Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. április (7. évfolyam, 27-34. szám)

1952-04-02 / 27. szám

KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL­JETEK! Dolgozók Lapja A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LApJa VII. rvfolvjtui. 27. s­­ ím ára jö fii Irr Bányaüzemeink feladatai a második negyedévi terv teljesítése érdekében Nagy lendülettel indultak harcba bá­nyászaink az első negyedévi terv túl­teljesítéséért. A Tatabánya XV-ös ak­na dolgozóinak versenyfelhívását — amelyben a negyedévi terv túlteljesí­tésére tettek vállalást —, megyénk valamennyi aknája elfogadta. A lelkes verseny meg is hozta gyümölcsét. Napról napra jelentették bányáink győzelmüket, a negyedévi terv teljesí­tésének sikerét. A tatabányai XV-ös akna — a­ ki­híváshoz méltóan — 15 nappal a ha­táridő előtt, március­­5-én teljesítette az első negyedévi előirányzatát. Már­cius 18-án a tatabányai XI es. akna és a dorogi Erzsébet-akna jelentette győ­zelmét. A dorogi VIII. akna március 22-én befejezte első negyedévi tervét. A tatabányai Vill­as és VI os ak­na március 25-től kezdve már a második negyedévi előirányzat teljesítéséért harcol. Azonban a felsorolt aknák és álta­lában a tervüket határidő előtt telje­sítő aknák mellett találunk olyan vál­lalatokat is, amelyek nemhogy telje­sítenék előirányzatukat, hanem elma­radva a tervteljesítésben, komoly mennyiségű szénnel adósai népünknek, népgazdaságunknak­ dolgozó A­z oroszlányi XVII-es akna, mintegy 12.000 tonna szénnel van hátralékban, mintegy 12.000 tonna szénnel tartozik a szocializmus építésének. Az orosz­lányi XVII-es akna a lemaradásban nem áll egyedül, mert a Dorogi Szén­bányászati Tröszthöz tartozó Pilisi bányák még a XVII. aknánál is na­gyobb tartozással, mintegy 16.000 tonna szénnel termeltek kevesebbet előirányzatuknál. Meg lehetne említeni még a Mogyorósbányai aknát is és külön kiemelni a Borókási Szénbányát amelyek ugyancsak nagyon gyöngén állnak az előirányzat teljesítése terü­letén. . . Miért teljesítette túl aknáink több­sége az előirányzatát, miért tudta legtöbb aknánk határidő előtt teljesí­­­teni vállalását, és miért maradtak az oroszlányi XVII-es, a Borókási, le a Pilisi szénbányák? Nem n­ehéz kielégítő választ kap­nunk erre. Amíg például a tatabányai VIII-as aknán és a dorogi VIII-as aknán helyesen csatlakoztak a dolgo­zók a „Termelj ma többet, mint teg­nap” mozgalomhoz, addig a lemaradó vállalatainknál ilyen tekintetben is na­gyon komoly hiányosságokkal, szerve­zetlenséggel találkozunk. A lemaradó aknáknál szinte kivétel nélkül —mint egyikét a legnagyobb hiányosságok­nak —, találjuk meg a versenynyilvá­­nosiság hiányát. A­z pedig már bebi­zonyosodott tény, hogy ha nem nép­szerűsítjük a jól termelő dolgozóinkat és nem bírá­juk a lemaradókat és lógósokat, akkor a­z eredmények el­érésében is csökkenés áll be. A lemaradó aknáinknál egy bizo­nyos fokú lebecsülés mutatkozik a Loy­­mozgalommal kapcsolatban is. Pedig­ ékes bizonyíték a Loy-mozgalom ser­kentő hatására az, amit a­ tatabányai VIII-as akna termelési statisztikája is elárul, hogy például, amíg március 11-én 110.4 és 12-én 113.9, addig 17-én már 118.2 százalékra és március 24-én 128.4 százalékra teljesítette napi előirányzatát. Vagy az oroszlány; XVIII. akna, amely a Loy-mozgalom