Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. április (9. évfolyam, 27-34. szám)
1954-04-28 / 34. szám
« POSTÁJÁBÓL A madarak védelme legyen minden úttörőnek szívügye Tavasszal, mikor először melegíti fel a régvárt napsugár a levegőt, és a koratavaszi virágok mellett meghallják az emberek az első madárdalt, öröm tölti el őket. Még a verebek csivitelése is kedves zene a fülnek. Hát még, ha megjelenik a fecske, kakuk, rigó és a többi énekesmadár is, milyen hangverseny lesz. Ezt a hangversenyt nem lehet megunni egész tavasszal és nyáron sem. Ősszel szinte fáj elbúcsúzni az apró énekesektől. A madárdal örök szépség. Ezer évvel ezelőtt éppen úgy szerették, mint ma és szeretni fogják ezer év múlva is. Nincs olyan érzéketlen ember, aki ne hallgatná szívesen egy-egy nyári hajnalon a madarak utánozhatatlan koncertjét. Ha csak ennyit mondanánk az énekesmadarakról, vajmi kevés lenne. Nemcsak énekelni tudnak, hanem hasznos munkát is végeznek. Fiókáikat felnövekedésükig hernyókkal táplálják. Még a veréb is, melyről pedig általában úgy tudják, hogy nem pusztítja a férgeket, amerikai fehér szövőlepkét fogyaszt ebben az időben. Egyetlen cinke család pedig egy évben több mint másfél mázsa rovart pusztít el. A többi madár is mind-mind részt vesz a káros férgek irtásában. Nélkülük nem lenne gyümölcstermés és faállományunkban is helyrehozhatatlan kár esne. Statisztikai adatokkal lehet kimutatni, hogy ahol kevesebb az énekesmadár, sokkal nagyobb a rovarok okozta kár, mint másutt. Az énekesmadár nemcsak gyönyörködtet, hanem elsősorsban segítőtárs a fásításban és a nagyobb gyümölcstermés elérésében. Sajnos nem mindenki gondolkozik így. Míg mi gyönyörködünk a madárfiókákban, amint várják anyjuktól a kövér falatokat, egy kisfiú mászik nagy igyekezettel a fára. Eléri a fészkét és az anyamadár síró csipogással elmenekül, s az apró fiókák már utaznak is lefelé a fiú sapkájában. Amott egy vadgalamb békésen ül fészkén, pár óra múlva kelnek ki a kicsinyek. De a ház sarkánál hirtelen légpuskacső jelenik meg és utána a vadász. Jaj a madárnak és jaj a ki nem kelt fiókáknak! Nem fognak már kikelni, mert anyjukat lelövi a szórakozásból az ifjú vadász. A harmadik fán harkály kopácsol, de ő sem fog már sok férget kihúzni a fából. Kifeszített parittya célozza meg tarka hátát, s a következő pillanatban már vége. És nemcsak puskával, csúzlival, hanem kővel, a fészek szétrombolásával és ezernyi más módon irtják a madarakat a tudatlan gyermekek. Nekik ez nagyszerű időtöltés, szórakozás, mi pedig nézhetjük fájó szívvel, hogyan pusztul az énekesmadár, s mennyivel több lesz a hernyó és ismét hogyan pusztul a gyümölcsfa. Ezt mindenáron meg kell akadályozni. Nem szabad hagynunk a pusztítást, hiszen ez népgazdaságunknak is kárt jelent. Nemrégen még száz gyermeknek sem volt egy légpuskája. Most viszont majdnem minden gyerek dicsekedhet ilyennel, hiszen szüleik kedves ajándékként ezt vásárolnak, nekik. Ez nem is lenne baj, ha nem a hasznos madarak irtására használnák fel. Ez a sok 8—14 éves korú fiú — köztük sok úttörő is van — nevelőik segítségével inkább a növényápolás, virágültetés és faültetés örömében találnának szórakozást. A modellező és különböző szakkörök is sokkal