Dolgozók Lapja, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

6 OLVASÓINKÉ A SZÓ AHltMMMMfÉllUMIlMlltMltHIUMimfimiMIIIUIllllllllllUlUlllllIIIIUlllllllllllllHUUllUllllllllllllllllMinillllllllllllllllllUlllllllllIllllKUIIIIIIIIIII) Több évtizedes munka után kedves ünnepséget rendez­­tek a minap a Bányászati Aknamélyítő Tröszt tatai körzetvezetőségénél. Habonyi Sándor körzetvezetőt köszön­tötték nyugdíj­bammenetele alkalmából. A Komlóról Ta­tabányára került körzetveze­tőt szerény, jó vezetőnek is­merték meg a dolgozók. Min­dig tudta melyik dolgozóval hogyan beszéljen. vezetőember leckét Némelyik vehetne tőle a dolgozókkal való együttműködésből. Körzetve­zetősége nem véletlenül kap­ta meg a XV/a akna meg­építéséért az élüzem címet. Később a C akna átépítésé­nél is igen szép munkát vé­geztek. A dolgozók azzal bú­csúztak a nyugdíjba menő ,,Sanyi bácsitól”, hogy mi­nő tovább élvezze a nyug­díját, keresse fel az üzemet ezután is. Ökrös Mihály Tatabánya Ami még kell a pihenéshez Kirándultunk pár napra a feleségemmel Komáromba, hogy fáradalmainkat a ter­mál­fürdőben pihenjük ki. Örömmel állapítottuk meg, hogy a strand kiválóan al­kalmas pihenésre, gyógyulás­ra. A strand dolgozói nagyon udvariasak, a víz kiváló. Tudom, az új strand még félig-meddig építés alatt áll, nincs meg minden feltétele a zavartalan pihenésnek. Ten­nék egy-két javaslatot a leg­szükségesebbekre. Nagyon hiányzik a hétvégi házakban egy olyan kisszekrény, ami­ben az élelmet tárolni lehet­ne, asztalka, amin el lehet­ne fogyasztani. Elkelne egy­­egy ruhafogas, amire a ru­hánkat felakaszthatnánk. No és függönyök az ablakra­ Szeretnénk máskor is ellá­togatni a fürdőbe, jó lenne, ha minél előbb fel tudnák szerelni az említett aprósá­gokkal a hétvégi házakat Hegedűs Lajos Oroszlány • • Üveg visszaváltás Négy üveg sört vettem a komáromi szép új csemege­boltban. A pénztárnál közöl­ték velem, hogy a négy cse­reüvegemet nem veszik vis­­­sza, vigyem a mintegy 500 méterre levő másik üzletbe. Át is vittem üvegjeimet a mondott fűszerüzletbe, ahol némi várakozás után átvet­ték tőlem azokat, de pénzt nem kaptam, mert az eladó szerint nem volt blokk. Tü­relmesen vártam egy dara­big, közben összejöttünk egy­­páran „üvegesek”. Blokk még mindig nem volt. Amikor — másokkal együtt — kifogá­solni mertem ezt a lehetet­len kiszolgálást, az előző na­pi blokkot rendezgető eladó­nő rendre utasított: „máshol is várni kell”. Vártunk, míg blokkjait rendbetette, vár­tunk, míg sorra kerültünk a blokknál, vártunk ugyanígy a pénztárnál, míg végre meg­kaptuk a 2—4, illetve több forintunkat. Nem lehetne egyszerűbb, gyorsabb eljá­rással visszaváltani az üve­geket? Fonó Endre ÁCS Lilla sírjánál Dunaalmás. Ha kiejtik a falu nevét, önkéntelenül Csokonai Lillájára kell gon­dolnom, aki olyan sok szép szerelmes versre ihlette a költőt. Az utókor róla nevez­te el a presszót Dunaalmás közepén, s a mellette levő téren Csokonai szobra áll. Átellenben egy besüppedt öreg pince van, évszázados kiszáradt fával előtte. Apró­ lépcsők visznek fel a he­gyi virágos kis teme­tőbe, ahol Lilla virágtalan