bevezetése óta a márciusi tervét 122.2­­ százalékra teljesítette a januári 83,4 százalékkal szemben. A lemaradás okát döntő részben ott kell keresnünk, hogy műszaki dolgo­zóink sem biztosították kellően lemara­dott üzemeinknél az előfeltételeket. Az előfeltételek nagyfokú elhanyagolását találjuk meg az oroszlányi XVII-es aknánál és a Borókási Szénbányák vállalatnál. Maguk a dolgozók mond­ják el azt, hogy hiába akarnak többet termelni, ha a műszaki vezető­ség el­hanyagolja munkaterületét és nem végzi el azokat a feladatokat, amelyek a többtermeléssel kapcsolatban reá hárul. Amíg az élenjáró aknáinknál a mun­kafegyelem megszilárdulását tapaszta­l­­juk,­ addig a lemaradó aknáinknál a havi terv nem teljesítése mellett az iga­zolatlan műszakmulasztók tekintélyes nagy számát is megtaláljuk. A tatabá­nyai XlI-es aknán csak február hónap­ban 498 igazolatlan műszakmulasztás történt és március 24-ig még újabb 237 műszakmulasztó termelésből való kiesése gátolta, akadályoza a terv maradéktalan teljesítését. Ha a Pilis-szénbányák januári 81,7 százalékos és a februári 90 százalékos tervteljesítését nézzük és keressük a hiányosságokat és hibákat, itt is meg kell emlékezni és élesen fel kell vetni az igazolatlan műszakmulasztók szám­arányát. Február hónapban 1035 igazo­latlan műszakmulasztás történt. Nem kell sokat magyarázni, ha műszakon­ként csak három csille szenet is szá­molunk, hogy ez milyen mennyiségű szénkiesést jelent.tekintélyes Az első negyedév tervteljesítésének tapasztalatait leszűrve, okulva az ed­digi hibákból és hiányosságokból, kell a nak, második évnegyedet bányászaink­műszaki dolgozóinknak sokkal nag­yobb lendülettel, sokkal nagyobb odaadással kell kezdeni. Hiszen a második évnegyed tervelőirányzata mintegy 10—15 százalékkal lesz maga­sabb egyes vállalatainknál, mint az első évnegyedé volt. Ez pedig azt je­lenti, hogy mind a munka szervezése, mind a műszaki előfeltételek biztosí­tása vonalán sokkal jobb munkát kell végeznek bányáink vezetőségeinek. Ha maradéktalanul akarjuk a máso­dik évnegyed előirányzatát teljesíteni és túlteljesíteni, akkor feltétlen na­gyobb súlyt kell helyeznünk a Log­­mozgalom továbbszélesítésére. Feltét­lenül vegyék figyelembe műszaki dol­gozóink és üzemvezetőségeink, hogy a ,,Termelj ma többet, mint tegnap”­­mozgalom csak akkor hoz kiváló ered­ményt, ha valamennyi dolgozó bekap­csolódik ebbe a mozgalomba. A napról napra való többtermelés pedig megnö­vekedett feladatok elé állítja a műszaki vezető céget, hiszen sokkal előrelátób­­ban, tervszerűbben kell mást és az új feltárásokat az anyage­á­­biztosítani, mint eddig. De nemcsak ilyen tekintet­ben állnak üzemvezetőségeink előtt komoly feladatok, hanem olyan tekin­tetben is, hogy végérvényesen felszá­molják az igazolatlan műszakmulasztók nagy számarányát. Különös gonddal kell a figyelmet arra irányítani üzemvezetőségeinknek, hogy a bányáinkban dolgozó nagyszá­mú két,aki munkásnak a mezőgazda­­sági kampánymunkák alatti sorozatos hiányzását meggátolják. Az elmúlt hónapok tapasztalatai ar­ról is bizonyságot tesznek, hogy nem­folyik kellőképpen bányáinkban a ta­pasztalatcsere-mozgalom sem. Elvétve lehetne példát találni arra, hogy egy­­egy jól teljesítő akna főmérnöke fel­kereste volna egy rosszul teljesítő akna főmérnökét és annak