élvezetesebb és hasznosabb szórakozást tudnak nyújtani, mint a madarak pusztítása. A nevelők, szülők és az úttörő-vezetők tekintsék az ilyen gyermekek nevelését szép feladatnak Bizonyos, hogy ha az ilyen madárvadászok tányérjára is több alma, körte, szilva és szőlő jut, akkor ők nem irtani, hanem védeni fogják az éneklő madarakat. AZ ÚTTÖRŐ-ROVAT A közös tanulás eredménye Mi úgy segítünk a gyengébb tanulóknak, hogy elmagyarázzuk nekik a leckét és utánunk felmondják, vagy pedig beosztjuk tanulópárokra egymást. Egy gyengébb tanuló mellé egy jobb tanuló kerül. Nálunk van egy pajtás, aki azt mondta, hogy sehogy sem megy a fejébe az anyag. Őt is beosztottuk egy jobb tanulóhoz. Az első negyedévben és félévben hármasa volt földrajzból. A harmadik negyedévben pedig mindig ötösre felelt, így ötöst kapott földrajzból. A közös munka, közös tanulás megszüntette köztünk a veszekedéseket is. Az úttörőmunka is megjavult. A következő úttörőgyűlésen a morzejeleket tanuljuk meg. SZABÓ EMILIA. Bábolnapuszta, VI. oszt. tan. Nincs bukott tanuló az osztályban Legutóbbi levelemben megígértem, hogy osztályunkban nem lesz bukott pajtás. Akkor félév volt. Most, a háromnegyedév után örömmel írhatom, hogy ígéretemet megtartottam. Osztályunkban nincs bukott tanuló. Sőt, a mi osztályunk lett a környei általánosiskola élosztálya. Ezért az eredményért azonban harcolnunk kellett, de vasakarat sikert arat! Félév után beosztottuk a tanulópárokat. Minden gyenge tanulónak van egy ,,tanítónénije”, ezek a ,,tanítónénik” a négyes-ötös tanulók. Órák előtt kikérdezik a ,.tanítványokat és ha nem értenek valamit, elmagyarázzák. Az eredmény nem maradt el. Így lett Mayer Teriből, aki félévkor több tantárgyból bukott, hármas tanuló. Különösen sokat és önfeláldozóan segít a gyenge tanulóknak Simon Irma, a gyenge tanulók „kismamája”. Az osztályban azonban még mindig sok a kettes tanuló. Most arra törekszünk, hogy év végére ne legyen egyetlen kettes tanulónk sem. Úgy gondolom, hogy még több igyekezettel ezt is elérjük. ADORJÁN ÉVA a környei ált. isk. VII . oszt. tan. Az esztergomi Úttörőház varró-szakkörének tagja lenni - öröm Nagyon örülök, hogy az esztergomi Úttörőház gazdagon felszerelt varró-szakkörének tagja lehetek. Minden csütörtökön 3—5 óráig tartunk foglalkozást. Ezekre sok vidéki pajtás is jár, akikkel a legnagyobb egyetértésben dolgozunk együtt. .A foglalkozások alatt csendben ülünk a gép mellett és halkan cseréljük ki gondolatainkat. A játékra is van időnk. A szünetekben a zöldelő labdarúgópályán játszunk. Utána azonban megint komolyan dolgozunk. Legutóbb a tánc-szakkör részére kezdtük meg a szoknyák varrását. Ez mindnyájunk számára hasznos és élvezetes foglalkozás. Eddig is már több ruhadarab szabását tanultuk meg. A közeljövőben pedig horgolni tanulunk, hogy amikor kikerülünk az ételbe, otthonunkat szépen és ízlésesen tudjuk berendezni és díszíteni. Ezt a sok jót a szakkör tagjai szorgalmas munkával és jó tanulással hálálják meg pártunknak és minden dolgozónak. SOVÁNY ANNA Esztergom, VII. oszt. lan. MIT ÁH HÍZOM, A PLAKÁT? Pajtások! Ha az ábrákat ollóvá! kivágjátok ás atív papírlapra ráragasztjátok, egy időszerű Diakát alakját kapjátok meg. Ezt kell beküldeni. A