Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. november (8. évfolyam, 88-95. szám)

1953-11-25 / 94. szám

'4 Miről írtak levelezőink az elmúlt héten ? Az elmúlt héten szerkesztősé­günkbe érkezett levelek nagy­­része üzemi eredményekkel, tervtelj­es­ítéssel fogl­atkozik. Deklava József körletvezető le­velében arról ír, hogy körlete hogyan érte el a 128,6 százalék teljesítését. „Eredményünk el­éréséhez három fontos tényező a járul hozzá — írja levelében — körlethez tartozó dolgozók mindannyian becsületesen el­végzik a rájuk bízott feladatokat, jó versenyszellem alakult ki és megjavult a munkafegyelem­’. Levelét í­gy fejezi be: nem ül­tünk meg ennél az eredménynél, mert azt akarjuk, hogy üzemünk, a tatabányai XlI-es akna to­vábbra is a verseny élenjáró ak­nája legyen". Termelési eredményről, a mű­szakiakkal való jó kapcsolatról ír Bertalan József VIII-as ak­nai levelezőnk: „Üzemünkben a termelési eredmények napról napra emelkednek, ez segíti a dolgozók és a műszakiak közötti jó kapcsolatot, a hibák gyors kijavítását." A Tatabányai Bányagépgyártó és Javító Vállalat dolgozói az Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett vállalásokról írnak, mely segíti a terv teljesí­tését és túlteljesítését. A Duna­­völgyi Timföld­gyárból több alá­írással arról írnak, hogy üze­mük dolgozói tervük maradék­talan teljesítésével segítik a kor­­mányprogra­mm megvalósítását. Németh József, Bábolna 7-es major Szabad Föld tszcs elnöke arról ír, hogy határidő előtt be­fejezték a vetést, betakarítottak mindent, jókedvvel, vidáman fo­lyik a munka a tszos-ben. Szabó Edit a jegespusztai állami gazdaságból, a traktorosok ki­váló eredményeiről, a vetés ha­táridő előtti befejezéséről szá­mol be. Nagyon sok az olyan levelek száma, melyben levelezőink a termelés területéről vett hibákat vetik fel. Ökrös Mihály elvtárs levelé­ben leírja, hogy a víztermelő üzem dolgozói egy új motorház felépítését kérik, de semmi in­tézkedés nem történik. Szer­kesztőségünk az illetékesekkel felvette a kapcsolatot és kérte az új motorház felépítését. Ökrös Mihály levelezőnk legutóbbi le­velében már arról számolt be, hogy készül az új motorház. Üveges Jánosné levelezőnk­­ kér­te szerkesztőségünk segítségét, hogy fiát felvegyék az ipari kol­légiumba. Szerkesztőségünk közbenjárt az illetékeseknél és a kollégium vezetősége meg­ígérte, hogy november 1-vel Üveges Géza ipari tanuló helyet kap a kollégiumban. Szép számban kapunk levelet üzemi, falusi pártszervezeteink életéből. Czakó Mátyás levelezőnk az esztergomi Fémszerelvényáru­­gyárból, a párt és pártépítés híreiről ír. Az aknás­­füzítői Maszo­alba; Asza­lós Gergely levelezőnk a tag­jelöltekkel való foglalkozás je­lentőségéről számol be. Számos esetben egyéb problémákkal fordulnak hozzánk levelezőink. Dancs István levelezőnk már többízben kérte, hogy rendezzék már végre az újvárosi világí­tást. A sándorpusztai dolgozók kérése, hogy lakásukba mielőbb bevezessék a­ villanyt. Kérésüket tolmácsoltuk a földművelésügyi minisztérium illetékes osztályá­hoz, ahonnan megkaptuk a vá­laszt, hogy 1954-ben a sándor­pusztai dolgozók lakásába be­vezetik a világítást. Panaszkod­nak levelezőink több esetben egyes községek rossz ellátásá­ról, a népboltban az eladók ba­rátságtalan magatartásáról is. Lesenszky László levelezőnk ar­ról írt, hogy a­ kesztölci nép­­boltban a pult tetején