Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. november (13. évfolyam, 88-96. szám)
1958-11-19 / 93. szám
1958. NOVEMBER 19. Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA FALURÓL FALURA A néphagyomány szerint úgy kétszázötvenháromszáz évvel ezelőtt még „Sáros” volt ennek a kis községnek a neve. Később az évek folyamán, nem tudni mi volt az oka — a rövid névből még rövidebbet csináltak az emberek. Aztán arról is beszéltek, — de ennek már írásos nyomai is vannak , hogy az 1700-as évek elején huszonnyolc magyar jobbágy család alkotta a falu népét, akik báró Sándor Mihály birtokain túrták a földet. Sok-sok év múlt el azóta. Változott a helység neve, változtak a földbirtokosok, az uraságok is. A felszabadulás óta az egykori jobbágyok, cselédek élete is nagyot változott, de a sár — a község régi nevéhez híven — maradt. Nem vett tudomást a változásokról. Szinte visszakövetelte a régi nevet, azokkal a látogatókkal együtt, akik nagyritkán betévedtek ebbe a sárfészekbe. De a falu dolgos népe már mindenben az újhoz ragaszkodott. Hadat üzent a sárnak, s vele együtt a sötétségnek is. Az első tanácsválasztások idejére már villany világított a községben. Aztán lassan kő is került a legsárosabb utakra. Az állam pénzéből azonban nem futotta mindenre. Nagyon sok ilyen sáros, sötét községet hagytak ránk örökségbe a múlt urai. Megértették ezt az unyiak is és különösen az utóbbi két évben tettek sokat a falujukért. — Mintha kicserélték volna az embereket — mondta látogatásunk alkalmával Posfai Zsigmondi, a tanács VB-titkára. — Sokkal lelkesebbek, aktívabbak, mint azelőtt. A gyűléseken, különböző összejöveteleken mindig telt ház van a művelődési otthonban. Gyakran rendezünk kérdezz-feletek esteket, ahova nagyon szívesen jönnek az emberek. És ha a társadalmi munkáról van szó, oda sem kell kötéllel húzni senkit sem. A nyáron köveztük le a Deák Ferenc utcát, közel fél kilométer hosszúságban, ahol több mint ötezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk. Ugyanebben az utcában néhány hónappal ezelőtt beomlott egy kút. Három-négy évvel ezelőtt bizonyosan megvárták volna, míg a tanács intézkedik a betemetéséről — most minden külön felhívás nélkül az utca lakói maguk takarták be a gödröt. — De nemcsak ezen mérhető le az emberek magatartásbeli változása. Az iskolák tatarozásánál Teigler Ádám, az egyik tanítónő férje esténként társadalmi munkában festette ki a tantermeket. És ha látták volna az idei pedagógus-napi ünnepségeket! Talpalatnyi férőhely sem maradt az iskolában, s nem a pedagógusok, hanem maguk a szülők készítették elő az ünnepélyt. Virággal köszöntötték a falu tanítóit, verseket tanítottak be a gyerekeknek. Öröm volt látni azt a lelkes készülődést, amivel azelőtt bizony nemigen találkozhattunk a mi községünkben. Hosszasan beszélgettünk még azokról az apróbb-nagyobb dolgokról, eseményekről, változásokról, melyek a falu életében történtek az elmúlt két esztendő alatt. Tények bizonyítják a változást, az emberek felfogásában, gondolkodásában és magatartásában Uajon is. Miben és hol kell keresni erre a magyarázatot? Nos, erről is beszélgettünk. A szó és a tett kapcsolódik ma nemcsak az egész országban, hanem ebben a községben is. Szorosabb lett a kapcsolat vezetők és dolgozók között. Bíznak az emberek a pártban, a kormányban és ahol kölcsönös a bizalom az államhatalmi szerv, a tanács és a lakosság között, ott jobban megy a munka. Széleskörű érdeklődés kísérte a tanácstagok tevékenységét a választások előtt is Ungon. Nyíltan és őszintén beszéltek egymással választók