rejtvényverseny állása A rejtvények eddigi megfejtésével a legtöbb, tehát 60 pontot szereztek: Szőke Barnabás, Pusztahegyi Ilonka, Hermann Ottó, Szabó Zsuzsa, Hajdú Bálint és Csipke László, pajtások. Másodikok lettek 58 ponttal: Könözsi Csaba, Könözsi Endre és Tóth Éva pajtások. Kosmom megyei 001 GO/ÓK LAPJA Május egy, május egy ünnepe munkának, ünnepe a leghűbb, legnagyobb családnak, a munkásosztálynak. Ünnepe tavasznak, gyümölcshozó ágnak, langyos, jó esőnek, növénynek, madárnak, ünnepe napfénybe öltözködő tájnak. Mert virágok, fák is, mindenek munkálnak, mert a madarak céltalan nem szállnak, csőrükben eledelt visznek fiókának. Ha a madár fészkét ti szélvész letépte, nézzétek, új fészket MÁJUS 1 épít a helyébe, sarat, pelyhet, szalmát viszen a csőrében. Aki most kerül be a pajtáscsaládba, kinek kék nyakkendőt most kötnek nyakába, nem emlékszik már a hajdani rabságra. Együtt növekedett a szabad hazával, romok tetején nőtt gyárral, iskolával — együtt növekedik, nevelkedik véle, ege: a szabadság, csillaga: a béke. Május egy, május egy ünnepe munkának, ünnepe tavasznak, közelítő nyárnak. — s milyen szép ünnepe a pajtáscsaládnak. Zelk Zoltán. HÍREK — A VÁROSI BÉKEBIZOTTSÁG április 28-án, délután 5 órai kezdettel a Sztahanovista Klubban (Tatabánya, volt Munkáskaszinó) kibővített ülést tart. Az ülésen az Országos Béketanács utóbbi felhívásáról lesz szó.legy V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere a napokban levelet intézett L. Evanshoz, az UNESCO főigazgatójához. A levélben közölte, hogy a Szovjetunió kormánya elhatározta, elfogadja az UNESCO alapokmányát és megbízta a Szovjetunió angliai nagykövetét, Szovjetunió kormánya hogy a nevében írja alá az alapokmányt. J. A. Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete, április 21-én Londonban aláírta az UNESCO alapokmányát. (Az UNESCO nevelésügyi, tudományos és kulturális kérdésekkel nemzetközi szervezet.)foglalkozó — AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS az elmúlt napokban kérdőíveket bocsátott ki, kérdőíveken hívja fel a dolgozók figyelmét arra, hogy szóljanak hozzá a kérdőíven feltüntetett, az egész béketábort érintő politikai kérdésekhez. E kérdőívek kitöltésével közelebb kerülnek dolgozóink az őket érdeklő nemzetközi helyzet megismeréséhez. A kibocsátott kérdőíveket minden községben, vagy városban a békebizottságokhoz juttassák el dolgozóink. FIGYELEM! 1954 április 17-én a Tatabánya-Felső vasútállomásról eltűnt egy kislány. Neve: Zobor Margit, született 1948 november 27-én Tatabányán. Apja Zobor Sándor, anyja neve: neve: Kocsis Júlia. Aki tud valamit a kislány hollétéről, értesítse aggódó szüleit. Cím: Zobor Sándor, Tatabánya, 111. ker., Étkezde-u. 84. HIRDETÉSEK Épületszerelő Vállalat Tatabánya, III. ker., Baross Gábor u. 8. Felvesz bádogos és vízvezetékszerelő szakmunkásokat.★ Férfi munkaerőket lábatlani üzemekbe (Budapesttől 56 km) felveszünk, üzemi étkeztetés és modern munkásszálló biztosítva. Jelentkezés: 4. sz. Épületelem a vár, Lábatlanon Bp., Dohány u. 5. reggel 8-kor,vagy ★ Ribakov-szállításra rakodómunkások, állandó jellegű foglalkoztatásra elvezetnek. Jelentkezni lehet: 62. sz. Autóközlekedési Vállalat, Tata, II., Egység-u. 5.