Dolgozók Lapja, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-17 / 220. szám

196«. szeptember 17. szombat Határidőre elkészült... Növelték a dorogi méssmű hidrát Misemének termelőkapacitását Jó munkát végzett a KOMÉP A mészhidrát fontos és keresett nyersanyaga a vegyiparnak. Használják vízlágyításnak az olaj, a gyógyszer, de a bőrcserző ipar is a nélkülözhetetlen anyagok között tartja nyilván. Az ország egyetlen mészhídját előállító üzeme Dorogon épült 1957- ben. A szükségletek növekedése szinte évről évre megkívánta a termelés bővítését. Az idén azonban minden eddiginél nagyobb jelentőségű fejlesztést határoztak el. Új előoltó és érlelőberendezést, nagyobb kapacitású csigákat állítottak munkába. A zsákolást is gépre bízták. A négycsörös zsákológép naponta több ember munkáját végzi el. átviteli Újjáépítették az erőberendezéseket, a világítást. Az egész üzem munkafolyamata a kezelőtérből irányítható. Minden gépet jelzőberendezéssel láttak el, automatikusan indítható és állítható. A korábban évi 11 000 tonna kapacitású üzem az idén 4000 teljesíti TONNÁVAL túltervét a pártkongresszus tiszteletére. A jövő esztendőben további 5000 tonnával nő a termelés, amennyiben az első negyedévben a tárolóteret 2 millió forintos költséggel növelik, korszerűsítik. Jelenleg csupán néhány órás termelésnek megfelelő mennyiséget képesek tárolni, s ilyen körülmények között az esetleges vagonhiány nagy gondot okoz. De a termék minősége szempontjából is előnyösebb, ha két-három napot pihen, s csak aztán kerül zsákokba. Ezt a lehetőséget kívánják biztosítani a tárolótér bővítésével és korszerűsítésével. Ennyit röviden az augusztusban megifjodott dorogi mészhidrát üzemről. De nem volna teljes a kép, ha pusztán a termelés megnövekedett lehetőségeinek szempontjából nyugtáznánk az eredményt. A mészmű erejéhez képest ez a 3 milliós munka nagy teljesítményt jelent, nem beszélve arról, hogy mindezt NEM EGÉSZEN 30 NAP ALATT végezték el. Sürgette a munkálatokat az is, hogy az üzemszünet ideje alatt a termék felhasználói importra kényszerültek. És az a megértő összhang, amely a beruházó és a kivitelező között ezúttal létrejött, minden dicséretet megérdemel. A KOMÉP igen nagy segítséget nyújtott. Vállalta a rövid határidős munkát. Az igazgatótól, Auerbach József főépítésvezetőn keresztül a szakmunkásokig valamennyien egyformán fontosnak ítélték a határidő pontos betartását. De nem kis szerepet játszott a szorgalom sem. Ugyanez mondható el a dorogi bányagépgyár villamosműhelyének dolgozóiról, s a hejőcsabai gépjavító vállalat szakembereiről is. Az aránylag kis területen 80—100 ember dolgozott. Három idegen vállalat emberei a helyiekkel mintha mindig együtt, egymásra utaltan dolgoztak volna. Az összhang megteremtésében nagy részük volt a mészüzem vezetőinek. Alaposan FELKÉSZÜLTEK A FELADATRA s vállalkoztak a beruházás karmesteri szerepére. Igyekeztek minden támogatást megadni a kivitelezőknek, é s a problémákat nem a „ki a hibás” keresésével közelítették meg, hanem a „hogyan lehetne jobban” oldalról. És ez a módszer eredményesnek bizonyult. — góg — Félmillió forint vízrendezésre Szomódon A szomódi Március 15 Tsz földjein évről évre sok gondot okoz a dombokról lezúduló esővíz. A pusztítást némileg szemlélteti, hogy az idén alig két hónap leforgása alatt mintegy nyolcezer köbméter, zömében termő földet vitt magával az áradat. Az egyik határrészen például 400 méter hosszú, 15 méter széles és körülbelül 5 méter mély szakadékot vájt a víz. Ezek után érthető, hogy ennek a rendezése rendkívüli beavatkozást igényelt, hiszen nem csupán a szántóföldet, hanem az úgynevezett belsőséget, számos családi házat is meg kellett óvni a víz pusztító erejétől. A lakosság régi óhaját teljesítették a Tatai Vízgazdálkodási Társulat szakemberei, amikor hozzáfogtak a szomódi nemrég vízrendezéshez. A szomódi határban hetek óta kőből és betonból építik a vadvizek leendő útját és azokat a létesítményeket, amelyek majd megfékezik a természet pusztító erejét Jelenleg is teljes erővel folyik az építő munka, s előreláthatólag két héten belül befejezik. Ezzel a társulat védelmet nyújt majd a szántóföldeknek, számos