és választottak. Közösen döntöttek arról, mire mennyit fordítsanak. Nem ígérgettek a tanácstagok, nem terveztek sokat, de mindig végrehajtották, amit elhatároztak. A többi mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy megváltozott a lakosság véleménye a tanácsok munkájáról. Az elmúlt vasárnap az unyi dolgozó parasztok is leadták szavazatukat az országgyűlési képviselőkre, a megyei, a járási és községi tanácsok tagjaira. Maguk közül választották képviselőiket a község lakói csakúgy, mint az ország, a megye minden falujában, városában. Azt az utat választották, amelyen eddig jártak, legyenek hát továbbra is bizalommal választott vezetőikhez, segítsék őket munkájukban. Fogjanak még jobban össze, és építsék, szépítsék tovább ezt a kis falut, hogy senki ne mondhassa többé róla: jobb lett volna, ha „Sáros” marad a neve. Szabó József UNY =~ védjük Egészségünket JAJ A FOGAM! ■— Jaj, a fogam!-Rektor úr! Legyen, szíves, húzza ki, már két napja majdnem megőrülök a fájdalomtól. Ez nap mint nap megismétlődő jelenség az SZTK-rendelőben. Az emberek nyolcvan százaléka akkor megy orvoshoz, mikor már a fogfáj a foga, vagy pedig úgy megdagadt az arca, hogy csak sejteni lehet, merre van a szeme, vagy a szája. A foghúzással kapcsolatban általában kétféle betegtípussal találkozik az orvos. Az egyik az, aki még az egészséges fogát is kihúzatná, mert irtózik a konzerváló fogorvosi beavatkozástól, azaz a fúrástól. A másik típus az, aki még a fájó, vagy az elhalt, tályogos fogához is ragaszkodik, bármilyen súlyos következményekkel is járjon az. Gondolok itt különböző veszedelmes gyulladásos folyamatokra, vagy egy rossz, granulomás fog, gyökér által keletkezett más szerv betegségére (szív, szem, ízületi betegségek stb.). Ez az úgynevezett gócfertőzéses megbetegedés. Egyik gondolkodásmód sem helyes. A felnőtt lakosság kilencven százaléka szuvas fogazatú. A civilizáció fejlődése, az életszínvonal emelkedése, a mind jobban kifinomult konyhatechnikával párhuzamosan emelkedik a szuvas fogazatú emberek száma, így a fogszuvasodás előfordulásának gyakorisága komoly közegészségügyi, betegellátási problémát jelentő népbetegség. A primitív embereknél egyáltalán nem, vagy csak szórványosan fordult elő szuvasodás.a Ezek az emberek a táplálékot maga természetességében vették magukhoz. Fogazatuk így kényszerítve volt az erőteljes rágásra. Ez már eleve magában foglalta a fogak öntisztulási lehetőségét. Ezzel szemben a ma embere igényesebb. Az ételeket a legrafináltabb módon készíti el, hogy az élvezhetőbb, finomabb legyen. Ez maga előidézője a fogszuvasodásnak. A fogazatot kíméli, mentesíti az erőteljes rágástól. Az ételmaradékból származó lepedék bevonja a fogakat, amely huzamosabb időn keresztül pangott. Kémiai reakciók zajlanak le és megindul a fog külső részének, a zománcnak az oldódása. A zománcnak ezt a demineralizációját több tényező hozhatja létre: a szájüregnek megvan a saját baktériumflórája. Ez a mikroflóra jelen van a fogakon levő lepedőkben is. A lepedék a felvett táplálékból származó szénhidrátokból áll. A baktériumok megindítják az erjedést, megváltozik a száj hidrogénion-koncentrációja savas irányban, sav képződik és ezzel bekövetkezik a zománcállomány destrukciója. Ha az étel minél több rágást igényel, tehát rostdús, kevesebb lepedék marad a fogakon, kisebb lesz a szénhidrátokból származó savas erjedés korróziós hatása. Az étkezést ne édestésztával (süteménnyel) fejezzük be, hanem lehetőleg gyümölccsel. A fogak épségben tartása érdekében elengedhetetlen a megfelelő és helyes