Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. május (10. évfolyam, 36-43. szám)
1955-05-04 / 36. szám
2 Összehívták Varsóba az 1954. december 2-i moszkvai nyilatkozatot aláíró államok értekezletét Az európai államok 1954. november 29-től december 2-ig Moszkvában az európai béke és biztonság biztosítása érdekében megtartott értekezlete határozatainak megfelelően az utóbbi időben a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormányai megfelelő előzetes megbeszélést folytattak. E megbeszéléseken érintették először az értekezleten részvevő nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megkötésének kérdését, másodszor a szerződésben részvevő államok egyesített katonai parancsnokságának létesítését. Tekintettel a párizsi egyezmények ratifikálására, az említett államok most megállapodtak abban, hogy moszkvai értekezlet határozataiból folyó kérdések megviatatása céljából második értekezletet hívnak össze ez év május 11-re Varsóba. A varsói értekezleten részt fog venni a Kínai Népköztársaság kormánya is, amely az értekezletre megfigyelőt küld. Május elseje a moszkvai Vörös téren Moszkva ünnepi díszbe öltözött, mindenütt színes transzparensek pompáznak, az épületeken zászlókat lenget a szél. Ünnepélyesen feldíszítették a Vörös teret is. A környező épületek homlokzatán Szovjetunió állami zászlóibn- agének és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának május 1-i jelmondatai olvashatók. A Kreml falával szemben emelkedő épület homlokzatán Benin és Sztálin arcképe látható a IS szövetséges szovjet köztársaság címereitől körülvéve. A Vörös téren és a környező utcákban a május 1-i katonai díszszemle részvevői, a katonai akadémiák hallgatói és a moszkvai helyőrség csapatai helyezkednek el. A Kreml falánál húzódó emelvényeken a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának küldöttei, miniszterek, tudósok, írók, művészek, az ipar és a mezőgazdaság élenjáró dolgozói foglalnak helyet. Az emelvényeken helyezkedtek el a külföldi országokból érkezett vendégek is: a szakszervezeti és munkásküldöttségek tagjai. Ott vannak a Moszkvában működő diplomáciai testületek tagjai és a katonai attasék. Tízet üt a Kreml toronyórája. A Lenin—Sztálin-mauzóleum mellvédjén megjelennek a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői: N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, N. Sz. Hruscsov, továbbá: P. N. Poszpjelov és M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai, ezenkívül marsallok, tábornokok, tengernagyok. A megjelentek lelkes tapssal fogadják őket. A Szpasszki-torony felől feltűnik G. K. Zsukov marsall, honvédelmi miniszter gépkocsija. Zsukov marsall fogadja a díszszemlét. A Vörös tér közepén találkozik a gépkocsin odaérkező K. Sz. Moszkalenko marsallal, a díszszemle parancsnokával. A két marsall megszemléli a csapatokat. Zsukov marsall üdvözli a katonákat és jókívánságait fejezi ki május 1 ünnepe alkalmából. A katonák lelkes hurrával válaszolnak. A csapatok megszemlélése után Zsukov marsall visszatér a Vörös térre, felmegy a mauzóleum emelvényére és elmondja beszédét. Zsukov marsall szavaira a megjelentek hatalmas éljenzéssel válaszoltak. Felzendül a Szovjetunió állami himnusza, tüzérségi sortűz dördül. Megkezdődik a katonai díszszemle. A díszszemlét a katonai akadémiák hallgatói nyitják meg. Sokuknak zubbonyán a Szovjetunió hőse kitüntetés aranycsillaga, harci érdemrendek és érmek csillognak. Egymás után menetelnek a Frunze katonai akadémia, a Lenin katonai-politikai akadémia, a tüzérségi akadémia és más akadémiák hallgatói. Menetük ragyogó katonai kiképzésről tesz tanúságot. Általános lelkesedést kelt a