lakóépületnek és emellett az alsó — a völgyben lévő — befogadó vízfolyások feliszapolódását is megszünteti. A nagyszabású vízrendezés költsége majdnem eléri a félmillió forintot. Megszűnnek a MEKALOR-olaj beszerzési nehézségek KÉSZPÉNZÉRT IS ÁRUSÍTJÁK Gyorsan népszerűvé vált az elmúlt években országszerte az olajfűtés, nemcsak a közületeknél, hanem a lakosság körében is. Sok ezren vásároltak MEKALOR olajkályhát, mivel ez az olcsó és tiszta fűtési mód igen előnyös, különösen ott, ahol a tűzrakásra kevés idő jut. Az örömbe azonban időnként üröm is vegyült, mivel sokaknak az olaj beszerzése gondot okozott. Vidéken kevés helyen árusítottak MEKALOR olaj bélyeget és legtöbbször a bélyeg-eladó hely és a kiszolgáló kút nem egy helységben volt, így azután gyakorta öttíz kiométeres felesleges utat is meg kellett tenni a tüzelőanyagért. Budapesten, ahol házhoz is szállítják a MEKALOR olajat, gyakran a téli hónapokban a rossz útviszonyok akadályozzák a folyamatos ellátást. Az AFOR Ásványolajforgalmi Vállalat ezért az idén a megfelelő készletek biztosítása mellett az ellátás rendszerén is változtatott. Ebben a fűtési szezonban már a fővárosban a házhozszállításon kívül a fogyasztók készpénzért is megvásárolhatják a tüzelő olajat minden olyan üzemanyagtöltő állomáson, ahol gázolajat is árusítanak. Természetesen a már ismert házhozszállítás továbbra is működik, literenként kettő forint húsz fillérért a megrendelést követő második napon a fogyasztók lakására kiviszik a kívánt mennyiséget. A töltőállomásoknál vásárolt olaj ára literenként 1,90 Ft. Az új árusítási rendszer különösen a vidéki fogyasztóknak kedvez. A korábbi rendszerben megszokott felesleges utazgatás megszűnik, hiszen szeptember elsejétől már a vidéki MEKALOR tulajdonosok is készpénzért szerezhetik be a tüzelőolajat. A most életbe lépett rendelkezés országosan 112 000 kályhatulajdonost érint, köztük 23 000 budapestit. Az ellátásról szóló tájékoztatás kapcsán az AFOR felhívja a fogyasztók figyelmét a MEKALOR kályhák szakszerű kezelésére is. Az olajkályha ugyanis sok előnye mellett veszélyesebb, mint a hagyományos kályhák, és így gondosabb bánásmódot igényel. Elsősorban a betöltésre kerülő olajra kell ügyelni. Csak tiszta, üledékmentes és vízmentes olajat szabad a kályha tartályába tölteni. Ha szennyezett olaj jut a kályhába, a készülék eltömődhet, ilyenkor az égés tökéletlen, az olaj kormoz és a tálcán koksz képződik. A dugulást házilag úgy lehet megszüntetni, hogy egy rész petróleumot és négy rész MEKALOR Olajat tartalmazó keveréket öntünk a tartályba és ez kioldja az üledéket. Különösen kell ügyelni arra, hogy víz ne kerüljön a készülékbe. A vizet ugyanis csak szakember tudja eltávolítani az üsző szétszedésével és ez időt vesz igénybe. Nem mindegy, hogy hol tároljuk a MEKALOR háztartási olajat. Fűtetlen hideg helyen ugyanis már 0 CJ-nál kenőcsös anyaggá dermed. Az ilyen olaj már csak úgy használható, ha betöltés előtt felmelegítjük és a keletkezett olajüledéket felkeverjük. A felmelegítést azonban közvetlenül lánggal, vagy villamos fűtő berendezéssel nem szabad végezni, a tűzveszély miatt. A megdermedt fűtőanyagot meleg helyre kell vinni, ahol egy nap alatt felmelegszik a megfelelő hőmérsékletre. ... Sok fogyasztónak gondot okoz az is, hogy az olaj színe szállítmányonként változik. Nos, ennek tüzelési szempontból semmi jelentősége nincs. Mint az AFOR közölte, a MEKALOR olaj színe a világossárgától egészen a sötétbarnáig változhat, minősége, fűtőértéke viszont változatlan. (—) DOLGOZOK LAPJA 8 Az új mechanizmus propagandistáinak Hazai és világpiac Hazánknak jelentős érdekei fűződnek ahhoz, hogy kihasználja a nemzetközi munkamegosztásban és a sokoldalú külkereskedelmi kapcsolatokban rejlő lehetőségeket Ezért fontos, hogy piacképes, jó áron értékesíthető termékeket gyártsunk a kivitel céljaira és ugyanakkor észszerűen helyettesítsük a hazai termelést ott, ahol az import gazdaságosabb. Az új gazdasági mechanizmus szerves kapcsolatot teremt a belső piac és a külföldi piacok között. Ennek megfelelően csökkenteni kell a hazai termelés túlzott kényelmességre csábító védettségét és a nemzetközi verseny ösztönző hatását