Középiskolai Matematikai Lapok 40. (1970, 1-5. szám)

1970-01-01 / 1. szám

viszont teljes értékű megoldást adott be mind a három feladatra. Ezért a ver­senybizottságnak alapos mérlegelésre volt szüksége ahhoz, hogy a díjakat oda­ítélhesse. Ez a mérlegelés a dolgozatok matematikai tartalmi részén túl a meg­oldások megfogalmazására, világosságukra és a legkisebb részletek indokolására is kiterjedt. A versenybizottság ilyen mérlegelés után a legjobbnak három versenyző dolgozatát találta, s az első Kürschák József díjat, 800—800 forintot nekik ítéli. Ezek: Fiala Tibor, aki a budapesti II. Rákóczi Ferenc gimnáziumban érettségizett és Vigassy György tanár tanítványa volt, Gönczi István, aki a miskolci Földes Ferenc gimnázium IV. osztályos tanulója és dr. Csernyák Lászlóné tanár tanítványa, továbbá Bajmóczy Ervin, aki a budapesti Fazekas Mihály gyakorló gimnázium III. osztályos tanulója és Kőváry Károly tanár tanítványa. Fiala az első két feladatra adott kiemelkedően jó megoldást, Gönczi pedig a második és harmadik feladatra. Bajmóczy dolgozatában az első és a harmadik feladatra adott megoldás tartalmaz többletértéket. Még négy további versenyző dolgozata tartalmaz teljes értékű megoldást mind a három feladatra. A versenybizottság a második Kürschák József díjat, 400—400 forintot nekik ítéli. Ezek АВС-rendben: Csirmaz László, aki a buda­pesti I. István gimnáziumban érettségizett és Rácz János tanár tanítványa volt, Lukács Péter és Nagy András, akik a budapesti Fazekas Mihály gyakorló gimnázium III. osztályos tanulói és Kőváry Károly tanár tanítványai, végül Pintz János, aki a budapesti Fazekas Mihály gyakorló gimnáziumban érettsé­gizett és Reményi Gusztáv tanár tanítványa volt. A többi versenyző dolgozatát vizsgálva a versenybizottság öt esetben ta­lált okot arra, hogy vagy valamelyik feladat ügyes megoldásáért, vagy össz­teljesítményükért őket dicséretben részesítse, és 200—200 forinttal jutalmazza. Ez az öt dicséretben részesített versenyző teljesítményük sorrendjében: Nádai László, aki a budapesti Fazekas Mihály gyakorló gimnáziumban érettségizett, Sztrapkovics László, a budapesti Fazekas Mihály gyakorló gimnázium IV. osz­tályos tanulója, Komjáth Péter, a budapesti Fazekas Mihály gyakorló gimná­zium III. osztályos tanulója, Erdődy Gabriella, aki a budapesti Fazekas Mihály gyakorló gimnáziumban érettségizett és végül Borzsák Péter, a budapesti I. István gimnázium IV. osztályos tanulója.” A 4xk méretű sakktábla bejárása lóugrással Megjegyzés a P. 26. sz. problémához A P. 26. problémában­ láttuk, hogy a 4 méretű sakktáblának (&S3, &X4) lóugrással való bejárása csakúgy lehetséges, ha először egyik olyan résztartományát járjuk be, melyet a szélső sorok valamelyik színű mezői és a belső sorok ellentétes színű mezői alkotnak. Továbbá az egyik résztartomány­ból a másikba való átlépés csak két belső mező közt lehetséges, és a bejárás kezdő- és végpontja szélső mezőn van. Kern nehéz ezek ismeretében bejárási útvonalat kijelölni adott­­ esetére, ezért csak olyan utasítás tekinthető érdekesnek, amely minden k-ra érvényes, legalábbis valahonnan kezdve. Alább három ilyen bejárási utasítást adunk. Az 1. ábra színezése a tábla két résztartományát mutatja k­i 5 esetére. 1 Lásd a megoldást­­. M. L. 39 (1969) 151. o. 2

Next