Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1960. március (15. évfolyam, 18-26. szám)
1960-03-02 / 18. szám
TATABÁNYA KOMÁROM MEGYEI wäg pdolctaeiaiegjesorteF DOLGOZOK LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. * Ára 00 fillér * 1960. MÁRCIUS 2. SZERDA A gyorsabb fejlődésért Az újításoknak, a műszaki fejlesztésnek mindig nagy jelentőségük volt az üzemekben. A Központi Bizottság március 6-i határozata is a műszaki fejlesztést állította fő feladatul a dolgozók elé. Foglalkozott ezzel a párt VII. kongresszusa is. A lehetőségek megnőttek minden területen, és ezekkel a lehetőségekkel mindinkább élnek is. A gyárakban szaporodnak az újítások. Szám szerint nem nagy a növekedés, de értékben annál több. Jelentős műszaki átalakításoknak lehetünk tanúi. Az alkotás vágya egyre jobban áthatja az embereket. A szénbányászat területén érdekes kísérletek folynak. Nagy terveket dolgoznak ki a védő szénpillérek lefejtésére. Ha sikerül, több millió tonna szénvagyon szabadul fel. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt rekonstrukciós terve már számításba veszi a jelenlegi védőpillérek szénvagyonát. Oroszlányban is számos tervet dolgoztak ki a műszakiak a védőpillérek szenének felszabadítására. Újítanak, dolgoznak mindenhol, s eredményként növekszik, olcsóbbá válik a termelés. Az újítók munkáját államunk viszonozza. Nagy összegeket fizetnek ki egy-egy jelentős újítás résztvevőinek. Az építőanyagiparban, a vegyi iparban, de megyénk minden iparágában jelentős eredményeket értek el a múlt esztendőkben- Alj -földfgy,syb.'r például százezreket takarítanak meg a pakura és a gőz gazdaságosabb felhasználásával, nedves őrlés bevezetése is újítás. A bauxitpor ma már nem teszi tönkre a virágokat, fákat, a víz leköti. A lábatlani cementgyár újítási naplóját forgatva meglepődik az ember. Az újítók között csak egy-két műszaki található. A munkások újítanak, saját területükön, igyekeznek könnyebbé, biztonságosabbá tenni a munkát. De mivel ez a tevékenységük csak kis területre terjed ki, túl nagy értéket nem jelent. Az újításokat tovább vizsgálva, azonban érdekes jelenségre bukkantunk. Kiderült, hogy újítanak a lábatlani műszakiak is, semmivel sem rosszabbak más üzemek műszakiainál, csak éppen nem fektetik papírra, s nem kérnek elgondolásaik bevezetése után újítási díjat. A cementgyárban évek óta építkeznek. Úgy húzódik ez a munka, mint a luca széke. Emiatt a tervek a gyakorlatban nem mindig válnak be, s akkor már a gyár dolgozóira vár, hogy műszaki egy-egy elavult konstrukciót megjavítsanak. És ilyenkor a gyár műszakiai nem tétlenkednek. Példa erre a nyersőrlő malmok belső páncélburkolata. Ez a páncélburkolat termelés közben, néhány hónap alatt tönkrement. A páncél kilója 22,40 forint. Egy malomba 38 386 kilót építenek be, és öt ilyen malom forog a gyárban. Hogy ki adta az első ötletet, árulták el. De áttervezték nem a malmok páncélburkolatát, azóta az ő páncéljukkal forognak a malmok. Ráadásul páncél egy malomnál 250 ezer forinttal olcsóbb lett, s másfél évig jó. Mi ez, ha nem újítás? Hiszen a páncéltervezés nem tartozik a munkakörükhöz. A megtakarítás itt csak milliókban fejezhető ki. A cementgyárban igen sokat beszélnek a műszakiak a munkaköri kötelességről. Művezető, mérnök egyaránt azt tartja, hogy azért tudnak többet a munkásnál, mert többet tanultak, s mivel többet tudnak, többet kell adniuk is. Ha valami