Kolozsvári Hiradó, 1848. június-november (1-94. szám)
1848-06-20 / 12. szám
kök ralbíták látták viexszavorulni, nint til- Mükot használni , ’a a’ nem várt ellentállásról az illető főispánt’a katonai főparancsnokot tudósitni. Másnap a főispán több megyei és katonai biztosok kiséretében, a’ katonaság előtt mintegy másfél órával, 31 ihába falva elébe érkezik,s ott Obrázsáról, Cseszvéről, Karácsonyfalváról egybesereglett, puskával, kaszával, fejfelével és más egyéb eszközökkel fölfegyverkezett, minden nagyítás nélkül több mint 2000 k) oláhot találnak. Hasztalan intették engedelmességre , hiában mondták el a veszélyt, mely őket e’ merényekért sulytandja. A’ katonaság délatán két óra tájt megérkezik , ’s az oláhzág előtt mintegy 400 lépésnyire, a’ gabonák közt elvonuló útón megáll. Az elöljáróság rábeszélő szerepét foktatja, az alkudozás tovább három óránál tart, de az oláhok nem engedtek , sőt a’ főispánnak kijelentik, hogy őt többé nem ismerik , feléjök ne közeledjék , mert roszszul jár. Végre csakugyan megegyeznek, hogy a’ katonaság éjjeli szállásra a’ falun túl fekvő térre mehessen. Azonban alig néhány perez múlva kiáltanak az oláhok , hogy a’ katonájáért a’ falun keresztül menni nem engedik. Erre a’ katonák leeresztett szuronyokkal feléjök közelednek, remélvén, hogy megijedve utat engednek. Mikor alig volnának tíz lépésnyire egymástól , az oláhok az őrnagyhoz csapnak, kalapját fejéből kiütik, kezét megkarcsolják , ’s ugyanazon pereiben a’ búzából orozva lövés történik, mire kapitány Sz. melletti legény fölkiált : ,,Kapitány uram meglőttek , de ne referáljanak.“ (Gy. Fejérváron meg is halt.) Ekkor a' katonaság kénytelen volt magát vagy védett!, vagy a’ bizonyos veszélynek oda dobni, igen természetesen az elsőt válasz*»lőtt, *s az oláhok közül többen elestek. ##) Azonban meg kell jegyezni, hogy a legénység alig egynegyede lehetett, keskeny tömegbe lévén fölállítva. • c? Kérdem már az illető szerkesztő urakat, ha a* székelyek vérszomjas barbárok lesznek való, nem irthatják-é ki a falut, hogy hűlt helye maradjon? de ők ezt nem tevék. Enynyi a’ tény egyszerűen, de igazán előadva. A’ Boté tudósítása alaptalan rágalom és hazugság. Hazugság, hogy az oláhok enni és inni valót igértek volna, sőt midőn a’ katonák (kik egész nap se nem ittak se nem ettek) egy leánytól vitet kértek, ez oly kifejezéssel felelt , mit ide irni az Hiedelem tilt. Hazugság, hogy a’ székelyek a’ magyarhonjait egyesülésről szólották volna, mert ez meg lévén, szükségtelen is volt emlegetni. Hazugság az oláhok elszaladása után, a’ székelyek szájába adott azon gúnyos kifejezés : ,,mit reátok tettünk, vegye le a’ császár rólatok.“ Tudják meg a’ szerkesztő urak, hogy a’ székely fejedelme nevét mindig szent ihlettel említi, ’s mig önök sötétben készülő sötét terveikkel, e’ hon boldogságának aláásnak, vagy mig Szebenben a’ magyarok vesztére tobetot isznak, addig a’ székely ar hon boldogsága, ’s királyunk trónja szilárdításán izzad, ’s ki elég merész leend e’ kettőt szentségtelen kezekkel illetni, azt ő rendre igazitni képes és akarja is. ’S még azt is tudja meg Benigni úr, hogy hottam , hogy a’ jobbágyság felszabadult, a’ vármegye tisztei nem parancsolnak , mit én mondok azt cselekedjetek. *) Barna Ivulicz 3-ik tanú: Kijővén másodszor is a’ katonaság, falu határozatából nem bocsátották be. Orgyán Kula és a’ deák (kik mind a’ ketten meglövettek) járták be a’ környéki falukat, hogy jöjenek segítségünkre, a’ mint hogy Oburzsa, Cseszve, Karácsonyfalva el is jöttek; ’s mi, noha néhány óráigkértek ’s kívántak felvilágosítani , hogy hibázunk , ha a’ katonaságot szép szerint be nem bocsátjuk, erre nem hajlottunk, de nem bocsátottuk, sőt mig egy lövés nem tőt télit, a’ katonaság semmit sem csinált.