Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. május (9. évfolyam, 35-45. szám)

1954-05-01 / 35. szám

Tanítók, tanárok, orvosok! Tudományos és kulturális intézmények dolgozói! Alkotó és nevelő munkátokkal segítsétek elő népünk anyagi és kulturális felvirágzását! BÁNYAMÉRNÖK Magas szőke fiatal em­ber Nagy János, az oroszlányi külszíni fejtés üzemvezető mér­nöke. Mindössze három éve vé­gezte el az egyetemet és egy éve már Tatabánya egyik leg­nagyobb, legtöbb bányájának mérnöke. szenet adó Felelős­­ségteljes a munkája. Közel 400 dolgozó és rengeteg gép mun­káját kell irányítania műszak­ról műszakra. Ideje nagyobb részét a munkahelyeken tölti, segít a munkásoknak, akik sze­retik, s megbecsülik a fiatal mérnököt. A múltban ha egy fiatal el­végezte az egyetemet, évekig elgyakornokoskodott valami­lyen üzemben. Az előmenetel elérhetetlen álomnak tűnt. Meg­felelő összeköttetés kellett hoz­zá. Nagy János bányamérnök előmeneteléhez nem kellett ös­­­szeköttetés. Jó „ajánlólevele" volt­ a tudása. Tatabányára ér­kezése után három hónap múl­va már a Keselő-akna üzemve­zetője lett.­Innen az akkor meg­induló külszíni fejtéshez he­lyezték. Nagy iskola volt ez a fiatal mérnöknek. De szép fel­adat és szívesen vállalta. Tel­jesen új munkát jelentett, mert Magyarországon ez volt az el­ső szenet termelő külfejtés. Rá­adásul teljesen gépesített. A művelési módja gyökeresen el­tért a bányában megszokott és bevált művelési módtól. Ezért Nagy János mérnöknek új, egészséges külszíni fejté­seknél alkalmazható fejtési rendszert kellett kidolgoznia. E célból tanulmányozta a kül­földi szakirodalmat, s minden olyan tudományos műszaki le­írást, amely a külfejtések mun­kájával foglalkozott. Nagysze­­rű eredményeket ért el. Meg­mutatta, hogy egyetemeinken úgy nevezik a fiatalokat, hogy az új még ismeretlen viszo­nzámtanára van a környei általános iskola Vitt. osztályá­ban. A tanulók érdeklődéssel figyelik a fiatal tanárnő ma­gyarázatait. Közös munkával, együtt oldják meg a példákat. Érdekesek azok. Az egyik a sztálinvárosi építkezés néhány számadatát öleli fel, a másik a mezőgazdaság fejlődésének, a dolgozó parasztok megvál­tozott ételének képét vetíti a táblára — a számok, adatok hosszú sorának tükrében. Nem sokkal utána egy másik osz­tályban fizikaórán hallgatták a tanulók hasonló figyelemmel az előbb még számtant tanító fiatal tanárnő magyarázatait. Érdekes példákkal, szemléltető eszközökkel oltja tanítványai­ba a tudást, a legtöbb ember által száraz tantárgynak neve­zett fizika szeretetét. A robba­nás erejét, a traktorok munká­ján keresztül mutatja be. csigasor jelentőségét az épít­­­kezésnél dolgozó toronydaruk, felvonószerkezetek munká­ja mutatja, magyarázza szemléle­tesen. Nem véletlen, hogy Czilik Katalin, a környei általános­­iskola fiatal matematika, fizika szakos tanára a mezőgazda­ság, a dolgozó parasztság megváltozott életéből, nagy építkezéseink, elsősorban Sztá­­linváros építésének eseményei­ből meríti tantárgyai tanításá­hoz a példákat, szemléltető adatokat. Az 1930-as évek vé­gén, a felszabadulás előtt nyolc gyerek várt kenyeret, ruhát a Nagymágocson pár hold­ földön küszködő szegény paraszttól. A nyolc gyerek kö­zül csak egy tanult tovább. Katalin. Testvérei részben ott­hon maradtak a 13 hold jutta­tott földön, részben elmentek építkezéseinkhez, vagy másho­va dolgozni. A polgári iskolát magánúton elvégző fiatal lány­ka is sokat dolgozott a­ földön. Munkában, öltözködésben, is­kolában egyaránt érezte a megváltozó életet. A polgári iskola elvégzése után is a me­zőgazdaságban maradt. A mo­sonmagyaróvári kutatóintézet­ben dolgozott. Oda vitte vá­gyai teljesülésének hírét posta. Felvették a pedagógiai a főiskolára. A polgári iskolában