tengerészakadémia ünnepi menete. Mögötte az OSZSZSZK Legfelső Tanácsáról elnevezett katonai akadémia növendékei, a Szuvorov katonai akadémia fiatal hallgatói, a Nahimov akadémia növendékei haladnak. Páncélautókon halad el a mauzóleum előtt a tamani gárdahadosztály, majd megkezdődik a tüzérség felvonulása. Hatalmas vontatók különböző űrméretű és rendszerű ágyúkat húznak. Felvonulnak a légelhárító tüzérek, a hírneves aknavetők, a széltében-hosszában ismeretes „katyusákA tüzérség felvonulását nagy űrméretű lövegek zárják be. A katonai díszszemle után tornászok és sportolók jelentek meg a Vörös téren. Színes kompozíciót formáltak ki, amely a Szovjetunióban élő népek barátságát jelképezte. Ezután került volna sor a moszkvai dolgozók május elsejei felvonulására. A rossz időjárás miatt azonban a felvonulás elmaradt. A durva rendőri erőszak ellenére is ünnepeltek a francia munkások Mivel a kormány betiltotta a hagyományos párizsi május 1-i felvonulást, a párizsi és Párizs környéki dolgozók tízezrei VINCENNES-ben jöttek össze ünnepelni. Párizs népe nagyszerű választ adott a kormány tiltó rendeletére; daloktól és jelszavaktól voltak hangosak a Vincennes felé vezető utak. A rohammunkával felépített díszemelvényen helyet foglalt a nagygyűlést rendező CGT vezetősége. Jelen voltak a dísztribünön Jacques Duclos és Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt titkárai, Pressouvre, a baloldali szocialista párt főtitkára,Murent Casanova, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, Léon Feix, a politikai bizottság póttagja, Franciaország csaknem minden városában hasonló ünnepségeken ünnepelték meg a dolgozók május elsejét. LILLE-ben a rendőrség megkísérelte szétkergetni az északafrikai dolgozók menetét. Incidensekre került sor, s mindkét részről többen megsebesültek. A rendőrség több tüntetőt letartóztatott. MAUBEUGE-ben észak-afrikaiakból álló menet haladt végig a város fő útvonalain. A rendőrség szét akarta szórni a tüntetőket, s heves összetűzésekre került sor. A jelentések szerint 21 ember sebesült meg: kilenc csendőr, illetve rendőr, és tizenkét észak-afrikai. A rendőrök 48 embert tartóztattak la, Komárom megyei B9LGŐZÍK UWA Győzelmi műszakot a Szovjetunió segítséget nyújt Magyarországnak az atomerő békés felhasználását célzó kutatásokban tartanak megyénk dolgozói április 20-tól május 9-ig a német fasizmus szétzúzásának évfordulójának tiszteletére. Május 9 történelmi évforduló. Sok éves harc, a második világháború fejeződött be ezen a napon. Egy ismeretlen szovjet katona kitűzte a Reichstag homlokzatára a győzelem lobogóját, a szovjet zászlót. A világ figyelme Berlinre szegeződött. A dicsőségesen harcoló szovjet hadsereg országokon keresztül űzte a fasiszta német hadsereget, és saját barlangjában verte meg véglegesen. A fasiszta kormány, a fasiszta fegyveres erő porban hevert. A békéért harcoló népek akarata sújtotta porba. Az a nép verte meg, amelyik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta felépítette a szocializmust, a kizsákmányolástól mentes szabad emberek életközösségét. Ezt a napot köszöntik győzelmi műszakkal megyénk dolgozói. Tatabányán a XV-ös akna, Dorogon az Almavölgyi X-es akna hívta versenyre a többi aknák dolgozóit. Azóta nemcsak a bányaüzemek, hanem a külüzemek dolgozói is csatlakoztak hozzá. A május 1 megünnepléséért folyó versenyben is a győzelem napját köszöntötték. A felszabadulási műszak győzelmi eredményei áprilisban tovább folytatódtak. A Dorogi Szénbányászati Tröszt április 29-ig 101,4 százalékra teljesítette havi tervét. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt a hónap közepén lemaradt a tervével, de a győzelmi műszakban, május 1 megünnepléséért folytatott versenyben 30-án reggelig a lemaradást 99,1 százalékra csökkentette, s a szombati ünnepi műszakkal lemaradását behozva, havi tervét teljesítette. Külözemehik dolgozói is jelentős eredményeket értek el. Szombaton sok gyárat tüntettek ki az első negyedévi eredményért élüzem címmel és az élüzem címet még nagyobb eredményekkel köszöntötték. A győzelmi műszakon a felszabadulási verseny tapasztalataiból tanulva, már nemcsak a mennyiségi tervek túlteljesítéséért dolgoznak bányászaink és külüzemeink dolgozói, hanem nagy gondot fordítanak a minőségre és az önköltségre is. A Komáromi Lenfonógyárban az áprilisi terv 104 százalékos túlteljesítése mellett minőségi tervüket 86,5 százalékra teljesítették, holott az előirányzott tervük 65 százalék volt. Javul a minőség a Nyergesújfalusi Viscosagyárban, az Eternitgyárban, cementgyáraink pedig kiváló minőségű cementükkel exporttervüket is túlteljesítik. Május 9-e a magyar népnek is győzelmi ünnepe. A német fasizmus a magyar népet is leigázta és igában akarta tartani. Ezen a napon a világ békeszerető népeinek ellenségét győzte le a Szovjetunió dicsőséges hadserege. Ezt a napot termelési győzelmeinkkel ünnepelni a kommunisták, a békeszerető dolgozók legszebb feladata. Az ázsiai és afrikai népek összefogása a békéért, a szabadságért Nemrégiben ért véget az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete. A tanácskozás rendkívüli jelentőségű állomás abban a küzdelemben, amelyet Ázsia és Afrika népei folytatnak erőik egyesítése érdekében a tartós békéért, a nemzeti függetlenségért, a gyarmati rendszer felszámolásáért. Miben áll a bandungi értekezlet jelentősége? Először fordult elő a történelemben, hogy a gyarmatosítás jelképévé vált két földrész — Ázsia és Afrika — országainak küldöttei a gyarmatosítók kizárásával együttesen beszélték meg közös dolgaikat és közös tennivalóikat. Az értekezlet a gyakorlatban mutatta meg ismét, hogy a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok között nemcsak szükséges, de lehetséges is a békés együttműködés, a vitás kérdéseknek a tárgyalóasztal melletti megbeszélése. Huszonkilenc ország kormányküldöttsége vett részt a bandungi tanácskozáson. De annak ellenére, hogy a zöldasztal mellett olyan merőben különböző országok képviselői vettek részt, mint például a szocializmus útján haladó Kínai Népköztársaságé, a gyarmati sorból csak nemrégen kikerült Indiáé, vagy a gazdasági és politikai függőség ezernyi szálával behálózott Fülöp-szigeteké — az egyhangúlag elfogadott záróközlemény mégis azt bizonyítja, hogy a részvevők közötti különbségeknél erősebbnek bizonyult az, ami valamennyiüket összefűzi. Ez pedig az ázsiai és afrikai népek közös erőfeszítése a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke védelme a gazdasági és kulturális kapcsolatok kifejlesztése és a gyarmati elnyomás megszüntetése érdekében. Az értekezlet záróközleménye részletesen vázolja mindazokat a kérdéseket, amelyekben egyhangú megegyezés született. A gazdasági együttműködésről szóló fejezet egy sor javaslatot tartalmaz az ázsiai—afrikai térség gazdaságfejlesztésének előmozdítására, a kölcsönös érdekek és a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása alapján. A gazdasági fejezet külön is aláhúzza, hogy az atomenergiát békés célokra kell felhasználni. A kulturális együttműködést tárgyaló rész élesen megbélyegzi a gyarmatosítóknak az alapvető emberi jogokat lábbal tipró magatartását, amelynek következménye, hogy Ázsia és Afrika számos országában a bennszülött lakosságot szinte teljesen megfosztották a művelődés lehetőségétől. A feladat most