Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1961. január (16. évfolyam, 1-8. szám)

1961-01-21 / 6. szám

2 * <­­Új gipszkénsavgyár az Elba partján Az NDK vegyi programja, amelyet 1958 végén politiku­sok és professzorok, mérnökök és technikusok, munkások és fiatalok tanácskoztak meg, a hétéves terv szíve. A vegyé­szet titokzatos anyagai, a PVC, a poliamid, a lanon, a xilol és a többi, egyre inkább kiszo­rítják a hagyományos nyers­anyagokat, a kohászati alap­anyagokat, amelyekben az NDK szegény. Ennek a hatal­mas, bonyolult iparágnak, a vegyiparnak hét év alatt meg kell kettőznie a termelést. A terv szerint 1965-re több mint egymillió tonna kénsavra van szükség. Új üzemet kell tehát építeni. Ennek megfelelően gyorsult meg Coswigban is az új ve­gyészeti gyár építése. Ma már betonból, acélból és üvegből készült hatalmas csarnokok állnak itt, a coswigi II. vegyi­mű elkészült, kénsavat és portlandcementet gyárt. 1961- ben, ha a harmadik és negye­dik kemence is megkezdi a munkát, 150 ezer tonna kénsav fogja elhagyni az üzemet, 1965-ben pedig már 200 ezer tonna kénsavat és ugyanannyi cementet termelnek itt. Az új gyár évi 26 millió márka devi­zát takarít meg a Német De­mokratikus­ Köztársaságnak. Az új gyár épületeinek egy része A megváltozott arcú Szlovákia Baráti szomszédainknál — Csehszlovákiában is elsősorban az egykor gazdaságilag elha­nyagolt vidékeken — Szlová­kiában, Dél-Csehországban és a Cseh—Morva fennsíkon épül­nek új ipari üzemek. Különö­sen Szlovákia iparosítása ér­demel figyelmet. A háború előtt itt alig volt ipar, s Szlo­vákia voltaképpen az iparilag fejlett cseh országrészek ag­rárfüggeléke volt. Ebből a gazdasági aránytalanságból eredtek az ország keleti és nyugati lakosságának életszín­vonala közti különbségek is. A szocializmust építő Csehszlo­vákiában fontos feladat Szlo­vákia iparosítása, s ezzel el­maradott gazdaságának fel­számolása. Az 1947—1948. évi kétéves gazdasági terv alatt 1937-hez viszonyítva, közel kétszeresére emelkedett Szlo­vákia ipari termelése. Nagy­­jelentőségű volt e terület ipa­rosításában az első ötéves terv (1949—1953), amikor többek között 26 új, modern gépipari üzem létesült Szlovákia terü­letén; összesen 125 új üzem épült fel és 109 gyárat lénye­gesen kibővítettek vagy re­konstruáltak. Míg a háború előtti Szlovákia csak 8 száza­lékban vett részt az ország ipari termelésében, ez az arány 1960-ra 17,7 százalékra emelkedett. Új hőerőmű Novákyban Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Csapolás 500 kilométer távolságból Kijevben, Ukrajna fővárosé­­­­ban érdekes kísérletet végez­­­­tek: a kijevi tudósok a dnye­­prodzerzsinszki kohászati kombinát műhelyeiben végbe­menő acélolvasztást eredmé­nyesen irányították az Ukrán Tudományos Akadémia szá­moló központjából, amely a kombináttól 500 kilométer tá­volságra fekszik. Ebből a célból közvetlen összeköttetést létesítettek a kombinát és a kijevi Bessemer-műhelye számoló központ között. Az olvasztás első per­ceitől kezdve érkezni kezdtek a jelzések az üzemből az elek­tronikus számoló központba. A gép a megadott programot követve összegyűjtötte és ele­mezte a gyártási