Dolgozók Lapja, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-17 / 220. szám

196«. szeptember 17. szombat Határidőre elkészült... Növelték a dorogi méssmű hidrát Misemének termelőkapacitását Jó munkát végzett a KOMÉP A mészhidrát fontos és ke­resett nyersanyaga a vegyipar­nak. Használják vízlágyítás­­nak az olaj, a gyógyszer, de a bőrcserző ipar is a nélkü­lözhetetlen anyagok között tartja nyilván. Az ország egyetlen mészhídját előállító üzeme Dorogon épült 1957- ben. A szükségletek növeke­dése szinte évről évre meg­kívánta a termelés bővítését. Az idén azonban minden eddiginél nagyobb jelentősé­gű fejlesztést határoztak el. Új előoltó és érlelőberende­zést, nagyobb kapacitású csi­gákat állítottak munkába. A zsákolást is gépre bízták. A négycsörös zsákológép napon­ta több ember munkáját vég­zi el. átviteli Újjáépítették az erő­berendezéseket, a világítást. Az egész üzem munkafolyamata a kezelőtér­ből irányítható. Minden gé­pet jelzőberendezéssel láttak el, automatikusan indítható és állítható. A korábban évi 11 000 tonna kapacitású üzem az idén 4000 teljesíti TONNÁVAL túl­tervét a pártkongresszus tiszteletére. A jövő esztendőben további 5000 tonnával nő a termelés, amennyiben az első negyed­évben a tárolóteret 2 millió forintos költséggel növelik, korszerűsítik. Jelenleg csupán néhány órás termelésnek meg­felelő mennyiséget képesek tárolni, s ilyen körülmények között az esetleges vagon­h­i­ány nagy gondot okoz. De a termék minősége szempontjá­ból is előnyösebb, ha két-há­­rom napot pihen, s csak az­tán kerül zsákokba. Ezt a lehetőséget kívánják biztosí­tani a tárolótér bővítésével és korszerűsítésével. Ennyit röviden az augusz­tusban megifjodott dorogi mészhidrát üzemről. De nem volna teljes a kép, ha pusz­tán a termelés megnöveke­dett lehetőségeinek szempont­jából nyugtáznánk az ered­ményt. A mészmű erejéhez képest ez a 3 milliós mun­ka nagy teljesítményt jelent, nem beszélve arról, hogy mindezt NEM EGÉSZEN 30 NAP ALATT végezték el. Sürgette a mun­kálatokat az is, hogy az üzemszünet ideje alatt a termék felhasználói importra kényszerültek. És az a meg­értő összhang, amely a beru­házó és a kivitelező között ezúttal létrejött, minden di­cséretet megérdemel. A KOMÉP igen nagy segít­séget nyújtott. Vállalta a rö­vid határidős munkát. Az igazgatótól, Auerbach József főépítésvezetőn keresztül a szakmunkásokig valamennyi­en egyformán fontosnak ítél­ték a határidő pontos betar­tását. De nem kis szerepet játszott a szorgalom sem. Ugyanez mondható el a do­rogi bányagépgyár villamos­műhelyének dolgozóiról, s a hejőcsabai gépjavító vállalat szakembereiről is. Az arány­lag kis területen 80—100 em­ber dolgozott. Három idegen vállalat emberei a helyiekkel mintha mindig együtt, egy­másra utaltan dolgoztak vol­na. Az összhang megteremté­sében nagy részük volt a mészüzem vezetőinek. Alapo­san FELKÉSZÜLTEK A FELADATRA s vállalkoztak a beruházás karmesteri szerepére. Igyekez­tek minden támogatást meg­adni a kivitelezőknek, é s a problémákat nem a „ki a hi­bás” keresésével közelítették meg, hanem a „hogyan le­hetne jobban” oldalról. És ez a módszer eredményesnek bizonyult. — góg — Félmillió forint vízrendezésre Szomódon A szo­módi Március 15 Tsz földjein évről évre sok gon­dot okoz a dombokról lezú­duló esővíz. A pusztítást né­mileg szemlélteti, hogy az idén alig két hónap leforgá­sa alatt mintegy nyolcezer köbméter, zömében termő földet vitt magával az ára­dat. Az egyik határrészen például 400 méter hosszú, 15 méter széles és körülbelül 5 méter mély szakadékot vájt a víz. Ezek után érthető, hogy ennek a rendezése rendkívü­li beavatkozást igényelt, hi­szen nem csupán a szántó­földet, hanem az úgynevezett belsőséget, számos családi há­zat is meg kellett óvni a víz pusztító erejétől. A lakosság régi óhaját teljesítették a Ta­tai Vízgazdálkodási Társulat szakemberei, amikor hozzáfogtak a szomódi nemrég víz­rendezéshez. A szomódi határban hetek óta kőből és betonból építik a vadvizek leendő útját és azokat a létesítményeket, amelyek majd megfékezik a természet pusztító erejét Je­lenleg is teljes erővel folyik az építő munka, s előrelát­hatólag két héten belül be­fejezik. Ezzel a társulat vé­delmet nyújt majd a szántó­földeknek, számos