Mezőgazdasági Népoktatás, 1942 (27. évfolyam, 1-10. szám)
1942-01-01 / 1. szám
4 MEZŐGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS 1942? január hó — Zsír, hús, szalonna. Hogy nevezzük ezeket együtt ? — Élelmezési cikkeknek. Más haszna nincs a sertésnek ? Nem láttátok még, hogy a vágóhidaknál áldogál 3—4 szegény ember és amint a sertést megölik a hosszú szőrt két kézzel szedik a sertés hátáról ? Vájjon mit készítenek abból a szőrből ? — Kefét, ecsetet, pamacsot. (Szemléltetem ezeket az ipari termékeket). De van egy legújabb rendelkezés, ami a sertések bőrének a lefejtésére vonatkozik. (Lefejtés: megmagyarázom). Nem baj, ha eddig nem tudtátok, most én elmondom. 130 kg-on felüli sertések közül, amit levágnak a vágóhídon, minden 3-ik sertésnek bőrét le kell fejteni. Hát vájjon ezekből mit készítenek ? — Cipő, csizmatalpat, kézitáskát, nyerget, ülést, szíjjat. Ki tud még más hasznot is a sertéseknek ? — Mindenevő, jó legelőértékesítő, kiváló takarmányértékesítő, mindezeken kívül jól szaporodik is. (Az ismeretlen fogalmakat külön magyarázom). Ezenkívül van még egy igen nagy haszna a sertéstartásnak, hogy a befektetett tőkét aránylag rövid idő alatt kamatosan visszaadja. (Mit jelent ez nekünk ? Magyarázat). Milyen sok előnyét felsoroltuk a sertéstartásnak és mégsem foglalkozik vele mindenki, vajjon mi lehet ennek a fő oka ? — Könnyen megbetegszik, elpusztul. Ugyan gyermekek különösen a malacoknak, de a nagyobb sertéseknek is sok a betegsége, amiről majd későbben lesz szó a sertések betegségeinél és az ellenük való védekezésnél. Tudja-e valaki, hogy Csonka hazánkban hány darab sertés volt ? Közel 3 millió. Vájjon ez mind egyfajta ? Milyen fajták lehettek ? — (Sorolnak a gyermekek egy pár fajtát). Ugyan gyermekek ezekről a fajtákról most egy kicsit részletesebben fogunk tanulni. Általában a sertésfajtákat a következőképpen szokták csoportosítani. a) . Fejlődésük szerint: 1) Lassú. 2) . Gyors fejlődésüekre. b) . Termelőképesség alapján : 1). Zsír 2). Hústermelő sertésfajtákra. (Termelőképesség magy.) • Ezek szerint megkülönböztetünk •: 1). Lassúfejlődésü-zsírsertéseket, amilyen pl. a göndörszőrű magyar-mangalica. 2 ) Gyors fejlődésü-hússertéseket, pl. yorkshire, berkshire. Végül a kisgazdaságok leghasznosabb sertése a keresztezésből származó hizó sertés. Ezt röviden : keresztezett sertéseknek nevezzük. A göndörszőrű magyar-mangalicáról a mai órán, a többi sertésfajtákról a következő órán lesz szó. Csonka hazánk sertésállománya, amint azt már mondtam 3 millió volt. Ebből 25 millió volt göndörszőrű magyar-mangalica. Honnan származik ez a sertés fajta ? 100 évvel ezelőtt még különböző fajta sertések voltak, hazánkban. Ezek közül említésre méltó a „bakonyi“ és a „szalontai“ sertés fajta. 1833-ban Szerbiából 2 kan és 10 annyakocából álló kis törzset hozott be hazánkba József nádor, aki az akkori szerb fejedelemtől vásárolta. Ezzel a kis törzsből keresztezték a mi parlagi sertéseinket és megfelelő válogatás, jó takarmányozással alakult ki a ma már világhíres zsírsertés a : göndörszőrű magyar mangalica. Lássuk, hogy milyen is ez a szőke magyar sertés ? Testalkata: rövid testű, középhosszú láb, lelógó fül, egyenes orr. Egészséges erős szervezet. (Ellenálló). Szőre , mint azt a neve is mutatja göndör. Ennek igen nagy jelentősége van. A göndör és finom tapintatú szőr a hizékonyságnak a jele, míg a durvaszőrű kevésbbé hizékony. Milyen színű göndörszőrfi magyar- mangalica van ? — Szőke, fekete, fecskehasú, vadas. (Képen szemléltetem mindegyiket). Láttuk milyen színűek vannak, nézzük milyen jellemző tulajdonsága van még ? — Lassú fejlődés. Miért mondjuk lassú fejlődéseinek ? A göndörszőrű magyar-mangalica általában csak két éves korára fejlődik ki. Épen ezért tenyésztésbe is legkorábban 10 éves korában szabad beállítani