ülnek az eladók és egy cseppet sem ba­rátságosan fogadják a vevőket, talán még haragszanak is rájuk, hogy vásárolni akarnak. I Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Irodalmi és képzőművészeti pályázat hazánk felszabadulása tízéves évfordulójának megünneplésére A népművelési minisztérium a Ma­gyar Írók Szövetségével, valamint a Képző- és Iparművészek Szövetségé­vel együtt — hazánk felszabadulásá­nak tízéves évfordulója méltó meg­ünneplésére — pályázatot hirdet ma­gas színvonalú irodalmi és képzőmű­vészeti művek alkotására. Pályázni lehet irodalmi művekkel, játékfilm­­nővel fákkal és dokumentumfilm-for­­gatókönyvekkel. A pályaművek be­nyújtásának határideje 1954 december 31. A pályázat eredményét 1955 április 4-én hirdetik ki. Az irodalmi pályázaton részt vehet­­nek a Magyar Írók Szövetségének és ifjúsági szervezetének, a Magyar Írók Szövetsége vidéki csoportjainak tag­jai, elbeszéléssel és egyfelvonásos színdarabbal bárki pályázhat. A legjobbnak bizonyuló regényeket, ifjúsági regényeket 50.000, illetve 30.000 és 20.000 forinttal díjazzák. Az elbeszélés, gyermekeknek szóló elbe­szélés és mese első díja 10.000 forint, a második és harmadik díj 5.000 és 3000 forint. Elbeszélő költemény, ver­seskötet, ciklus első díja 30.000 forint, második és harmadik díja 20, illetve 10 ezer forint. A legjobb irodalomtör­téneti tanulmányt, amely a felsza­badulás utáni magyar irodalomnak vagy egészében, vagy az egyes mű­fajaikról ad képet, 50.000 forinttal díjazzák, a második 30.000, a harma­dik 20.000, a negyedik díj pedig 10.000 forint. Egész estét betöltő háromfel­­vonásos színdarab első díja 50.000 forint, második és harmadik díja 30.000 és 20.000 forint. A legjobb egyfelvonásos színdarab 10.000 forint jutalomban részesül, a második 5000 forint, a harmadik 3000 forintot kap. A játékfilm-novella pályázaton a népművelési minisztérium és a Ma­gyar írók Szövetsége által meghívott írók vehetnek részt. A dokumentum­­film-pályázat nyilvános. Dokumen­tumaimon csak olyan események sze­repelhetnek, amelyek a valóságban megtörténtek. Megrendezett jelenete­ket a forgatókönyv nem tartalmaz­hat. A forgatókönyv 30—55 gépelt ol­dal lehet. Az elfogadott forgatókönyv 10.000 forint díjazásban részesül. Képző-, ipar- és népművészeti al­kotásokra a népművelési minisztérium és a Képző és Iparművészek Szövet­sége együtt ad megbízatást művé­szeinknek. A minisztertanács határozata a fogászati ellátás megjavításáról A minisztertanács határozatot hozott a fogászati ellátás kiter­jesztéséről. A határozat értelmé­ben a biztosítottak és igényjogo­sult családtagjaik által igénybe­vett fogászati ellátás jelentősen bővült és csökkent a térítési díj is. Eddig a korona és hidrogpót­­lás térítési díja 30 forint volt, ez most 20 forintra csökkent. Ezentúl a biztosítottak — kí­vánságaiknak megfelelően — fogszínű homlokzatú koronát és hidat is kaphatnak, mérsékelt térítés (egyszerű kozmetikai fémmunkánál egységenként 35 forint, összetett kozmetikai fém­munka esetében 50 forint) ellenében,egységenként A határozat december 1-én lép élet­be. FORRÓ SZÍVEK Zord természeti szépségű tá­jon, magas, kopár hegyek kö­zött Szardínia szigetén fekszik AUura,, olasz pásztorfalu. Nyílt­szívű, büszke, szenvedélyes la­kosaival ismerkedünk meg a „Forró szivek" című, feszült­­cselekményű, új olasz filmben. Stanis­ Ardhena öntudatos, élénk