Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. szeptember (13. évfolyam, 71-78. szám)

1958-09-10 / 73. szám

1958. SZEPTEMBER 19. A nép vagyona nem „csáki szalmája" A minap ellenőrzést tart­ot a tatabányai városi rendőr­­kapitányság és a városi ügyészség a tatabányai épít­kezések területén. Az ellenőr­zés célja, a társadalmi tulaj­don védelmének a segítése volt. Először a Bányászati Építő Vállalat munkahelyeit vizsgálták meg. Az építkezé­sen szomorú a helyzet. Az új épületek egy részében már laknak, más házakat még épí­tenek. A gondosan összera­kott műkő ablakkereteket az ottlakók gyermekei széthord­ják és játszanak vele. Egy-egy keret ára 50 forint. A szülők pedig engedik, holott nagyon könnyen balesetet okozhat a nehéz ablakkeret. Az ilyen hibákért nemcsak az építkezés dolgozói a felelősek, hanem az ottlakók is. Az állványzatokat például bilincsekkel fogják össze az építők. Ezeket a bi­lincseket a gyermekek ellop­kodják és alagutakat készíte­nek belőle. Mikor este bemen­nek, utánuk 10—20 eltemetett bilincs hever a homokban. Sehol Tatabányán nincs olyan nagy hely a gyermekek­nek a játékra, mint éppen a tömbháznál. A házak mögött fás erdő, füves térség hívogat a játékra. A gyermekek mégis az üzem területén játszanak, lábatlankodnak, nemegyszer az építők nagy ijedelmére. Az építésvezető intézkedett, hogy haladéktalanul teremtsenek rendet a szétszórt anyagok között, de ez nem elég. Az ott lakóknak is segíteni kell és gyermekeiket nem szabad az üzem területére engedni játszani. Rossz, s nem követésre méltó példákkal találkozott az ellenőrzés a kertvárosi épít­kezésnél. Két hosszú utcát végigjárva 100—120 darab összeroncsolt, elhajigált nád­pallót találtak, földön maradt malterkeverő ládákat, nagy szemétdombot ép téglából, normál cserepekből és krip­­cserepekből. Felbontottak egy 80x80 cm-es területet és csak onnan 16 darab ép tégla és sok használható féltégla ke­rült elő. Rengeteg a földre­­ömlött malter. Ezen az épít­kezésen nem valami gondosan bánnak a nép vagyonával. El­gondolkoztam, miért nem annyi maltert kevernek be, mint amennyi kell, miért kell sokkal többet készíteni? A lakosság egyre kéri az építkezés vezetőit, szállítsák el a sok használható anyagot, de az építkezés vezetői nem nagyon mozognak. A lakók részéről sok panasz hangzott el az építkezés minőségére is. A néhány hónapja lakott épü­letekben repedezik és hullik a vakolat, „hintázik” a padló és hullámosan, „részegen” van fent a tetőn a cserép. Pőcze Sándorné és Németh András a Majakovszkij utcában lak­nak. Amikor az ellenőrzés odaért, a szó legszorosabb ér­telmében éppen bányásztak. Egy 10—12 négyzetméteres te­rületen talajt bontottak és ott téglából épített keverőládát szedtek szét. Az építkezés vezetői a pana­szokat úgy fogadják, mintha az nem magától értetődő lenne, sokat törődnek vele, mert nem személyi tulajdo­nuk. Pedig a miénkből épül, szépül, gazdagodik az ország, s nagy szükség van arra, hogy mindenki azon legyen, hogy a társadalmi tulajdont még jobban megvédje. Nem sza­badna találkozni olyan em­berrel, aki egyszerűen csak tudomásul veszi a tényt, és azt mondja: van ez így ké­rem. Egyheti időt kapott a kert­városi építkezés, hogy terüle­tét rendbehozza, a hibákat kijavítsa. Remélhetőleg ezzel az idővel él is és a legköze­lebbi ellenőrzés már nem talál ilyen hibákat. A rendőrség és az ügyész­ség a jövőben gyakrabban fog ellenőrizni, mert mindenkinek meg kell szívlelnie, hogy a