Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1964. április (19. évfolyam, 26-34. szám)

1964-04-08 / 28. szám

Kom Vom megyei viláQ ^dle4ú^ai *w*Mie**k! D0loOZQK LáPrá xix. Évfolyam, 28. szám. * Ára: 00 fillér * 1964. április 8. szerda Mindössze 4—5 hétre torló­dik össze idén a tavaszi talaj­­előkészítés, vetés és növény­­ápolás munkája. Még normá­lis időben érkező tavaszon is erőfeszítést igényel e felada­tok ellátása. De különösen nagy feladat ez az idén, ami­kor a tavasz késlekedve kö­szönt be. Ezért a megrövidült időszakban minden erő- és munkagép, minden fogat és kézierő eddiginél fokozottabb, szervezettebb munkája együttműködése szükséges. Egy időben jelentkezik az ősszel elmaradott 15 000 kh terület szántása az eredetileg is tavaszra tervezettel. Ezzel párhuzamosan kell elvégezni az őszi kalászosok, a rétek és legelők tavaszi ápolását, a ta­vaszi kalászosok és kapás nö­vények, az éves takarmányok területének kellő előkészítését és vetését. Mindezeken túl még mintegy 4000 kh terüle­ten díszeleg a kukoricaszár. Ennek alászántása még mű­trágyával kombinálva is in­kább káros, mint hasznos. Mi­vel mezőgazdaságunk egyéb­ként is alomszűkében van, jobban tesszük, ha az egész mennyiséget e célra takarít­juk be. Ám ez is csak szapo­rítja amúgy is bővében je­lentkező tavaszi teendőinket. A tennivalók gyors megol­dásának vannak már kiala­kult jó módszerei és eszkö­zei. Legfontosabb ezek közül a tervszerű és operatív helyi irányítás megszervezése. Na­ponta szükséges vizsgálniok a szakvezetőknek: mikor, hol lehet szántani, a talajt elő­készíteni, vetni. tábla munkálatainak Egy-egy befeje­zése előtt szükséges megha­tározni: hol, melyik táblán folytatják a gépek, a foga­tok a munkát. Nagy szerepe lesz idén a kombinált géphasználatnak. Ahol csak lehetséges, a vonó­erő teljes felhasználásáig kap­csoljuk a gépeket. Az ekét kövesse mindenütt a talaj azonnali lezárása. Az őszi ka­lászosoknál végbemenő mun­káknál is lehetőleg minél szé­lesebb sávon haladjon az erő­gép után kapcsolt küllős kapa, vagy a talajnedvesség megőr­zését kedvezően elősegítő hen­gersor. Amennyiben hiányza­nak az ehhez szükséges kap­­csolórudak, készítsék el mi­hamarabb ezeket a gépállo­mási és termelőszövetkezeti műhelyekben. A kombinált géphasználat­ból több előny is származik. A gépek kapcsolt használata az erőgép gazdaságos kihasz­nálását, az önköltség optimá­lis alakulását segíti elő. Meg­szabadul a talaj a felesleges és káros taposásoktól. A le­hetőségen belül kihasznált vo­nóhorog-teljesítmény közvetve más feladatok ellátására sza­badít fel erőgépeket. Ez utób­bi sem közömbös, hiszen ren­geteg trágya várja szarvasba vagy tavaszi szántásba tör­ténő kiszállítását. Egyéb igé­nyek is — például az építke­zéshez szükséges anyagok mozgatása — mind fokozot­tabban jelentkeznek. Egyes munkafolyamatoknál a fogatok is hasznos szolgála­tokat tehetnek. A kisebb és helyenként vízzsákos tábla­részeknél, ahol a kerekes trak­tor nem boldogul, a fogatoké a döntő szó. Több más mun­kában is részt vehetnek a fo­gatok, megrövidítve a tavaszi munkák végrehajtásának idő­szakát. A siker az emberek kezé­ben van. Ezért most nagy a szerepe a falusi politikai és gazdasági vezetésnek. Terme­■­lőszövetkezeti, állam­ gazda­sági és gépállomási pártszer­­­vezeteink vegyék igénybe a­z agitációs gárda segítségét ! Rendszeresen tárgyalják me­g ezzel az aktívával a politika és gazdasági feladatokat. Gon­doskodjon a pártvezetés , kommunisták példamutatásá­ról, a soron levő munkák he­lyes politikai alátámasztásá­­­ról. Lehetőleg hetenként tár­gyalja meg a