Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. október (13. évfolyam, 79-87. szám)
1958-10-01 / 79. szám
KOMÁROM MEGYEI VILÁG PROLETÁEIAI EGYESÜLeTeK! 1l 1 Jul jra. ewjfb ír m mkm * AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* XIII. ÉVFOLYAM, 79. SZÁm. Ara 6<1 fillér TATABÁNYA, 1958. OKTÓBER 1. VÁLASZTÁS ELŐTT Az országgyűlés ülésszaka kimondta legutóbbi feloszlását. S mivel az 1954-ben választott tanácstagok megbízatása is lejár, november 16-án együtt választjuk meg az országgyűlési képviselőket, a megyei, járási, városi és községi tanácsok tagjait. Nálunk — ellentétben a tőkés országokkal — a választásokat nem kíséri görögtüzes csinadratta, hamis ígérgetések, reklámok és kortesfogások áradata. Ez azonban nem azt jelenti, mintha nálunk a választásoknak nem volna nagy fontosságuk. Egy-egy választás mindig nagy esemény népi demokratikus rendszerünk életében, bár tudjuk, hogy dolgozó népünk alkotó munkájának tetteivel, a közéletben való részvétel különböző formáin keresztül is szavaz, s nemcsak a választásokon, de ezen a módon is hitet tesz népi demokratikus rendszerünk mellett. A választások sorában a most következőnek bizonyos fokig különleges jelentősége lesz. Hiszen ez lesz az első választás az 1956-os ellenforradalom óta. Az őszi választás lesz végleges betetőzője, lezárója a konszolidáció kétéves folyamatának. Ez azonban csak a dolog egyik oldala. Számításba kell vennünk azt is, hogy a hazánk ellen irányuló ellenséges propaganda-kórus vezérszólama mindmáig az az állítás, hogy népünk többsége szemben áll a népi demokratikus renddel, nem támogatja azt. Ez a választás most baráti trpis, és ellenségnek egyaránt számot ad arról, bízik-e népünk a pártban, a forradalmi munkás-paraszt kormányban, híve-e a szocializmus, a demokrácia, a béke ügyének, vagy sem. Bár még előtte vagyunk a választásoknak, mégsem kétséges már most sem, mi lesz a magyar nép válasza erre a kérdésre. Hiszen az elmúlt két esztendő során számtalan tény mutatta meg a dolgozók egyre nagyobb részének mind növekvő bizalmát, odaadását a népi hatalom, a szocializmus iránt. A kommunisták, s a velük a népfront soraiban együttesen küzdő párton kívüli hazafiak nem üres kézzel állnak a választók elé. Amikor bizalmat kérnek a szavazók tömegeitől, tényekre hivatkozhatnak. Egyrészt az elmúlt 13 esztendő, másrészt külön az 1956 őszi ellenforradalom óta eltelt két év vívmányaira, eredményeire. Nem tagadjuk, hogy a fejlődések bizonyos időszakában országunk akkori vezetői komoly hibákat is elkövettek. De ezek a hibák egy pillanatig sem homályosíthatják el azt a hatalmas, a magyar nemzet eddigi történetében páratlan arányú fejlődést, amely a népi demokrácia évei alatt végbement. Elfelejtheti-e valaha is 650 000 dolgozó paraszt, hogy a népi hatalomtól kapta meg az évtizedek, sőt évszázadok óta hiába sóvárgott földet? Elhomályosodhat-e egyetlen, a haza ügyét féltőn vigyázó ember előtt az a tény, hogy az elmúlt 13 évben népgazdaságunk sokszorosan nagyobb léptekkel fejlődött, mint ezelőtt bármikor? A mi munkánkat dicsérik az olyan tények, hogy Magyarország az egy főre eső élelmiszerfogyasztás terén világviszonylatban az elsők között van, hogy az orvosi ellátottság,vagy az egyetemi hallgatók száma tekintetében jónéhány régóta fejlett és kulturált nyugateurópai államot magunk mögött hagytunk már. Eddigi fejlődésünk történetének könyvében külötn ki kell emelnünk az elmúlt közel két esztendőről szóló lapokat. Dr. Münnich Ferencnek, a kormány elnökének az országgyűlés legutolsó ülésszakán elmondott beszéde hű képet ad az ebben az időszakban elért eredményekről. Népgazdaságunk erősödését mutatja például, hogy mód nyílott évközben az idei beruházási előirányzat 15 százalékos felemelésére. Ez közvetlenül kihat majd a termelés színvonalának emelkedésére, ami viszont éreztetni fogja hatását az életszínvonalnak a tervezettnél kedvezőbb alakulásában. 