nép vagyona nem csáki szal­mája. Dicséretet kapott a kisbéri Épületkarbantartó Ktsz A kisbéri Épületkarbantartó Ktsz augusztus 31-én vasárnap ünnepélyes keretek között adott át rendeltetésének egy darab négy tantermes iskolát Bakonybánkon. Ugyanekkor adta át a 800 lelket számláló kis községnek a kultúrházat , amit filmvetítés céljára is fel lehet használni — valamint az 5 helyiségből álló tanácsházát. E munkálatok elvégzését 1957. szeptember 15-én kezdték el és a hivatalosa­n kitűzött határidőre átadták. Mennyisé­gi és minőségi kifogás nem merült fel. Az ünnepélyes át­adáson megjelent Schiller elv­társ, a megyei tanács vb-elnö­­ke is. Schiller elvtárs elismerően nyilatkozott a ktsz munkájá­ról és dicséretben részesítette az ott dolgozókat, a ktsz veze­tőségét. De mindennél többet­­mondó volt a kis­iskolások szívből jövő köszönete, amit rigmusba foglalva a csasztus­­ka-együttes adott elő az ünne­pélyen. Malostyik József Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Az ét végére 500 fénycső világítja meg az Eternitgyár m­ű­helyeit, irodáit és az udvarát Az önköltség csökkentése érdekében az Eternit Művek­ben, a műhelyekben, irodák­ban és a külső világításnál is fokozatosan áttérnek a nagy fényerejű és olcsó fénycső­­világításra. Ebben az évben mintegy 80—90 százalékig tel­jesen fénycsővel világítják meg az üzemet. A külső vilá­gításhoz ezidáig közel 30 da­rabot már felszereltek és éj­szakánként már szinte nap­pali fényben úszik a gyár. Az év végéig körülbelül 500 fény­csövet szerelnek még fel és ezzel mintegy 50 százalékkal csökkentik a gyár világítási energia-felhasználását és költ­ségét. TATAI HÍREK A Mikovényi utcában, mely az állomástól vezet Tata központjá­ba, megkezdték 40 lakás építését. A négy darab emeletes épület­ben egyszobás összkomfortos lakások lesznek. Az óvárosi Kosréten 4 tan­termes alsótagoz­atú iskola építé­sét kezdték meg. 1959 tavaszára elkészül az új iskola. TÁJIAK A NYERGESÚJFALUI FÖLDEKEN Vége vonának, szakadt a sok háza­Hónapokon keresz­tül taggyűléseken, kommu­nista tanácskozásokon, ta­nácsüléseken, agitációs na­pokon magyarázták Nyerges­újfalun a dolgozó parasztság­nak a nagyüzemi szocialista gazdálkodás előnyeit. Még­sem akadt senki, aki belé­pési nyilatkozatot írt volna alá. Egyik a másikra várt. Pedig sokan tudták, hogy a tsz-ben megtalálják a számí­tásukat. Nyergesújfalun már volt két jól jövedelmező szö­vetkezet. Tagjainak többsé­ge újjáépítette házát, laká­sát szép bútorral rendezte be. A dolgozó parasztok Nyer­gesújfalun mégis nyugodt lelkiismerettel elnézték, hogy a szomszédos táti Vörös Csil­lag termelőszövetkezet birto­kába vegye a földek javát. A Vörös Csillag 116 hold földet kapott használatra a nyergesújfalui tartalékföl­dekből. Biztosan megtalálják majd számításukat, és be fogják bizonyítani, hogy a szocializmus építésének útja a mezőgazdaságban is a nagy­üzemi gazdálkodás. Nagy kár, hogy a nyerges­újfalui dolgozó parasztok kö­zött nem voltak olyan ráter­mett gazdálkodók, akik ugyanezt elvállalták volna. Igaza van a régi magyar köz­mondásnak: .,Nem akarásnak nyögés a vége’“. Mikor a tanácsülésen el­hangzott Etter Jenő mező­­gazdasági felügyelő beszámo­lója, senki sem említette meg a földeket. Pedig mennyivel más lett volna, ha a nyerges­újfalui dolgozó parasztok szép öntözéses konyhakerté­szetet, vagy apróm­agtermesz­­tést kezdenek el. Ez nem egy dolgozó paraszt fejében meg is fordult. Viszont nem volt aki aláírjon