Parkról szóló előadásra is. A legtöbb előadáson volt diaképek bemutatása vagy filmvetítés, és ez élményben gazdagította a hallgatókat. Amióta központi irodánk a Blaha Lujza térre költözött, kulturált helyiségünk van az előadások megtartására. Kultúrtermünkben nemcsak elegendő hallgató tud kényelmesen elhelyezkedni ,hanem most már minden nehézség nélkül tudjuk használni a vetítőgépet vagy egyéb szemléltető eszközt. A TIT szervezet által felkért előadókra nem panaszkodhatunk. Arra törekedtek, hogy előadásaik témája iránt az egyébként különböző réteghez tartozó hallgatók érdeklődését minél jobban felkeltsék és ismereteiket bővítsék. Nagy figyelemmel hallgatták dolgozóink az aktuális békés külpolitikai témájú, valamint a gazdaságirányítási rendszerünkről, a gazdasági hatékonyság növeléséről szóló előadásokat. Az itt hallottak is hozzájárultak célkitűzéseink megértéséhez és minél jobb megvalósításához. Különösen élménygazdag volt dr. Tóth Károly „A Kiskunsági Nemzeti Park” vagy dr. Verók István „Vezetői stílusok és típusok”, valamint Papp Judit „Az űrkutatás tudományos és gyakorlati haszna” című előadása. A TIT előadások hallgatói létszáma megközelítette a 600 főt. A hallgatók mintegy 45 százaléka jóformán minden előadáson részt vett. A szocialista brigádok általában képviseltették magukat, de például a Virágos, a Martos Flóra, a Kállai Éva, valamint az autójavító üzem szocialista brigádjaiból figyelemre méltó volt a megjelenés. Nem volt könnyű, de jó szándékkal el lehetett érni, hogy a termelőmunka hátráltatása nélkül az érdeklődők megjelenjenek az előadásokon. Egy-egy rendezvényre 50—60 névreszóló meghívót adtunk ki, melyben a címzett útján a szűkebb közösség tagjait is meghívtuk. Ritkán, de előfordult, hogy a meghívás nem érte el célját, mert a címzett nem tartotta fontosnak az előadás propagálását. A jövőt illetően arra kérjük a meghívottakat, hogy a meghívásról tájékoztassák környezetüket, egyrészt, mert ők vannak erre alkalmas helyzetben, másrészt, mert mindenkinek külön meghívót nem tudunk küldeni. Híradónk e havi számának egyik cikkében az 1981. évi közművelődési terv készítéséhez kérjük olvasóink javaslatát. Lehetőség van arra, hogy már 30—40 fős hallgatóság részére az őket érdeklő témában szervezzünk TIT előadást. Ezért közösségeink jelezzék, milyen tárgyú előadás iránt van érdeklődés, mert ezzel hozzájárulnak, hogy az 1981/82. évi rendezvények keretében kívánság szerinti igényeket elégítsünk ki. Bánfalvi Jánosné A MNEB értekezletéről A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Mezőgazdasági Szakcsoportja ülést tartott a Lenin Mg. Tszben. Megbeszéltük a termelési rendszerek helyzetével kapcsolatos alapvizsgálatunk, valamint a takarmánytermelés, ellátás és felhasználás témakörben végzett utóvizsgálatunk megyei tapasztalatait. Molnár Mihály, az MNEB tagja ismertette vizsgálataink főbb megállapítását, hasznosításának módjait, majd a tájékoztatót vita és üzemi bemutató követte. A gazdaság újszerű, tudományosan megalapozott módszereket alkalmaz. A helyi munkakörülmények legmegfelelőbb költség-, energia- és munkaerőtakarékos megoldásokat keresik a takarmánybetakarítás és tárolás során. A takarmányszükségletüket csaknem teljes egészében saját termelésből fedezik. Fejlett a rét- és legelőgazdálkodásuk. Szántóföldjeik egy részét másodnövény termesztéssel hasznosítják a nagy területen termelt konzervborsó helyén. A borsószárat melléktermékként takarmányozásra hasznosítják, betakarítását jól megoldották és energiatakarékosan, tartósító szerekkel tárolják. Szakmailag érdekes és tanulságos volt a HESTON betakarító gépek működésének megtekintése. Az új gépekkel nemcsak a kapacitást növelték, hanem a betakarítási technológiát is új alapokra helyezték. A tsz a megye mezőgazdasági nagyüzemei között a múltban is élenjáró volt a takarmánygazdálkodás terén. Ezért nagyon érdekes és hasznos volt a szakcsoportunk tagjainak, akik a mezőgazdaság különböző ágazatait képviselik az MNEB-nél, hogy betekintést kaptak az új és jobb megoldásokat kereső mezőgazdasági üzem eredményes takarmányozási, különösen takarmánybetakarítási és tárolási módszereibe. Megismertük gondjaikat, további terveiket. A helyszíni bemutató, a gyakorlati alkalmazás megismerése segítette a tapasztalataink elmélyítését, amelyekért a szövetkezet párt- és gazdasági vezetésének köszönetünket fejezzük ki. Tréfás Antal megyei NEB elnöke.