segítségére lett volna. Olyan esettel is elég ritkán találkozunk, hogy egy-egy aknán be­lül komoly tapasztalatcsereátadás folyna. A második negyedéves terv teljesí­tésénél az eddigi fogyatékosságától megszabadítva kell megszervezni versenynyilvánosságot és azt helyesen a alkalmazni. Mint minden sikernek, úgy a bányá­szaink előtt álló második negyedéves tervteljesítés sikerének alapja a helyes tervfelbontás és ennek megvitatása. Helyezzenek üzemvezetőségeink kellő súlyt arra, hogy a közeljövőben meg­tartandó tervismertető értekezleteken valamennyi dolgozó megismerje terv­­feladatát, hogy a naponkénti terv is­merése, annak teljesítése alapja lehes­sen a havi, a negyedévi, majd az évi terv maradéktalan teljesítésének. 1052 április 2 Mezőgazdasági dolgozóink csatlakozása a ,,Termelj idén többet, mint tavalyi­ mozgalomhoz Alig három hete indult el mező­­gazdaságunk vonalán a ,,Termelj idén többet, mint tavak­’’ mozgalom s máris hatalmas méretekben bonta­kozott ki megyénkben. Állami gazda­ságaink­, termelőszövetkezeteink és községeink dolgozói megértették több termelés jelentőségét és az ipari a dolgozókat sény szellem követik a szocialista vér­kibontakozásánál. Alig van még olyan hely megyénkben, ahol ne csatlakoztak volna e mozgalomhoz. Napról napra jelentik állami gazda­ságaink, termelőszövetkezeteink, köz­ségeink, hogy a „Termelj idén többet, mint tavaly” mozgalomba bekugcso­­lódnak, elfogadják Szent­­szövetkezeti és Nagyigmánd termelő­község versenyfelhívását és ellentervet készí­tettek. Ezek közül csak párat közlünk: AZ ÚJPUSZTAI ÁLLAMI __________GAZDASAG___________ dolgozói március 25-én termelési ér­tekezletet­ beszélték meg, hogy a „Termelj idén többet, mint tavaly” mozgalomba ők is bekapcsolódnak. Ezen az értekezleten készítették el­, — felmérve a gazdaság erejét, — válla­lásukat. Az őszibúza termését 10.5-ről 1­ mázsára, a rozs termését 9.4-ről 10 mázsára, az ősziárpát 11.5-ről 13 mázsára, a takarmánykeveréket 18.5- ről 19 mázsára, a repce termését 7.2- ről 7.5 mázsára, a tavasziárpa ter­mését 9.-ről 9-2 mázsádig a cuko­rpa termését 120-ról 125 mázsára, a zab termését 8-ról 8.5 mázsára, a tengeri termését 15-ről 17 mázsára, a bur­gonyát 60-ról 65 mázsára, a takar­mányrépa termését 191-ről 200 má­zsára, a napraforgó termését 7.3-ról 8 mázsára, a rostlen termését 12.6-ról 13 mázsára, a fajtaborsó termését 7-ről 8 mázsára emelik. A tejhozamot 2700 literről 3000 li­terre emelik. A 18 százalékos dara­­énékesítés helyett 19 százalékot vál­lalnak.★ A VIRÁGTANYAI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN is megbeszélték az idei termelési év fő feladatait. A legutóbbi napokban elhatározták a gazdaság dolgozói, hogy bekapcsolódnak a „Termelj idén többet, mint tavaly” mozgalomba. Ennek érdekében a következőket vál­lalják. Búzatermésüket 12.5-ről 13 mázsá­ra, ősziárpa termésüket­­ 3.8-ról 14 mázsára, a tavasziárpa termésüket 9.6-ról 10 mázsára, a tavaszi búza ter­mésüket 9-ről 10 mázsára, zabtermé­süket 8.5-ről 9 mázsára a cukorrépa termésüket 130-ról 145 mázsára, a fajtaborsót 7.5-ről 9 mázsára, a mag­­répát 8-ról 9 mázsára, a rostlen ter­mésüket 15-ről 18 mázsára, a dug­ványrépa termését 120 mázsáról 140 mázsára, a tengeri termését 15-ről 16 mázsára, a lucernát 24-ről 25 mázsá­ra, a vörösherét 24-ről 25 mázsára, a füves baltacím termését 25-ről 26 má­zsára, az őszi borsót 5-ről 5­5 mázsá­ra emelik. Az állattenyésztésnél vállalják, hogy a­ szarvasmarha szaporulatot 75 szá­zalékról 89 százalékra teljesítik. A tej­hozamnál 2825 liter helyett 2850 literre emelik a fejési átlagot. A gazdaság több dolgozója, hogy a tervüket valóra válthassák, felajánlást tett normájának 120 százalékos telje­sítése érdekében.