1958 első hét hónapjában munkabérek és személyi jellegű kifizetések címén 11 százalékkal, a felvásárlás keretében pedig 3 százalékkal nagyobb jövedelem jutott a lakosság kezeihez, mint 1957 hasonló időszakában. A kereskedelem forgalma több mint 9 százalékkal emelkedett. Tehát mind a beruházások, a termelés fejlesztése, mind az életszínvonal növelése tekintetében előbbre tudtunk lépni. S történt előrehaladás számos más területen is, a mezőgazdaság szocialista szektorának növekedésétől kezdve a közoktatás és a művelődésügy fejlődéséig. Ilyen tényekkel áll a választók elé a párt és a kormány. Ezek az eredmények mindennél ékesebben bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk politikai irányvonala az elmúlt két esztendőben helyes volt, a nép érdekeit szolgálta. De ezekhez az eredményekhez nemcsak a párt és a kormány helyes politikai irányvonala járult hozzá, hanem népünk áldozatos, szorgalmas munkája is. Aki helyesli az elmúlt két évben végbement fejlődést, az igent mond saját munkájára, saját erőfeszítéseire is. A novemberi választások együttesen lépnek fel a kommunisták és népi demokrácia ügyéhez hű pártonkívüliek. Nem pártviszályok, versengés, hanem a népi erők összefogása jellemzi ezt a választást. Nem új dolog ez, hiszen az eddigi választásokon is együttesen tevékenykedtek kommunisták és pártonkívüliek a népfront soraiban. Ami új itt, az a népfront megnövekedett szerepe az ország életében. A népfront — állapította meg Müntieh elvtárs országgyűlési beszédében — tekintélyes politikai tényezővé vált, s hosszú évek óta először kezd valóban megfelelni hivatásának. A választások bizonyára tovább növelik a népfrontnak, mint a valódi népi egység megtestesítőjének szerepét és súlyát. Választások előtt áll az ország. Szocializmus, demokrácia, béke, néphatalom, fejlődő népgazdaság, emelkedő életszínvonal, vagy pedig kapitalista kizsákmányolás, fasiszta elnyomás, háború, úri rendszer, válságokkal küszködő gazdasági élet, egyre növekvő nyomor — e kettő között kell választani. Nem lehet kétséges, hogy népünk a novemberi szavazáson melyiket választja. Egészségére, „tejtestvér“! Vidám nép és egekig recsegő fúvószenekar kísért végig szombaton Almásfüzitőn egy jámborképű Riskát. A tehén nyakában tábla lógott: „Itt ma én sem iszom alkoholt!“ Ezzel kezdődött. És semmi esetre sem azzal végződött, hogy kerítésbe kapaszkodva, vagy négykézláb meneteltek haza a bálról. És mégis volt hangulat! Amikor a műsorban szereplő Zárai Márta,Vámosi János énekesházaspárnak Márkus László, az Almásfüzitői Timföldgyár kultúrotthonának igazgatója (és az első magyar tejbál egyik kezdeményezője) a magyar nótához egy-egy pohár tejet „szervírozott”, akkorra már több vendég szájából elhangzott a rendelés: — Kérek még egy liter.. 5 tejet. Szó, ami szó, szokatlan volt az idősebbeknek tejfel és kakaó mellett mulatni és a fiataloknak a tejszín hatására ismerkedni. De annak rendjén-módján történt mégis mind a kettő. És szinte az egész megye összetalálkozott e nevezetes bálon. Telek József dorogi dolgozó a rádió esti híradásából értesült a rendkívüli eseményről. Nyomban motorjára pattant és sietett a tetthelyre, mondván, hogy „Ezt már megízlelem én is. Hiszen ez direkt motorosoknak való! Nem lehet belőle karambol!“ És mértéktelenül fogyasztott mindent: tejszínt, kakaót egyaránt. A tatabányai tröszt egy dolgozója is legalább olyan hevesen udvarolt kiválasztottjának, mint máskor. S a táncparketten se kevésbé szorosan simultak össze a párok. Persze akadtak „sötétben suttogók” is, nemcsak kint a parkban, de a teremben is, hogy: „Ahol nincs szesz, nincs jókedv.