egy belépési nyi­latkozatot. Az eredmény nem fog elmaradni, csak nem Nyergesújfalu parasztságá­nak, hanem a táti Vörös Csillag termelőszövetkezet tag­jainak hasznára. Kovács Mihály Nyergesújfalu Helyreállították a bánhidai turul-emlékművet A budapest—győri útvonalon utazónak már messziről szemébe tűnik a Vértes-hegység homlokzatán feketéllő hatalmas madáralak, a bánhidai turul emlékmű. Nagyszerű lát­vány, ahogy a meredek sziklafal fölött egy félelmes ragadozó lendületét vetíti az égbolt hátterébe. De a vonaton utazó aligha sejtette, hogy a szobor­monstrum az utóbbi években közelről már korántsem nyújtott olyan félel­mes látványt, inkább sajnálkozni lehetett rajta, annyira siralmas állapotba került. Az emlékművet a millennium évében, 1896-ban emelték. A tervező Donáth Gyula az ősmagyar mondák vezérlőmadarát, a tu­rult vette témájául. A szobrot azért állították ide a Vértes fokra, mert itt, a szirtek alatt, a bánhidai csatában arattak honfoglaló őse­ink döntő győzelmet Szvatopluk morva fe­jedelem seregei fölött. A vörösrézből ké­szült, több tonna súlyú szoboróriás helyszín­re szállítása sok gon­dot okozott készítőinek. A környékbeli öregek szerint 16 pár ökör vontatta fel a hegyre. Kőtalapzatával együtt 21 méter magas lett az emlékmű, a két szárny közötti távolság pedig 14 méter. Eredetileg aranyozott korona volt a fején, karmaiban pedig 8 méteres kard, de e felségjelvények lassanként eltűntek róla (a korona alkalma­sint más koronás fők kamrájába került még a századfordulón). Később lelkiismeretlen emberek kikezdték a szobor testét is, csorba lett a tollazat, felprédálták a lábát, oldalát, és a monstrumon nagyokat lóbált a szél. Né­hány évvel ezelőtt végül is előrebukva a fején támaszkodott meg. Pedig az emlékmű hazánk egyik legszebb kirándulóhelyének ékessége. Tiszta időben a szobor mellől belátni messze Dunántúlt. E hely munkásmozgalmi tradíciói is jelen­tősek: ötven év óta minden május elsején a környék dolgozói ezrével keresik fel a fennsík füves térségeit. A felszabadulás előtt a bok­rok rejtekeiben szemináriumok folytak és emberibb jövőre szervezkedtek a bányászok az ezredév árnyékában. A felszabadulás óta még többen keresik fel a pompás kiránduló­helyet. De az utóbbi időben már félő volt, hogy a hatalmas szobor, lezuhanva hétméte­res emelvényéről, balesetet okoz. Az év elején a Hazafias Népfront javasla­tára a megyei tanács elhatározta, hogy hely­­reállíttatja az emlékművet. A javítás 150 000 forintba került. Néhány nap múlva megtörté­nik a rendbehozott emlékmű átadása. És ezek után már csak a megfelelő őrzésről kell gondoskodni, hogy a szobornak nehogy újra nekiessenek a társadalom felelőtlen elemei. Az emlékmű javítás közben (Fotó: Havasházi Ferenc) 5 HÍREK A FALVAK ÉLETÉRŐL Pilismarót Befejezték a községben a kultúrotthon tatarozását és festését, elegyengették, rend­behozták az udvart is, ahova a fiatalok kívánságára és nagy örömére 64 négyzetméternyi területű tánchelyet építettek. • Az iskolai év megindulására elkészültek az iskolák belső festésével és a napközi otthon tatarozásával. Mindkét iskola udvarán új szivattyús kutakat állítottak fel. Bővítették a köz­ségben a hangoshíradó-h­álóza­­tot is.* A Kossuth Lajos utcában hozzákezdtek egy 225 méter hosszú és 1,20 méter széles be­tonjárda építéséhez, melyet még ebben az évben befejez­nek. a járda földmunkáit tár­sadalmi munkában az utca la­kói végzik. Eddig már mintegy 40 köbméter zúzott követ szál­lítottak a helyszínre. Az épít­kezéshez szükséges cementet és a szakmunkások fizetését a községfejlesztési alapból fede­zik.