sikerül, ők és az egész üzem látja hasznát, ha rosszul, akkor a kárát. Márpedig nem akarják a kárát látni, mert az a népgazdaságnak is veszteséget okoz. Sok az újításuk a cementgyáriaknak, de íratlan szerződést kötöttek egymással. Nem használják ki a gyár átalakítása nyújtotta sok lehetőséget, a rosszul sikerült terveket arra, hogy busás újítási összegeket vágjanak zsebre. Önzetlenül segítenek, kötelességüknek tartják, amit tesznek. Amikor a szállítócsigákat is átalakították, sem kérdezte senki, mennyi újítási díjat fog kapni. Az IPARTERV tervei alapján az egyik gépgyár legyártotta a szállítócsigákat, de a gyárban az nem működött. A műhelyben elmondták, milyen csapágy kell az átalakításhoz, a műszakiak pedig megtervezték. Mindenki hozzájárult egy ötlettel. Ma a csigák jól működnek, s az IPARTERV is az átalakított csigák szerint készíti újabb terveit. Kell ennél nagyobb erkölcsit akni? Érdekes, de nemcsak a cementgyárban találkoztunk ilyen, a cementgyári műszakiakéhoz hasonló becsülendő állásponttal. Bizonyára akadnak sokan, akik ezzel nem értenek egyet, mondván, törvény szabályozza az újítási díjak kifizetését, s azt, hogy mit lehet újításnak nyilvánítani. S azoknak is igazuk van akik ezt az álláspontot vallják. De már van a másik álláspontnak is képviselője, s ez az oldal azt tartja, hogy őket azért állították az üzemek élére, hogy minden tudásukkal segítsék annak működését. A cementgyár termelése területén nincs minden rendben — itt sok a tennivaló. De igyekeznek ezeket a nehézségeket is megoldani. A műszaki fejlesztés mindig, de most különösen sarkalatos tényezője az ipar fejlődésének. Fizikai és vezető beosztású dolgozók együttműködve, minden tudásukat felhasználva iparkodnak céljaikat megvalósítani. A hároméves terv utolsó évében járunk, s ezzel az évvel teremtjük meg ötéves tervünk alapjait. Amennyivel előbbre jutunk most, annyival könnyebben kezdjük meg ötéves tervünket. Az élet minden területén nagy a változás. A szocialista brigád címért küzdők sem a pénzt tartják már számon, hanem azt, hogy becsületes magatartásukat vegyék figyelembe, s ezt értékelve ítéljék oda a szocialista brigád címet. Egyes műszakiak pedig az eddigi újítási rendeletén úgy változtatnak, hogy még azt is feladatkörüknek tartják, ami nem tartozik hozzájuk. Öntudatból jelesre felelnek ezek a dolgozók, hiszen ők valóban magukénak érzik az üzemet, az országot. Népfront előadások termelőszövetkezeti községekben A Hazafias Népfront Dorog Járási Bizottsága sikeres előadásokat rendezett a termelőszövetkezeti tagokat megillető szociális juttatásokról, valamint az idős tagok ellátásáról. Az első két előadás Csolnokon, illetve Máriahalmon hangzott el február 23-án. A legközelebbi ismertetéseket Kesztölcön, Leányváron és Piliscséven tartják. ( Célravezető megoldás Egyetlen rövidke, de sokat mondó mondatban össze lehet foglalni azt az általános elvet, amely a Naszály—Grébicspusztai Új Élet Tsz tagjainak munkáját vezérli: többet, jobbat és olcsóbban termelni! Tíz év óta erre törekszik a szövetkezet tagsága. Az elhatározás, s a szorgalom megvolt, csupán a célravezető megoldást kellett megtalálni. Ez is sikerült. Négy évvel ezelőtt a tagság lerakta a belterjes gazdálkodás alapjait. Ma a szövetkezet büszkeségei közé tartozik például a 10 holdas öntözéses kertészet, az 5 holdas s immár 5 éves szőlő, a 12 holdas, és szintén 5 éves gyümölcsös, a 2 holdas