sírja látható. Elszomorító lát­vány ez. Dunaalmás kis út­törői gondozhatnák az immár irodalomtörténeti jelentőségű sírt. Tóth Imréné Tatabánya Cikkünk nyomán Lapunkban nemrégiben foglalkoztunk a tatai gumi­javító részleg munkájával. Megállapítottuk, hogy a Ta­tabányai Vasipari Ktsz rész­legeként üzemelő egység el­avult körülmények között dolgozik. A Komárom megyei KISZÖV-től válasz érkezett cikkünkre. Megírjuk, hogy a szövetség előtt is ismeretes a gumijavító korszerűtlensége. Tavaly kezdtek hozzá az új részleg beruházási előkészü­leteihez. A tervek szerint az új javítóhoz motorkerékpár­­szerviz épül. A kivitelezését a jövő évben megkezdik. JÁVA-IDEÁL KISMOTORK­ERÉKPÁR TULAJDONOSOK FIGYELEM! Az esztergomi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Csepel Nagykereskedelmi Vállalat rendezésében 1966. július hó 31-én, vasárnap délelőtt 10 órakor bejárató túrát szervezünk Esztergom és Dümös között A túra ideje alatt szakmai tanácsadással, kisebb meghi­básodott alkatrészek azonnali díjmentes cseréjével, szer­vizre vonatkozó tanácsadással stb. áll rendelkezésükre a kis- és a nagykereskedelmi vállalat szakembere. Minden JÁVA-IDEÁL kismotorkerékpár tulajdonost sze­retettel meghívunk. Gyülekezés: Esztergomban, de. 9.30 órakor, a Széchenyi téren (férfi konfekció bolt előtt). VEGYEN RÉSZT TÚRÁNKON DOLGOZOK LAPJA Tatabánya- Újváros az idegen és a bennlakó szemével A napokban egy férfi ült a megyei tanács előtti padon, megismerkedtem vele. El­mondta, hogy ő kaposvári, s hogy Kaposvár is nagyon gondozott város, de Tatabá­nya-Újváros, kiváltképpen az a megyei tanács előtti rész pedig nagyon szép. Fél­órácskát nézelődött itt, di­csérve a környezetet, a virá­gokat elültető kertészeti dol­gozókat. Szerencsére az átutazó csak a szépre figyelt fel, s nem jár esőben az ABC áruház táján. Ott ugyanis valami hi­ba lehet a lefolyóval, mert ha esik az eső, úgy összejön a víz, hogy szabályos tó ke­letkezik. Amikor a buszok mennek a végállomásra, fel­vágják a vizet a járdán sza­bályosan közlekedő gyalogo­sokra, s aztán hull az átok a sofőrökre, akik igazán nem tehetnek róla, hogy ezt a lefolyót nem gondozza sen­ki. Jó, hogy nem buszozott az Újvárosban kaposvári ven­dégünk, mert akkor nem csupa jó volna haza. benyomással tért Bizonyára ő is észrevette volna a végállo­más érkezési oldalánál azt a két-három gödröt az úton, amitől csak úgy nyög a busz tengelye, s az utas meg majdnem elharapja a nyel­vét, akkorát dob rajta a busz. Félórányi munka len­ne egy kis bitumennel bete­metni. Fekete Márton Tatabánya 1966. július 28. csütörtök Érdekes bírósági döntések Ki a felelős a podgy­ász okozta balesetért? Közös-e a kölcsön a válás után ? Az elmaradt borravaló nem követelhető Egy vállalati ellenőr gyors­vonaton utazott Menet köz­ben a felette lévő podgyász­­tartóból az egyik utas vas­tagfalú üvege az ellenőr fe­jére esett, és súlyos sérülést okozott. A balesetet szenve­dett hiába jelentette a történ­teket a kalauznak, az a bal­eseti jegyzőkönyv felvételét megtagadta azzal, hogy az esetnél nem volt jelen. Az üveg tulajdonosa sem volt hajlandó