Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. május (9. évfolyam, 35-45. szám)
1954-05-01 / 35. szám
Tanítók, tanárok, orvosok! Tudományos és kulturális intézmények dolgozói! Alkotó és nevelő munkátokkal segítsétek elő népünk anyagi és kulturális felvirágzását! BÁNYAMÉRNÖK Magas szőke fiatal ember Nagy János, az oroszlányi külszíni fejtés üzemvezető mérnöke. Mindössze három éve végezte el az egyetemet és egy éve már Tatabánya egyik legnagyobb, legtöbb bányájának mérnöke. szenet adó Felelősségteljes a munkája. Közel 400 dolgozó és rengeteg gép munkáját kell irányítania műszakról műszakra. Ideje nagyobb részét a munkahelyeken tölti, segít a munkásoknak, akik szeretik, s megbecsülik a fiatal mérnököt. A múltban ha egy fiatal elvégezte az egyetemet, évekig elgyakornokoskodott valamilyen üzemben. Az előmenetel elérhetetlen álomnak tűnt. Megfelelő összeköttetés kellett hozzá. Nagy János bányamérnök előmeneteléhez nem kellett összeköttetés. Jó „ajánlólevele" volt a tudása. Tatabányára érkezése után három hónap múlva már a Keselő-akna üzemvezetője lett.Innen az akkor meginduló külszíni fejtéshez helyezték. Nagy iskola volt ez a fiatal mérnöknek. De szép feladat és szívesen vállalta. Teljesen új munkát jelentett, mert Magyarországon ez volt az első szenet termelő külfejtés. Ráadásul teljesen gépesített. A művelési módja gyökeresen eltért a bányában megszokott és bevált művelési módtól. Ezért Nagy János mérnöknek új, egészséges külszíni fejtéseknél alkalmazható fejtési rendszert kellett kidolgoznia. E célból tanulmányozta a külföldi szakirodalmat, s minden olyan tudományos műszaki leírást, amely a külfejtések munkájával foglalkozott. Nagyszerű eredményeket ért el. Megmutatta, hogy egyetemeinken úgy nevezik a fiatalokat, hogy az új még ismeretlen viszonzámtanára van a környei általános iskola Vitt. osztályában. A tanulók érdeklődéssel figyelik a fiatal tanárnő magyarázatait. Közös munkával, együtt oldják meg a példákat. Érdekesek azok. Az egyik a sztálinvárosi építkezés néhány számadatát öleli fel, a másik a mezőgazdaság fejlődésének, a dolgozó parasztok megváltozott ételének képét vetíti a táblára — a számok, adatok hosszú sorának tükrében. Nem sokkal utána egy másik osztályban fizikaórán hallgatták a tanulók hasonló figyelemmel az előbb még számtant tanító fiatal tanárnő magyarázatait. Érdekes példákkal, szemléltető eszközökkel oltja tanítványaiba a tudást, a legtöbb ember által száraz tantárgynak nevezett fizika szeretetét. A robbanás erejét, a traktorok munkáján keresztül mutatja be. csigasor jelentőségét az építkezésnél dolgozó toronydaruk, felvonószerkezetek munkája mutatja, magyarázza szemléletesen. Nem véletlen, hogy Czilik Katalin, a környei általánosiskola fiatal matematika, fizika szakos tanára a mezőgazdaság, a dolgozó parasztság megváltozott életéből, nagy építkezéseink, elsősorban Sztálinváros építésének eseményeiből meríti tantárgyai tanításához a példákat, szemléltető adatokat. Az 1930-as évek végén, a felszabadulás előtt nyolc gyerek várt kenyeret, ruhát a Nagymágocson pár hold földön küszködő szegény paraszttól. A nyolc gyerek közül csak egy tanult tovább. Katalin. Testvérei részben otthon maradtak a 13 hold juttatott földön, részben elmentek építkezéseinkhez, vagy máshova dolgozni. A polgári iskolát magánúton elvégző fiatal lányka is sokat dolgozott a földön. Munkában, öltözködésben, iskolában egyaránt érezte a megváltozó életet. A polgári iskola elvégzése után is a mezőgazdaságban maradt. A mosonmagyaróvári kutatóintézetben dolgozott. Oda vitte vágyai teljesülésének hírét posta. Felvették a pedagógiai a főiskolára. A polgári iskolában kitűnő