feketeribizli, a 2 hold spárga, a 6 hold dohány stb. A tehénállomány minőségi javítását szintén 1957-ben kezdte meg a tagság. Első teendő volt a beteges és gyengébben tejelő egyedek kiselejtezése. Tenyésztésbe kizárólag a jobb egyedek utódait állította a tagság. A tehenészet terve a többi között fokozni a takarmány, s ezen belül a pillangósok termesztését és egyre jobb minőségű állati hozamokat előállítani. A belterjes gazdálkodás bevezetését a tsz KISZ-fiataljai is messzemenően segítik. puszta ifjúsága télen sem tétlenkedett. A kertészet részére rozs, illetve úgynevezett zsúpszalmából a fiatalok melegágytakarókat kötöttek. Biztatóan fejlődnek a szövetkezet kiegészítő üzemágai is. A tsz hároméves méhészete például 10 családról már 60 családra gyarapodott. De sokat ígérő a baromfifarm is. Tavaly kétezer csirkét nevelt fel, az idén pedig már négyezer darab baromfit értékesít a szövetkezet. 1959-ben 100 holdanként 220 ezer forint volt a tsz bevétele kizárólag áruértékesítésből. Az egyre alaposabb belterjes gazdálkodással az idei évben már 240 ezer forint a közösség 100 holdankénti áruértékesítési terve. Fásítási hónap Az idén március 10-től április 10-ig, harmadízben tartják meg a fásítási hónapot. Államunk évente több rint 100 millió forintot fordít, így járt az erdőn kívüli fásításokra. Ez év tavaszán az erdőn kívül fásítandó terület a megyében, illetve a Vértesi Erdőgazdaság körzetében, mintegy 300 holdat tesz ki. Mint az előző években, az idén is tevékenyen részt vesznek a fásításban az úttörők és a KISZ-tagok. A legjobb fásítókat jutalomban részesíti az Országos Erdészeti Főigazgatóság. Megbeszélést tartottak a légoltalom aktivistái A légoltalom megyei aktivistái — Kroszner László elvtárs, a megyei tanács elnöke, a légoltalom megyei parancsnoka elnökletével — február 29-én értekezletet tartottak a megyei tanács nagytermében. A megbeszélésen részt vett Peres János őrnagy elvtárs, az országos légoltalmi parancsnokság képviseletében. László Béla százados elvtárs, légoltalmi törzsparancsnok múlt esztendőben végzett munka tapasztalatairól számolt be. Hangsúlyozta, hogy a múlt évben lényegesen megjavult a vezetés. Olyan tapasztalt parancsnokok, mint Makri Pál elvtárs Oroszlányban, Szabó Imréné Komáromban, nagy erősséget jelentenek e fontos munkában. Lényegesen javult a légoltalmi szervek tömegkapcsolata. Ennek egyik fontos tényezője, hogy a különböző társ- és tömegszervezetekkel igen jó együttműködést alakítottak ki. Ennek eredménye az önvédelmi csoportok megerősítése, kiképzés színvonalának emelése és az abban résztvevők számának növekedése. Zökkenőmentesen oldották meg a szirénapróbát is. A további feladatokat illetően László elvtárs hangsúlyozta a VII. kongresszuson elhangzott megállapítást: nincs szándékunkban növelni az ország fegyveres erőit. Ugyanakkor — ameddig a helyzet megköveteli — minőségileg fejlesztenünk kell azt. A beszámoló feletti vita és a válasz elhangzása után Kraszner László elvtárs 14 kiváló légoltalmi aktivistának oklevelet és tárgyjutalmat nyújtott át. MAI SZÁMUNKBÓLNemzetközi szemle 2. old. — Tsz-pártszervezeteink feladatairól 3. old. — Olvasóinké a szó 4. old. — Válasz egy levélre 5. old. — Szépül a lábatlan! művelődési otthon 6.old. — Ismerjük meg megyénket 7. old. — Asszonyoknak — lányoknak 7. old. — Hírek —Sport 8. old. 200000 födémelem, jrfinrjik 15000 betonoszlop KtS/ULA a 3-as Épületelemgyárban — Bekapcsolták? — Igen! Mehet! Megmozdul a hosszúnyakú daru és magasba emeli a súlyos betonoszlopot, majd elfordul, és óvatosan a vasúti kocsiba helyezi. Nem messze egy másik, kerekeken mozgatható daru is dolgozik. Serény munka folyik a tatabányai 3-as számú Épületelemgyárban. — Az 1960. évi tervünk 54 százalékkal magasabb, mint a múlt évi volt — mondja Csicsatka László igazgató. — Az idén a termelőszövetkezeti építkezésekhez 200 000 darab födémelemet, 15 000 darab betonoszlopot és 17 000 darab térdfalbalot szállítunk. A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy az épületelemgyárban januárban, februárban is dolgozhattak. De nemcsak az ott dolgozók jó munkája teszi lehetővé a magasabb tervteljesítést, hozzájárul a nagyobb műszaki fejlesztés is. Tavaly a födémelemgyártáshoz 240 000 forintos költséggel átalakítottak egy meglevő üzemrészt. Gőzölőkamrát is építettek. A komáromi telepen közel negyedmilliós költséggel, a múlt évben új üzemrész építését kezdték el, melyet áprilisban fejeznek be. Ezzel az üzemmel a bányaidomkő gyártását egyharmadrésszel növelik. Az idén már üzembe helyezték a tavaly vásárolt cementszálító autókat, a hozzávaló cementsilókkal, és egyéb berendezésekkel együtt. Ezzel olcsóbbá tették a szállítást. Az idén nagy tervet szeretnének a gyár dolgozói megvalósítani. A minisztériumtól kértek egy bányaidomkövet gyártó automatát. Ezt szeretnék felszerelni a komáromi telephelyre, és ezzel részben megszüntetnék az idomgyártásnál a nehéz fizikai munkát. Újabb két község: Mogyorósbánya és Piliscsév parasztsága a nagyüzemi mezőgazdaság útján Az elmúlt héten újabb két községünk, Mogyorósbánya és Piliscsév dolgozó parasztsága lépett a nagyüzemi mezőgazdaság útjára. Mogyorósbányán, ahol már eddig is a dolgozóparasztok jó része a táti Vörös Csillag tagjaként dolgozott, most újabb 50 család, mintegy 213 kh összterülettel, a közös gazdálkodást választotta. Ezzel Mogyorósbánya termelőts SmtkörzéU község lett. Piliscséven ez idáig nem működött még termelőszövetkezet, de a környező, sikeresen gazdálkodó tsz-ek eredményei .meggyőzték a piliscsévieket is, hogy jövőjüket, boldogulásukat csakis a nagyüzemi gazdálkodásban kereshetik. E községben 199 család 202 tagja választotta a termelőszövetkezeti utat, s ezután — a kesztölci Jószerencsét Termelőszövetkezethez csatlakozva — közösen művelik a községet övező 801 kataszteri hold össz. földterületet. A mogyorósbányaiak szintén nem alakítottak önálló termelőszövetkezetet, hanem a táti Vörös Csillag Termelőszövetkezethez csatlakoztak. BARÁTI TALÁLKOZÓK A magyar—szovjet mezőgazdasági napok alkalmából, szovjet katonák és termelőszövetkezeti tagok baráti találkozójára került sor megyénkben. Február 27-én délután a táti Vörös Csillag Tsz-be látogatott el a szovjet alakulat küldöttsége. Teszlenko hadnagy, aki civilben agronómus, de a küldöttség többi tagja is, akik közül odahaza többen kolhozban dolgoztak, nagy érdeklődéssel néztek szét a szövetkezet portáján. Különösen az olcsó, gazdaságos termelés, állattenyésztés módszerei iránt érdeklődtek a Vörös Csillag Tsz tagjai, vendégek ugyancsak sok kérdést tettek fel, hogy alaposan megismerjék a közös gazdaság eredményeit, a tagság jövedelmét. A találkozón jelen volt Somogyvári Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke és Újszászi Ferenc, a megyei tanács VB-küldötte is. A szovjet vendégek és Vörös Csillag