* Tervbe vették a közvilágítás megjavítását és a Köztársaság tér rendezését is. Négy új pa­dot helyeznek el a téren. Szőny Nagyrészt társadalmi kával új termet építettek min­és szeptember 1-vel átadták ren­deltetésének a községi óvodát. Ezzel az óvoda befogadóképes­sége az eddigi 50 fővel szem­ben kétszeresére növekedett. * A községfejlesztési alapból 160 000 forintot fordítanak az új artézi kút fúrására. A kút­fúrók már befejezték a felvo­nulást és hozzáláttak a mun­kához. A jó ívóvízellátás szem­pontjából igen jelentős lesz az új kút üzembehelyezése an­nál is inkább, mert a jelenlegi kutak vize nem felel meg min­den tekintetben az egészség­­ügyi követelményeknek. Nyergesújfalu A közelmúltban adták át az új 40 személyes munkásszál­lást a viscosagyári dolgozók­nak. A szállóba már be is költöztek a munkások. * Heti piac nyílt nemrégiben a községben. A piacot minden­­ hét szombati napján tartják a Baji úti országút melletti fü­ves térségen.# A megyei tanács megrende­lésére 16 lakás készült el az Újtelepen. A napokban törnek be a lakók az új, kör­ké­nyelmes lakásokba. * Az utazóközönség kívánsá­gára várótermet építenek a cukrászda előtti autóbuszmeg­állónál. Remélni lehet, hogy az esős idők beálltával már te­tő alá kerül az épület. ■ * A Dózsa György utca mind­két oldalán a lakók örömére betonjárdát építenek. A mun­ka rövidesen befejeződik. Amit a silózásról minden gazdának tudni kell a A silózás nem egyéb, mint zöldtakarmányoknak hi­degerjesztés útján való tartó­sítása. Ez a folyamat erjedést előidéző baktériumok jelenlé­te mellett megy végbe. Siló­zás közben olyan körülmé­nyeket kell teremtenünk, amelyek mellett csak a ked­vező — hasznos munkát végző — tejsavbaktériumok szapo­rodnak el. Mikor segíthetjük elő legjobban a tejsavbakté­riumok elszaporodását? Elsősorban olyan takarmá­nyokat használjunk fel, ame­lyekben elegendő cukros anyag van. A silóból a leve­gőt jól szorítsuk ki, mert egyébként a kárt okozó — ecetsavas és vajsavas — bak­tériumok szaporodnak el. A hőmérsékletet a levegő ki­szorításával úgy szabályoz­zuk, hogy az 25 C-fok körül legyen, mert ezen a hőfokon szaporodnak legjobban a tej­savbaktériumok. A jó siló­takarmány készítésének felté­tele az is, hogy a felaprózott és kissé megfonnyadt zöldta­­karmány 60—70 százalékos víztartalmú legyen. Ha ennél szárazabb a takarmány, ak­kor egyenletesen locsoljuk tiszta vízzel. A tejsavban er­jedt takarmány színe kissé barnás, kellemes savanykás ízű és jó illatú. Miben áll a silózás jelentősége? Silózás alkalmával keve­sebb veszteség éri a takarmá­nyokat, mintha azokat széná­vá szárítottuk volna. Szárí­tással elvész az emészthető fe­hérje 3—5 százaléka, a ke­ményítőérték 5—15 százaléka Szénaszárítás során a vitami­nok jelentős része is veszen­dőbe megy. A silótakarmány különösen karotinban és C- vitaminban gazdag, ami a fe­jőstehenek téli takarmányozá­sánál a tejtermelésben és a tehenek télí­tésében játszik megtermékeny,­fontos szere­pet. A silózott takarmány fel­­aprózásával jobb a takarmány értékesülése. Az állat jöbb munkát — energiát keve­fordít a rágásra és többet — a termelésre. Silózással nagy mennyiségű, könnyen emészt­hető, olcsó takarmányhoz jut­hatunk. Azokat a zöldtakar­mányokat, amelyeket az álla­tok nem fogyasztanak el zöl­den, még a megvénülésük előtt lesilózhatjuk. Azokat