“ ** ) Köztudat szerint , mint a’ vallomásokból is ki fekszik, s] meghalt, 10 megsebesedett. A’finn idézett vallomásokat több mint 30 tanú vallja, a‘ szegény székesek meg ee gondolták Bálátsohára rohanni. Végre honnan vette Binigni ur, hogy a’ katorék hétszer löttek, 50 igvén terhes sebet kapott, 30 meghalt. Még eddigele csak 11 haltaug. És e’ meghaltaknak vére a’ bujtogatókra kiált bossut, kik a’ tudatlan emberekkel elhitették, hogy csak Balázsiakéról és Szebenböl fogadhatnak el parancsot, a’ megyei tiszteknek engedelmeskedni nem tartoznak, ’s fejeiket a’ communismts veszett füstjével eltöltik. Kik ellyteték , hogy a’ székelyek nevi a’ császár katonai, ’s lénnek nem szabad. És már enynyi hazugságiért ’s több idő óta gyakorlott hajtogatásáért, reményem, hogy a Sieh. Báté felelős szerkesztője feleletre vonatik, mert ő nemcsak a Mihálczfalván jelen volt tisztviselőket és székely katonaságot, hanem az öszszes hon minden hű polgárát sértette meg. Bodrogi Samu, a. enyedi nemzetőr, A hónai Jarbomá 11 gyülés jun. 8-i ülésében felzólitni határoztak minden slavon törvényhatóságot, hogy a’ közelebbi magyar országgyűlésre ne küldjenek követeket. Jun. 10-én választmányi munkálat olvastatott fel Horvátországnak Magyarhon házi viszonyairól. E’ munkálat szerint Horvátország, az osztrák álladalom épségben tartása mellett, saját kormányhatósággal bírna, had-, pénz- és kereskedésügy tekintetében p pd is azausztriai ministerium alatt fogna á 11 ani. A’ feliratot , melyben Jellachich kinevezéséért hálálkodnak, számos tagú küldöttség viszi fel J. vezérlete alatt. Nagy baj nekik , hogy gyülésöken Dalmasia nincs képviselve. Ugyancsak kényszergetik, hogy követeket küldjön. Ifiiílizér. A’ szerbek beütésének híre csakugyan valósult. Folyó hó 2-án mintegy 800-an Titelre ütöttek, ’s ott egy zászlóalj csajkássággal egyesülvén , Becsének indultak. Másnap már 6 — 8000-re szaporodott a’ rablócsoport. Értesülvén e’ hírről Zenta, Szabadka , Csantavár ’s más helységek , mindenünnen fegyveres nemzetőr-csapatok tódultak öszsze az ellenség viszszaverésére. A’ harczias elszántság , lelkesülés oly nagy volt, miként a’ P. Hírlap szerint, apákat lehetett látni, kik 12- 13 éves fiacskáikat fölfegyverzetten vezették az ellenség elébe. A’ zavargás oka állítólag nem egyéb mint, hogy a’ szerbek Cseritics kir. biztost akarják kézre keritni ’s a statáriumot megsemmisitni. Folyó hó 14-kén Pestre érkezett hirek szerint , a’ szerbekkel ütközőre került a’ dolog. Karloviczot Hrabovszky öszszeágyaztatta , a’több ezerre menő rablócsapatokat egy pár ezernyi derék katonáink a’ Duna mellé leszokták. A’ katonák közül csak 10, a’ rablók részéről több száz esett el. Miképen izgatta Jelachich a’ horvátokat ellenünk? Egyes falusi községek számára adomány leveleket adott ki diploma-alakban , melyben felszabadítja őket a robot alól. Ezerenkint gyűjtögette magához a’ parasztokat, itatta a’ rabolt pénzekből , elüttök lovagolt ’s lázitotta őket a’ magyarok ellen, kik szerinte újra rájok akarják tolni a' robotot ’s ezért akarnak Horvátországba rontani. Miképen bánt a’ turopolyaiakkal, kiket lefegyvereztetett s mikép rabolta ki a’ derék Josipovich Antalt é s más családokat, már említettük volt. A’ gőzös, melyen reinisterelnökünk insebrucki Híjából folyó hó 14 én Pestre érkezett, a Nemzeti szerint azon hirt hozta , mikép Prágában YViodachgriídnek , pünköst másod napján macskazenét csináltak , a’ tábornok tüzet adatott a’ népre, ’s mintegy 200 ember elesett. E felezetet XV. neje az erkélyről nézvén, egy lövését is jelentette. A' brassói