Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1961. január (16. évfolyam, 1-8. szám)
1961-01-21 / 6. szám
2 * <Új gipszkénsavgyár az Elba partján Az NDK vegyi programja, amelyet 1958 végén politikusok és professzorok, mérnökök és technikusok, munkások és fiatalok tanácskoztak meg, a hétéves terv szíve. A vegyészet titokzatos anyagai, a PVC, a poliamid, a lanon, a xilol és a többi, egyre inkább kiszorítják a hagyományos nyersanyagokat, a kohászati alapanyagokat, amelyekben az NDK szegény. Ennek a hatalmas, bonyolult iparágnak, a vegyiparnak hét év alatt meg kell kettőznie a termelést. A terv szerint 1965-re több mint egymillió tonna kénsavra van szükség. Új üzemet kell tehát építeni. Ennek megfelelően gyorsult meg Coswigban is az új vegyészeti gyár építése. Ma már betonból, acélból és üvegből készült hatalmas csarnokok állnak itt, a coswigi II. vegyimű elkészült, kénsavat és portlandcementet gyárt. 1961- ben, ha a harmadik és negyedik kemence is megkezdi a munkát, 150 ezer tonna kénsav fogja elhagyni az üzemet, 1965-ben pedig már 200 ezer tonna kénsavat és ugyanannyi cementet termelnek itt. Az új gyár évi 26 millió márka devizát takarít meg a Német Demokratikus Köztársaságnak. Az új gyár épületeinek egy része A megváltozott arcú Szlovákia Baráti szomszédainknál — Csehszlovákiában is elsősorban az egykor gazdaságilag elhanyagolt vidékeken — Szlovákiában, Dél-Csehországban és a Cseh—Morva fennsíkon épülnek új ipari üzemek. Különösen Szlovákia iparosítása érdemel figyelmet. A háború előtt itt alig volt ipar, s Szlovákia voltaképpen az iparilag fejlett cseh országrészek agrárfüggeléke volt. Ebből a gazdasági aránytalanságból eredtek az ország keleti és nyugati lakosságának életszínvonala közti különbségek is. A szocializmust építő Csehszlovákiában fontos feladat Szlovákia iparosítása, s ezzel elmaradott gazdaságának felszámolása. Az 1947—1948. évi kétéves gazdasági terv alatt 1937-hez viszonyítva, közel kétszeresére emelkedett Szlovákia ipari termelése. Nagyjelentőségű volt e terület iparosításában az első ötéves terv (1949—1953), amikor többek között 26 új, modern gépipari üzem létesült Szlovákia területén; összesen 125 új üzem épült fel és 109 gyárat lényegesen kibővítettek vagy rekonstruáltak. Míg a háború előtti Szlovákia csak 8 százalékban vett részt az ország ipari termelésében, ez az arány 1960-ra 17,7 százalékra emelkedett. Új hőerőmű Novákyban Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Csapolás 500 kilométer távolságból Kijevben, Ukrajna fővároséban érdekes kísérletet végeztek: a kijevi tudósok a dnyeprodzerzsinszki kohászati kombinát műhelyeiben végbemenő acélolvasztást eredményesen irányították az Ukrán Tudományos Akadémia számoló központjából, amely a kombináttól 500 kilométer távolságra fekszik. Ebből a célból közvetlen összeköttetést létesítettek a kombinát és a kijevi Bessemer-műhelye számoló központ között. Az olvasztás első perceitől kezdve érkezni kezdtek a jelzések az üzemből az elektronikus számoló központba. A gép a megadott programot követve összegyűjtötte és elemezte a gyártási folyamatra vonatkozó információkat, majd pontosan a megállapított időben utasítást adott csapolásra. A távirányítás fel ahasználásával már három csapolást végeztek. ÚJ KUTATÓHAJÓK A leningrádi Zsdanov Hajógyárban befejezték a Szergej Vavilov és a Pjotr Lebegyev nevű új kutatóhajók berendezését. A hajókat egyszerű szállítóhajókból építették át. Felszerelték őket elektromos rájdiónavigációs és olyan műszerekkel, amelyek segítségével a hidrogeológiai, óceánográfiai, hidrobiológiai és más , kutatásokat lehet végezni. Képünkön: a Szergej Vavilov és a Pjotr Lebegyev Dieselmotoros hajók a gyárban. Munkások a színpadon — A néző előtt klasszikus darabok felejthetetlen jelenetei, mai életünket tükröző mozzanatok, művészi tánc és énekszámok peregnek. A színfalak mögött a szereplés izgalmában is felmerül egy-egy gyári emlék. — Ez jellemzi az öntevékeny művészeti csoportok bemutatóját a Román Népköztársaságban is. Ez tény pedig azt jelenti, hogy a a román dolgozó nép is végérvényesen birtokába vehette a kultúrát. A hivatásos színészek szívesen