személyi adatait megadni. Budapestre érkezve az ellenőrt a pályaudvaron elsősegélyben részesítették, majd kórházba szállították, és hosszabb ideig betegállomány­ban volt. Ilyen után a MÁV ellen előzmények kártérítési pert indított.baleseti A MÁV azzal védekezett, hogy a történtekért az isme­retlen útitárs a felelős, mert csomagját nem megfelelően helyezte el a podgyásztartó­­ban. A bíróság a MÁV-ot ma­rasztaló ítéletében kimondta: a kalauz mulasztást követett el, amikor felkérés ellenére a­ balesetről nem vett fel jegy­zőkönyvet. Akkor még ott volt a baleset okozója, a szemtanúk és azt is meg le­hetett volna állapítani — amire adatok merültek fel —, hogy a csomagtartó hálója lyukas volt-e, s ezért esett ki az üveg.* Egy elvált művezető ellen egy nyugdíjas négyezer forint megfizetéséért pert indított. Elmondta, hogy a művezető felesége, amikor még férjével együtt élt, ilyen összegű köl­csönt vett fel tőle, amelyet azóta sem fizetett meg. A volt férje arra hivatkozott: a kölcsönről nem volt tudomá­sa, a pénzt elvált, sőt azóta újból férjhez ment felesége sa­ját céljaira fordította, tehát a követelés alaptalan. A bí­róság a férjet elmarasztalta. — A családjogi törvény ér­telmében — mutatott rá a bí­róság — bármelyik házastárs­nak a vagyonközösség fenn­állása alatt kötött úgyneve­zett visszterhes ügyletét a másik élettárs hozzájárulásá­val kötöttnek kell tekinteni. Kivétel az az eset, ha az ügy­letkötő harmadik személy tu­dott arról, hogy ahhoz a má­sik házastárs nem járul hoz­zá. A hozzájárulás hiányára a másik házastárs csak akkor hivatkozhat, ha az ellen a har­madik személynél előzőleg ki­fejezetten tiltakozott. A fele­lősség azonban csak a közös vagyonból ráeső rész erejéig áll fenn.* Egy egyetemi hallgatót ta­valy nyáron balest ért. Kár­térítési pert indított a karam­bolozó ellen, s a többi között igénye megjelölésénél arra hi­vatkozott, hogy nyáron, mint pincér dolgozott volna, de a baleset miatt fizetésétől és a borravalótól elesett. Az első­fokú bíróság mind a két igényt megítélte. Az ítélet jog­erőre emelkedett, de az ügyészség fellebbezési óvással élt. A másodfokú bíróság csak az elmaradt munkabért ítél­te meg, a borravalót nem. A reform szellemében A MAGUNK RÉTJE A szomszéd rétje mindig zöldebb — mondják, ám a közelmúltban egyik nagyvál­lalatunknál meggyőződhettek arról, hogy — a maguké a szomszédénál is zöldebbé, kí­vánatosabbá tehető. Nyugdíj­ba ment a beruházási főosz­tály vezetője, helyére fiatal, jótudású, agilis mérnökem­ber került. Előde sokat só­hajtozott, mert a szomszédos — más minisztérium felügye­lete alá tartozó — vállalat­nál — „mennyivel könnyebb a munka.” Az utód sóhajto­­zás helyett — átment a szomszédhoz. Utána saját vállalatánál végeztetett ala­pos felmérést, s a céltudatos­sághoz a szerencse is segítő­társul­tot saját szerződött: a vállala­minisztériuma be­vonta egy kísérleti beruházá­si rendszerbe, jelentős kön­­­nyítéseket kaptak anyagi esz­közeik felhasználásához. Rö­vid négy hónap alatt évek óta húzódó gondokat oldottak meg: saját erőből sok olyas­mit, amiért korábban csak