★ A Komárommegyei Fényképész KTSZ. Tatabánya, III., Sztálin út 17. sz. alatti részlegéhez negatív retuscöket felvesz tagnak. Ugyanitt laboratóriumi felszerelési (Tankok, előhíó csipeszek stb.) vasallunk készpénzért. Cím: Tata, II., Ady Endre•íteá 9. 1954 április 28. Január óta rossz a tatabányai VII-es telepi cipészszövetkezet gépe, mégsem javítják meg Még januárban történt, hogy cipőmet elvittem kijavítani a VII-es telepi cipészszövetkezetbe. A kitűzött időre el is készült, csupán egy kis szépséghiba esett az egész javításon. Ugyanis a cipő kérgét is béleltettem, amit centiméteres öltésekkel hozzávartak a külső bőrhöz. A műhelyvezető elnézést kért, hogy nem tudott minőségi munkát adni 60 egynéhány forintos javítás mellett, de sajnos a varrógépük elromlott. Most ismét bevittem a cipőmet a műhelybe, két kisebb alvás miatt és hogy sarokvasat tetessek, rá. A műhely vezetőjének megemlítették, hogy lehetőleg ne olyan centiméteres öltésekkel varrják, mint a télen tették. Kérésemre a következő választ kaptam: „Sajnos a gépünk még mindig nem jó, így csak kézzel tudjuk megvarrni, ha nem tetszik, tessék elmenni a VI-os telepi főszövetkezetbe, vagy az Újvárosba, ott jók a gépek.“ Nem mentem! Nem volt időm, munkába siettem. Viszont a cipő elkészítése sürgős. Így meg kellett elégednem egy harmadrendű munkával. Kérdezem a szövetkezetvezető elvtárstól, miért nem javítják meg varrógépüket? Talán már a rozsda is kikezdte. Nem lehetett volna a varrásmunkát átküldeni a nagy szövetkezetbe, ahol jó a gép? Ezzel csak emelné, s megtartaná a VII-es telep dolgozóinak megrendelését. Tervét is jobban tudná teljesíteni. TÓTH BÉLA Tatabánya Elhanyagolja szerszámait, ezért nem teljesíti tervét Borsi József csapata Egy hétig dolgoztam az 514-es csapatnál, ahol az első szakban Borsi József elvtárs a csapat vására. A csillés elvtárs, akit hozzá osztottak be, minden nap előbb leszáll, hogy a fát odakészítse, mert ezzel is meggyorsítja a termelést. Mégis, a termelés nemhogy emelkedett volna, inkább csökkent. Mi volt ennek az oka? A nemtörődömség. Az 514-es csapat mindhárom szakjában a vájár elvtársak hanyagságából nem emelkedett a termelés Mindenki tudja, de főleg az olyan régi bányászoknak tudni kellene, mint a VII1 - as akna 514-es csapat vájárjainak, hogy nem mindig a munkahely szabja meg a jó eredményt. A többtermelést elsősorban a jó szerszám segíti elő. Ezen a munkahelyen nem lehet dicsekedni a jó szerszámokkal. E munkahelyen hever két darab drága fúrógép, de nem hajlandó egyik szak vásárra sem kivinni. Ehelyett elmennek a hozzájuk messze fekvő 556-os csapathoz, ami sok időbe telik, mert van úgy, hogy a gép használatban van és várni kell rá. A kapába nyél kellene. Ezt is röstellik kicseréltetni. Nincs csákány, nem szerzik be. A fejtőkalapács nyársa kettétört, mégis három műszakon át dolgoztak vele ahelyett, hogy kicserélték volna. A turbólámpa már több mint két hete nincs megjavítva. Nem sürgetik javítását. A szerszámhibák miatt Borsi elvtárs a csilléseket okolja, az alacsony termelésért káromkodik, idegeskedik. Pedig ha több gondot fordítana a szerszámokra, több lenne a termelés, hisz a munkahely jó, lehetne termelni. De amikor a csillés ki akarta vinni a fúrógépet