Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. július (10. évfolyam, 53-61. szám)
1955-07-02 / 53. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP KOMÁROM MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM. Ár» 50 fillér 1955. JÚLIUS 2. Félévi előirányzatukon felül több mint 60 000 tonna szenet termeltek Komárom megye bányászai A húsz budapesti üzem felhívásához csatlakozva a tatai és a dorogi szénmedence bányászai arra kötelezték magukat, hogy az I. és a II. félévi terv határidő előtti teljesítésével 110 000 tonna szenet termelnek éves tervükön felül. Ebből 80 000 tonnát a tatai, 30 000 tonnát a dorogi szénmedence bányászai vállaltak. A vállalt kötelezettség teljesítéséért nagy harc indult a két medence bányászai között, s a párosversenyben hol a tatabányaiak, hol pedig a dorogiak kerültek az első helyre. A nemes vetélkedés eredménnyel járt, s tatai és a dorogi szénmedence bányászai kedden arról adhattak hogy felszínre küldték az első jelentést, félévi terv teljesítéséhez szükséges utolsó csille szenet is. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt 19 aknaüzeme közül az első félévi terv teljesítéséért folytatott harcban 15 aknaüzem kollektívája becsülettel megállta a helyét. Valamennyien jóval határidő előtt befejezték félévi tervüket. A Xl-es akna bányászai kedden reggelig már 18 500 tonna, féléves tervükön felül termelt szénnel a is segítették a tröszt egészének tervteljesítését. A tatai szénmedencében azonban sokkal jobb eredmények is születhettek volna, ha az oroszlányi külszinfejtéses bánya több mint 60 000, az oroszlányi XVII-es alma 12 200 tonnás lemaradásával nem gátolná a tröszt félévi előirányzatának még korábbi teljesítését. A Dorogi Szénbányászati Trösztnél különösen a csolnoki I-es és a II-es akna bányászai tettek ki magukért, akik a félév során rendszeresen és egyenletesen teljesítették tervüket. Féléves előirányzatukat is ők teljesítették elsőknek. A dorogi aknák még jobb eredményét azonban a tokodi és a Villas akna bányászainak gyengébb munkája gátolta. Az első félévi terv határidő előtti teljesítése után, a Komárom gyei bányászok azt ígérték, hogy maaz éves terven felül vállalt 110 000 tonna szénnek több mint felét, 60,000 tonnát meghaladó szenet termelnek féléves előirányzatukon felül. Ebből a tatabányaiak 41 000 tonnát, a dorogiak 20 000 tonnát felszínre is szállítottak. 102 százalékra teljesítette júniusi tervét a Viscosagyár A Nyergesújfalui Viscosagyár dolgozói június második dekádjában ugyancsak igyekeztek, hol behozzák az első dekád lemaradását. A gyár az eddigi hónapokban jó eredményt ért el, a júniusi lemaradás azonban veszélyeztette a terv teljesítését. A gyár legértékesebb termelvényének, a műselyemnek tervét 1113 százalékra teljesítették, a celofán tervet pedig 105,5-re. Szivacsból azonban felajánlásukat még június második dekádjában nem teljesítették. A harmadik dekádban indult a jégharc, hogy sz vd< st< őket is teljesísék. Az flzéselrésnek dolgozói versenyben álltak egymással. Doner István sugállomáskezelő, Ábrahám Dezsőné selyem-utóérlelő-kezelő a mennyiségi terv teljesítése mellett anyagtakarékossággal ért el jó eredményt: a vállalt 5866 forint értékkel szemben 1250 forint értékű anyagot takarítottak meg. A Viscose gyár 102 százalékát teljesítette június havi ter Motuz János levelező ít. Az oroszlányi XVI-os és XVIII-as akna dolgozóinak párosversenye a !I. félév jó eredményeit biztosítja Oroszlány két legnagyobb bányaüzemének, a XVI-os és a XVIII-as akna dolgozóinak párosversenye még mindig meghozta gyümölcsét. Az első féléves terv határidő előtti teljesítésével a két akna kollektívája több mint 21 000 tonna szenet küldött félévi előirányzatán felül a felszínre. Ebből 11 000 tonnát a XVIII-as, 10 390 tonnát pedig a XVI-os akna bányászai termelték. A mennyiségi tervek egyenletes és rendszeres túlteljesítése mellett a két akna dolgozói a párosversenyben igen nagy gondot fordítottak a „holnap“ biztosítására, a jó munkahelyek megteremtésére. A XVIII-as akna bányászai például az első félévben több mint 300 folyóméterrel teljesítették túl elővárási és feltárási tervüket. Ez azt jelenti, hogy a IX. félévre egy 200 méter hosszú, két-éérnyas — úgynevezett „meleg“ frontfejtést tudtak tartalékol élőképlteni.