szájhigiénia. Az ideális fogápolás az lenne, ha minden étkezés után szájöblítést és fogmosást végeznénk. Gyakorlatilag ez azonban nem valósítható meg. Viszont elengedhetetlen az esti és reggeli fogmosás, amely mindig a vacsora és reggeli után történjék meg. Az orvos leghatásosabb fegyvere a betegségekkel szemben a betegségnek a megelőzése. Egy bizonyos, senki nem jár szívesen fogászatra, de a fogak épsége érdekében meg kell tenni, még akkor is, ha semmi fájdalmat nem érzünk, csupán meg akarunk győződni fogaink állapotáról. És az lenne helyes, ha a mai sok foghúzásos beteg helyett minél több ilyen „beteg” jönne. Dr. Uhlár Miklós fogász szakfőorvos APRÓHIRDETÉSEK A Tatai Tangazdaság 1959. január 1. napjával betöltendő kizárólag egyetemet végzett mezőgazdasági gépészmérnöki állásra pályázatot hirdet. Részletes életrajzot kérünk az eddigi működés megjelölésével. Személyes bemutatkozás a gazdaság költségére csak előzetes írásbeli hívás alapján meg-, eszközlendő. Tangazdaság. Tata I. PaulaiÉtajor. ELADÓ Esztergom belterületén. Deák Ferenc utca 2*0. sz. alatt 200 négyszögöles kertes ház, mely áll egy 3 és egy 2 szobás lakásból. Érdeklődni lehet: Ügyvédi Esztergomi munkaközösség, dr. Lakynál. . Gyönyörű háromajtós szekrény igényesnek eladó. Budapest, VIII., Kisfaludi köz 4. Asztalosműhely. OPEL OLIMPIA eladó, motorkerékpárt beszámítok. Esztergom, Bajcsy Zsilinszky u. 47. FIGYELEM! Elvállaljuk orvosi műszerek kromozását, javítását, elektromos eszközök, háztartási hűtőgépek, porszívók, padlók és élők, villanytűzhelyeik szakszerű javítását, elektromtotorok tekercselését, autóelektromosségi munkákat, dinamó, önindító, relék és akkumulátorok szakszerű javítását. Cím: Tatabánya, III., Szabadság tér 2. Tata, Sport utca 29. Komárom, Klapka György utca 8. Dorog, Felszabadulás útja 22. Esztergom, Táncsics Mihály utca 13. Komárom megyei Gépes Vegyesjavító Vállalat. A Tatai Faárugyár vállal rönkfelfűrészelést gatteron. Magánosoktól is bármely mennyiséget vállalunk. 1 m3 fenyőrönk felvágása 106 forint. Más faféleség felvágása le a rendeletben megállapított bérvágási árszabályozás szerint. ELADÓ diófa kombinált szekrény. Tata II, Munkás u. 15. A Tatabányai Állami Áruház november 20-án (csütörtökön) este 6 órakor a Zsdanov-kultúrotthonban divatbemutatót rendez. Bemutatásra kerülnek az áruház és brüsszeli világkiállíatás modelljei. Hálószobabútort, konyhabútort olcsón készít szép kivitelben darabonként is. Baráth Ernő asztalosmester. Cím: Tata TI. Kertváros. Új iskolával szemben a tiszti házak mellett. A Tatabányai Állami Áruház azonnali belépésre felvesz férficipő- és konfekció-osztályvezető helyettest. A Komárom megyei Takarító és Féregirtó Kisipari Szövetkezet, Tata II. Bartók B. u. 1. sz. alatt megkezdte működését Vállal: vadászgörényekkel, vegyszerekkel, méreggel rágcsáló, és gázzal: poloska, zsizsik, gabonamoly stb. irtását, üzemelt ók raktárhelyiségek nagytakarítását. Malmok, gabonaraktárak ciánpeáeát. 7 SOK KICSI SOKRA MEGY a Ha külön-külön vizsgálnánk tatai nőtanács munkáját, azt mondhatnánk róla: ilyet megtesznek másutt is. De éppen az megkapó mindennapi tevékenységükben, hogy semmiről sem feledkeznek meg, az asszonyi élet, sőt a társadalmi élet minden területére kiterjed a figyelmük. Mindenütt végeznek valamit, ha nem is hatalmasat, kiemelkedőt, de együtt az egész megérdemli az elismerést. Sok kicsi sokra megy — ez a szólásmondás rájuk is érvényes. November 7-re rendbehozták a szovjet katonák sírjait a temetőben, szépen fel is díszítették. A sírokra évelő virágokat ültettek. Rendszeresen