javítani, nem engedte. Ugyan hogy is engedné meg, hogy 10 perccel előbb kimenjen a csillés, hisz az egész műszak lemaradását ebben a 10 percben kell behozni. Az 514-es csapat vájárjai törődjenek többet a szerszámok karbantartásával, akkor termelésük is emelkedni fog. Ebből okuljanak még azok a csapatok is, akiknél ugyanez a helyzet. BOSNYÁK JÓZSEF Tatabánya VI l-as akna „ Versenyre hívom a XVI-os akna gépkezelőit" Az oroszlányi XVI-os aknában dolgozom Az 5-ös számú szállítógépet kezelem. Már nem vagyok fiatal, mert 62 évet megéltem. Hét gyermekem van, több közülük már megnősült, férjhez ment, a legkisebbek még tanulnak, iskolába járnak. A múlt rendszerben a helyzetünk nem volt könnyű, mert nagy családdal nehéz volt az élet. De megértem, hogy gyermekeim nagyszerű jövőt alapítanak maguknak és minket, idősebb embereket is megbecsülnek. A megbecsülést úgy köszönöm meg, hogy én is versenyvállalást teszek. Elhatároztam, hogy a gép tökéletes tisztántartása és karbantartása mellett az eddig felhasznált üzemanyag 5 százalékát is megtakarítom. Gyakran előfordult, hogy az olajat nem kezeltük gondosan, s etcsöpögtettük. Az 5 százalékos anyagtakarékosság az én gépemnél nem jelent többet, mint 25—30 forint megtakarítást havonta, de ha üzemünk többi gépkezelője s az ország többi gépkezelője is követné példámat, akkor takarékossági, és gépkarbantartási mozgalmunkkal nagy segítséget nyújthatnánk kormányunk programmja megvalósításához. Ezért versenyre hívom üzemünk többi gépkezelőjét, de Tatabánya és Dorog bányaüzemeinek gépkezelőit is. ORBÁN VINCE XVI-os akna Jobban népszerűsítsék földművesszövetkezeteink a vasgyűjtésben jó eredményt elért dolgozókat Az Esztergom és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a fémgyűjtés során április 21-ig 108 mázsa vasat, és 680 kiló színes fémhulladékot gyűjtött össze. A földművesszövetkezet dolgozói közül a legjobb eredményt Földes Vilmos, az esztergomi szentgyörgymezői szövetkezet dolgozója érte el. A fémgyűjtési hónap első három hetében 50 mázsa vashulladékot szállított be Esztergomba. Földes Vilmos által összegyűjtött vashulladékból 330 kerékpárt gyárthatnak. Az 50 mázsa vashulladékon kívül annyi réz és különböző színesfémhulladékot gyűjtött, amely feldolgozva 40 falusi lakóház villanyvezetékét biztosítaná Földes Vilmos példáját követve Nemes János, a leányvári földművesszövetkezet dolgozója. 26 mázsa vasat és 210 kiló színesfémet gyűjtött össze a községben. Az Esztergom és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet annak ellenére, hogy az elsők között áll a fémgyűjtésben, nem lehet megelégedve eddigi eredményeivel A hulladékgyűjtés során kitűnt dolgozókat nem népszerűsítik. A fémgyűjtő hónap befejezéséig még egy hét van hátra, földművesszövetkezeteink — köztük az esztergomi ír — kijavíthatják az eddigi hibákat és még bepótolhatja megyénk a lemaradást. KUBIR EMIL tömegszervezeti előadó KOMÁROMMEGYEI DOLGOZOM LAPJA Mesfle’enlk Hetenként kétszer. Szerkeszti a szerkesztfsbizott=S0 Fe'e’59 kiadó: NAGY KÁLMAN Szerkesztőség és kiadóhivatal- Tatabénya I. ker Tóth Borsoki Ot SB3. se Telefon- szer* SRnffterlóhtv 428 SZIKIM LAPNYOMDA Budapest Vili. RSkk Szilárd.o. # Felelős vezető: Kulcsár Mihály.