kitűnő tanuló volt. Mosonma­gyaróváron kitűnő munkás. A kitűnők, a legjobbak között ha­ladt a főiskolán is. Nyáron Sztálinvárosba mentek dolgoz­ni a főiskola leglelkesebb fia­taljai. Czilik Katalin ott is az nyolc között is megállják a he­lyüket. Amikor a hatalmas szénva­­gyont rejtő oroszlányi külszíni aknát feltárták, odahelyezték. Az új helyen új nehézségek­kel találkozott. A szén művelé­se nehezebb, mint a tatabányai külszíni fejtésnél. Mélyebben fekszik a szén, a fedőréteg vas­tagabb. Tatabányán a szén egy rétegben feküdt, az oroszlányi külszíni fejtésben pedig két rétegben húzódik, közötte köz­­kőbeágyazás. Az egész műve­lési rendszert megnehezítette. A másik nehézség amellyel ta­lálkozott, a kemény m­árgaré­­teg volt, úgy őrizte kincsét, a szenet, hogy már-már megold­hatatlannak látszott, hogy a márgafedőréteget leemelhetik a szénről. A földkiemelő gépek itt tehetetlenek voltak. A rob­bantás nem hatott eléggé mély­re. Ez év februárjában végre megoldódott. Király­ Ferenc la­katos olyan fúrógépet készített, amely megfelelt. Azóta a rob­bantás mélyre hat, s­ ezzel meg­oldódott a kemény márgaréteg eltávolítása a szénről. A télen különösen sok ne­hézséggel kellett megküzde­­niök. Megfagyott a fedőréteg, a szén, s emiatt januárban és februárban nem tudták teljesí­teni ,a tervet. A tél okozta gyenge termelés idején azon gondolkodott, hogyan tehetne, egy helyesebb művelési formát kialakítani, mert a vonómedres szénkiemelés nem megfelelő. Rontja a minőséget, mert a vonómeder, kötéllel vontatott puttony nemcsak a szenet eme­li ki a fejtésekből, hanem sok követ és homokot is. A másik hátránya ennek a szén­művelés­­nek az volt, hogy állandóan robbantani kellett, mert csak laza anyagot tudott kidobni. Nagy János mérnök minden elsők között volt. És most, a környei általános iskolában, a 177. és 17­­. őszi álu tanu­­lói­nak matematika- és fikizoórá­­kon bőkezűen szórja élete gazdag tapasztalatait.fiatal Messziről került Környére. Mi volt a környezet, hiányos az iskola felszerelése, ke­vesebb a továbbképzés lehe­tősége, kevés alkalom a szó­rakozásra, a szabadidő kelle­mes, hasznos eltöltésére. Va­lami azonban ugyanaz volt, ugyanolyan, mint mindenütt, amerre járt Czilik Katalin: mérhetetlen a gyerekek tudás­szomja. És ö. a fiatal tanárnő azt tűzte ki céljául, hogy ere­jétől lelhetően kielégíti ezt a tudásszomjat. A tanítási órát nem akkor kezdi, amikor belép az osztály­ba. Nem is előtte való napon, amikor vázlatait készíti. Szinte valamennyi órájára jóval előbb gyűjti már az anyagot. Amikor a tanítási vázlat megírásához kezd, könnyen megy a munka, előre érdekessé, számára is iz­galmassá válik az óra anyaga, hiszen hozzá a példákat, a szemléltető eszközöket már napokkal előtte gyűjtötte. Mint minden fiatal pedagó­gusnő, ő is érezte az első idők­ben, hogy a gyerekek előtt, különösen osztályban a VII. és a Vil­­­tekintélyre van szükség. A nevelő tekintélyét pedig elsősorban a tudás, a lelkiismeretes munkája adja. Mégis bajban volt eleinte a fő­Az Országos Béketanács ..Mi van a nagyvilágban” című külpolitikai füzetsorozatának ez a száma tőkés országok parasztságának hely­­­zetével foglalkozik. Vándor Vera írá­sa tények és példák bemutatásával szinte személyes közelségbe hozza a tőkés országok dolgozó pa­sztságá­­nak életét, egyre rosszabbodó hely­zetét, elszegényedését, jövőjének ki­látás­alanságát. A füzet megmutatta azt a szoros összefüggést is, amely a tőkés orszá­gok parasztságának nö­vekvő nyomora, valamint az amerikai imperialistákat kiszolgáló tőkés kor­ című könyv 2. átdolgozott kiadása azokkal az alapelvekkel foglalkozik, amelyeket minden álla­tenyésztőnek ismernie kell ahhoz, hogy az állat­létszám növelésére vonatkozó felada­tokat