• Ezt+a frontot ticksteevi gépesí ttése. S bármilyen üzemzavar, vető, vagy egyéb természetű nehézségek beállta után a tartalék-frontfejtésen félóra múlva megkezdhetik a termelést. Az első félévben üzemeltetett három frontfejtést a II. félévre két helyre koncentrálták, így 12 eddig improduktív munkát végző dolgozót termelő munkára oszthatnak. A XVI-os akna dolgozói is a további munkahelyek előkészítését tartották a párosversenyben fontosnak a terv teljesítése mellett. Csaknem 500 folyóméterrel túlteljesítették elővárási és feltárási tervüket, s a második félévre a szén minőségének megjavítását is célul tűzték maguk elé. Egy új, 4500 kalóriás tisztaszén-fronton kezdik meg a termelést. Ebben az aknában már megkezdődtek a dolgozók munkaverseny-vállalásai is, hogy az első félév tapasztalatai alapján a II. félévben még tovább öregbítsék az akna jó hírnevét. ARATÁS ELŐTT Dág község tanácsa az aratás megkezdése előtt falugyűlést hív egybe, amelyen megbeszélik az aratással kapcsolatos teendőket. Számba veszik, hány hold gabonájuk van, mennyi munkaerő áll rendelkezésükre, hogy az aratási, csép’ési munkák zökkenőmentesek, folyamatosak legyenek. A mezőgazdasági állandóbizottság tagjai szemveszteségpróbákat tartanak a határban, hogy időben, az erős szemhullás megindulása előtt figyelmeztessék a gazdákat az aratás megkezdésére. A község a Bajnai Gépállomástól egy cséplőgépet kap, s az aratás megkezdésével egyidőben kezdik meg a cséplési munkák elvégzését is, hogy gyorsabbá tegyék a betakarítást. Máriahalom termelőszövetkezetei s egyéni behordási versenyben parasztjai állnak az egész járással. Az elmúlt héten VB-ülésen tárgyalták meg a is fogattal termelőszövetkezetek nem rendelkező egyénileg dolgozó parasztok behordási teendőit. Úgy dönöttek, hogy a behordás idején a munka helyes megszerezésével fogatot biztosítanak , azzal nem rendelkezők számra. Nincs közös szérűjük, hogy a gépvándorlással időt pocsékoljanak, a kisebb területtel rendelkező gazdák a nagyobb mennyiségű gabonával rendelkezők udvarába hordják be gabonájukat. Sárisápon a napokban fejezték be a kukorica és a burgonya második kapálását. Az elkövetkező vasárnap gazdagyűést tartanak, ahol a határt szemlélő bizottságok beszámolnak a gabona éréséről, s ha arra idő lesz még, a kapásnövények harmadszori ápolását is elvégzik. Az aratás, cséplés elvégzésére a gépállomás kijelölt agronómusának segítségével már elkészítették a tervet. A dorogi járás falvaiban a tanácsapparátus tagjai az aratási-cséplési idény beköszöntésével rendszeresen járják a házakat, s ellenőrzik, hogy a gazdák megtettek-e mindent a megfelelő tűzbiztonsági előkészületek érdekében. Ahol valamilyen hiányosságot, vagy mulasztást tapasztalnak, kötelezik az illetőt a tűzbiztonsági követelmények betartására. Tűzfigyelő- és tűzőr-hálózatot építenek ki, melynek feladata, hogy éjjel-nappal rendszeresen figyelje a határt és a község területét, s esetleges bal esetén azonnal riassza a község népét. A Bajnai Gépállomás udvarán katonás sorrendben sorakoznak a cséplőgépek, s a traktorok. Kijavítva, felkészülve várják a cséplési idő megkezdését. Több elektromos meghajtású erőgépük van, mely lehetővé teszi a traktorok felszabadítását, s ez azt eredményezi, hogy a csépléstül felszabadult traktor csépléssel egyidőben elvégezheti a tarlóhántást. A gépállomás gépi kapacitásának mintegy 90 százalékát már leszerződte aratásra és cséplésre. 65 006 bániaiebua!