Dolgozók Lapja, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

IMS. március 16. szerda A párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta • Hatékonyabbá kell tenni az ese­mi agitációt A KÖZELMÚLTBAN hu­szonöt üzemi pártszervezet agitációs tevékenységét vizs­gálta meg és elemezte a me­gyei pártbizottság propagan­da és művelődési osztálya. Az erről készült jelentést a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ság is megvitatta és­ megfelelő határozatokat hozott. Az üze­mi agitáció területei meglehe­tően szerteágazók, ezért problémakörből csak néhány­­ kérdést említünk meg, a tel­jesség igénye nélkül. A termelési agitáció közép­pontjában az ütemes terme­lés, a tervelőirányzatok pon­tos teljesítése, a munkafegye­lem megszilárdítása, az új el­járások népszerűsítése és az újítókkal való foglalkozás áll. E munkának még mindig az intézkedések okai, jelentő­sége magyarázatának az elma­radása és sokszor a kellő poli­tikai bátorság hiánya jelenti a gyenge oldalát Egyes kom­munista munkások vezetők és fizikai érzéketlenül, kö­zömbösen tudomásul veszik, vagy rá sem hederítenek azokra a téves nézetekre, amelyek ellentétben állnak célkitűzéseinkkel. Ebből helyzetből szükségszerűen kö­­­vetkezik az üzemi pártszerve­zetek egyik feladata: a párt­tagság erkölcsi megedzése, harcos kiállásra ösztönző ne­velése. A termelési agitáció fontos területe a munkaverseny mozgalom és ezen belül a szocialista brigádok versenyé­nek támogatása. A huszonöt üzem dolgozóinak egyharma­­da már szocialista brigádba tömörült. Népszerű az egyéni és az üzemrészek közötti ver­seny is. A mozgalomból mind­inkább eltűnnek a bürokrati­kus vonások, szaporodnak az alulról jövő kezdeményezések. Egyre kevesebb panasz hang­zik el a jutalmazásokkal kap­csolatosan is. A szocialista brigádok patronálását minde­nütt kiépítették, de ez a tevé­kenység még mindig eléggé ösztönös és politikai nevelő jellege gyenge. Javítani kel­lene a patronálok informálá­sán és politikai nevelő munká­ján. Helyenként a szocialista brigádmozgalom helytelen ér­telmezésével is találkozni. Az ászári keményítőgyárban pél­dául az egyik üzemrészben még nem tudtak létrehozni szocialista brigádokat, de szocialista üzem címért folyó a versenyt azért megindították. AZ IDEOLÓGIAI IRÁNY­ELVEK megtárgyalása óta ha­tározott törekvés tapasztalha­tó a politikai agitáció megja­vítására. A vezetőségi ülések napirendjén és a taggyűlése­ken egyre gyakrabban szere­pelnek a politikai agitáció kérdései is. Különösen a leg­utóbbi hónapokban tapasztal­ható határozott törekvés az ilyen irányú agitáció haté­konyságának fokozására. Eh­hez nagyban hozzájárult a pártnapok rendszeres megtar­tása és a gyakorlatban felve­tődött politikai problémák nagysága és bonyolult volta. A kezdeti nehézségek ellenére mégis mindig a kampánysze­rűség az agitációs munka egyik legjellemzőbb vonása. Még nem sikerült elérni, hogy a rugalmassággal a folyama­tosság is együtt járjon, és az agitáció kellően igazodjon az egyes rétegek érdeklődési kö­réhez, problémáihoz. Szinte általános a párttag­ság és a pártonkívüliek igé­nye a kis, csoportos vélemény­­kutató beszélgetésekre. Az ilyen vitafórumokon a legak­tuálisabb, a dolgozókat leg­jobban érdekő kérdések me­rülnek fel és azokra mindjárt ott helyben választ is lehet adni. E kötetlen beszélgetések politikai kívül nagy, hatékonysága rind­ennek ellenére ezt a formát még csak igen kevés helyen alkalmazzák. Pe­dig a politikai nevelő tevé­kenység további eredményes­sége e módszer elterjesztését indokolttá­ tenné. Az agitációs munkára törté­nő szervezett felkészítés alap­ját a pártcsoport­értekezle­tek rendes megtartása képezi. A tatai szőnyeggyárban, az Oroszlányi Hőerőműben és a nyergesújfalui erernitgyárban rendszeresen megtartják a párt­csoportértekezleteket. Az em­lített üzemekben ez fokozza a politikai agitáció konkrétságát. A jól tájékozott pártcsoport­­bizalmiak mindenről tudnak és a napirenden levő politi­kai kérdésekről képesek ala­pos tájékoztatást nyújtani a pártcsoportok tagjainak. Az ilyen értekezletek után a kom­munisták felkészülten vehet­nek részt az üzem napi­ poli­tikai életében és a pártontkí­­vülieket már ők tájékoztatják, így jut el szervezett formában a párt véleménye, álláspont­ja az összes dolgozókhoz. HATÁROZATOT IS HO­ZOTT a megyei párt-végre­hajtó bizottság az üzemi agitá­ció megjavítása érdekében. A jövőben különböző üzemek­ben kipróbálják a legjobb agi­tációs módszereket és tanul­mányozzák Intézkedések hatékonyságukat. történnének pártcsoportok szervezett tevé­­­kenységének kialakítására és a gazdasági vezetőknek az agi­­tációba történő fokozottabb bevonására is. Az említett és más elképzelések megvalósí­tása tovább növeli az üzemi agitáció hatékonyságát. hirtelen vágtunk bele ebbe az operai élvezésbe és, így nem is érhette el a kívánt hatást. Később összegeztük a ta­pasztalatot és arra az elhatá­rozásra jutottunk, hogy nem ugorhatjuk át büntetlenül azt a távolságot, amely bennünket még elvá­laszt az operától. Oda lépcsőfokon kint kell fel­menni. Ezért megbíztuk Lend­­vait és Hajnalt, hogy ők ad­ják meg nekünk ehhez a­­ se­­gítséget és tartsanak időnként valamelyik, általuk kiválasz­tott könnyebb, ismertebb da­rabról előadást, és használják fel ismertetést, ehhez a magnetofont is. Ekkor hatá­roztuk el azt is, hogy min­denki választ magának vala­mi olyan dolgot amelyben ké­pezi magát, és időnként be­számol róla. Nem értek hozzá de Fodor­nak elhiszem, hogy ragyogó szakácskönyvet szerzett, amelyből fölséges ételeket tud főzni és a legközelebbi kirán­duláson bebizonyítja, mennyit fejlődött. Hinni kell Simonnak is, aki a fényképezés terüle­tén halad előre hatalmas lép­tekkel. - Nincs ennél szebb dolog a világon - mondta, amikor felkerestem a lakásán, és be­vonszolt a fürdőszobába, amely alkalmilag éppen a fo­tólabor szerepét töltötte be. Négy egymásra merőleges vo­nal közé beszorítani a termé­­­szet egy darabját! örök em­lékek maradnak! A fényké­pek halmazát nyomta ölem­be, és olyan lelkesen magya­rázott a túlexponálásról, és azexponálásról,­ meg a mély­ségélességről, mint Lendvai az operáról. Sokat töprengtem, hogy Be­­csák, ez a nagydarab ember hogyan tud órákig ülni a tó­parton, és nézni a vízben a himbálódzó kicsi tollat, és várni, mikor jön végre egy hal a horogra. De a legjob­ban arra szeretnék egyszer magyarázatot kapni, hogyan és miképpen tudta megkedvel­tetni ezt Kozákkal és Müller­­rel is. És hogy Vedres miért búj­ja a könyvtárban a csillagá­szati könyveket? Ez nekem külön fogalom. Az mondja, őt mindig is érdekelte a világ­mindenség. Amikor esténként odaülök a Szoba sarkában álló akvári­um elé, és elnézem a fürge, színes kis halakat, érzem, hogy múlik a fáradtságom. Tegnap Balogh Imre jött fel, és egész este azzal foglalatos­kodtunk, hogy kicseréljük az akváriumból a vizet. Egy szakkönyvet is hagyott ott. Most szórom a szárítót­ele­delt a vízbe és mosolyogva néztem, miként jönnek érte ezek a kicsi halak. Társaimra gondolok. Vajon ők is úgy éreznek, úgy be­­csülik-e a brigádot, mint én? Azt hiszem­-igen. (Folytatóik) Nagy