megvalósíthassa. Ismerte­k az állatok helyes kiválogatását és párt­javaslatot figyelembe vett, megtárgyalt, s végül Lenk Ká­roly üzemvezető java­slatát fo­gadta el. A javaslat lényege az volt, hogy hegybontóra épí­tették át a kotrógépet a koráb­bi vonómedres berendezés he­lyett. Márciusban már ezzel dolgoztak. Nagyszerű eredmé­nyeket értek el. Javult a minő­ség, nőtt a teljesítmény. Havi tervüket 110 százalékra teljesí­tették. A hegybontóval nem kell robbantani, mert a­ szénfál mellett alulról felfelé emel, így a jövesz­ést és a rakodást is elvégzi. Hatalmas robb­anó­­anyagmegtakarítást értek el. Tonnánként addig ,10 deka­gramm robbanóanyag kellett, most pedig semmi. A külszíni fejtés hatalmas területen fekszik. Az elmúlt év­ben júliusban lemélyítették az 1-es lejtaknát, novemberben a lI-es lejtaknát. Az l-es lejtak­­na már termelő üzem. A kon­gresszusi versenyben, most áp­rilisban 112 százalékra teljesí­ti havi tervét. A külfejtés 105,8 százalékon áll. Az üzem bővü­lésével a feladatok is nőnek.­ Nagy János mérnök figyeli a teljesítmények alakulását, s az a terve, hogy a nyár közepére még 10 százalékkal növeli a je­lenlegi termelékenységet. Nagy tervei vannak. Az erdőben a kutatások tovább folynak. Nagy szénvagyon fekszik a föld alatt. A jelenlegi külfejtés kimerülé­sével­ új külfejtést kapcsolnak a termetesbe. Mindezek még jobb munkára ösztönzik a fia­tal mérnököt. Dolgozik, tanul, és irányításával tizem­ének dol­gozói túlteljesítik tervüket, eredményesen dolgoznak kon­gresszusi vallatásaik teljesíté­séért, ő pedig gyakorlati ta­pasztalatokkal gazdagodva a külfejtések művelésének kiváló szakembere lesz, gyelmezéssel. Nevelőtársai se­gítenek. Mégsem ment minden úgy, ahogy szerette volna. Rá­­jött arra, amit a főiskolán nem lehet megtanulni. Fegyelmezett munkára, magatartásra együtt kell nevezni nevelőnek és szü­lőnek. Azóta Czilik Katalin szinte naponkénti vendég a Zsilinszki-, Hegyi-, Szilágyi-, Bakonyi-, Tudja-, Golda-csalá­­doknál és valamennyi tanítvá­nya szüleinél. A szülőkkel ki­cseréli­ tapasztalatait, tanácso­kat kér és tanácsokat ad. Jól ismeri már növendékeit. Első­sorban ezért veszik öt körül olyan szeretettel tanítványai. A főiskolán korlátlan lehe­tősége volt a továbbképzésre. Körötyén sem hagyta félbe a ta­nulást. Négyéves pedagógiai to­vábbképző tanfolyamon vesz részt. Nevelőtársai, tanítvá­nyai és a szülők is sokszor csodálkoznak, hogy­an jut ideje arra, hogy az iskola, sőt a köz­ség kultúréletének is lendítő motorja, első munkása legyen. — Minderre jut ideje az em­bernek, ha szívesen, örömmel végzi —­ mondja a fiatal tanár­nő. A munkája valóban azt bi­zonyítja, hogy amit csinál, szívesen, örömmel, egész szív­vel teszi. Ezért bízik abban, hogy osztályából, mert a Vili. osztály­főnöke, jól képzett, ta­nulást, munkát szerető, fegyel­mezett tanulók kerülnek ki. Lehet-e szebb elismerése a ne­velő munkájának? mányok hábo­rs előkészüle­ti között van. Ez az összefüggés növekvő el­lenállásra készteti a tőkés országom parasztságát az amerikai megszállás­sal. A kormányaik hazaáruló, háborús politikájával szemben s­ újabb millió­kat ösztönöz a békéért, létéért nem­zeti függetlenségért folytatott foko­zott harcra. A füzete , amely újabb segítséget nyújt a békebizottságok felvilágosító munkájához, különösen dolgozó pa­rasztságunk tájékoztatásához — szám­tlan, érdekes kép tesz­i szem­léletessé­ áilását, a különféle tenyésztési mód­szereket és a tenyésztési technikát. A könyv foglalkozik a növendékálla­tok helyes felnevelésével is és hasz­nos útmu atást ad az állattenyésztés gyakorlati szakemberei számára. A 213 lap terjedelmű­ könyv ára 9 for­int. FALUSI TANÁRNŐ KÖNYVESPOLC Vándor Vera: Parasztsors a lökés országokban Tomme­­ o­­ikov: Általános álla­ten vesztés Dr. Fekete Ferenc, a tarjáni körzet orvosa. Érdemes orvos. 