tekintetű fiatalember, tíz kemény év után tér vissza falu­jába. Felemelt fővel lépked a poros utakon, s gondterhelten látja, a nagy nyomorúságot szü­lőfalujában, Alturában, Slants Alturában maga köré gyűjti a falu szegényeit. Meg­takarítóit pénzén egy rozoga teherautót vásárol, melyet nagy üggyel-bajjal alkalmassá tesznek a­ szállításra. Az alturai tejter­melők elhatározzák, hogy nm hagyják magukat kihasználni a lelkiismeretlen Eruzió­ból. Nem adják oda a kapzsi kupecnek po­tom áron drága kincsüket, a te­jet, hanem ők maguk viszik a városba, így talán valamivel könnyebb lesz­­ az életük. Efuzió kíméletlenségével, pénzhajhászó, erőszakos, tolakodó magatartá­sával azt képzeli, hogy „minden megvásárolható". Efuzio érdekeit mélyen sérti a pásztorok közös tejszállítási vállalkozása. Né­hány gazembert sem bérel, akik megakadályozzák Stanisék te­herautójának városba jutását. Parázs tűzharc fejlődik, amely­nek során az egyik kocsikísérő pásztor halálosan megsebesül. Az útonállók a támadás után elrejtőznek­ a hegyekben, Stanis és egy társa izgalmas kalandok után felfedezik a támadók rejte­­két, majd lefegyverzik és elve­zetik őket Alturába, ahol éppen érdekes esküvőt tartanak. Grazia és Efuzia készülnek házasságot kötni. Miért válasz­totta Grazia Efuziót? Status ugyanis, a banditák nyomozása miatt néhány napra búcsú nél­kül eltávozott a faluból. Grazia azt hitte, szerelmese elhagyta őt, s bánatában ígért házasságot Eruziónak. Stanis a megkötözött foglyokkal éppen nagy dinom­­dánom, látványos ceremónia kö­zepette toppan be. Eruzió mene­kül, Stanis és a falu férfi népe is levon, ki gyalogszerrel, de mind sebesen — utána. A szik­lák között élet-halál harc folyik a zsarnok ellen. Altura népe igazságot szolgáltat. Efuzio el­nyeri igazságos büntetését, sziklák között találja el egy jó a fegyver. Stanis és Grazia meg­találják egymást, boldogságukat. A Tatabányai Petőfi és a Sza­badság filmszínházban novem­ber 26-tól december 2-ig kerül bemutatásra. Bensőséges ünnepségen emlékezett meg Csokonairól Dunaalmás népe Vasárnap a dunaalmási Cso­konai kul­túrotthonban lelkes ün­nepség­­ keretében emlékezett meg Dunaalmás dolgozó népe Cso­konai Vitéz Mihálynak, népünk nagy vándorlantosának 180. születésnapjáról. Csokonai hal­­hata­lan szerelmének/ Liliának a háza helyén épült kultúrotthont már az előadás megkezdése előtt zsúfolásig megtöltötte Duna­­alm­ás ünneplő népe. A megje­­lenteiki között volt a megyei ta­nács népművelési osztályának vezetője és vezető helyettese, a megyei könyvtár vezetője, Duna­­almás tanácsa és körülbelül 400 főnyi ünneplő közönség. Az ünnepélyt Bejczy Gyula, a Csokonai Emlékünnep Rendező Bizottsága nevében nyitotta meg, utána a Rákosi Mátyás páncélos Tiszti Iskola zenekara nyitányt játszott. Majd Major István szavalta el Petőfi Sán­dornak, derűs, kedves köl­temé­­nyét, a „Csokonait”. Az ünnepi beszédet dr. Bárdos László ta­nár tartotta. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy dolgozó né­pünk haladó múltunk minden nagy hagyományát magáénak vallja és örömmel ünnepli. így emlékezett meg népünk az el­múlt évben a dicsőséges egri várvédelem és győzelem 400 éves évfordulójáról, így ünne­pelte az idén II. Rákóczi Fe­renc szabadságharca megkezdé­sének 250­. évfordulóját és így ünnepli most a felvilágosodás­­ legnagyobb magyar költőjének, Csokonai Vitéz Mihálynak 180. születési évfordulóját. Az ün­neplés azonban nemcsak egy­szerű megemlékezés, hanem az elmúlt ellenforradalmi rendszer tudatos hamisításainak kijaví­tása is. Ahogy múltunk csak­­­nem minden nagy alakját meg­hamisítva igyekezett az ellen­forradalom népünk elé állítani, Csokonaival is ugyanezt tette. Kosztolányi szerint Csokonai „költeményeinek hangja hasonlít az üvegbúrás érák muzsikájához, s a nőik, akiket festegete­tt, szin­tén hasonlítanak albumjaink megfakult fényképeihez.” Mivel az ellenforradalomnak ellenfor­radalmi esőkre volt szüksége, ezért megpróbálták Csokonai kapcsolatát elfelejteni a nagy francia forradalommal, a Marti­­novics-mo­zg­a­l­o­m­m­al, m­ine l­­a Csokonaiban nem te­t volna semmi forradalmi érg. Pedig a legvilágosabban írja Csokonai a francia jakobinusok győzelmé­nek évében, 1793-ban: „Megval­lom, szégyenlem nemzetemet, aki ily mélyen hortyog a meg­rögzött parasztság (elmaradott­ság) álmában, hogy amikor sem nyitja fel szemeit belőle, mikor az idegenek által körülé lobban­­tott fény eleven színekkel ki­nyilatkoztatja a szégyennek és “dicsőségnek határait.” Csokonai nem az ellenforradalmároknak volt őse hanem a legnagyobb forradalmár költőknek: Petőfi­­nek, Adynak, József Attilának. Ady írta: „Csokonai nélkül bajosan kaptunk volna Petőfit, Aranyt, nem szólván az apró többiekről”. Másu­k pedig: „Cso­konai Vitéz Mihály unokájának érzem­­ és tudom magam”. Egész élete a haladásért és szabad­ságért vívott harc. Első irodalmi alkotása „A bagoly és a kó­csag” is már határozott politi­kai állásfoglalás. A kócsagol­­­as kalapokban ma­gyák­­odó ne­mesek ál-hazafiasságát gú­nyolja ki benne. A 18 éves korá­ban írt „Béka-egér harc”-ban még kíméletlenebbül leplezi le az egész hangoskodó országgyű­lést, a jobbágyok verejtékes munkájából élősködő nemeseket. „Az esztendő négy évszaka” cí­mű költeményében mély együtt­érzéssel ír a gyötrődő, kínlódó szegény népről. Az elnyomatás, kizsákmányolás világával szem­ben egy olyan világ felé fordul, amelyben a nagy francia forra­dalom eszméi uralkodnak. A feu­dalizmus ellen harcolva küzd a feudalizmus legerősebb táma­sza, a reakciós klérus ellen is. (Konstantinápoly, A természeti morál) Martinovics és társainak kivégzése, az országra nehezedő terror, a debreceni kollégiumból való kicsapatása mély elkesere­déssel tölti el. Ebből a mély­ségből emeli fel Csokonait Vajda Júlia iránt érzett szerelme. A költő őszinte szerelemmel sze­reti a gazdag gabonakereskedő leányát. Gyakran látogat el Vaj­dáék dunaalmási szőlőjébe. A számító szüleik azonban nem ad­ják lányukat a nélkülöző, nincs­telen költőhöz. A sebzettlelkű Csokonai csodálatosan szép köl­teményében siratja Lillája el­vesztését. Végigk­lincseli a Du­nántúlt, költeményeit szeretné kiadni. Mind nagyobb szerete­­­tel fordul a népköltészet felé. Nemcsak tanítani akarja a né­pet, hanem tanulni is akar tőle. Harminckét éves korában hal­t meg szegénységben, elhagyatott­­ságban, de azzal a reménnyel, hogy a ..boldogabb maradék­nak” ír, „a XX. vagy XXI. szá­zadiak, annak a kornak, amely­ben a magyar vagy igazán ma­gyar lesz, vagy igazán semmi sem.” Az ünnepi megemlékezés után is a Rákosi Mátyás páncélos Tisz­Iskola zenekara, énekkara, tánccsoportjai adott gazdag mű­sort. Pulay Irén Csokonai: „Fő­hadnagy Fazekas úr” című ver­sét szavalta el. Szavalatokkal bővítették az est műsorát Szabó Elza és Karsainé is. KOM­Á­ROM MEGYEI DOLGOZOK LAPJA Megjelenik Hetenként kétszer Szerkeszti s szerkesztőbizotts és Fezetős kiadó: NAGY KÁLMAN Szerkesztőség és kiadóhiva­s! Tara­bánya. I. ker Ttttb 8ucsokt­ űt 362 sz Telefon Szerk 380 Kiadóhív 428 Előfizetési dí­j 1 bóra 3.50 Ft vzik­ r* tannyomda Budapest. Vili. Rökk Szilárd­ u. 6 r. *.j Kulcsár Mihály. 