“ Hogy mi is cáfoljunk, közöljük a bál fogyasztását: 200 liter tej, 10 liter tejszín, 370 kétdeciliteres üveg kakaó, 73 üveg joghurt, 20 kilogramm sajtára. A vendéglátó vállalat 3300 forintot forgalmazott a cukrászsüteményekből. És hogy egy nevezőre hozzuk az első tejbálról kialakult véleményeket, mellesleg megjegyezzük mi is: sikerült, sikerült, de azért a jóféle magyar bor sem lett eltemetve. — vas — Koccintás.., Százéves fennállását ünnepelte az oroszlányi általános iskola Kedves ünnepség színhelye volt vasárnap az oroszlányi régi általános iskola. Százéves fennállását ünnepelték. Több nyolcvan, sőt kilencven éven felüli bácsi is részt vett egykori iskolája jubileumán. Az ünnepi műsor után meghitt beszélgetés alakult ki. Visszaemlékeztek, hogy a száz éves iskolából sok olyan tanuló került ki, aki tevékeny harcosa volt a Tanácsköztársaságnak. A nyolcvankét éves Babirák József — régi direktóriumi tag — elmondotta, hogy az ő idejükben három-négy gyerek felváltva járt egy csizmában az iskolába. Aktatáska helyett tarisznyát hordtak, amelybe vajaskenyér helyett a könyvek mellé csak sültkrumpli vagy kukoricamálé került. A bensőséges ünnepség részvevői végigjárták a háromtantermes százéves iskolát, megnézték a nemrég felavatott 16 tantermes, korszerűen felszerelt új iskolát. A békéért, a munkáshatalomért A Ünnepségek a néphadsereg napja alkalmából z 1848-as szabadsághősök nagyszerű emlékét idézve ünnepelték megyénkben is a néphadsereg napját. Katonai alakulatok és honvédségi szervek rendeztek ünnepségeket, versenyeket. A rendezvényeken — a békeharcosok egységét kifejezve — részt vettek a helybeli párt-, állami, tömegszervezeti és gazdasági vezetők. Több helyen a szovjet alakulatok küldöttei is kifejezték szívből jövő jókívánságaikat. A „Dózsa” laktanyában, Tatán — az amúgy is példásan tiszta és barátságos — körleteket különös gonddal takarították és csinosították. A főkapu díszítése messziről elárulta, hogy nagy napra virradtak szeptember 29-én. néphadsereg napjának ünnepségén adták át az alakulat egy tisztjének 10 éves áldozatos, a néphez hű munkájáért a „Szolgálati Érdemérem“ elnevezésű kormánykitüntetést. Három tiszt a harci és politikai kiképzésben elért kiváló teljesítményéért „A haza szolgálatáért” elnevezésű kitüntetés ezüst fokozatát kapta. Ezek után került sor az előléptetések kihirdetésére, valamint több mint 50 kiváló katona megajándékozására. A megyében működő ki kiegészítő parancsnokságok mindegyikén is megünnepelték a néphadsereg napját. ’Szarka István őrnagy elvtárs, a megyei kiegészítő parancsnoka, az ünnepségek alkalmával hosszas, szívélyes beszélgetést folytatott szovjet harcosokkal, tisztekkel. A baráti találkozón ismertette a magyar szabadságharcos hagyományokat, melyeket a békéért vívott harc és népeink barátságának szellemében tovább ápolunk néphadseregünkben. Megemlékezett Szarka elvtárs a születő szovjethatalom védelmében harcoló magyar katonák hősiességéről a hazánk kétszeri felszabadításában részt vett szovjet katonák áldozatairól. A baráti beszélgetés részvevői elhatározták, hogy további kölcsönös kulturális és sportrendezvényeken folytatják az eddigi találkozásokat. Tatabányán, Tatán, Dorogon és Komáromban a kiegészítő parancsnokságokon gadás, ünnepi műsor volt főnéphadsereg napjának tiszteletére. Komáromban csehszlovák küldöttek is részt vettek az ünnepségen, valamint magyar és szovjet hősök emlékművének megkoszorúzásán. Tatabányán és Komáromban lövészversenyt is rendeztek ez alkalommal. A lövészeten katonák, munkásőrök és rendőrök vettek részt. A tatabányai versenyen a népes mezőny győztesei jó eredményeket értek el. A versenyzők 50 m-re felállított célra pisztolyból 30 lövést adtak le. Csapatversenyben első lett a megyei kiegészítő vokság csapata 191-es parancsátlaggal. Második volt a városi munkásőrség csapata 187,8 ponttal. A harmadik helyet a megyei munkásőrség csapata szerezte meg. A verseny egyéni győztese Hajós Sándor munkásőr lett 217 ponttal, második Szarka István őrnagy 212 és harmadik Nagy Sz. József őrnagy 209 ponttal. Havonta 44000 család áruszükségletét fedezi az eddig elveszett energia hasznosítása Dorogon A görögi Erőmű dolgozói az sty.Ti.