«» terven felni A Tatabányai É. M. 3. sz. Épületelemgyár dolgozói örömmel jelentik, hogy első félévi tervüket az elmúlt héten határidő előtt befejezték. Amikor a 20 budapesti nagyüzem versenyfelhívásához csatlakoztunk, évi tervünk 103,5 százalékos teljesítését vállaltuk és terven felül 80 000 darab bányaidomkő gyártását ígértük meg. Első félévi tervünket a vállalt 103,5 százalék helyett 107 százalékra teljesítettük és az első ,élére ígért 40 000 darab bányaidomkő helyett 65 000-et termeltünk terven felül. OLLER FERENCNÉ párttitkár Megkezdődött az országos bányászati ankét A Magyar Tudományos Akadémia bányászati főbizottsága Sopronban kétnapos ankéton tárgyalja meg a szén-, érc-, ásvány-, bauxit- és az olajbányászat ötéves tervének eredményeit és az egyes iparágak fejlődésének irányát. Szerdán, a tanácskozás első napján a szénbányászat problémáiról tárgyaltak. Az ankéton részt vettek a szénbányászat vezetői és tudományos szakemberei, megjelent Czottner Sándor szénbányászati miniszter is. Tizenhat mázsás holdankénti dohánytermést akarnak elérni a csömörházi fiatalok A Bábolnai Állami Gazdaság csömörházi üzemegységének dohányföldjére 6 fiatal lány és asszony dolgozik. A DISZ II.resszusának héngtiszteletére megfogadták, hogy az idén felülmúlják a tavalyi eredményeket. holdaként Tavaly 14,6 mázsa dohányt termeltek, az idén azonban az előírt 12 mázsával szemben minden holdról 16 mázsát akarnak betakarítani. Tervük megvalósításához nagy segítséget kapnak a nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező Weller Lajos dohánytermesztőtől, aki állandóan oktatja fiatalokat a helyes a növényápolásra. A DISZ 11. kongresszusa előtt a nyolcholdas dohánytáblát a fiatalok már egyszer megkapálták. A kongresszus után is lankadatlan erővel versenyeznek tovább. Célul tűzték ki, hogy ha nem is lesz gyomos a tábla, dohánytörésig még többször kapálnak, állandóan porhanyósítják talajt, így tudják a a nedvességet tárolni a növény számára. A kapáláson gyakoribb kívül állandóan nyomon követik a fiatalok a növény fejlődését is. Ha csak egy dohánylevelet is elpusztít valamilyen féreg, azonnal új palánta kerül a földbe, s így a nyolc hold táblán minden dohánysor hiánytalan. Erős, szép dohánylevelek dicsérik a csömörházi fiatalok munkáját, A világ közvélemény szembefordul az erő politikájával A béke-világtalálkozó felhívása A béke-világtalálkozó záróülése, , amelyen Kuo Mo-zso elnökölt, szerdán délután 13 órakor kezdődött. Vaino Mehti, finn tartományi kormányzó a finn nép nevében köszönetet mondott a népek békeküldötteinek Helsinkiben végzett nagy jelentőségű munkájukért. Ezután a béke-világtalálkozó hét albizottsága a plénum elé terjesztette a munkájáról szóló jelentését. gok jelentéseinek A bizottsáelhangzása után Jean Laffitte, a Békevilágtanács főtitkára közölte, hogy a helsinki béke-világtalálkozón 63 országból 1841 delegátus, megfigyelő és vendég és ezenkívül 107 lap és 26 hírszolgálati iroda, valamint rádióadó képviseletében 165 tudósító vett részt. A küldöttek 79 százaléka férfi, 21 százaléka nő. A béke-világtalálkozó munkájában különböző hitfelekezetek 72 lelkésze, a különböző országok parlamentjeinek 146 képviselője vett részt. Ezután felolvasták az elnökség által elfogadott helsinki felhívást a világ népeihez. A felhívás így hangzik: Egy kettészakított világban a világ-közvélemény erőfeszítéseinek eredményeként tíz év óta először ülnek majd össze a nagyhatalmak kormányfői. Általános reménység előzi meg tanácskozásukat. Az lesz az első kötelességük, hogy legyőzzék a kölcsönös bizalmatlanságot. A béke-világtalálkozón, amelyen 63 állam küldöttei vettek részt, bebizonyosodott, hogy mély véleménykülönbségek és eltérő világnézetek ellenére meg lehet egyezni fontos kérdésekben és hogy tárgyalások útján ma már számos problémát meg lehet oldani. A világközvélemény szembefordul az erő politikájával, a katonai tömbökkel, a fegyverkezési versennyel és az atomháború borzalmas veszedelmével. A genfi egyezmény, az indokínai háború befejezése, a Bandungi ^rfekjezFe#. Ausztria szerződéssel megpecsételt semlegessége, a belgrádi nyilatkozat — a kormányok magatartásában tükröződő felébredt közvélemény küzdelmének megannyi gyümölcse. A leszerelés és az atomfegyverek kérdésében az álláspontok, amelyek eddig áthidalhatatlan ellentétben merevedtek meg, olyan mértékben jutottak közelebb egymáshoz, hogy a megegyezés csupán a jóakarattól függ. A biztonság kérdését illetően a bandungi értekezleten elfogadott elvek bebizonyították, hogy egy egész földrész