★ A HEREGI „SZABAD FÖLD” TSZCS tagsága szövetkezeti megbeszélte Szőny termelő­község versenykihívását. A dolgozók elhatározták, hogy páros­versenyre hívják ki a tarjáni „Haladó” tszcs-t, a „Termelj idén többet, mint tavaly” mozgalom sikere érdekében. Célkitűzéseik valóraváltása érdekében a munkafegyelmet csoportjukban az eddiginél jobban megszilárdítják, hogy a tervüket valóra válthassák. Ebben az évben a következőket vállalják: A tavaszi kalászosok vetését határ­idő­ előtt 5 nappal befejezik. Az őszi kalászosokat április 26-ig feli­e­ágy­óz­zák és acatolják. Az aprómagvak alá a vetőágyakat és az őszi mélyszántá­sokat simítózzák, a burgonya és a tengeri vetőterületét kultivátorral gyom­m­entesít­ik. Búzatermésüket 10.5-ről 11 mázsára, a rozsot 8-ról 9 mázsára, az őszi­árpát 9.5-ről 10 mázsára, zabtermé­süket 8-ról 8.5 mázsára, tengeri­­termésüket 16-ról 17 mázsára, bur­gonyatermésüket 50-ről 52 mázsára, napraforgótermésüket 6-ról 6.5 mázsá­ra emelik. A fejési átlagot 7.5 literről 8 li­terre emelik. Tervükön kívül a sertés­­beadás teljesítése érdekében május 1-ig 100 darab sertésnek szabad­szállást biztosítanak. Gabonabeszol­gáltatásukat, a­zalékra teljesítik. cséplőgéptől 110 szá­A másodnövények vetését a takarmányfélék biztosítása végett 1­0 százalékban teljesítik. Az őszi kalászosokat határidő előtt el­vetik. A betakarítási munkálatokat no­vember 7-re teljes egészében befe­jezik. A beregi Szabad Föld tszes­ben a csoport tagságát fokozottabban von­ják be a munkába, hogy tervük való­ság legyen.­­ ­ A BAJI VÖRÖS BRIGÁD TSZ­­ versenykihívásának megörültek a szentgyörgypusztai „Dózsa” tsz dol­gozói. Tavaly is párosversenyben áll­tak az egyik tsz-szel és bizony év vé­gére a verseny teljesen megszűnt, úgyszólván elaludt. Az idén a tsz dolgozói sokkal körültekintőbben vizs­­­gálták meg a tsz­ munkáját, hogy a tavalyi hibákat kijavítsák. A Dózsa tsz dolgozói is az egész tsz-nek meg­felelően dolgozták ki a választ. Vál­lalják, hogy ebben a gazdasági évben: Az őszibúza termését 12-ről 13 mázsára emelik, április 25-ig lehenger­­lik és fejtrágyázzák. beporzást alkalmaznak A rozsnál pót- és miután a rozsukat paszonbükkönnyel vetették el, ezzel együtt 14 mázsás átlagot vál­lalnak. Öt hald lent és ugyanannyi ár­pát keresztsorosan vetnek. A tengeri­ből 5 holdon fajtaheterózist, 5 holdon rövid tenyészidejű­ tengerit termelnek A többi 57 holdat négyzetesen vetik, pótbeporzást alkalmaznak és a termést 30 mázsára, a cukorrépa termést 210 mázsára emelik. A tejhozamot 9 literről 10 literre emelik, a tejbeadást 300 százalékra teljesítik. Minden élve született borjút felnevelnek. Az anyakocáknál 13 fia­lási átlagot vállalnak. A sertésbead­ást 200 százalékra teljesítik. Gabona­beadásukat a cséplőgéptől 150 száza­lékra teljesítik Mindezek teljesítése érdekében a növényápolásnál vállalták a férfiak, hogy a legkevesebb munkaegység 200 lesz, a nőknél pedig 120 munka­egység. A területeket már felosztották a brigádok között és a tavaszi munkák végzésénél az eddiginél fokozottabban vonják be a családtagokat a mun­kákba.