lakóépü­letnek és emellett az alsó — a völgyben lévő — befoga­dó vízfolyások feliszapolódá­­sát is megszünteti. A nagy­szabású vízrendezés költsége majdnem eléri a félmillió fo­rintot. Megszűnnek a MEKALOR-olaj beszerzési nehézségek KÉSZPÉNZÉRT IS ÁRUSÍTJÁK Gyorsan népszerűvé vált az elmúlt években országszerte az olajfűtés, nemcsak a közületeknél, hanem a lakosság körében is. Sok ezren vásároltak MEKALOR olajkályhát, mivel ez az olcsó és tiszta fűtési mód igen előnyös, különösen ott, ahol a tűzrakásra kevés idő jut. Az örömbe azonban időnként üröm is vegyült, mivel sokaknak az olaj beszerzése gondot okozott. Vidéken kevés helyen árusítottak MEKALOR olaj bélyeget és legtöbbször a bélyeg-eladó hely és a kiszolgáló kút nem egy helységben volt, így azután gyakorta öt­tíz kiométeres felesleges utat is meg kellett tenni a tüzelőanyagért. Budapesten, ahol házhoz is szállítják a MEKALOR olajat, gyak­ran a téli hónapokban a rossz útviszonyok akadályozzák a folya­matos ellátást. Az AFOR Ásványolajforgalmi Vállalat ezért az idén a megfe­lelő készletek biztosítása mellett az ellátás rendszerén is változtatott. Ebben a fűtési szezonban már a fővárosban a házhozszállításon kívül a fogyasztók készpénzért is megvásárolhatják a tüzelő olajat minden olyan üzemanyagtöltő állomáson, ahol gázolajat is árusí­tanak. Természetesen a már ismert házhozszállítás továbbra is mű­ködik, literenként kettő forint húsz fillérért a megrendelést kö­vető második napon a fogyasztók lakására kiviszik a kívánt men­­­­nyiséget. A töltőállomásoknál vásárolt olaj ára literenként 1,90 Ft. Az új árusítási rendszer különösen a vidéki fogyasztóknak ked­vez. A korábbi rendszerben megszokott felesleges utazgatás meg­szűnik, hiszen szeptember elsejétől már a vidéki MEKALOR tulaj­donosok is készpénzért szerezhetik be a tüzelőolajat. A most életbe lépett rendelkezés országosan 112 000 kályhatu­­lajdonost érint, köztük 23 000 budapestit. Az ellátásról szóló tájékoztatás kapcsán az AFOR felhívja a fogyasztók figyelmét a MEKALOR kályhák szakszerű kezelésére is. Az olajkályha ugyanis sok előnye mellett veszélyesebb, mint a ha­gyományos kályhák, és így gondosabb bánásmódot igényel. Első­sorban a betöltésre kerülő olajra kell ügyelni. Csak tiszta, üledék­­mentes és vízmentes olajat szabad a kályha tartályába tölteni. Ha szennyezett olaj jut a kályhába, a készülék eltömődhet, ilyenkor az égés tökéletlen, az olaj kormoz és a tálcán koksz képződik. A dugulást házilag úgy lehet megszüntetni, hogy egy rész petró­leumot és négy rész MEKALOR Olajat tartalmazó keveréket öntünk a tartályba és ez kioldja az üledéket. Különösen kell ügyelni arra, hogy víz ne kerüljön a készülékbe. A vizet ugyanis csak szakember tudja eltávolítani az üsző szétszedésével és ez időt vesz igénybe. Nem mindegy, hogy hol tároljuk a MEKALOR háztartási olajat. Fűtetlen hideg helyen ugyanis már 0 CJ-nál kenőcsös anyaggá der­med. Az ilyen olaj már csak úgy használható, ha betöltés előtt fel­melegítjük és a keletkezett olajüledéket felkeverjük. A felmelegí­tést azonban közvetlenül lánggal, vagy villamos fűtő berendezéssel nem szabad végezni, a tűzveszély miatt. A megdermedt fűtőanya­got meleg helyre kell vinni, ahol egy nap alatt felmelegszik a meg­felelő hőmérsékletre. ... Sok fogyasztónak gondot okoz az is, hogy az olaj színe szállít­mányonként változik. Nos, ennek tüzelési szempontból semmi je­lentősége nincs. Mint az AFOR közölte, a MEKALOR olaj színe a világossárgától egészen a sötétbarnáig változhat, minősége, fűtő­értéke viszont változatlan. (—) DOLGOZOK LAPJA 8 Az új mechanizmus propagandistáin­ak­ Hazai és világpiac Hazánknak jelentős érde­kei fűződnek ahhoz, hogy ki­használja a nemzetközi mun­kamegosztásban és a sokolda­lú külkereskedelmi kapcso­latokban rejlő lehetőségeket Ezért fontos, hogy piacképes, jó áron értékesíthető termé­keket gyártsunk a kivitel céljaira és ugyanakkor ész­szerűen helyettesítsük a ha­zai termelést ott, ahol az import gazdaságosabb. Az új gazdasági mechaniz­­mus szerves kapcsolatot te­remt a belső piac és a kül­földi piacok között. Ennek megfelelően csökkenteni kell a hazai termelés túlzott ké­nyelmességre csábító védett­ségét és a nemzetközi ver­seny ösztönző hatását fel kell használni