folyamatra vonatkozó információkat, majd pontosan a megállapí­tott időben utasítást adott csapolásra. A távirányítás fel­ a­használásával már három csa­polást végeztek. ÚJ KUTATÓHAJÓK A leningrádi Zsdanov Hajó­gyárban befejezték a Szergej Vavilov és a Pjotr Lebegyev nevű új kutatóhajók berende­zését. A hajókat egyszerű szál­lítóhajókból építették át. Fel­­­szerelték őket elektromos rá­­j­diónavigációs és olyan műsze­­­­rekkel, amelyek segítségével a hidrogeológiai, óceánográfiai, hidrobiológiai és más , kutatá­­­­sokat lehet végezni. Képünkön: a Szergej Vavilov és a Pjotr Lebegyev Diesel­­motoros hajók a gyárban. Munkások a színpadon — A néző előtt klasszikus darabok felejthetetlen jelene­tei, mai életünket tükröző mozzanatok, művészi tánc és énekszámok peregnek. A szín­falak mögött a szereplés iz­galmában is felmerül egy-egy gyári emlék. — Ez jellemzi az öntevékeny művészeti csopor­tok bemutatóját a Román Népköztársaságban is. Ez tény pedig azt jelenti, hogy a a román dolgozó nép is végér­vényesen birtokába vehette a kultúrát. A hivatásos színészek szí­vesen járnak az üzemekbe, hogy „kollégáikat“ segítsék. A bukaresti városi színház­nak 50 színésze például rend­szeresen jár a különböző üze­mekbe, hogy az öntevékeny színészeket megtanítsa a he­lyes beszéd, mozgás és a szín­játszás egyéb fontos titkaira. Gheorge Ghitulescu színművész a „Grigore Preteasa Művek”-beli tanítványait ál­lítja be egy színdarab jelenetéhez. Mind több gép segíti a bolgár parasztságot A Bolgár Népköztársaság az első ország a Szovjetunió után, ahol a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése sikeresen befejeződött. Mindössze 14 esztendő alatt, 1944. szeptem­­ber 9-től, 1958. végéig a me­zőgazdaság teljesen átalakult szövetkezeti mezőgazdasággá. Jelenleg a bolgár mezőgazda­ságban mintegy 1000 termelő­szövetkezet működik 4 és fél­ millió paraszttal és több mint 4 millió 650 ezer hektár meg­művelhető földdel. Az 55 álla­mi gazdaság mintegy 200 000 hektár földön gazdálkodik. föld megműveléséhez szüksé­­­ges gépi erőt 210 traktorállo­más biztosítja. Ugarszántás Koilovci község­ben 1961. JANUÁR 21. SZOMBAT Most még megúszták nyaktörés nélkül... Idő: január 16. hétfő, délelőtt fél 12 körül. Színhely: a Per­jéspusztára vezető bekötőút és a műút kereszteződése. Szerep­lők: „makacs” emberek. A cselekmény pedig a következő: A gazdaság felől nagy robajjal vontató közeledik. Pótko­csiján 3 ember — a menetiránynak háttal, a kocsi elején, jó­formán az oldaldeszkán ülnek. A vontató már kanyarodna ki a műútra, de gépkocsi jön Szőny felől: hirtelen fékezés, s a fagyos földön csúszik a két hátsó kerék. Az „utasok” a hirte­len lendülettől kis híján hanyatt lebukfenceznek a kerekek közé. Megkérdezem a vontatóvezetőt és utasait: miért ilyen fe­lelőtlenek önmagukkal és a társadalommal szemben? Ki vi­gyázzon az ember testi épségére, h­a elsősorban saját maga nem?! S különben is a KRESZ szerint is tilos gépi vontatású járművön így embert szállítani. A figyelmeztetésre nyegle kéz­­legyintés a válasz, s a vontató tovább robog. Utasai ugyanolyan „pózban” ülnek, mint korábban. Kis idő múltán — már teher­rel — visszafelé jönnek a műúton, az ülésrend azonban válto­zatlan. Az emberen a jeges borzongás fut végig. Vajon ezeket a „nyakaskodókat” nem várja otthon senki rém? Jó, rendben van, ezúttal még „szerencséjük“ volt. Most még megúszták nyaktörés nélkül. De legközelebb?!... Az ostoba nyakaskodás, az önfejűsködés, a hányaveti könnyelműség könnyen emberéletet követel! N. L. — FELÁLLÍTJÁK CSOKO­NAI VITÉZ MIHÁLY szobrát Dunaalmáson a Hazafias Nép­front kezdeményezésére a köz­ség főterén. (Mint ismeretes, Csokonai Lillája — a költő nagy szerelme — Dunaalmá­son élt, s itt temették el.) — A JELENLEGI 92 HOLD­RÓL 300-RA növeli termő­­szőlő területét a Perjéspusztai Állami Gazdaság. Ugyaneb­ben az időszakban, a környe­ző falvak, városok bányá­szainak és ipari dolgozóinak jobb gyümölcs-ellátása cél­jából a mostani 67-ről 267 holdra növeli gyümölcsösét. Az idén mintegy 100 holdon telepítenek a gazdaságban fo­kozatosan élő, különböző faj­ta barackfa-csemetéket. — NEM KELL TÖBBÉ TA­TABÁNYÁRA és Komárom­ba vinniük készülékeiket az esztergomi televízió-tulajdo­nosoknak. Rádió- és tele­v­ízió- szervíz létesült a városban, s ezzel megoldódott a lakosság ilyen irányú problémája. — bővíteni fogják az ISKOLÁT Tát községben. Ugyancsak az idén kerül sor a sárisápi mozi és a máriahalmi kultúrház rendbehozatalára is. — A TANÁCS- ÉS NÉP­FRONT-BIZOTTSÁGI TA­GOK számára rendezett poli­tikai oktatásban huszonöt fő vesz részt Bakonybánk köz­ségben. — A MAGYAR VISCOSA­­GYÁR celofántermelése ja­nuár 1-től fedezi a hazai szük­ségletet. Nincs szükség többé importra. Pintér Jánosnak, a celofánüzem üzemvezetőjének újítása ugyanis 50 százalékkal növelte a celofángép kapaci­tását. Két hét alatt a gép 12 tonna helyett, 18 tonna celo­fánt gyártott.­­ JELENTŐSEN GYARA­PODOTT a Kömlődi Gépállo­más gépeinek száma 1960-ban. A többi között U—28-típusú traktorok, műtrágyaszóró gé­pek, vetőgépek, 12 új Belorusz­traktor, 3 disztiller, előhántos ekék és egy lengyel apró­­magcséplőgép érkezett Köm­­lődre. A­­ TOVÁBB EMELKEDETT HÚSFOGYASZTÁS ta­valy megyénkben. A lakosság összesen 3569 mázsával fo­gyasztott többet, mint a meg­előző esztendőben. —. A KÖNYVTÁRHÁLÓ­ZAT FEJLESZTÉSÉHEZ je­lentős anyagi támogatást nyújtottak tavaly a tanácsok. A megyei tanács 40 000, az oroszlányi ugyancsak 40 000, a tatai 6000 forintot biztosí­tott a községfejlesztési alap­ból a fiókkönyvtárak gyarapí­tására. — JANUÁR 27-én, PÉN­TEKEN délelőtt 10 órakor a LOTTÓ igazgatósága Almás­­füzitő-Felsőn, a Petőfi Műve­lődési Ház tartja a 4. heti nagytermében lottósorsolási;. Kedves rokonok A dolog úgy kezdődött, hogy Vajda Jó­zsefék hazafelé ballagtak, s a birkáit — hogy, hogy nem — rászalad­tak Vajda Jánosék háztáji lucernására. Nosza, több se kellett Vajda Já­­nosnénak. — Hallja, miért legelteti a mi lucernánkon a birkát? — kiabálta. Józsi bácsi meg csak ment az asszony felé. Kezé­ben volt egy fejsze is, mivel éppen mun­kából jött — Ez agyon akar engem csapni — kiáltotta Vajda Jánosné, aztán elfutott. No, ez még csak a kezdet volt. De délután az utcán összeakadt a két Vajdáné. Margit néni — Vajda Józsefné — megragadta Zsófi néni vállát. Az