pártvezetés ; gazdasági és szakmai vezetés­sel a tavaszi munkák állását az időszerű feladatokat. Falusi tanácsainkra is nagy kötelezettségeket hárít ez a tavasz. Adjanak meg mindez szükséges támogatást a nagy­üzemiben jelentkező feladatok megoldásához. Emellett a ko­rábbinál kimerítőbben foglal­kozzanak a háztáji és a még egyéni gazdaságokkal, a zár­kertekben, a községek és fal­vak belterületén fekvő terü­letek szakszerű és időbeni megművelésével. Legyenek tanácsaink követ­kezetes szervezői az egyéni és háztáji földeken lábon álló ku­­koricaszár levágásának, e te­rületek időbeni megszántásá­­nak, a belterületeken levő gyümölcsfák szakszerű tava­szi ápolásának és vegyvédel­­mének. A közös területeknek a növényi és állati kártevők elleni védelme és a szocialista szektor árutermelése sem le­het közömbös a falu vezetése, a helyi tanács számára. Az államhatalom falusi szerve legyen határozott irá­nyítója a közös és háztáji szempontjából egyaránt nagy jelentőségű rét- és legelőgaz­dálkodásnak. Követelje meg az állattartóktól a legelők gyomtalanítását, a kutak rendbehozását, az műtrágyázás elvégzését esetleges A tavaszi munkák gyors ütemű és jó minőségű elvég­zésénél kiszolgáló fontos szerep vár a hálózatra. Nem szabad előfordulni annak, hogy indokolatlanul hiányoz­zék üzemanyag, vetőmag vagy műtrágya. Gépállomásaink és állami gazdaságaink repülő szerelőbrigádokkal biztosítsák a munka során előforduló ki­sebb meghibásodások hely­színi, gyors elhárítását. Megyei, járási párt- és ta­nácsi szerveinknek is nagy a feladata. Az elmondottak irányításán és ellenőrzésén túl arról is gondoskodniok kell, hogy a fontosabb ipari növények a párt és kormány javasolta nagyságrendű terü­leten kerüljenek elvetésre. Minden segítséget meg kell adniok ahhoz, hogy megyénk területén teljes egészében földbe kerüljön a kukorica. Szorgalmaznunk kell a vegy­szeres gyomirtáshoz biztosí­tott anyagok szakszerű és maradéktalan felhasználását is. Mindezek a politikai és gazdasági jellegű feladatok végső soron a tavaszi munkák időbeni és jó minőségben tör­ténő elvégzését, a nagyobb termelési eredmények meg­alapozását célozzák. Nélkülöz­hetetlen eszközei egyben a pa­raszti élet további javításá­nak is. Közös célunk a megkésett tavasz miatti kiesés pótlása s jó szervezéssel a lehetőségek maximális kihasználása. Me­gyénk mezőgazdasági dolgo­zói a korábbi években is sok nehéz feladatot oldottak meg. Minden bizonnyal ezt a mun­kát is sikerrel végzik el, ön­maguk boldogulására és az egész társadalom javára. Néveri László MAI SZÁMUNKBAN: Alkotó nyugtalanság (3. old.) Szóról szóra, tételről tételre (S old.) A televízió boszorkánykonyhájában (6. old.) Hazai érdekességek a. old ) Gyorsabban—jobban!Ünnepségek megyeszerte x . hazánk felszabadulásának 19. évfordulóján Legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadu­lásának 19. évfordulója alkalmából megyénk minden vá­rosában és községében bensőséges ünnepi megemlékezést rendeztek. A koszorúzási ünnepségeken, s a felszabadu­lást, a szocialista építés eredményeit méltató ünnepi gyű­léseken a megye dolgozóinak ezrei vettek részt. Komá­rom megye lakossága az idei nemzeti ünnep előestéjén vendégül láthatta a Hruscsov elvtárs által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttséget, s ez különösen azokon a helyeken, ahol a küldöttség megfordult, a szo­kottnál is emlékezetesebbé tette az ünnepi felkészülést. A megye székhelyén, Tatabányán — mint már megemlékeztünk róla — központi ünnepséget rendeztek a megyei szervek. A népház előtti szovjet hősi emlékmű körül április 3-án már a délutáni órákban a dolgozók százai gyülekeztek. 