Kistenyésztők Lapja, 1985 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Ezerhatszáz sertés a portákról Balatonkenese forgalmas üdülőhely ugyan, az állattartás azért nem tűnt itt el. Sokan tartanak sertést saját konyhára, már csak azért is, hogy hasznosítsák vele a kerti- és konyhai hulladékokat, s vannak akik nagyobb mértékben foglalkoznak kocatartással, hizlalással. A nyúltartás jelentős visszaesése miatt örülnek az Egyetértés Termelőszövetkezet háztáji ágazatának dolgozói, hogy a sertéstartási kedv még javult is a tsz-hez tartozó községekben. Két éve ezerkétszáz, 1984-ben 1600 sertés hizlalására tudott szerződést kötni a termelőszövetkezet, s ez itt jelentős mennyiség. Kenesén és Papkeszin találhatók a sertéstartással nagyobb mértékben foglalkozók, ez utóbbi községben a szarvasmarhatartás is jelentős; legelőre járnak a tehenek, s tejcsarnokot is üzemeltet a tsz. Kiss Lajosék egyszerre negyven süldőt tudnak hízóba fogni. Az abrakon kívül kevés zöldet, ősztől tavaszig lucernát is etetnek. Kiss Lajosék három kocát tartanak és nyolcvan hízót értékesítenek évente. A kocák szelídek, közülük is talán a Rozi nevű a gazda legkedvesebbje. 2. Maszlag Jánosék harmincöt-negyven hízót állítanak elő. A szülőkkel együtt gazdálkodó fiatalok a fehér sertést kedvelik, nevelik, hizlalaják. 3. Idős Maszlag János a hagyományoshoz közelebb álló módon hizlal: apró burgonyát és egyéb tömegtakarmányokat is hasznosít Czél András, az egyetértés Tsz háztáji ágazatvezetője Idős Maszlag János jobban kedveli a színes sertéseket, ifjú Maszlag Jánoséval. Az ágazatvezető ismerős a tsz- Lehet, hogy a fehérek jobb ára miatt majd ő is változón keresztül értékesítők portáinkat?