Wochenblattnak a’ határszélről biztos kútfő után írják, miszerint a’Porta Moldova- és Olahországért 20 millió piastert kíván váltságdíjul. Oroszország kész ez össszeget a’ két Irjedelemségnek ehlegezni, sőt ezen felül még más 20 milliót is adni egy oláhmoldovai ruma bank alapítására. Ezen öszszegekért M. és Oláhot szag minden aknáit, bányáit és egyházi javait zálogol köti le nagylelkű pártfogójának, ki jogai biztosításáta csak 160 ezer munka katonát tártaid állandóul a két fejedelemségben. Orsovai legújabb tudósítások szerint, hacholera Galaczon és környékén febr. óta dübong,’s 40,000 rétekből mintegy 800-al éreztette hatalmát. Kővárvidék választóinak tetemes részet, derék Kemény Zsigmondot és Pap Zsigmond nevű fiatal oláh lelkészt óhajtják követeikül. Alfolívia, Bécs. G. Stadion Insbruckba szándékozván, Bécsben megállapodott, hol az ő közbejöttével új ministerium alakult. Tagjai: Wessenberg külügyminister, Stadion belügy-, Pittersdorf pénzügy- , Doblhoff keresked. Bach igazságügy- Lebwarzer az Őst. Zeit. szerkesztője közmunka ügy -minister. A’ rend , jog és bátorlét megóvása végett alakult bizottmány következőleg ir a’ munkásokhoz: ,,Kedves testvéreink! Becsületességtöket derekasan bebizonyitátok. Csak kevesen voltak közűletek, kik különböző szili alatt kéregettek, pénzt, zászlót és egyebet kicsiholtak, s ekként becsületes nevelőket bepiszkolták. Oly kedves mint érzékenyitő jelenet vala tehát, midőn sokan közületek .A bizott előtt megjelenvén kérték, hogy azon viszszaéléstörülnek el. Kérünk hát kedves testvéreink , ti tegyétek meg e’ végett a’ szükséges lépéseket, úgy intézkedjetek, hogy mindenik. munka- vagy kézmű-osztály válaszszon testületéből hat ügyes embert, kik mint becsületszék a’ többi tagok becstelen lépésére fölügyelvén , a’ bűnöst, mint becstelent, lökje ki az osztályból, sat. A’ bessarab,lábán előbb a’Prut folyam mellé aztán átszállított orosz sergeik a’ bécsi kormány figyelmét nem kerülték ki. Parancsot küldött Stirmer követnek Konstanczinápolyban, hogy a’ legerélyesebben óvakodjék ezen seregszaporitás és átszállítás ellen. Praga. A’ jun. 2-án megnyílt sláv congressus tarka volt a’ különböző sláv fajok öltözetére és nyelvére nézt. Furcsa volt hallani, miképp a’ német gyűlölő slav atyafiak megszólalván s egymást nem értvén, csak a’ német nyelvre szorultak , mely nélkül gondolataikat tolmácsolni nem tudták. A’ vitatkozás első tárgya a’ magyarhoni slovákok, tótok voltak, kiknek egy tót pap siralmas képét adta, ’s a’ gyűlést a’ tótok segítségére fölszólítván , egyhangúlag kiáltották: ,,Igen , serget fogunk gyűjteni.“ A további vitatkozás Bécs és Frankfurt körül forgott.......... De nemcsak parliamentesdit játsztak ezen emberek , hanem kormányosdit is. Ideiglenes kormányt neveztek ki, melybe szemkiszórásból egy németet is bevettek , é s elnöke lett g. Thun Leó, az ország kormányzója .Az alkotmányos német egyesület ez ellen óvást küldött a’ kormányzóhoz , a’ bécsi ministeriumhoz, ’s a’ császárhoz. De mielőtt ezen óvás megérkezett volna Prágából, megérkezett ide a’ bécsi ministerium rendelete, mely ezen quasi kormányt törvénytelennek ’s határozatait semmiknek érvényteleneknek nyilvánította , ’s egy úttal fölszólította a’ kormányzót, miképp ha a’ sláv kormány által megköttetve érzi magát, adja át Csehország kormányzóságát az alkormányzónak. G. Thun azt felelte: ő a’ sláv kormányérti felelőséget elvállalja, mely különben csak akkor fogna életbe lépni, miután a’ bécsi alkotmányellenes események következtében az ország rábizott kormányát a’ szigorú törvényesség pályáján nem vezethetné. Szerkeszti és ifijit belinre! nyom alja Ocsvai Ferenc*.