1953 november 15. Készüljenek fel a sportkörök a téli hónapokra Befejeződtek az 1953. évi me­gyei és járási labdarúgóbajnok­ságok és befejezéshez közeledik az N­B II-es bajnokság is. Ha érté­keljük az 1953. évi megyei baj­nokságot, megállapíthatjuk, hogy sportköreink többé kevésbbé jó munkát végeztek. Ez a megálla­pítás nem mondható el teljes egé­szében az edzőkről Nem min­denütt foglalkoztak úgy a spor­toló fiatalokkal, hogy azok jó utánpótlásai legyenek az idősebb sportolókból álló,­ m­agasabb ké­pességgel rendelkező csapatok­nak. Edzőink példát vehetnek Killer­­mann Károly elvtársról, a Tata­bányai Bányász ifjúsági edzőjé­ről. Egész évben arra törekedett, hogy komoly, lelkes ifjú sportoló­kat neveljen. Az eredmény nem maradt el. Különösen szép ered­ményeket értünk el a fiatal lab­darúgók nevelésében. Ezt bizo­nyítja az is, hogy megyénk ifjú­sági labdarúgó válogatottja meg­nyerte az ,,1953. évi Magyar Nép­köztársasági Ifjúsági bajnok” címet. Hazánkban ez az első eset, hogy vidéki ifjúsági csapat nyerte meg az országos bajnokságot. Labdarúgó utánpótlásunk nevelé­sében tehát értünk el eredménye­ket. Az elért eredményekkel azon­ban nem szabad megelégedniük edzőinknek. Még többet, még lel­kiismeretesebben kell foglalkozni fiatal sportolóinkkal, hogy a jövő évben még nagyobb sikereket tudjunk elérni. A bajnokság befejezése nem je­lenti azt, hogy csapataink, sport­köreink ne folytassák tovább munkájukat. Mindig nehéz volt úgy átvészelni a téli hónapokat, hogy a kiesés, a csapatokba spor­tolók erőnlétét ne befolyásolta volna. Most különösen fontos fel­adat hárul a sportkörökre, hogy sportolóink ne érezzék meg ezt a néhány hét kiesését. Fejleszteni kell az MHK-mozgal­­mat a sportkörökön belül. A spor­tolók rendszeres MHK-edzéseibe vonják be az üzemek dolgozóit is. Lelkiismeretes munkával szép eredményeket érhetnek, mert dolgozóink szeretnek sportolni. Ez abból is látszik, hogy a mai napig 117,9 százalékra teljesítet­tük MHK-fejlesztési tervünket. Ezt az eredményt úgy érhettük * * Komlói Bányász—T. Építők 2:0 (0:0). Tatabánya, 1000 néző. Komló: Magyar — Kanizsai. V: Tausz. Orosz, Daum — Károlyi, Fáskerti (Szám I) Pálinger, Schmelcz, Bánki, Szám II, Huszti. Edző: Király Tivadar, T. Építők: Csapud­a — Maros, Waitz, Oszoli — Dick, Mészáros — Róna­széki, Batke, Galkó, Béres (Cser­mák), Szabó. Edző: Vágó Zoltán. Az I. félidőben kiegyenlített játék folyt. Fordulás után a vendégcsapat jobban kihasználja a helyzeteit. G: Károlyi, Huszti. Jó: Magyar, Orosz Károlyi, Schmelcz, ül. Maros, Waltz, Rónaszéki, Szabó. Bp. Gyárépítők—Tatabányai Bá­nyász 2:1 (2:0). Budafok, 1800 néző V: Bokor I. Bp. Gyárépítők: Molnár — Weiss, Varga, Petőcz — Domon­kos, Müller — Aj­iskolczi, Jahner, Kormos, Nagy, Nemes. Edző: Szol­­lár Lajos. T. Bányász: Gaál — Rigó, Zárai, Triff-Árkosi — Gáspár, Majtán — Kállai, Halasi, Beck, Jobbágy, Bálla. Edző: Balogh Sándor­, Halai más küzdelmet vívott a két csapat Az I. félidőben a Gyárépítők széllel hátban, hosszú előrevágott, labdákkal játszottak, s 2:0-ás vezetésre tettek szert. Szünet után is a hazai csa­pat játszott lelkesebben, bár a szél segítségével a tatabányaiak enyhe fölényben voltak. A 80. percben Zá­rait durvaságért kiállították. G: Kor­mos, Jahner, ill. Beck. Jó, Domon­kos, Müller, Jehner, Nagy, ill. Rigó Mártán, Halasi. Szikra Kénsavgyár— Esztergomi Va­sas 6:0 (3:0).