tanuló volt. Mosonmagyaróváron kitűnő munkás. A kitűnők, a legjobbak között haladt a főiskolán is. Nyáron Sztálinvárosba mentek dolgozni a főiskola leglelkesebb fiataljai. Czilik Katalin ott is az nyolc között is megállják a helyüket. Amikor a hatalmas szénvagyont rejtő oroszlányi külszíni aknát feltárták, odahelyezték. Az új helyen új nehézségekkel találkozott. A szén művelése nehezebb, mint a tatabányai külszíni fejtésnél. Mélyebben fekszik a szén, a fedőréteg vastagabb. Tatabányán a szén egy rétegben feküdt, az oroszlányi külszíni fejtésben pedig két rétegben húzódik, közötte közkőbeágyazás. Az egész művelési rendszert megnehezítette. A másik nehézség amellyel találkozott, a kemény márgaréteg volt, úgy őrizte kincsét, a szenet, hogy már-már megoldhatatlannak látszott, hogy a márgafedőréteget leemelhetik a szénről. A földkiemelő gépek itt tehetetlenek voltak. A robbantás nem hatott eléggé mélyre. Ez év februárjában végre megoldódott. Király Ferenc lakatos olyan fúrógépet készített, amely megfelelt. Azóta a robbantás mélyre hat, s ezzel megoldódott a kemény márgaréteg eltávolítása a szénről. A télen különösen sok nehézséggel kellett megküzdeniök. Megfagyott a fedőréteg, a szén, s emiatt januárban és februárban nem tudták teljesíteni ,a tervet. A tél okozta gyenge termelés idején azon gondolkodott, hogyan tehetne, egy helyesebb művelési formát kialakítani, mert a vonómedres szénkiemelés nem megfelelő. Rontja a minőséget, mert a vonómeder, kötéllel vontatott puttony nemcsak a szenet emeli ki a fejtésekből, hanem sok követ és homokot is. A másik hátránya ennek a szénművelésnek az volt, hogy állandóan robbantani kellett, mert csak laza anyagot tudott kidobni. Nagy János mérnök minden elsők között volt. És most, a környei általános iskolában, a 177. és 17. őszi álu tanulóinak matematika- és fikizoórákon bőkezűen szórja élete gazdag tapasztalatait.fiatal Messziről került Környére. Mi volt a környezet, hiányos az iskola felszerelése, kevesebb a továbbképzés lehetősége, kevés alkalom a szórakozásra, a szabadidő kellemes, hasznos eltöltésére. Valami azonban ugyanaz volt, ugyanolyan, mint mindenütt, amerre járt Czilik Katalin: mérhetetlen a gyerekek tudásszomja. És ö. a fiatal tanárnő azt tűzte ki céljául, hogy erejétől lelhetően kielégíti ezt a tudásszomjat. A tanítási órát nem akkor kezdi, amikor belép az osztályba. Nem is előtte való napon, amikor vázlatait készíti. Szinte valamennyi órájára jóval előbb gyűjti már az anyagot. Amikor a tanítási vázlat megírásához kezd, könnyen megy a munka, előre érdekessé, számára is izgalmassá válik az óra anyaga, hiszen hozzá a példákat, a szemléltető eszközöket már napokkal előtte gyűjtötte. Mint minden fiatal pedagógusnő, ő is érezte az első időkben, hogy a gyerekek előtt, különösen osztályban a VII. és a Viltekintélyre van szükség. A nevelő tekintélyét pedig elsősorban a tudás, a lelkiismeretes munkája adja. Mégis bajban volt eleinte a főAz Országos Béketanács ..Mi van a nagyvilágban” című külpolitikai füzetsorozatának ez a száma tőkés országok parasztságának helyzetével foglalkozik. Vándor Vera írása tények és példák bemutatásával szinte személyes közelségbe hozza a tőkés országok dolgozó pasztságának életét, egyre rosszabbodó helyzetét, elszegényedését, jövőjének kilátásalanságát. A füzet megmutatta azt a szoros összefüggést is, amely a tőkés országok parasztságának növekvő nyomora, valamint az amerikai imperialistákat kiszolgáló tőkés kor című könyv 2. átdolgozott kiadása azokkal az alapelvekkel foglalkozik, amelyeket minden állatenyésztőnek ismernie kell ahhoz, hogy az állatlétszám növelésére vonatkozó feladatokat