17.30 órakor a megyei szervek ünnepélyesen helyezték el megemlékezés koszorúit azon a szovjet hősök emlékére, akik a legdrágábbat adták a ma­gyar nép szabadságáért. A koszorúzást ünnepi gyűlés, majd színvonalas műsor kö­vette. Valamennyi rendezvé­nyen részt vettek szovjet ven­dégek is. Hasonló bensőséggel ünne­pelték a felszabadulás 19. év­fordulóját a megye többi vá­rosában is. , . . Esztergomban a már hagyományossá vált felvonulással április harma­dikén kezdődött a megemlé­kezés. A város dolgozóinak népes menete zenekarral az élén vonult a városi pártbi­zottság elől a szovjet hősök sírjához. A szépen gondozott sírokra a különböző állami és társadalmi szervek és az üze­mek képviselői helyeztek ko­szorúkat, majd Hazai Jenő, a marógépgyár igazgatója mon­dott beszédet. Negyedikén délután a Petőfi Művelődési Házban tartottak ünnepséggel egybekötött nagygyűlést, ahol Boza Miklós, a városi tanács vb-elnöke méltatta a legna­gyobb nemzeti ünnepünk je­lentőségét A megemlékezést a város művészeti csoport­jainak műsora követte. A tatai ünnepségek a szovjet és a magyar emlék­mű előtt zajlottak le. A város dolgozóinak képviselői elhe­lyezték koszorúikat, majd Kollok Péter, a járási pártbi­zottság első titkára mondott beszédet. A orosz és magyar fellobogózott, nyelvű fel­­­­­iratokkal díszített téren kato­nai díszszemlét látnán­ak felszabadulás évfordulóját ün­n­neplő dolgozók. Magyar és szovjet, valamint munkásőr­­alakulatok tisztelegtek dísz­menetben a szabadságért el­esett hősök emléke előtt. Oroszlányban a Haraszthegyen messzire vi­lágító hősi emlékművet koszo­rúzták meg a város dolgozói április harmadikán. A nap jelentőségét­ Makri Pál, a vá­rosi tanács vb-elnöke méltat­ta. Az ünnepség résztvevői ezek után az Ady Filmszínház­ban megtartott kultúrműsort tekintették meg, ahol szovjet művészek is felléptek. Komáromban­­ a szovjet hősi emlékmű előtt kezdődött az idei felszabadu­lási emlékünnepség. Túró An­tal, a városi tanács vb-titkára mondott beszédet a szobornál. A koszorúzás után pedig szovjet és magyar katonai alakulatok egységeinek dísz­­menete következett. Az ün­nepségen a szomszédos Ko­­marno dolgozói küldöttséggel képviseltették magukat. Az ünnepi nagygyűlést a Csoko­nai klub dísztermében tartot­ták meg, ahol dr. Nemes Vil­mos, a járási tanács vb-elnö­ke mondott beszédet. Felszó­lalt az ünnepségen a szovjet vendégek képviselője is. A be­szédeket a város kultúrcso­­portjainak műsora követte. Dorogon a község mindkét temetőjében az ott nyugvó hűtők sírjánál tartottak ünnepséget. A nagy­gyűlést a József Attila Műve­lődési Házban rendezték, ahol Herbály János, a járási párt­bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. A bensősé­ges megemlékezésen szovjet küldöttség is részt vett. Az­ ün­­nepség befejezéseként buda­pesti vendégművészek szóra­koztatták a megjelent dolgo­zókat. A felszabadulás évforduló­járól megemlékeztek a megye minden községében, az üze­mekben és hivatalokban. Szovjet vendégek vettek részt az ünnepségeken Nyergesúj­­falun és Sárisápon is. A koszorúzók menete elindul a tatabányai szovjet hősi emlékműhöz 19 millió forint egészségügyi célokra Évente 700 tonna por négyzetkilométerenkint Intézkedés a parkok védelmére Tatabánya közegészségügyének fejlődéséről tárgyalt a városi tanács Az elmúlt hét végén ülést tartott a Tatabányai Városi Tanács. Megtárgyalta az 1964. évi községfejlesztés költség­­vetését és a város közegészség­­ügyének fejlődését. A városi tanács az elmúlt négy évben a költségvetésből 17 millió forintot, a község­fejlesztési