különböző társadalmi rendszerű államainak békés együttműködését biztosítani lehet a Kína és India által meghirdetett elvek alapján. A helsinki találkozó megmutatta, hogy a négyhatalmi a értekezlet, ha figyelembe veszi közvélemény követeléseit, olyan Európa felépítésének első szakasza lesz, amely szavatolja valamennyi európai állam biztonságát és ezek az államok a szoros gazdasági és kulturális együttműködés útjára lépnek. Ez az építés összefügg a minden katonai szövetségen kívülálló és a militarizmus feltámadásától mentesített Németország újraegyesítésével. A négyhatalmi értekezletnek ugyanebben a szellemben tárgyalások útján elő kell készítenie az idegen csapatok kivonását Tajvan (Formóza) kínai szigetről. Az értekezletnek ellenőriznie kell az Indokínával kötött genfi egyezmény pontos végrehajtását. kell tennie, hogy az Lehetővé ENSZ a Kínai Népköztársaságnak tagjai sorába való bebocsátásával megszerezze igazi világszervezet-jellegét. De vannak még erők, amelyeknek megfelel a hidegháború. Ezek akadályokat gördítenek a négy nagyhatalom közeledésének útjába. A helsinki találkozó felszólítja a világ valamennyi országának közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló partnereket. A béke ügye végülis diadalmaskodik, ha a békeerők, amelyek azonos célt követnek — főként a különböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociáldemokrata irányzatú nagy politikai szervezetek — egyesítik erőfeszítéseiket a bizalmatlanság szerteoszlatása és a békeharc győzelme érdekében. A nemzetközi lépésről lépésre át ellentéteket lehet hidalni és akkor megvalósulnak a népek reményei. ★ A béke-világtalálkozó részvevői leírhatatlan lelkesedéssel fogadták el a béke-világtalálkozó felhívását. Több mint negyedóráig zúgott a viharos erejű taps. A küldöttek és a vendégek kendőket lobogtatva, a békét éltetve ünnepelték a béke-világtalálkozó egyöntetű határozatát. Az elnöklő Kuo Mo-zso zárószavában — amelyet a jelenlévők ugyancsak nagy lelkesedéssel fogadtak — kiemelte, hogy a helsinki béke-világtalálkozó a legteljesebb vélemény- és szólásszabadság jegyében folytatta tanácskozásait. Kuo Mo-zso zárszavával a béke-világtalálkozó befejezte munkáját. Andics Erzsébet átvette Helsinkiben a Bartók Bélának odaítélt Nemzetközi Békedíjat A Helsinki Zeneakadémia dísztermében vasárnap este ünnepélyesen kiosztották az 1954-es évi nemzetközi békedíjakat, köztük a Bartók Bélának, a nagy magyar zeneszerzőnek odaítélt posthumus-békedíjat. A Bartók Béla emlékének szentelt díj odaítéléséről szóló magyar nyelvű díszoklevelet és az aranyérmet Nazim Hikmet, kiváló török költő és békeharcos, a Béke-Világtanács tagja, a magyar zeneszerző emberi és művészi nagyságát méltató beszéd kíséretében nyújtotta át Andics Erzsébetnek, a Magyar Országos Béketanács elnökének, a helsinki világtalálkozón résztvevő magyar küldöttség vezetőjének. Andics Erzsébet a díszoklevél és az aranyérem átvételekor a többi közt a következőket mondotta: — A békeszerető magyar nép nevében mély megilletődéssel és büszkeséggel veszem át az elismerésnek azt a rendkívüli jelét, amellyel a Béke- Viágtanács hamm naiv fiát, korunk egyik legnagyobb zenei géniuszát, a modern zene úttörő és forradalmasító művészét, a nagy humanistát, Bartók Bélát megtisztelte. Bartókot joggal tartja magáénak nemcsak újjászületett hazája, a népi demokratikus Magyarország, de mindenki, aki a népek barátságáért küzd, az emberiség boldogabb, békés jövendőjének megteremtésén fáradozik. — Bartók Béla két nagy gondolatra mutatott rá, amelyek egész életútján vezérelték. Az egyik a népek testvérisége. A másik: a népek zsenialitásának, hatalmas alkotóerejének felismerése. Bartók ezt a maga területén a zenében egy életen át folytatott népdalkutatásaival tárta fel. Bartók Bélának nemzetközi békedíjjal való kitüntetését, a magyar kultúra r őszinte megbecsülésének, nagy megtiszteltetésnek veszi az egész magyar nép — mondotta Andics Erzsébet. A díjak ünnepélyes átnyújtását hangverseny követte, amelynek keretében Anna Schick brazíliai zongoraművésznő előadta Bartók Béla szonatináját.