ellátogatnak a város szociális otthonába és a nagyobb ünnepek alkalmával sem feledkeznek meg a gondozásra szorult öregekről, kisebb ajándékokkal teszik széppé, szeretetteljessé számukra e napokat. S hogy ezekre az ajándékokra pénzük legyen, szórakoztató műsorokat rendeznek. Most például a Katalin-bálra készülődnek, nemrégen pedig egy divatbemutató élénkítette programukat. Kell a pénz karácsonyra, mert a szeretetházi öregek mellett több elhanyagolt gyermeket is „patronálnak’“. Az ifjúság- és gyermekvédelem különben is szívügye a tatai nőtanácsnak. Már eddig több lezüllött, gyermekeiket elhanyagoló család esetében javasolták a gyermekek elvételét és állami gondozásba adását. Tavaly például egy négygyermekes iszákos családnál léptek közbe és ma már a gondozásba vett gyermekekre rá sem lehet ismerni, olyan életvidámak, egészségesek, tiszták, rendesek. Gyakran foglalkoznak a város iskoláival, napközi otthonaival, óvodáival is. Azelőtt sohasem sikerült kiválogatni úgy az óvodákba, napközikbe kerülő gyermekeket, hogy ne lett volna abból egy sor sérelem. Az idén a nőtanács segítségével már sokkal jobban sikerült ez és mind ez idáig nem érkezett panasz a beosztásra. Pedig az óvoda szűk és jóval több az igénylő. Az iskolák szülői munkaközösségeivel is állandó kapcsolatot tartanak. A munkaközösségek elnökei jobbára tagjai a nőtanácsnak és így a problémákról „első kézből’“ értesülnek. A pedagógusok munkáját egyébként is segíti, figyelemmel kíséri a nőtanács. A nagyobb leánytanulókkal el-elbeszélgetnek arról, mennyi lehetőséget tár eléjük az élet és ösztönzik őket a továbbtanulásra. Nem feledkeznek meg a napközik, óvodák konyháinak ellenőrzéséről sem, s ha kell, kiállnak az ott dolgozók mellett. Nemrégen például névtelen feljelentés érkezett az egyik bölcsődéből, hogy tetvesek a gyerekek. nőtanács vizsgálata megállapította, hogy ez csak személyi bosszúból eredő rágalom. A többi tömegszervezettel, mozgalommal általában jó a kapcsolatuk. Az ifjúságot érintő feladatokhoz a KISZ-szel együtt látnak hozzá. A vöröskeresztet nemcsak társadalmi munkával segítik, hanem erejükhöz mérten — a bálok és más rendezvények bevételéből — anyagilag is támogatják. A Hazafias Népfronttal is állandó összeköttetésben állnak Kellner Lászlóné révén, aki egyaránt tagja a népfront vezetőségének és a nőtanácsnak. Tervbe vették a közeljövőre egy-egy közös rendezvény tartását is, de különösen jó volt az együttműködésük a választást előkészítő időszakban. Most újból tervezgetnek sok mindent: gyermekvédelmi, egészségügyi előadásokat, szabás-varrás tanfolyamot, műsorokat, találkozókat. Tata első kerületében is megalakítják a nőtanácsot, hogy még több asszony és lány tevékenykedhessen e sok ágazata, sok szeretetet és áldozatkészséget kívánó mozgalomban. RECEPT Velősgombóc A tejben áztatott zsemlét az apróra vágott borjú- vagy sertésvelővel, esetleg finom reszelőn lereszelt csontvelővel összekeverjük. Sózzuk, töröttborral, majoránnával fűszerezzük és egész tojást adunk hozzá. Kevés zsíron finom, apróra összevágott zöldpetrezselymet fonnyasztunk és ezt is hozzákeverjük. Meghintjük , zsemlemorzsával és nagyon jól összedolgozzuk. Hideg vízbe mártott kézzel szép apró, egyenletes gombócokat formálunk belőle és a forrásban levő levesbe főzzük. A formázás előtt egy-két gombócot kipróbálunk, hogy nem fő-e széjjel. Ha szétfő, még egy kevés zsemlemorzsát vagy tojást adunk hozzá. Tálaláskor adjuk a levesbe, szűrőkanállal átszedve, hogy ne törjön össze; NŐK FÓRUMA Miről lehet szó elsősorban a nők fórumán? Azokról az