alapból kétmillió forintot fordított a közegész­ségügy fejlesztésére. Ez évben a tavalyinál 500 ezer forinttal többet biztosítottak egészségügyi célokra. A városban huszonkét or­vosi körzetben folyik a gyó­gyító-megelőző munka. Három bányaüzemi körzeti orvosi állás még nincs betöltve, így a többi körzetben dolgozó or­vosra a helyettesítések foko­zott terhelést rónak. A bete­­­gek száma 1963-ban tovább nőtt; negyven­kétezernél több beteg jelent meg a rendelők­ben, mint az előző évben. A városi tanács több orvosi rendelőt ez évben tataroz míg a kertvárosi rendel­ő rend­behozását a Tatabányai Szénbányászati Törszt vállal­ta. Az üzemorvosi munka megjavítása érdekében az iparvidéki körzeti orvosok is bányaüzemi körzeti orvosokká válnak. Az eddigi öt-hat üzem helyett így két-három jut majd egy-egy orvosra. Így az átszervezés után az üzem­orvosok nagyobb gondot for­díthatnak a megelőző mun­kára A tanácsülés megtárgyalta az anya- és gyermekvédelem helyzetét is. Jelenleg ezt a munkát tizenegy orvos látja el, s tizenhat védőnő műkö­dik a városban. A születendő gyermekek érdekében gondoskodtak a szülők rendszeres vér­vizsgálatáról. Tatabánya ebben úttörő mun­kát végzett. Ma már az úgy­nevezett RH-vizsgálatot orszá­gosan elrendelték. A tanács kezelésében négy bölcsőde működik. A férőhely kihasználása 75,2 százalék és 109 százalék között mozog. A bölcsődék belső tisztasága, rendje megfelelő, de környe­zetükről már nem lehet ugyanezt elmondani. Ezért a tanács végrehajtó bizottsága A legtisztább bölcsődi cím elnyerésére versenyre hívta az ott dolgozó kollektívákat. A közegészségügyi és jár­ványügyi munka javításáért igen sokat tesz a tanács. Tata­bánya levegője erősen szen­­­nyezett. Minden négyzetkilo­méterre évente hétszáz tonna por rakódik le. A tanácsülés megállapította, hogy folyama­tosan intézkedni kell a szen­­­nyező gócok felszámolásáról. Sok szennyeződést okoz az erőműből vízzel eltávolított pernye, de a pernyebányák is. Sokat javít a helyzeten a parkosítás, a fásítás. A par­kokat azonban könnyebb lét­rehozni, mint megvédeni. Tűr­hetetlen helyzet, hogy a par­kosított területeket egyesek felelőtlenül megrongálják. Erélyesebb van szükség, intézkedésre hogy ezt a jövőben meggátolhassák. A város élelmezés-egészség­ügyi helyzete Az új tejüzem tovább javult, és a kenyér­gyár számos régóta húzódó problémát old meg. A tanácsülés megállapította, hogy 1963 sikeres esztendeje volt a városi egészségügy fej­lődésének. Határozatot hozott az öregek úgynevezett nap­közi otthonának létrehozására, az anyatejgyűjtő állomás megfelelőbb elhelyezésére. Ugyanakkor terveket készíte­nek egyes egészségügyi helyi­ségek bővítésére. A tanács­ülés ezenkívül javaslatot fo­gadott el a háztartási propán­bután gáz és a lakások elosz­tásának társadalmasítására. Több száz új traktoros a termelőszövetkezetekben A megye termelőszövetke­zeteiben az utóbbi néhány év során többszörösére megnőtt az erő- és munkagépek száma, így a tsz-ek ma már lényege­sen több géppel rendelkeznek, mint a gépállomások. A szö­vetkezetekben, a gépek szá­mának növelésével egy időben, a szakember-utánpótlásról is gondoskodnak. A téli hónapokban a me­gye gépállomásain rendezték meg a tsz-tagok traktorveze­tői tanfolyamát. Néhány nap­pal ezelőtt már csaknem min­denütt befejeződött a téli alapfokú traktoros tanfolyam. A lezajlott vizsgákon 467 traktorvezető adott számot tudásáról. A tanfolyamokon a gépállo­mások legkiválóbb szakembe­rei tanították a leendő trak­toros vezetőket. Az oktatók jó munkáját nem utolsósorban a vizsgák jó eredménye is bizo­nyítja.

Next