★ _________TARJÁN KÖZSÉG_________ dolgozó parasztjai gazdagyülésen be­szélték meg községük vállalását. Mint az első negyedévi beadásban, ebben a mozgalomban is élen akarnak járni. A község dolgozó parasztjai ebben a gazdasági évben a következőket vál­lalták: A tarjáni gépállomás segítségével a tavaszi szántást határidő előtt 8 nap­pal befejezik. Az avatolást és foga­solást április 10-ig elvégzik. A községben a búzatermést 9-ről 9.5­ mázsára, a rozstermést 8-ról 8.5 mázsára, az ősziárpát 9-ről 10 má­zsára, a tavaszi árpát 7-ről 9 mázsá­ra, a zab termését 7-ről 7.5 mázsára, a tengeri termését 9-ről 11 mázsára, a burgonyát 54-ről 55 mázsára, a lu­cerna termését 19-ről 25 mázsára emelik Tarján község dolgozó parasztjai mindent elkövetnek, hogy vállalásukat túlteljesítsék. Mindannyian vállalták, hogy a cséplőgéptől azonnal beadják gabonájukat.★ [ VERTASTOLNA KÖZSÉG­­ dolgozó parasztjai is bekapcsolódtak a „Termelj idén többet, mint tavaly” mozgalomba. Ebben az évben a kö­vetkező tervet tűzték ki célul. Vállal­ták, hogy: A búza termését 10-ről 1­ mázsára, a rozs termését 9-ről 10 mázsára, az árpát 8-ról 9 mázsára, a zabot 8-ról 9 mázsára, a tengeri termését 11-ről 14 mázsára, a burgonya termését 30- ról 35 mázsára emelik. A tavaszi munkálatokat határidő előtt befejezik a burgonyát kétszer kézzel, kétszer lókapával kapálják. A fogasolást és a simítózást április 4-re teljesítik, az acatolást pedig április végéig. A gyümölcsfák tisztogatását a községben már 75 százalékig tel­jesítették. Ezt április 4-re befejezik a jó gyümölcstermés érdekében. Állattenyésztés területén vállalják, hogy a sertésállományukat 284-re, a szarvasmarhaállományt 262-ről 179- ről 188-ra, a lóállományt pedig 47-ről 54-re szaporítják. Mindezek érdekében az egész köz­ség dolgozó parasztsága lelkes mun­kával igyekszik hogy a mozgalomból győztesen kerüljenek ki. Befejezte első negyedévi tervét a Tatabányai Bányatröszt Pénteken az esti órákban befejezte első negyedévi tervét a Tatabányai Bányatröszt. Az éjjeles mű­szakváltás­­kor már azzal az elhatározással száll­tak le a bányászok, hogy Rákosi elv­­társnak a negyedévi terven felül ígért 30.000 tonna szenet április 1-ig kiter­melik. Szombaton reggel 9 óráig már több mint 5000 tonna szenet adtak ter­ven felül a Tatabányai Bányak­eszt dolgozói. Szombaton reggel befejezték első ne­gyedévi tervüket a tatabányai IX-es és XIV-es aknák bányászai is. Az első negyedévi terv előtti teljesítésében a Rákosi határidő elvtárs nevét viselő XV-ös számú akna bányá­szai jártak az élen, akik már március 16-ra virradó éjjel teljesítették első ne­gyedévi tervüket. Eddig már több mint 13.100 csille szenet adtak háromhavi tervükön felül. Jó példával jártak élen a XI-es akna bányászai is, akik mintegy 6552 tonna szenet adtak országunknak, negyedévi tervükön felül, március 29-ig. A Tatabányai Bányatröszthöz tartozó üzemek közül csak a VII-es, XII-es és az oroszlányi XVII-es aknák bányá­szai nem teljesítették eddig negyedévi tervüket. Dolgozó parasztok! Jó tavaszi munkával ünnepeljétek hazánk felszabadulásának évfordulóját!

Next