­­ v­ágóhíd-u.. 200 néző V: Kádár II. Szénsavgyár: Pirityi­­ [UNK] Berzsenyi, Szabó I. Vári — Desche­ Iák, Palotás — Pataki, Szabó M. Gábriel, Varga, Surányi. Edző: Pa­m­lás István. Esztergom: Szabó — Nagy, Kukol, Sinos — Finta, Schmie­den — Meszes, Kertész, Zsoldos, La­kat, Jakab. Edző: Dobra János. A Kénsavgyár minden csapatrészébén ?-ah volt. Fölénye­­ különösen a D félidőben bontakozott ki s akkor jól használta ki a hátszelet. Schmiederl az 55. percben feleselésért kiállítói­­t, hogy dolgozóink aktívan részt­ vettek "a ,,40 város békepostaver­­senyén”. A versenyen Tatabányán és Komáromban 3100 dolgozó vett részt. A sportkörök vezetőinek gondoskodni kell arról, hogy va­lamennyi sportoló mellett, a pos­­taversenyen résztvett dolgozók is mielőbb megkapják minősítésüket. A minősítésekkel kapcsolatos fel­adatokat az MTSB már ismertette a sportkörökkel. A legfontosabb teendő most, hogy a feladatokat a kitűzött határidőig (1953 de­cember 31-ig) végrehajtsák a sportkörök vezetői. Az 1953. évi sportfejlesztési terv teljesítése terén komoly le­maradás mutatkozik különösen a 4 súlyponti sportág (atlétika, torna, úszás, kerékpár) fejlesztése terén. Ezt a lemaradást az MTSB úgy igyekszik behozni, hogy tár­sadalmi edző. és játékvezető-tan­folyamokat indít a kerékpár, az úszás, az asztalitenisz, atlétika, birkózás, ökölvívás, röplabda, labdarúgás, vívás, kézilabda ,és kosárlabda sportágakban. A sportkörök vezetőinek fontos feladata, hogy fáradságot nem is­merve küzdjenek azért, hogy mi­nél több dolgozó részt vegyen eze­ken a tanfolyamokon. Az MTSB november 22-én be­indította a „Dunántúli teremkézi­­labda bajnokság"-ot Tatán. Az el­múlt év tapasztalatainak felhasz­nálásával helyes lenne, ha a sport­körök mint a vezetői úgy a labdarúgó, kézilabda szakosztályaikat szerepeltetnék a terembajnoksá­gon. A cél az, hogy sportolóink állandóan edzzenek, ne veszítsék el állóképességüket, hogy a ta­vaszi fordulót felkészülten kezd­hessék meg­. A sportkörök veze­tői a­ sportköri eeteken foglalkoz­zanak az egyes­ szakosztályok, csapatok eredményeivel, hiányos­ságaival, tárgyalják meg a jövő­évi portfejlesztési tervet és közö­sen készüljenek fel a következő évre. Ha az említett­ szempontokat betartják a sportkörök vezetői, komoly eredményt tudunk majd elérni azokban a sportágakban, ahol még ebben az évben lemara­dás mutatkozik. (Folytattuk.) Molnár Imre MTSB-elnök* ták. G: Szabó II (2), Surán­yi (2. egyet 11-esből), Gábriel (2). Jó: Szabó I, Surányi, Szabó II. Palotás, ill. Sipos, Kukos. An­n­avöl­gy­i B­án­y­ász—T­a­tab­án­y­ai Bányagépgyár 4:2 (0:1). A két csapat megyei bajnokságba való jutásáért osztályozó mérkőzést játszott. Az első félidőben a Bánya­gépgyártó csapata irányította a játékot, az­­ An­­­navölgyi Bányász szórványos, de ve­szélyes támadásokat indított, ered­ménytelenül. Tehát az első félidőben a gépgyáriak szerezték­ meg a veze­tést. A második félidőben azonban nyomasztó fölénybe került az Anna­­völgyi Bányász csapata. A Bánya­­gépgyár védelme megingott, nem tudott magára találni, ennek keztében tudott négy gólt rúgni követ­az Annavölgyi Bányász. A bányász csa­pat megérdemelten vette el a két pontot a Bányagépgyár csapatától. A Dunántúli teremkézilabda bajnok­­ság 22-i fordulójának eredménye: I. osztályú női: Szentgotthárdi Vasas—Tb. Ép. I. 5:0 Tb. Bányász—Győri Pamut 6:3 Győri Kesztyű—Győri Pamut 5:0 Szentgotthárdi V. Lob.