a zöld növényeket — burgonya- és paradicsomszár, sás, nád, napraforgótányér —, amelye­ket egyébként elveszteget­nénk, silózással jól értékesít­hetjük. Most, ősszel a kukoricaszár, a leveles répafej, a cukorgyári répaszelet törekkel, pelyvával keverve igen jó irányt ad. A silónak silótakar­kitűnő étrendi hatása is van. A siló­takarmány eléggé lédús, és így megközelíti a zöldtakar­mányok étrendi hatását. silótakarmány etetése jól fel­­­használható a tejelő-, növen­dék- és hízómarhák takarmá­nyozásában. Ugyanakkor juhok, sertések, de a barom­a­fiak is szívesen fogyasztják. Talán az összes felsoroltakon túlmenően a legfontosabb mégis az, hogy a silótakar­mány télen kiegészítője a „zöld futószalagnak”. használjuk ki a silózás Tehát lehetőségeket, előnyöket adta és olyan mennyiségű silótakar­mányt készítsünk, hogy álla­tainkat mintegy 6 hónapon keresztül zavartalanul ellát­hassuk a hasonló — a zöldtakarmányhoz termelékenysé­get megtartó — takarmán­­nyal. Mire ügyeljünk silózás közben A silógödröt megtöltés előtt takarítsuk ki, a repedéseket cementes habarccsal tömjük be és száradás után meszel­jük ki. A siló aljára nedvszí­vó anyagot (töreket vagy pely­­vát) tegyünk. Ügyeljünk arra is, hogy a felaprózott takar­mányok esetében a kellő ned­vesség meglegyen. Ha nem csupán zöldtakarmányt siló­zunk, akkor melaszos­­ vagy tiszta vízzel locsoljuk a már felaprított takarmányt. A nedvesség lefelé szivárgása miatt kezdetben kevesebb, felfelé haladva azonban min­dig bővebb lével locsoljunk. Az aprítás során arra töre­kedjünk, hogy a takarmány­részek nagysága 3—5 centi­méter körül legyen. Szára­zabb takarmányok inkább a rövidebbre esetében vágott takarmány az előnyösebb. A siló megtöltésénél nagyon ügyeljünk arra is, hogy egész­séges és tiszta takarmány ke­rüljön a silógödörbe. Jó munkaszervezéssel igyekez­zünk a silógödröt minél rövi­­debb idő alatt — lehetőleg egy nap alatt — megtölteni. A legtöbb hibát a siló ké­szítése során a takarmány be­­taposásakor szokták elkövetni. A jó vagy rossz tipráson mú­lik, hogy jó vagy rossz takarmányt készítünk-e. siló­pen ezért a taposást már Ép­a siló aljától kezdjük el. tömött silóval kiszorítjuk A jó felesleges levegőt, így a takar­a­mány nem melegszik fel 30 C-fok fölé és hideg következik be. Fontos, erjedés hogy a széleken is jól kiszorítsuk a levegőt. Körsiló esetében ajánlatos magasítót használ­ni, mert így a silótakarmány ülepedése után is teljes egé­szében tele lesz a silógödrünk. Leföldelés előtt 20 centiméter rétegben nedves szalmát vagy pelyvát szórjunk a takar­mányra és csak ezután rakjuk rá a földet. Ajánlatos tető­­szerkezet készítésével a be­ázás és a fagy ellen a silót védeni. Ilyen lejárással a siló­ban a tejsavas erjedés 4—6 hét alatt befejeződik és a benne levő takarmány ete­tésre alkalmas lesz. Elegendő és jó minőségű silótakarmány készítésével több zsírt, húst, tejet, tojást és gyapjút biztosítunk dolgo­zó népünk számára. László László gazd. tanár A szocialista kereskedelem 10 éves fennállásának alkalmával a Komárom megyei Vas- és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat dolgozói üdvözlik a Kiskereskedelem és a Földmű­vesszö­vetkezet­ kereskedelmi dolgozóit. További jó munkájukhoz erőt, egészséget, sok sikert és kiváló eredményeket kívánunk. A Komárom megyei Vas- és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat pártszervezete, szakszervezeti bizott­sága és a vállalat vezetősége.

Next