az — mutat rá a közlemény —, hogy Ázsia és Afrika országai felújítsák régi kapcsolataikat, megszabaduljanak a gyarmatosítók kulturális rabságából és bekapcsolódjanak a világ kulturális vérkeringésébe. Az emberi jogokról és az önrendelkezésről szóló rész különös erővel szól azok felé, akik a faji megkülönböztetést prédikálják és durván megsértik a népek és nemzetek önrendelkezésének az ENSZ alapokmányában lefektetett elvét. Az értekezlet teljes egyöntetűséggel nyilvánította ki az ázsiai és afrikai népeknek azt az eltökéltségét hogy kiirtják a faji megkülönböztetés minden még meglevő maradványát. Fontos része a záróközleménynek a függő népek, problémáival foglalkozó fejezet, amely egyértelműen megállapítja:: „A gyarmati rendszer mindenféle megnyilatkozásában bűn, aminek véget kell vetni." Igen nagy súllyal foglalkozik a záróközlemény a leszerelés kérdésével, valamint a béke biztosításának és a nemzetközi együttműködés előmozdításának problémáival. Hangsúlyozottan mutat rá, hogy az ENSZ, amelyre jelentős szerep hárul a béke biztosítása terén, csak úgy tudja igazán betölteni ezt a feladatát, ha felveszi mindazokat az államokat, amelyek az alapokmány értelmében felvételre jogosultak. S amikor a záróközlemény huszonkilenc ázsiai ország csaknem másfélmilliárd lakosa — tehát az emberiségnek több mint a fele — nevében ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy az atom- és más tömegpusztító fegyvereket be kell tiltani, akkor ezzel — mint a záróközlemény is hangsúlyozza : Ázsia és Afrika népei a civilizáció iránti szent kötelességüknek tesznek eleget. A záróközlemény végül lefekteti az ázsiai és afrikai népek által meghatározott tíz alapelvet a nemzetközi együttműködés biztosítása érdekében. Az alapelvek lényege: ez alapvető emberi jogok tiszteletben tartása; a népek önrendelkezésének, teljes függetlenségének, területi sérthetetlenségének és önvédelmi jogának elismerése; a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása; együttműködés a kölcsönös érdekek és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján; a tárgyalások elvének, mint a vitás nemzetközi kérdések egyedüli megoldási módszerének leszögezése. Hatalmas jelentősége van annak, hogy ilyen nehéz, gyakran kényes kérdésekben az értekezlet annyira különböző felfogású és világnézetű képviselői egyhangúlag meg tudtak egyezni. A bandungi záróközlemény a békés együttélés, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezése elvének újabb nagy diadala. A gyarmatosító hatalmak — különösen pedig az amerikai imperialisták — akik abban reménykedtek, hogy ha már megakadályozni nem tudták, legalább belülről aknázhatják alá csatlósaik útján az ázsiai—afrikai tanácskozást — keservesen csalódtak. A bandungi értekezlettel új tényező jelent meg a világpolitikában: Ázsia és Afrika népeinek szilárd elhatározása, hogy egyesítik erőfeszítéseiket a gyarmati rabság megszüntetéséért, a tartós béke biztosításáért folytatott harcban. Abban, hogy ez a fontos eredmény megszületett, nagy része van a Csen En-laj vezette kínai küldöttségnek, amely egy hatszázmilliós nagyhatalom erejéből adódó fölénnyel verte vissza az amerikai imperialisták bábjainak különböző provokációit, egyben messzemenő együttműködési és tárgyalási készséggel segítette elő az értekezlet munkáját. Szemléltetően mutatkozott ez meg Csou En-laj elvtársnak abban a nyilatkozatában, amely hangsúlyozta, hogy a távolkeleti légkört jelenleg leginkább mérgező tajvani kérdésben Kínának és az Egyesült Államoknak tárgyalásokat kellene kezdeniök, hogy megkíséreljék a feszültség enyhítését. A bandungi záróközlemény arról tanúskodik, hogy Ázsia és Afrika