erre végig­karmolta az arcát, miközben leejtette a nála levő tejeskannát. A tej kiömlött, a kannát meg az asszony a másik után hajította. Az sem volt rest, lekapta a kendőt, szomszédasszonya fejéről,s — Jani, megtámadtak az utcán — rontott be a házba Vajda Jánosné. Ekkor már Jani bácsi is úgy érezte, ebből ő sem maradhat ki. Lerántotta hát a függönytartórudat, az­zal eredt unokatestvérének felesége után, s az arcába sújtott a rúddal. De a háborúskodás még ezzel sem ért véget. Vajda Józsefék átmentek a szomszéd­ba. Vörösekhez A másik Vajdáné berontott, hogy visszaszerezze kendőjét. Itt megint ös­­­szeszólalkoztak Józsi bácsi unokatestvére kiskapuját rázta: — Hallod — kiáltozott — miért ütötted meg a feleségem? Ki tudja, hová fajul volna még a dolog, de szerencsé­re az arra járó utcabeliek véget vetettek a kalamajkának. — Nem első eset ez — mondják az utcá­ban, s a tanácsházán is. — Lassan már egész Nagyigmánd hangos a perlekedő Vajda ro. Ilonok civódásától. Különösen ez a Vajda Jánosné „keveri" a dolgokat. Nem fér ez össze egyetlen szomszédjával sem. I Ferencékkel is állandóan civakodnak...Bálint Pék László tanácselnökkel kopogtatunk be­­ a viszálykodó rokonokhoz. Vajda Jánosné­­ alacsony, soványarcú, pergő nyelvű asszony.­­Most is mondja ám a magáét. Ő persze sem­miben sem hibás, a „Józsiék” piszkálják, tá­madják folyton. Ö még az útjukból is kitér, csak hagyják már egyszer békén. Mondani sem kell, hasonlóan bizonygatja igazát Vajda Józsefné is. Szerinte a másik asszony az oka mindennek, ő ugyan nem kötekedik, még az útjából is kitér... (Csak az az érdekes, hogy mindkettő kitér a másik útjából és mégis ismételten összeakadnak. Talán ott lehet a hiba, hogy mind a ketten ugyanabba az irányba térnek ki.) Dehát miért ez a nagy harag? Valamikor <1 éve Vajda Józsefék állítólag lekaszáltak két sort a Jánosék búzájából. Bár cserébe három kévét otthagytak, ez mégis elmérgesí­tette a viszonyt. Aztán — egyes szomszédok szerint — volt valami kóró-ügy is, meg elő­fordult máskor is, hogy az állatok a másik földjére tévedtek, de erre maguk a harago­sok sem emlékeznek már pontosan. Az ellen­ségeskedés okai lassan teljes feledésbe me­rülnek, de maga a gyűlölség elevenebb, mint valaha Pedig ..gazdasági alapjai” is megszűntek már. Mindkét Vajda belépett a szövetkezetbe, s mindketten ugyanannak a kollektívának, az Új Élet Tsz-nek a tagjai. János bácsi az állattenyésztésnél dolgozik, s igen szorgalmas ember: 735 munkaegységet szerzett a tavalyi esztendőben. Józsi bácsi beteges, nem igen tud dolgozni, de felesége lelkiismeretesen ki­jár a földekre, dolgozik férje helyett is. Egy kollektívához tartoznak, közösek az érdekeik, de az oktalan harag annyira beléjük ette magát, hogy mindmáig képtelenek voltak ezt észrevenni. Új társadalmi viszonyok alakulnak ki fal­­vainkban, s ezek lassan átformálják az em­berek egymáshoz való kapcsolatait is. A régi azonban néhol — így a nagyigmándi Vaj­dáknál is— makacsul tartja magát. Vajon meddig? Vajon mikor látják már be, hogy nemcsak a rokonság, de az egyazon szocia­lista kollektívához való tartozás is másféle magatartást kívánna tőlük! (— es)

Next