fel kell használni a műszaki haladás, a specializáció gyorsítására, a minőség javítására. Milyen eszközökkel érvényesíthető a külföldi piacok kedvező hatása? Mindenekelőtt a termelőt a külföldi piacok hatásától eddig mereven elválasztó árkiegyenlítési rendszer megszüntetésével és olyan egységes devizaszorzók kialakításával, amelyek a gazdaságos kivitelre és importra, illetve az importtal való ésszerű takarékoskodásra ösztönöznek. A devizaszorzók színvonala azt fejezi ki, hogy a népgazdaság egységnyi devizát átlagosan milyen költségráfordítással termel ki. Az így megállapított szorzó (a forint és a deviza aránya) minden behozott vagy kivitt árura egyaránt érvényes. A közvetlen piaci hatások úgy érvényesülhetnek, ha a jövőben a termelő vállalatok (és szövetkezetek) az általuk termelt és külföldön értékesített termékekért nem valamilyen hatósági árat, hanem a külföldi vevő által ténylegesen fizetett és az egységes devizaszorzóval átszámított forint árat kapják. Import esetében a felhasználók ugyancsak tényleges árat fizessék. Az export révén elért nyereség a vállalati nyereség szerves része és így a kivitel gazdaságossága, az exportképesség fokozása vállalati érdekké lesz. Mindez nem zárja ki, hogy átmenetileg árkiegyenlítéssel ne támogassunk bizonyos exportot. Egyes állami kötelezettségek teljesítése, bizonyos mennyiségű deviza megszerzése stb. érdekében átmenetileg támogatni kell az export tevékenység egy részét. Azzal azonban, hogy e támogatás kifejezetten átmeneti jellegű lesz, arra ösztönözzük a vállalatokat, hogy olyan termékválasztékot alakítsanak ki, amely az érvényes devizaárakon is gazdaságos. Az import esetében lehetővé válik — az önálló vállalati gazdálkodás feltételeként —, hogy a vállalatok időben, a kellő mennyiségben és minőségben hozzájussanak a szükséges importtermékekhez. A gazdaságilag megalapozatlan ígéretek elhárítására minden lehetőség megvan, hiszen az importhoz szükséges deviza megszerzése „drága” pénzbe kerül, az importból származó berendezések, gépek, anyagok után is eszközlekötési járulékot, kamatot kell fizetni. Azzal azonban számolni lehet, hogy a reformot követő időszakban még hatni fog a „hiánypszichózis” és a vállalatok eddig szűkösen kielégített egyszerre, importszükségletüket nagy mennyiségben igyekeznek fedezni. A népgazdasági és ezen belül a rendelkezésre álló devizahelyzetre való tekintettel átmenetileg korlátozni kell az importot (hatósági engedélyekkel, kontingensek megállapításával stb.) Az elmondottakból kiderül, hogy döntő dolog a termelés, az export és az import gazdasági egységének megteremtése. Emellett szóba jöhetnek újszerű szervezeti megoldások is. Ezeknek is azt a célt kell szolgálniuk, hogy a külföldi piacok pozitív hatását jobban érvényesíthessük a vállalatok döntéseiben. Ezért indokolt esetekben a külkereskedelmi tevékenység szervezetileg is összekapcsolható a termeléssel vagy a belkereskedlemmel (a fogyasztási cikkek piacán). A külföldi piacok hatásának fokozott érvényesítése nem jelentheti azt, hogy a belföldi piacot vagy bizonyos termelési ágakat kiszolgáltatunk a világpiaci erők játékának. Ezért a helmi tevékenység külkereskeközponti szabályozása a népgazdasági érdekéből, a belső egyensúly biztosításából piaci indul ki. Ebből a szempontból szabályozzák a devizaszorzókat, a jövedelemelvonást, az ártámogatást, az árakat stb. Aktív szerepet kereskedelempolitikai kell vámrendszernek betöltenie a Az állam hatósági engedélyhez köti a kivitelt és a behozatalt és kivételes esetekben az irányító szervek utasítás formájában is érvényesíthetik az országos érdekeket. Dr. Varga György Sikeresen vizsgázott a Processograph A Győri Közúti Járműgyár autó I-es gyáregységében a legmodernebb technológia és szervezés elve szerint folyik a termelés. A magyar gyártmányú Processograph ellenőrző és irányító berendezést használják. Az ipari televízióval állandóan figyelemmel kísérik a csarnokban a munkát, s ha a gyártásban fennakadás van, a munkairányító operatívan be tud avatkozni a folyamatos termelés érdekében. A képen: Bőhm Ferenc diszpécser és Kiss Attila üzemtechnikus a diszpécserszobában Processograph irányító asztalnál.