ügyekről, amelyeknek megoldása megteremti a legkülönbözőbb körülmények között élő nőknél a tárgyi feltételeket a teljes női egyenjogúsághoz. E megbeszéléshez már a hely is stílusos volt. A dorogi József Attila Művelődési Ház „nős emberek” klubjában gyűlt össze több mint hetven asszony és leány, hogy Molnár László elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával, új országgyűlési képviselőnkkel, megbeszéljék a legfontosabbakat. A városi nőtanács példamutató kezdeményezését szívesen fogadták felelős helyen dolgozó elvtársaink. Ezt kifejezésre juttatta az is, hogy a baráti beszélgetésen Kroszner László elvtárs, a járási pártbizottság titkára, továbbá Dorog község tanácselnöke és titkára is részt vett. A részvevő nők számtalan dolgot mondottak el. Minden kérdés, hozzászólás alaphangja az volt, hogy a nők már messze kerültek a letűnt rendszer nyomasztó gondolatvilágától. Tudják, hogy nem lehet az emberek között nemek szerint különbséget tenni. Tudják viszont azt is, hogy ennek teljes társadalmi elismeréséért meg kell tenni egynéhány dolgot. Bátran szólnak és tesznek is ezért, mert van rá lehetőségük. Megvitatták a beszélgetés folyamán a 14—16 éves gyermekek elhelyezésének lehetőségeit. A beszélgetés részvevői egyetértettek abban, hogy még sok javítani való van ekörül. A nehézségek kiküszöbölésénél nagy feladat hárul a szülői házra. Sokkal céltudatosabban kell megértetni, sőt vérévé tenni a felnövekvő nemzedéknek a fizikai munka megbecsülését és szeretetét. Molnár elvtárs azt javasolta, hogy a szünidőben az egyes iskolák tanulói brigádokba szervezkedve menjenek el egy-egy üzembe és vegyenek részt a termelésben. Tanulják meg — mondotta —, hogy a kétkezi munkával lehet elsősorban alkotni és érezni meg az alkotás szépségét. A többször visszatérő kérdések tanulságaként mind Molnár, mind Kroszner elvtárs a jövőben nagy figyelmet szentel a napközi otthonok mellett létesítendő betegszobák felállítására. Az asszonyok elmondották, hogy nem egy családban, ahol mindkét szülő dolgozik, a kisebb betegségben szenvedő gyermekek elhelyezése nagy gondot okoz. Ezeket a gyermekeket nem lehet a napközi egészséges apróságai közé engedni. Kórházba sem lehet őket felvenni. Viszont valakinek el kell látni a gyengélkedőket, tehát valamelyik szülőnek otthon kell maradnia. Ez csökkenti a család keresetét és kiesést jelent a termelésben is. Még súlyosabb a helyzet, ha egyedülálló anyáról van szó. A megbeszélés részvevői tisztában vannak vele, hogy ennek megvalósítása nem megy máról holnapra. Viszont az ilyen eszmecserék egyik leglényegesebb eredménye, hogy a vezetők figyelmét felhívja hasonló nagyfontosságú, általános feladatok megoldására. Nem kevésbé fontos volt újból szőnyegre hozni, hogy egyes üzemek néhány vezetője húzódozik a nők munkába állításától, a már alkalmazott nőket pedig gyakran háttérbe szorítják. Molnár László elvtárs ígéretet tett, hogy nemcsak a megnevezett panaszokat, hanem az általános helyzetet is megvizsgálják. Harcolni kell az ellen — mondotta —, hogy egyes vezetők megfeledkeznek az emberiesség mindennapos, alapvető követelményeiről. Természetes, mindig kevesebben és kevesebben vannak ilyenek. Nekünk az a célunk, hogy ilyen ne legyenek esetek egyáltalán Az esti órákig nyúló tartalmas, szívélyes hangú megbeszélés tanulságai közé terjoszk, hogy a nők szívesen vesznek részt a közélet dolgainak megvitatásában, s bátran elmondják véleményüket. Tehát a dorogiak kezdeményezése érdemes arra, hogy mindennapos gyakorlattá váljék a jövőben Antal Jánosné — egy a tizenöt felszólalóból