megvalósíthassa. Ismertek az állatok helyes kiválogatását és pártjavaslatot figyelembe vett, megtárgyalt, s végül Lenk Károly üzemvezető javaslatát fogadta el. A javaslat lényege az volt, hogy hegybontóra építették át a kotrógépet a korábbi vonómedres berendezés helyett. Márciusban már ezzel dolgoztak. Nagyszerű eredményeket értek el. Javult a minőség, nőtt a teljesítmény. Havi tervüket 110 százalékra teljesítették. A hegybontóval nem kell robbantani, mert a szénfál mellett alulról felfelé emel, így a jöveszést és a rakodást is elvégzi. Hatalmas robbanóanyagmegtakarítást értek el. Tonnánként addig ,10 dekagramm robbanóanyag kellett, most pedig semmi. A külszíni fejtés hatalmas területen fekszik. Az elmúlt évben júliusban lemélyítették az 1-es lejtaknát, novemberben a lI-es lejtaknát. Az l-es lejtakna már termelő üzem. A kongresszusi versenyben, most áprilisban 112 százalékra teljesíti havi tervét. A külfejtés 105,8 százalékon áll. Az üzem bővülésével a feladatok is nőnek. Nagy János mérnök figyeli a teljesítmények alakulását, s az a terve, hogy a nyár közepére még 10 százalékkal növeli a jelenlegi termelékenységet. Nagy tervei vannak. Az erdőben a kutatások tovább folynak. Nagy szénvagyon fekszik a föld alatt. A jelenlegi külfejtés kimerülésével új külfejtést kapcsolnak a termetesbe. Mindezek még jobb munkára ösztönzik a fiatal mérnököt. Dolgozik, tanul, és irányításával tizemének dolgozói túlteljesítik tervüket, eredményesen dolgoznak kongresszusi vallatásaik teljesítéséért, ő pedig gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodva a külfejtések művelésének kiváló szakembere lesz, gyelmezéssel. Nevelőtársai segítenek. Mégsem ment minden úgy, ahogy szerette volna. Rájött arra, amit a főiskolán nem lehet megtanulni. Fegyelmezett munkára, magatartásra együtt kell nevezni nevelőnek és szülőnek. Azóta Czilik Katalin szinte naponkénti vendég a Zsilinszki-, Hegyi-, Szilágyi-, Bakonyi-, Tudja-, Golda-családoknál és valamennyi tanítványa szüleinél. A szülőkkel kicseréli tapasztalatait, tanácsokat kér és tanácsokat ad. Jól ismeri már növendékeit. Elsősorban ezért veszik öt körül olyan szeretettel tanítványai. A főiskolán korlátlan lehetősége volt a továbbképzésre. Körötyén sem hagyta félbe a tanulást. Négyéves pedagógiai továbbképző tanfolyamon vesz részt. Nevelőtársai, tanítványai és a szülők is sokszor csodálkoznak, hogyan jut ideje arra, hogy az iskola, sőt a község kultúréletének is lendítő motorja, első munkása legyen. — Minderre jut ideje az embernek, ha szívesen, örömmel végzi — mondja a fiatal tanárnő. A munkája valóban azt bizonyítja, hogy amit csinál, szívesen, örömmel, egész szívvel teszi. Ezért bízik abban, hogy osztályából, mert a Vili. osztályfőnöke, jól képzett, tanulást, munkát szerető, fegyelmezett tanulók kerülnek ki. Lehet-e szebb elismerése a nevelő munkájának? mányok hábors előkészületi között van. Ez az összefüggés növekvő ellenállásra készteti a tőkés országom parasztságát az amerikai megszállással. A kormányaik hazaáruló, háborús politikájával szemben s újabb milliókat ösztönöz a békéért, létéért nemzeti függetlenségért folytatott fokozott harcra. A füzete , amely újabb segítséget nyújt a békebizottságok felvilágosító munkájához, különösen dolgozó parasztságunk tájékoztatásához — számtlan, érdekes kép teszi szemléletessé áilását, a különféle tenyésztési módszereket és a tenyésztési technikát. A könyv foglalkozik a növendékállatok helyes felnevelésével is és hasznos útmu atást ad az állattenyésztés gyakorlati szakemberei számára. A 213 lap terjedelmű könyv ára 9 forint. FALUSI TANÁRNŐ KÖNYVESPOLC Vándor Vera: Parasztsors a lökés országokban Tomme oikov: Általános állaten vesztés Dr. Fekete Ferenc, a tarjáni körzet orvosa. Érdemes orvos. 