járnak az üzemekbe, hogy „kollégáikat“ segítsék. A bukaresti városi színháznak 50 színésze például rendszeresen jár a különböző üzemekbe, hogy az öntevékeny színészeket megtanítsa a helyes beszéd, mozgás és a színjátszás egyéb fontos titkaira. Gheorge Ghitulescu színművész a „Grigore Preteasa Művek”-beli tanítványait állítja be egy színdarab jelenetéhez. Mind több gép segíti a bolgár parasztságot A Bolgár Népköztársaság az első ország a Szovjetunió után, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezése sikeresen befejeződött. Mindössze 14 esztendő alatt, 1944. szeptember 9-től, 1958. végéig a mezőgazdaság teljesen átalakult szövetkezeti mezőgazdasággá. Jelenleg a bolgár mezőgazdaságban mintegy 1000 termelőszövetkezet működik 4 és fél millió paraszttal és több mint 4 millió 650 ezer hektár megművelhető földdel. Az 55 állami gazdaság mintegy 200 000 hektár földön gazdálkodik. föld megműveléséhez szükséges gépi erőt 210 traktorállomás biztosítja. Ugarszántás Koilovci községben 1961. JANUÁR 21. SZOMBAT Most még megúszták nyaktörés nélkül... Idő: január 16. hétfő, délelőtt fél 12 körül. Színhely: a Perjéspusztára vezető bekötőút és a műút kereszteződése. Szereplők: „makacs” emberek. A cselekmény pedig a következő: A gazdaság felől nagy robajjal vontató közeledik. Pótkocsiján 3 ember — a menetiránynak háttal, a kocsi elején, jóformán az oldaldeszkán ülnek. A vontató már kanyarodna ki a műútra, de gépkocsi jön Szőny felől: hirtelen fékezés, s a fagyos földön csúszik a két hátsó kerék. Az „utasok” a hirtelen lendülettől kis híján hanyatt lebukfenceznek a kerekek közé. Megkérdezem a vontatóvezetőt és utasait: miért ilyen felelőtlenek önmagukkal és a társadalommal szemben? Ki vigyázzon az ember testi épségére, ha elsősorban saját maga nem?! S különben is a KRESZ szerint is tilos gépi vontatású járművön így embert szállítani. A figyelmeztetésre nyegle kézlegyintés a válasz, s a vontató tovább robog. Utasai ugyanolyan „pózban” ülnek, mint korábban. Kis idő múltán — már teherrel — visszafelé jönnek a műúton, az ülésrend azonban változatlan. Az emberen a jeges borzongás fut végig. Vajon ezeket a „nyakaskodókat” nem várja otthon senki rém? Jó, rendben van, ezúttal még „szerencséjük“ volt. Most még megúszták nyaktörés nélkül. De legközelebb?!... Az ostoba nyakaskodás, az önfejűsködés, a hányaveti könnyelműség könnyen emberéletet követel! N. L. — FELÁLLÍTJÁK CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY szobrát Dunaalmáson a Hazafias Népfront kezdeményezésére a község főterén. (Mint ismeretes, Csokonai Lillája — a költő nagy szerelme — Dunaalmáson élt, s itt temették el.) — A JELENLEGI 92 HOLDRÓL 300-RA növeli termőszőlő területét a Perjéspusztai Állami Gazdaság. Ugyanebben az időszakban, a környező falvak, városok bányászainak és ipari dolgozóinak jobb gyümölcs-ellátása céljából a mostani 67-ről 267 holdra növeli gyümölcsösét. Az idén mintegy 100 holdon telepítenek a gazdaságban fokozatosan élő, különböző fajta barackfa-csemetéket. — NEM KELL TÖBBÉ TATABÁNYÁRA és Komáromba vinniük készülékeiket az esztergomi televízió-tulajdonosoknak. Rádió- és televízió- szervíz létesült a városban, s ezzel megoldódott a lakosság ilyen irányú problémája. — bővíteni fogják az ISKOLÁT Tát községben. Ugyancsak az idén kerül sor a sárisápi mozi és a máriahalmi kultúrház rendbehozatalára is. — A TANÁCS- ÉS NÉPFRONT-BIZOTTSÁGI TAGOK számára rendezett politikai oktatásban huszonöt fő vesz részt Bakonybánk községben. — A MAGYAR VISCOSAGYÁR celofántermelése január 1-től fedezi a hazai szükségletet. Nincs szükség többé importra. Pintér Jánosnak, a celofánüzem üzemvezetőjének újítása ugyanis 50 százalékkal növelte a celofángép kapacitását. Két hét alatt a gép 12 tonna helyett, 18 tonna celofánt gyártott. JELENTŐSEN GYARAPODOTT a Kömlődi Gépállomás gépeinek száma 1960-ban. A többi között U—28-típusú traktorok, műtrágyaszóró gépek, vetőgépek, 12 új Belorusztraktor, 3 disztiller, előhántos ekék és egy lengyel aprómagcséplőgép érkezett Kömlődre. A TOVÁBB EMELKEDETT HÚSFOGYASZTÁS tavaly megyénkben. A lakosság összesen 3569 mázsával fogyasztott többet, mint a