népei kezdik felismerni saját erejüket és azt, hogy milyen súlyt jelent ez az erő a világpolitikában, ha egységesen, közös célok érdekében érvényesül A különböző rendszerű országok gyümölcsöző együttműködésének két világrészre kiterjedő példája és az ázsiai—afrikai térség első együttes jelentkezése a világpolitikában — ez a bandungi értekezlet két legfontosabb tanulsága, 1935. május 4. Miután a szovjet kormány felajánlotta, hogy tudományos és műszaki segítséget nyújt a Kínai Népköztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a magfizikai kutatások fejlesztését és az atomerő békés felhasználását szolgáló tudományos kísérleti intézmények felállításában, ilyen tárgyú megbeszélések céljából folyó év március végén és április közepén Moszkvába érkeztek az említett országok tekintélyes fizikusokból és mérnökökből álló küldöttségei, küldöttségekkel folytatott megbeszéléseken megtárgyalták kísérleti atommáglyák, valamint elemirészecske-gyorsítók tervezésének, elkészítésének és átszállításának, továbbá a megfelelő szakemberek kiképzésének konkrét kérdéseit, és más olyan kérdéseket, amelyek az illető országokban megszervezendő magfizikai tudományos kutatómunkával, a rádióaktív izotópok orvostudományi, biológiai, valamint egyéb tudományos és műszaki alkalmazásával függenek össze. A küldöttségek tagjainak módot nyújtottak arra, hogy tanulmányozzák a szovjet tudományos kutatóintézetekben — Moszkvában, Leningrádban, Kievben és Harkovban — az atomerő békés felhasználása területén folyó kutatómunkát, továbbá a már működő kísérleti atommáglyákat és elemirészecske-gyorsítókat. A küldöttségek látogatást tettek az atom-villanytelepen és megismerkedtek a telep munkájával. Szovjet részről ismert fizikusok és mérnökök vettek részt a megbeszéléseken. A megbeszélések eredményeképpen aláírt megállapodások értelmében a Szovjetunió 1955 —1956-ban megtervezi és elszállítja a fent említett országoknak a szovjet ipar által elkészített kísérleti atommáglyákat és elemirészecske-gyorsítókat, minden ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésükre bocsátja a szükséges tudományos és műszaki leírásokat, amelyek ezekre az atommáglyákra és részecske-gyorsítókra vonatkoznak, szovjet szakemberek kiküldésével tudományos és műszaki segítséget nyújt ezek szereléséhez és üzembe állításához, átadja az atommáglyák és a tudományos kutatások céljára szükséges mennyiségű hasadó- és egyéb anyagot, ezenkívül ellátja őket a szükséges mennyiségű radioaktív izotóppal, amíg üzembe állítják a Szovjetuniótól kapott kísérleti atommáglyákat. Az említett országok számára a Szovjetunióban fognak az illető országok állampolgárai közül kiképezni a magfizika, a rádiókémia, az izotópok tudományos és műszaki felhasználása, valamint az atommáglyatechnika területén dolgozó tudósokat és mérnököket. E szakemberek képzése a Szovjetunióban különleges állomásokon, tudományos kutatóintézményeknél és főiskolákon történik. A megállapodásokban részletezett intézkedések végrehajtása révén a megállapodást aláíró mindegyik országban rövid időn belül lehetővé válik a vonatkozó tudományos kísérleti intézmények felállítása, továbbá a kutatómunka kibontakoztatása a magfizikának és az atomerő békés felhasználásának területén. A szovjet kormány úgy döntött, hogy kibővíti azoknak az országoknak körét, amelyeknek a Szovjetunió segítséget nyújt az atomerő békés felhasználását célzó tudományos kutatómunka fejlesztésében. A szovjet kormány felajánlotta ezt a segítséget a Magyar Népköztársaságnak és a Bolgár Népköztársaságnak, amelyek képviselőivel a közeljövőben megkezdődnek a tárgyalások a megfelelő megállapodások megkötéséről,