íző üzemeknek ipari gőzt szolgáltatnak. A kazánokból kikerülő 35 atmoszférás gőz nyomását azonban le kell csökkenteni, mert a fogyasztók csak 13 atmoszférásat használnak. A nyomáskülönbségnél felszabadult energia eddig elveszett. Az erőmű dolgozói most egy új, ellennyomásos gőzturbinát szereltek fel, amely az ipari gőzszolgáltatás előtt áramfejlesztésre hasznosítja ezt az energiát. Ezzel havonta 44 000 család szükségletét tudják majd áramfedezni. A tervek szerint rövidesen megérkeznek a külföldről rendelt szelepek, csővezetékek, műszerek, amelyeknek felszerelése után az új turbina megkezdheti működését. Sajtótájékoztató a Hazafias Népfront megyei irodáján A Hazafias Népfront Komárom megyei elnöksége október 1-re sajtótájékoztatóra hívta meg a megye bányászrádióinak, „villám”szerkesztőségeinek és újságjainak vezetőit. A tájékoztatón részt vesznek a megyei sajtó legtapasztaltabb levelezői és népfront-bizottsági tagok is. Hat százalékkal csökkent az önköltség a Lábatlani Épületelemgyárban A Lábatlani Épületelemgyár dolgozói a futószalagszerű termelés megszervezésével növelték termékeik gazdaságosságát. Jó példával a kommunisták és a legjobb szakszervezeti aktivisták jártak elöl. A kisvasúti vasbetonaljak nyereségét a korábbi 6-ról 11 százalékra fokozták, a villamosításinál használt oszlopgyámok formáját pedig úgy egyszerűsítették, hogy ez a régen ráfizetéses gyártmány 5 százalékos hasznot hoz a vállalatnak. Az idén így 6 százalékkal csökkent az önköltség a múlt év utolsó 9 hónapjának átlagához képest. Ezzel az ellenforradalom utáni második esztendőben a termelési költség színvonala már kedvezőbb az eddigi legjobbnak számon tartott 1955. évi eredménynél is. A századik millió tonna szén Tatabányán 1896 decemberében gördült ki az első csille szén Tatabányán Az elsőt a síkvölgyi aknából sok millió követte. Tizenhárom év alatt hat új aknát építettek s nagymértékben bővítették, sítették a régieket. korszerűNéhány nap múlva, október elején már a 100 millió tonna szenet küldik felszínre. Ez a mennyiség vagonokba rakva másfélszer érné körül a földet. Az első bánya megnyitásakor a szakvélemények a szénmedence egész vagyonát becsülték ennyire. Ezzel szemben még sok évtizedig adnak szenet a tatabányai aknán. Tovább bővítik U* a Munka Vasöntödét Hely hiányában nemigen volt mód eddig a komáromi Munka Vasöntöde bővítésére. Az öntödében és a formázóműhelyben zsúfolódott össze a gyár legtöbb műhelye. Az alacsony épületben megszorult gázok nem használtak az ott dolgozók egészségének. A gyár vezetői most mégis megoldották a régen vajúdó problémát. Ez év júliusában korszerűsítették a nagyműhelyt. A formázóműhely tetejét megemelték, s azóta világos, levegős helyiségben dolgoznak a gyár öntői. A régi műhelyeket, a TMK-t és a tisztítóműhelyt azonban még mindig nem tudták megfelelően elhelyezni. Most, október elején azonban megkezdik egy 25 méter hosszú és 20 méter széles új műhely építését, s elkészülte után a két műhelyt ide helyezik át. A gyár területe is nagyobbodik. Megvették a szomszédos telket, s így végre a főútról lesz bejárata a gyárnak. Tisztasági hónapot tartanak a Komáromi Lenfonógyárban A Komáromi Lenfonógyárban szeptember 15-től október 15-ig tisztasági hónapot tartanak. A tömegszervezetek, de elsősorban a Vöröskereszt helyi szervezete külön tisztasági aktívákat jelölt ki minden műhelyhez, akik rendszeresen ellenőrzik, hogy a dolgozók milyen állapotban adják át gépeiket az utánuk következő műszakban dolgozóknak. Ők figyelmeztetik a hanyagabb, „nemtörődöm” dolgozókat a tisztaság betartására. A fonógyári tisztasági hónap célja, hogy a munkahelyeken állandósuljon a rend és a műhelyek, gépek tisztántartásával ritkábban legyen szükség azok javítására. Hatvanezer négyzetméter tetőpala terven felül A nyergesújfalui Eternit Művek dolgozói tervszerű karbantartással növelték a tetőpalagyártó berendezések teljesítményét. A tervszerű karbantartás gondos elvégzésével a vártnál ritkábban szükséges soronkívüli javítás. Eredményeként 60 000 négyzetméter tetőpala készült az év elejétől terven felül. Ez 310 családi ház befedésére elegendő.