tagjai, vezetői a között ez a felejthetetlen találkozó tovább mélyítette azt a forró testvéri barátságot, amely eddig is jelentősen hozzájárult a közös gazdaság biztató boldogulásához. A mocsai Buzakalász Tsz életében kettős ünnepi esemény volt február 28-án. Egyrészt a tsz fennállásának egyéves jubileumát ünnepelte a község apraja-nagyja. Ennek az ünnepnek a jelentőségét a emelte ki az a tény, hogy ezen napon különösen kedves vendégek látogatták meg az ünneplő közösséget. Szennikov őrnagy-mérnök vezetésével, szovjet katonák és hozzátartozói látogattak el a szövetkezetbe. A ragyogó ünnep felejthetetlen volt a kultúregyüttes színfoltja sikeres szereplése. A gazdag kulturális program keretében a komáromi Közgazdasági Technikum és a Jókai Gimnázium kollégiumának színjátszó együttese is közreműködött. A gondosan rendezett, pompás ünnepség nemcsak a testvéri szovjet—magyar barátságot mélyítette el, de a szó szoros értelmében felejthetetlen élményt is nyújtott. Rothweil Rezső, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályvezetője, Somogyvári Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke és számos vendég is megjelent a találkozón. — BÉKEAKTÍVA-ÜLÉST RENDEZ szerdán délelőtt Tatán a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ülésen Tóth Béla, a Népszabadság munkatársa tart előadást a nemzetközi helyzet kérdéseiről. Négyszázezer forint nyereséget szerzett a múlt évben a tatabányai Cipész Ktsz tagsága A tatabányai Cipész Ktsz tagjai február 27-én, délután tartották évzáró közgyűlésüket. Elek József szövetkezeti elnök beszámolt a múlt évi munkáról. A szövetkezet tagjai havonta átlagosan 78 pár méretes és 400 pár széria cipőt készítettek. A szövetkezet főműhelyében egy esztendő alatt több mint másfélmillió forint értékű javítást végeztek a lakosság számára. Bodor Balázs az SZTK rendelésére havonta 8,9 pár ortopéd cipőt készít. A szövetkezet nyeresége 1959-ben majdnem elérte a 400 000 forintot. Ebből az összegből, nyereségképpen 49 000 forintot felosztottak. A szövetkezet fejlesztésére nagyobb összeget tartalékoltak. A múlt évben a tagok átlagkeresete 17 000 forint volt, 500 forinttal magasabb, mint 1958-ban. A közgyűlésen több javaslat és határozat is elhangzott. Ezeket a tagok megvitatták, jórészt elfogadták és a jövőben megvalósítják. A Deák Ferenc utcai főműhelyt 300 000 forintos kölcsönnel fejlesztik. Gépeket vásárolnak. Felkészülnek a ragasztott-talpú, könnyű női cipők készítésére is. Vándorcipész-brigádot alakítanak, s a brigád abban a részlegben segédkezik, ahol éppen felgyülemlik a javításra váró cipő. Minden részlegbe készíttetnek egységes vállalati árjegyzéket és ezzel elkerülik a jövőben a vállalási áraknál a vitát. Megnyitják az óvárosban az új cipészrészleget. A város több pontján ismét elhelyezik a kiállítóvitrineket és bemutatják az idei mintacipőket. HARMINCKÉT DOLGOZÓ kap kitüntetést és anyagi elismerést a tokodi bányaüzemnél, a múlt esztendőben végzett jó munka jutalmául. A 613-as csapat 18 hónapon át végzett kiváló munkájáért Bányászati Munkazászló kitüntetést, és a vele járó egyhavi fizetésnek megfelelő összeget kap. A nyolcas és huszonötös csapat félévi eredményei alapján oklevélben és egyheti fizetésnek megfelelő pénzjutalomban részesül. 602-es csapat egy éven át nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Tagjainak munkáját ugyancsak jutalommal ismeri el az üzem vezetősége.