—Győri V 2:0 Szentg. Vörös I..—Győri Kesztyű 4:2 I. osztályú férfi: Székesf. MTH—Győri V. Meteor 11:1 Győri Fonó—Győri Vasas 14:3 Székesfehér. MTH—Tatai Postás­ 19:7 Győri Fonó—Győri Vör. Lobogó 14:8 II. osztályú női: Tatai Postás—­ Székesfeh. MTH­­ 5:1 Győri Petőfi—Tatai Cipőgyár 3:0 Győri Fonó—Tatab. Építők II. 6:2 Tatai Szőnyeggyár—Győri Petőfi 6:0 II. osztályú férfi: Tatai Honvéd—Tatai MTH 4:2 Tb. Aknászképző—Tatai Szőnyeg 19:5 Székesfehér­ MTH— Győri MTH 14:5 Szentg. Vasas—Oroszl. Bányász Szentg. Vasas—Tatai: V. Lobogó 19:3 6:2 Tatai MG Tech.­Oroszl. Bánv. 13:1 A NAGY MÉRKŐZÉS ELŐTT November 15-én izgatottan ül­tünk a rádió mellett és hallgat­tuk a magyar—svéd­ mérkőzés közvetítését, őszintén megvallva mindannyiunknak nagyon fájt, hogy ezt a biztosnak hitt mérkő­zést elvesztette válogatott csapa­tunk. Mi, tatabányai bányászok sze­retjük a sportot és főként a lab­darúgást Egy-egy magyar győze­lem jobb kedvet ad a munkához­­ mert tudjuk, hogy minden mérkő­zéssel öregbítitek a magyar sport .­un­­ról. Azt üzenjük az Angliában tartózkodó magyar labdarúgók­nak, hogy fel a fejjel, mindent bele, a győzelemért. Bebizonyítot­tátok már sokszor, hogy képesek vagytok, sokak szerint „lehetet­lent” is megoldani. Ez a győzelem nem lehetetlen. Mi bízunk benne­tek! Tudjuk, hogy nehéz lesz idegen­ben, de abban is biztosak va­gyunk, hogy megálljátok helyete­ket. Mi veletek vagyunk! Győznö­tök kell, mert ezt kívánja tőletek 9 millió magyar, ezt kívánja több mint 60.000 bányász, köztük a tatabányai VIII-as akna dolgo­zói is. Ott ülünk majd a rádió mellett és szívünk teljes melegével nek­tek szurkolunk. Puskás, Kocsis, Hidegkúti, Czi­­bor. Budai! Döngessétek meg a bevehetetlennek hitt angol ka­put, oszlassátok el a 90 éves va­rázst. Grosics, Buzánszky, Lantos, Lóránt, Zakariás és Bozsik! Véd­­jétek meg a magyar kaput, úgy játsszatok, hogy ámulatba ejtsé­tek a közönséget." Mi ezen a mérkőzésen önbizal­mat, egyetértést és győzelmet vá­runk! A magyar sporttörténelem aranykönyvébe akarjuk beírni ne­veteket. Bányászköszöntéssel búcsúzunk tőletek: Jószerencsét! Bertalan József vájár, Tatabánya. VIII-as akna HIRDETÉSEK Dolgozó parasztok, parasztasszo­nyok! Eladásra szánt libáitokat és kacsáitokat kössétek le szerződéssel a helyi _ földműv­esszövetkezet baromfi­­begyűjtőnél! Az átadásra kerülő­, hí­zott liba és kacsa kilogrammját a minőségi és darabprémiummal együtt kb. 21—22 Ft-os áron fizeti ki a föld­­művesszövetkezet. A szerződés meg­kötésekor libánként 50 Ft, kacsán­ként 25 Ft előteret kaptok. A jó áron való helybeli értékesítés saját gazda­sági előnyötöket szolgálja. A Bánhidai Könnyfűbetongyár (Ta­tabánya, Erőművek mellett) felvesz vizsgázott kazánfűtőket, valamint se­gédmunkásokat, utóbbiakat teljesít­­m­énybérezéssel. Modern munkás­­szállónkban jó elhelyezés és olcsó, ízletes, bőséges üzemi étkezés bizto­sítva. Az Esztergomi Szerszámgépgyár felvesz esztergályosokat, vasöntőket és kőműveseket.

Next