a műszaki haladás, a specializáció gyorsítására, a minőség javítására. Milyen eszközökkel érvé­nyesíthető a külföldi piacok kedvező hatása? Mindenek­előtt a termelőt a külföldi piacok hatásától eddig me­reven elválasztó árkiegyenlí­tési rendszer megszüntetésé­vel és olyan egységes de­vizaszorzók kialakításával, am­elyek a gazdaságos kivi­telre és importra, illetve az importtal való ésszerű taka­rékoskodásra ösztönöznek. A devizaszorzók színvonala azt fejezi ki, hogy a népgazda­ság egységnyi devizát átlago­san milyen költségráfordítás­sal termel ki. Az így meg­állapított szorzó (a forint és a deviza aránya) minden be­hozott vagy kivitt árura egyaránt érvényes. A közvetlen piaci hatások úgy érvényesülhetnek, ha a jövőben a termelő vállalatok (és szövetkezetek) az általuk termelt és külföldön értéke­sített termékekért nem vala­milyen hatósági árat, hanem a külföldi vevő által tényle­gesen fizetett és az egységes devizaszorzóval átszámított forint árat kapják. Import esetében a felhasználók ugyancsak tényleges árat fi­zessék. Az export révén elért nye­reség a vállalati nyereség szerves része és így a kivi­tel gazdaságossága, az export­­képesség fokozása vállalati érdekké lesz. Mindez nem zárja ki, hogy átmenetileg árkiegyenlítés­sel ne támogassunk bizonyos exportot. Egyes állami köte­lezettségek teljesítése, bizo­nyos mennyiségű deviza meg­szerzése stb. érdekében át­menetileg támogatni kell az export tevékenység egy ré­szét. Azzal azonban, hogy e támogatás kifejezetten átme­­­­neti jellegű lesz, arra ösztö­nözzük a vállalatokat, hogy olyan termékválasztékot ala­kítsanak ki, amely az érvé­nyes devizaárakon is gazda­ságos. Az import esetében lehető­vé válik — az önálló válla­lati gazdálkodás feltételeként —, hogy a vállalatok időben, a kellő mennyiségben és mi­nőségben hozzájussanak a szükséges importtermékekhez. A gazdaságilag megalapozat­lan ígéretek elhárítására min­den lehetőség megvan, hiszen az importhoz szükséges devi­za megszerzése „drága” pénz­be kerül, az importból szár­mazó berendezések, gépek, anyagok után is eszközlekö­tési járulékot, kamatot kell fizetni. Azzal azonban számolni lehet, hogy a reformot köve­tő időszakban még hatni fog a „hiánypszichózis” és a vál­lalatok eddig szűkösen kielé­gített egyszerre, importszükségletüket nagy mennyiség­ben igyekeznek fedezni. A népgazdasági és ezen belül a rendelkezésre álló deviza­helyzetre való tekintettel át­menetileg korlátozni kell az importot (hatósági engedé­lyekkel, kontingensek meg­állapításával stb.) Az elmondottakból kiderül, hogy döntő dolog a termelés, az export és az import gaz­dasági egységének megterem­tése. E­mellett szóba jöhetnek újszerű szervezeti megoldá­sok is. Ezeknek is azt a célt kell szolgálniuk, hogy a kül­földi piacok pozitív hatását jobban érvényesíthessük a vállalatok döntéseiben. Ezért indokolt esetekben a külke­reskedelmi tevékenység szer­vezetileg is összekapcsolható a termeléssel vagy a belke­­reskedlemmel (a fogyasztási cikkek piacán). A külföldi piacok hatásá­nak fokozott érvényesítése nem jelentheti azt, hogy a belföldi piacot vagy bizonyos termelési ágakat kiszolgálta­tunk a világpiaci erők játé­kának. Ezért a helmi tevékenység külkereske­központi szabályozása a népgazdasági érdekéből, a belső egyensúly biztosításából piaci in­dul ki. Ebből a szempontból szabályozzák a devizaszorzó­kat, a jövedelemelvonást, az ártámogatást, az árakat stb. Aktív szerepet kereskedelempolitikai kell vámrendszernek­ betöltenie a Az állam hatósági engedélyhez köti a kivitelt és a behozatalt és kivételes esetekben az irá­nyító szervek utasítás formá­jában is érvényesíthetik az országos érdekeket. Dr. Varga György Sikeresen vizsgázott a Processograph­ A Győri Közúti Járműgyár autó I-es gyáregységében a legmodernebb technológia és szervezés elve szerint folyik a termelés. A magyar gyárt­mányú Processograph ellen­őrző és irányító berendezést használják. Az ipari televí­zióval állandóan figyelemmel kísérik a csarnokban a munkát, s ha a gyártásban fennakadás van, a munkairá­nyító operatívan be tud avat­kozni a folyamatos termelés érdekében. A képen: Bőhm Ferenc diszpécser és Kiss Attila üzemtechnikus a disz­pécserszobában Processograph irányító asz­talnál.

Next