1952-ben kapta meg a kitüntetést. Fekete doktor 1935 óta dolgozik a községben és a környező falvakban. Hozzánőtt a falu életéhez. Feleségével, aki szülészorvosnő, korán reggel kezdik a rendelést, vagy járják körzetüket. Közel 1000 ember tartozik körzetükhöz. Tarlós, Vértestolna, Héreg és Tarján község ipari dolgozói és dolgozó parasztjai egészségéért felelősek. A nagy körzet, nagy gondot is jelent. Minden héten egyszer, pénteken körjárásra indul feleségével a községekbe. Reggel 7 órakor már Tardoson vannak, ahol Fekete doktor felesége az egészségházban rendel. Fekete doktor pedig a fekvő betegeket látogatja fél 11-ig. Innen gyalog megy át az orvosházaspár Vértestolnára. Az út négy kilométer. Mosolyogva mondja, hogy ez a gyaloglás jólesik az idegfeszítő munka után. Fél 12-kor már Vértestolnán rendelnek, s innen bányászauto ousz hozza őket vissza Tarjánba. Délután 2 órakor Hécegen dolgozik, s négy órakor már újra Tarjánon van. Négy órától este hét óráig a négy község táppénzes betegeinek SZTK-felülvizsgálata folyik. Este 7 órakor ebédelnek, utána Fekete doktor a délelőtt folyamán jelentett fekvő betegeket látogatja. Ez a négy község orvosházaspárjának egy pénteki napja. A többi napok nem ennyire zsúfoltak.• Még a kisgyermek is tudja Tabjánban, hol lakik az orvos. Szeretik és büszkék orvosukra. .A szülőotthonban — amelyre Fekete doktor a legbüszkébb — nemcsak körzetének asszonyai szülnek, hanem Tatabányáról, Tatáról, sőt még Fejér megyéből is jönnek a szülőanyák. Felesége a szülőotthon vezetője Naponta kétszer tartanak vizitet, délelőtt és délután. Hétfőn éjjel veszélyes műtéthez hívták a szülész orvosnőt a szülőotthonba. Minden perc késés végzetes lehetett volna. Ma már túl van a veszélyen az anya. Fekete doktor vigyáz arra is, hogy a községek kútjainak vize egészséges, tiszta legyen. Vigyáz a gyermekekre, nehogy fertőző betegségek terjedjenek el közöttük. Esténként előadásokat tart a községek lakóinak a különböző betegségek elleni védekezésről. Áprilisban 87 falusi dolgozót küldtek Tatabányára tüdőszűrésre, így a bajt megelőzik, s a betegséget kezdeti szakaszában felkutatják, s gyógyítják. Felesége rendszeresen rákszűrővizsgálatokat végez, a gyógyíthatatlan rákbetegségek száma csökkent. Nagy segítséget nyújt az orvosházaspárnak munkájához, hogy minden községben jól felszerelt egészségház van. Most csak egyet szeretne Fekete doktor: egy korszerűen felszerelt bölcsődét. Nagy segítséget nyújtana a dolgozó anyáknak. A szellemileg, de fizikáisan is megerőltető munka mellett nem hanyagolják el a továbbképzést sem. Minden szakfolyóiratot megvesznek, * a legutóbb megjelent orvosi könyvet: „A szülészet kézikönyvet is megtaláljuk könyvtárukban. 1935-ben, amikor Fekete doktorék Turjánba jöttek a „Kunszentmártoni Híradó", Kunszentmárton lapja azt írta róluk, hogy „a szegények orvosai távoznak a városból.“ Valóban: a nép orvosai voltak, s most is azok. Fekete doktort kormányunk kiváló munkájáért ..érdemes orvos” címmel jutalmazta. Léptennyomon tapasztalja, hogy megbecsülik munkáját. Betegei szeretik és — így mondja — egy fél világért nem hagyná ott körzetét, mert ő is szereti a falut. Dr. Fekete a rendelőben szívbeteget vizsgál, aki reménykedve figyeli az orvos arcát. A kultúrotthonban Dr. Fekét, a tetanuszos megbetegedésről tart előadást a lakosságnak. Tardosra megy Vértes bácsi szekerén betegéhez. A tarjáni szülőotthon folyosóján. balfelől: Iványi Gyuláné, a munkaérdemrend ezüst fokozatával kitüntetett szülésznő, középen Dr. Fekete, jobb szélén felesége, a szülőotthon vezetője. ... A