megelőző esztendőben. —. A KÖNYVTÁRHÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉHEZ jelentős anyagi támogatást nyújtottak tavaly a tanácsok. A megyei tanács 40 000, az oroszlányi ugyancsak 40 000, a tatai 6000 forintot biztosított a községfejlesztési alapból a fiókkönyvtárak gyarapítására. — JANUÁR 27-én, PÉNTEKEN délelőtt 10 órakor a LOTTÓ igazgatósága Almásfüzitő-Felsőn, a Petőfi Művelődési Ház tartja a 4. heti nagytermében lottósorsolási;. Kedves rokonok A dolog úgy kezdődött, hogy Vajda Józsefék hazafelé ballagtak, s a birkáit — hogy, hogy nem — rászaladtak Vajda Jánosék háztáji lucernására. Nosza, több se kellett Vajda Jánosnénak. — Hallja, miért legelteti a mi lucernánkon a birkát? — kiabálta. Józsi bácsi meg csak ment az asszony felé. Kezében volt egy fejsze is, mivel éppen munkából jött — Ez agyon akar engem csapni — kiáltotta Vajda Jánosné, aztán elfutott. No, ez még csak a kezdet volt. De délután az utcán összeakadt a két Vajdáné. Margit néni — Vajda Józsefné — megragadta Zsófi néni vállát. Az erre végigkarmolta az arcát, miközben leejtette a nála levő tejeskannát. A tej kiömlött, a kannát meg az asszony a másik után hajította. Az sem volt rest, lekapta a kendőt, szomszédasszonya fejéről,s — Jani, megtámadtak az utcán — rontott be a házba Vajda Jánosné. Ekkor már Jani bácsi is úgy érezte, ebből ő sem maradhat ki. Lerántotta hát a függönytartórudat, azzal eredt unokatestvérének felesége után, s az arcába sújtott a rúddal. De a háborúskodás még ezzel sem ért véget. Vajda Józsefék átmentek a szomszédba. Vörösekhez A másik Vajdáné berontott, hogy visszaszerezze kendőjét. Itt megint összeszólalkoztak Józsi bácsi unokatestvére kiskapuját rázta: — Hallod — kiáltozott — miért ütötted meg a feleségem? Ki tudja, hová fajul volna még a dolog, de szerencsére az arra járó utcabeliek véget vetettek a kalamajkának. — Nem első eset ez — mondják az utcában, s a tanácsházán is. — Lassan már egész Nagyigmánd hangos a perlekedő Vajda ro. Ilonok civódásától. Különösen ez a Vajda Jánosné „keveri" a dolgokat. Nem fér ez össze egyetlen szomszédjával sem. I Ferencékkel is állandóan civakodnak...Bálint Pék László tanácselnökkel kopogtatunk be a viszálykodó rokonokhoz. Vajda Jánosné alacsony, soványarcú, pergő nyelvű asszony.Most is mondja ám a magáét. Ő persze semmiben sem hibás, a „Józsiék” piszkálják, támadják folyton. Ö még az útjukból is kitér, csak hagyják már egyszer békén. Mondani sem kell, hasonlóan bizonygatja igazát Vajda Józsefné is. Szerinte a másik asszony az oka mindennek, ő ugyan nem kötekedik, még az útjából is kitér... (Csak az az érdekes, hogy mindkettő kitér a másik útjából és mégis ismételten összeakadnak. Talán ott lehet a hiba, hogy mind a ketten ugyanabba az irányba térnek ki.) Dehát miért ez a nagy harag? Valamikor <1 éve Vajda Józsefék állítólag lekaszáltak két sort a Jánosék búzájából. Bár cserébe három kévét otthagytak, ez mégis elmérgesítette a viszonyt. Aztán — egyes szomszédok szerint — volt valami kóró-ügy is, meg előfordult máskor is, hogy az állatok a másik földjére tévedtek, de erre maguk a haragosok sem emlékeznek már pontosan. Az ellenségeskedés okai lassan teljes feledésbe merülnek, de maga a gyűlölség elevenebb, mint valaha Pedig ..gazdasági alapjai” is megszűntek már. Mindkét Vajda belépett a szövetkezetbe, s mindketten ugyanannak a kollektívának, az Új Élet Tsz-nek a tagjai. János bácsi az állattenyésztésnél dolgozik, s igen szorgalmas ember: 735 munkaegységet szerzett a tavalyi esztendőben. Józsi bácsi beteges, nem igen tud dolgozni, de felesége lelkiismeretesen kijár a földekre, dolgozik férje helyett is. Egy kollektívához tartoznak, közösek az érdekeik, de az oktalan harag annyira beléjük ette magát, hogy mindmáig képtelenek voltak ezt észrevenni. Új társadalmi viszonyok alakulnak ki falvainkban, s ezek lassan átformálják az emberek egymáshoz való kapcsolatait is. A régi azonban néhol — így a nagyigmándi Vajdáknál is— makacsul tartja magát. Vajon meddig? Vajon mikor látják már be, hogy nemcsak a rokonság, de az egyazon szocialista kollektívához való tartozás is másféle magatartást kívánna tőlük! (— es)