Kő, 2018 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2018 / 4. szám
A természetes kő mint építőanyag, jóllehet, ma már teljességgel kiváltható vasbetonnal, üveggel, ám díszítő funkciójáról nehezen mond le a tervező. A kő alkalmazása ugyanis mindenkor a biztonság, a statikusság, a maradandóság érzését kelti. Még akkor is, ha a korszerű kőmegmunkáló gépekkel leheletfinom díszítőkő munkák készülhetnek. Lapunkban mindkét esetre talál példát az olvasó. A kő mint természetes építőanyag maradandóságát a soproni Tűztorony felújítása kapcsán mutatjuk be. A Kő szakfolyóirat 2012. évi 4. számában ugyan a Sütő József és Szűcs László tollából megjelent „A soproni tűztorony kőanyagának restaurálása" c. cikk már foglalkozott a toronnyal, ők azonban nem tértek ki a római városfalra épült kaputorony szerkezethelyreállítására. Ez utóbbi napjaink fokozott környezetterhelése kapcsán vált sürgőssé, az évszázadok során „maradó kőben", a puha mészkőben a savas esők nyomán mára nemcsak felületi, hanem a térfogati mállás is bekövetkezett. A Tűztorony sokak által felkeresett látogató központjának modern kialakítása szintén példaértékű, ezért is döntöttünk felújítás egy másik megközelítésű bemutatása mellett. A kőmegmunkálási technológiák alkalmazásának legújabb eredményeivel pedig hol máshol találkozhatnánk, mint az évente megrendezett veronai Marmomaccon. (Lásd Ősi kövek között mai kőművészet c. cikkünket.) Ez utóbbi rendezvényt magunk mögött hagyva viszont előre is tekintünk: két müncheni szakvásár várja az érdeklődőt az építőipar folyamatos növekedését tükröző BAU-n és BAUMA-n. (A termelési volumen növekedése Ny- Európában átlagosan évi 2,6-3,5%-ot jelent, míg hazánkban kimagaslóan magas ez az érték: a KSH szerint 2018-ban 25,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.) Hogy ezek a vásárok miért is fontosak? A munkaerő hiánya a legégetőbben talán az építőipart érinti, itt fokozatosan jól és többet teljesíteni már csak az IT technológiák bevezetésével, a gépesítés növelésével lehet. E téren viszont hazánk, csak úgy mint a közép- és közép-kelet-európai térség bizony elmaradásban van. A megoldáshoz ötletet a szakvásárok fórumain lehet keresni, találni. LÁZÁR LENKE főszerkesztő A KŐ szakfolyóirat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének, valamint Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének szellemi támogatásával készül. Szerkesztőség: Levelezési cím: Lázár Lenke, PRESS-ALP Bt. 1013 Budapest, Pauler u. 5. Mobil: +36 30 900 3973 Főszerkesztő: Lázár Lenke, e-mail: koujsag@gmail.com Tervezőszerkesztő: Kosa József Kiadja a PRESS-ALP Bt., felelős vezető: Lázár Lenke, a Bt. ügyvezetője. Kiadóhivatal: 1098 Budapest, Epreserdő u. 38. Hirdetésfelvétel: Lázár Lenke: +36 30 900 3973 Nyomás: Real Press Stúdió Kft. • ISSN: 1419-9327 Megjelenik évente 4 alkalommal, rendelhető a Szerkesztőségben. Előfizetési díj: egész évre 4500 Ft. Előfizethető a PRESS-ALP Bt.-nél. A LAP TERJESZTŐI: PRESS-ALP Bt., ANTIQUA E.C., WEHA KFT. 2 I 20184 KŐ Folyóiratunk megvásárolható a FUGÁban könyvFUGAbooks Budapesti Építészeti Központ, Varga Mihály könyvesbolt 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. Tel.: +361 266 2395, E-mail: konyvfugabooks@gmail.com E SZÁM SZERZŐI: Dr. habil. Gálos Miklós ny. egyetemi tanár, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék, KAMONDY TIBOR Lechner Ödöndíjas oki. építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök; Kiss József Kós Károly-díjas ny. vezető tervező; Lázár Lenke újságíró, főszerkesztő; Dr. Oláh Mihály Zoltán oki. építészmérnök, a Konstruma Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője... Tárczy László oki. építőmérnök A címlapon: A soproni Tűztorony