kilincseltek — sóhajtoztak. A gazdasági mechanizmus reformja nagy figyelmet szentel a beruházási módsze­rek javításának, a döntések kellő szintre utalásának, így nagy szerepet szán a sa­­­­át pénzügyi forrásokból fe­dezett beruházásoknak az egy­szerű újratermelés biztosítá­sában — tehát az állóalapok szinten tartásában — illetve a kisebb méretű bővítésekben. A reform a múltnak adja át jelenlegi, nehézkes, a haté­konyságra nem kellő figyel­met fordító beruházási gya­...­korlatunkat, ám hiába lenne ! " — ezt a bevezetőben emlí­tett példa is bizonyítja — be­ruházási — felújítási tevé­kenységünket valamiféle bű­vös dátumhoz kötni, már­­csak azért is, mert az utó­­bi időben több kérdésben — így például a karbantartási­felújítási rovatok összevoná­sa révén stb. — könnyebbé lett a vállalatok dolga, ru­galmasabban cselekedhetnek, jobban érvényre juttathatják a döntésekben a helyi körül­ményeket, igényeket. A kelleténél még mindig merevebb beruházási tevé­kenységünk, s ezt csak a gazdasági mechanizmus re­formja oldja fel végérvénye­sen, mégis az idén beveze­tett néhány központi intézke­dés a korábbiaknál jóval több kezdeményezésre, önálló­ságra ad lehetőséget, elég itt példaként megemlíteni a vál­lalatok egy része és a kül­kereskedelmi cégek között ki­alakult „finanszírozási” gya­korlatot, vagy a gyorsan meg­térülő beruházásokra nyújtott bankhiteleket. Élni e lehető­ségekkel, illetve újakat ke­resni, a helyi erőforrások ész­szerű koncentrálását biztosíta­ni, a szétaprózva semmire sem elég, de összevontan gon­doktól megszabadító anyagi­akat ott felhasználni, ahol a legtöbbet kamatozzák, nem­csak a holnap, hanem már a ma feladata. Különösen jelentős szerepet tölthetnek be a saját erőből történő be­ruházások: egyik szerel­ő vál­lalatunknál például anyagi eszközeiket rugalmas átcso­portosítása,­ valamint saját kivitelező részleg felállítása segítségével két olyan mű­helycsarnokot húztak fel, amelyek megvalósítása koráb­­ban nemcsak, hogy ötször annyi ideig tartott volna, ha­nem legalább kétszer ennyi pénzt emésztett volna fel. A már most jelentkező elő­nyök mellett van ennek egy másik, ma még alig lemérhet­­ő pozitívuma is: a felkészü­lés a reform e részének si­keres megvalósítására. A bank­hitelből finanszírozott beru­házások — amelyek elbírálá­­­sánál döntő súllyal esnek lat­ba a vállalat saját felhalmoz­­ású eszközei — valamint a saját erőből megvalósítottak egyaránt igénylik a „trénin­get”, azaz a * kellő fel- és előkészítést. A beruházások, felújítások hatékonyságának egyik döntő biztosítéka, hogy nemcsak a kivitelező — ez úgy ahogy eddig is megvolt — hanem a beruházó is anyagilag érdekelt lesz a ta­karékos, ésszerű megvalósítás­ban. Ehhez azonban kellő gyakorlatot kell szerezni, mind a döntéshez szükséges információk megszerzése, mind a kivitelezés legcélsze­rűbb útjának megválasztása tekintetében. E gyakorlat megszerzését segíti elő, ha nemcsak a szomszéd „rétjé­re” tekintgetünk, hanem meg­­tanuljuk tőle, amit kell, hozzátesszük a magunk akas­z­zását, kezdeményezését is: csak így lehet a saját létünk zöldebb..! ft. t.

Next