István i I DOLGOZOK LAPJA Hunka a gyümölcsösökben Március első hetében a ter­melőszövetkezetek országszer­te hozzáfogtak a gyümölcsö­sök tisztogatásához, rügyfaka­­dás előtti permetezéséhez, és az őszről áthúzódott gyümölcs­faültetéshez. A csemetekertek az utóbbi napokban nagy­­mennyiségű gyümölcsfaolt­ványt szállítottak ki a terme­lőüzemekbe. A következő he­tekben a közös gazdaságok ke­reken 3,500 hold új, nagyüze­mi gyümölcsöst telepítenek, zömmel almát és csonthéjaso­kat, de számottevően növe­lik az értékes bogyógyümöl­­csűek területi arányát is. Motortekercselők Harmadszor nyerte el a szoc­ialista brigád ómét a doroci bányagépgyárban Serege Józs­ef motortekercselő brigádja. A kilenc főből álló brigádban két nő és három ipari tanu­ló is dolgozik. Havonta körül­belül 150 villanymotort teker­csel­nek. Szabados László, a brigád egyik tagja, éppen egy ven­tillátor-motor tekercselésén d­olgozik. Lacinak jelentős éve az idei. Most érettségizik a gimnázium esti tagozatán. Fülöp Józsefné harmadik éve tartozik a brigádhoz, ügyes asszony, teljesítménye mindig meghaladja a 100 szá­zalékot Képünkön egy kaparószalag motorját tekercselt Kanniishim a matr­ikulától/ Feljegyzések Csokonai Lillájáról (III.) Lapozgatunk a matrikulában és az szívesen fedte fel tit­kait annak, aki vallatóra fog­ja a szűkszavú bejegyzéseket. Megtudtuk, hogyan élt a dol­gos dunaalmási ember egy évszázaddal ezelőtt. A 18-as szabadságharcban ismét vele, a munkáskezű emberrel talál­koztunk, akkor azonban a pus­ka és a kard került a szer­szám helyébe. A házasságkötésekről csak a dátumokat, neveket jegyez­te fel az anyakönyv vezetője. A halottakkal azonban oly­kor részletesebben foglalko­zott. Főként, ha különösebb tragédia szele érintette meg a történetet, a halál körülmé­nyeit, így 1852 május 16-án Varga Lajos földművesről nyugodtan feljegyezhette lelkész „Harminc éves korá­­­ban háromhónapos házasként felakasztotta magát Szégyen­kezett, hogy Jumo (orrából be­szélt) és soká kapott felesé­get.” Nem nehéz rájönni, hogy a menyecske a torna helyett va­lószínűleg szívesebben hall­gatta a sima, folyékony be­szédű széptevőt. S az elke­seredett fiatal férj nem bír­ta elviselni a szégyent Varga Lajos földműves szo­morú esetét bizonyára hete­kig izgalommal tárgyalták­ Dunaalmáson és környékén. Aztán ez is elmerült az idők homályában. A halhatatlanná tett szerelmes Lilla személye körül azonban még ma is vi­táznak. Vannak, akik úgy vé­lekednek, hogy Csokonai ta­lán Ennek sohasem járt Almáson, tisztázását bízzuk a történészekre. A matrikula azonban elmondta, hogy a nagy dalnokot jól ismerték a községben. A házassági anya­­könyvbe 1844. április 17-én ezt jegyezték be: „Nagytiszte­letű Végh Mihály úr, mocsai lelkipásztor és Komárom me­gye esperese Esztergom és Ko­márom megyei diszpenzáció mellett öszveesketettetett né­hai almási lakos nemzetes Lé­vai István úr özvegyével, Vaj­da Júlianna asszonysággal, néhai vitéz Csokonai Mihály Lillájával. Tanult tekintetes Nagy Sámuel úr Komáromból, tiszteletes Czike szentpéteri lelkész.”Péter úr Becsukjuk a beszédes mat­­rikulát. S most már csak ket­tesben maradunk. A beszél­getés tovább is a történelem­ről, az elmúlt időkről folyik Dr. Ferenczy sok tervet forgat fejében. Nyáron ismét Halle- ba utazik, hogy tovább gyűjt­se az ottani Luther egyetem­ről szóló dokumentumokat. Az egyik német nyelvű for­rásmunkát hamarosan orvosi szaklap közli. Biztosan újabb érdekes adatok kerülnek majd nyilvánosságra az iimáti kó­rok emberének életéről, bakti­kájáról. Berde MifüOv

Next