1952-ben kapta meg a kitünte­tést. Fekete doktor 1935 óta dolgozik a község­ben és a környező falvakban. Hozzá­nőtt a falu életéhez. Feleségével, aki szülészorvosnő, korán reggel kezdik a rendelést, vagy­ járják körzetü­ket. Közel 1000 ember tartozik körzetükhöz. Tar­lós, Vértestolna, Héreg és Tarján község ipari dolgozói és dolgozó parasztjai egészsé­géért felelősek. A nagy körzet, nagy gondot is je­lent. Minden héten egyszer, pénteken körjárásra indul feleségével a községekbe. Reggel 7 órakor már Tardoson vannak, ahol Fekete doktor fele­sége az egészségházban rendel. Fekete doktor pedig a fekvő betegeket látogatja fél 11-ig. In­nen gyalog megy át az orvosházaspár Vértes­tolnára. Az út négy kilométer. Mosolyogva mondja, hogy ez a gyaloglás jólesik az ideg­feszítő munka után. Fél 12-kor már Vértestol­­nán rendelnek, s innen bányászauto­ ousz hozza őket vissza Tarjánba. Délután 2 órakor Hécegen dolgozik, s négy ó­rakor már újra Tar­­jánon van. Négy órától este hét óráig a négy község táppénzes betegeinek SZTK-felülvizsgá­­lata folyik. Este 7 órakor ebédelnek, utána Fe­kete doktor a délelőtt folyamán jelentett fekvő betegeket látogatja. Ez a négy község orvos­házaspárjának egy pénteki napja. A többi napok nem ennyire zsúfoltak.• Még a kisgyermek is tudja Tabjánban, hol la­kik az orvos. Szeretik és büszkék orvosukra. .A szülőotthonban — amelyre Fekete doktor a leg­büszkébb — nemcsak körzetének asszonyai szül­nek, hanem Tatabányáról, Tatáról, sőt még Fe­jér megyéből is jönnek a szülőanyák. Felesége a szülőotthon vezetője Naponta kétszer tartanak vizitet, délelőtt és délután. Hétfőn éjjel veszé­lyes műtéthez hívták a szülész orvosnőt a szülő­otthonba. Minden perc késés végzetes lehetett volna. Ma már túl van a veszélyen az anya. Fekete doktor vigyáz arra is, hogy a községek kútjainak vize egészséges, tiszta legyen. Vigyáz­­ a gyermekekre, nehogy fertőző betegségek ter­jedjenek el közöttük. Esténként előadásokat tart a községek lakóinak a különböző betegségek elleni védekezésről. Áprilisban 87 falusi dolgo­zót küldtek Tatabányára tüdőszűrésre, így a bajt megelőzik, s a betegséget kezdeti szakaszában felkutatják, s gyógyítják. Felesége rendszeresen rákszűrővizsgálatokat végez, a gyógyíthatatlan rákbetegségek száma csökkent. Nagy segítséget nyújt az orvosházaspárnak munkájához, hogy minden községben jól felszerelt egészségház van. Most csak egyet szeretne Fekete doktor: egy korszerűen felszerelt bölcsődét. Nagy segít­séget nyújtana a dolgozó anyáknak. A szellemileg, de fiziká­isan is megerőltető munka mellett nem hanyagolják el a továbbkép­zést sem. Minden szakfolyóiratot megvesznek, * a legutóbb megjelent orvosi könyvet: „A szülé­szet kézikönyvet is megtaláljuk könyvtárukban. 1935-ben, amikor Fekete doktorék Turjánba jöttek a „Kunszentmártoni Híradó", Kunszent­­márton lapja azt írta róluk, hogy „a szegények orvosai távoznak a városból.“ Valóban: a nép orvosai voltak, s most is azok. Fekete doktort kormányunk kiváló munkájáért ..érdemes orvos” címmel jutalmazta. Lépten­­nyomon tapasztalja, hogy megbecsülik munkáját. Betegei szeretik és — így mondja — egy fél világért nem hagyná ott körzetét, mert ő is sze­reti a falut. Dr. Fekete a rendelőben szívbeteget vizsgál, aki re­ménykedve figyeli az orvos arcát. A kultúrotthonban Dr. Fekét, a tetanuszos megbetege­désről tart előadást a lakosságnak. Tardosra megy Vértes bácsi szekerén betegéhez. A tarjáni szülőotthon folyosóján. balfelől: Iványi Gyu­láné, a munkaérdemrend ezüst fokozatával kitünte­tett szülésznő, középen Dr. Fekete, jobb szélén felesége, a szülőotthon vezetője. ... A

Next