Dolgozók Lapja, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-07 / 105. szám
Zsű •• krónika A 7raviáta Zatabányán és Z után A sikeres tatai után a tatabányai szereplés Népház utolsó bérleti hangversenyén is a zeneirodalom egyik gyöngyszemét, Verdi Traviátáját hallhatta a közönség. Az emlékezetes zenei est közreműködői a Tatabányai Bányász Szimfonikus Zenekar, Breitner Tamás karmester, valamint az Operaház kiváló szólistái. Dunszt Mária, Köröndi György, Palócz György voltak. Alexandre Dumas Kaméliás hölgy című regényének története elevenedett meg drámai erővel. Violetta, Alfréd, Germont dallamai hangzottak fel a nagyon szép hangú, kitűnő kvalitású művészek interpretálásában. N. G, tanári hangverseny Komáromban A komáromi Állami Zeneiskola tanári kara gazdag programmal adott hangversenyt az elmúlt napokban. A kisszámú, de lelkes közönség élvezettel és hálával fogadta a tanárok kedves tavaszi ajándékát. Az iskola zenepedagógusai másodízben álltak nyilvánosság elé, ezzel is bizonyítva, hogy tudják feladatukat az iskola falian túl is uk: egyengetni el kell látniaz utat a művészet és a közönség közt. Az iskola igazgatója, Jurák János Marcello és Saint-Sans egy-egy szonátáját adta elő fagotton, kiváló technikai tudással és nagy művészi elmélyüléssel. Ugyanezt mondhatjuk Epresi Lászlóné oboajátékáról, aki Bach versenyművének előadásával megérdemelten aratott sikert. Beethoven Patetique szonátája Izsák Andor előadásában szólalt meg. A zeneiskola fiatal zongoratanára rokonszenves egyéniség, Beethoven-tolmácsolása meglepően érett volt. Lágy, rendkívül kellemes játéka előadásának közvetlensége, természetes zeneisége a Beethoven-előadók legkiválóbb játékára emlékeztetett. Poétikus elképzelései főként a Chopinkeringő előadásában jutottak kifejezésre. Ezt állapíthattuk meg Mórocz Klára tanár játékáról is. A Debussy-sorozatban pompásan érvényesültek az impresszionista zenei nyelvezet ragyogó színhatásai. Otthonosan mozgott a francia zenei formák és színek világában. Egy város kulturáltságának színvonalát zenei kultúráján át is le lehet mérni. Ezért több figyelmet, több megértést s — egy jó zongora erejéig — anyagi támogatást is érdemelne a műkedvelő zenészek összefogására is képes tanári kar. — marosi — Ismerd meg hazádat, megyédet, városodat — ez az országos mozgalom keltette fel az oroszlányi III. számú általános iskola tantestületének érdeklődését is, amikor évekkel ezelőtt rendszeressé tették a tematikus tavaszi kirándulásokat. A napokban is lázas izgalom töltötte el a gyerekeket. A VII. osztály tanulói Esztergomot és a Dunakanyart keresték fel. A kirándulás során a tokodi üveggyárat, az ott folyó munkát is megismerhették a gyerekek. Nagyon szerettük volna megtekinteni a nyergesújfalui Magyar Viscosagyárat is, de nem kaptunk engedélyt rá. Pedig ez is egyik állomása lehetett volna pedagógiai munkánknak, hogy megismertessük a gyerekekkel a korszerű ipart. Nagy Lászlóné tanár Barkácsolni jó... Négy éve már, hogy hetente egyszer huszonöt tagú társaság veszi birtokába a szőnyi iskola politechnikai műhelyét. A jól felszerelt teremben barkács-szakkörösök gyülekeznek. Balogh László tanár, maga is megszállott barkácsoló, vezeti a szakkört. — Sajnos, csak öten lehetünk, nincs huszontöbb hely a teremben, pedig jelentkező lenne elég — mondja. — Páratlan gyönyörűséget szerez a barkácsolás ... Férfijáték ez, s mint szakkör összetétele mutatja, a sem korhoz, sem ranghoz nem kötődik. Balogh László így sorolja fel a tagokat: — Legtöbb a tanuló, de van fodrász, lakatos, vasutas, művezető és tanácselnök. Leginkább saját használatra barkácsolunk, igaz, ha szükséges, máshol is „bevetjük” magunkat. Az iskola bábosai a szakkörtől kaptak csodálatos színpadot. A múlt héten fejeztek be egy komoly munkát, a mentőállomás részére készítettek egy koraszülött-szállító ládát, amelyben fűtés, oxigénpalack, világítás is helyet kapott. Asztalokat gyártottak a művelődési otthonnak, kisszékeket az óvodának, húsz-harminc rossz székből tíz jót állítanak össze. Házi használatra madáretető, virágtartó, könyvespolc, pingpongütő, képkeret készül, s ki tudja, még mi minden, amit huszonöt ügyeskezű férfiember összebarkácsolni képes. • A faanyagot ki-ki maga hozza, minden háznál akad ehhez való deszka. A szerszámokat az iskola adja kölcsön, s bevonulhatunk a jól felszerelt gépműhelybe is — mondja a szakkörvezető, s mindjárt meg is mutatja a nagyszerű gépeket. Beindítja a zakatoló szalagfűrészt, büszkélkedik a pompás esztergagéppel, s fúrókkal. — Ezeken a gépeken általában én dolgozom, az általános iskolások politechnikai oktatásához szükséges faanyagot készítem elő. Egyébként kihasználatlanul állnának, így a szakkör tagjainak szereznek' örömet’. Rendes évi munkaterve van a szakkörnek, megismerkednek a faanyagokkal, a fafeldolgozással. A legnagyobb gyönyörűséget persze az elkészült munkadarabok látványa jelenti, s a szakkörvezető szinte szomorúan magyarázza: nem tudja most megmutatni a legszebbeket, hiszen azokat hazaviszik, vagy az iskolának, a művelődési otthonnak ajándékozzák. — fló — Magyar fiatalok az NDK-ban i. Modern drezdai lakásokban Ismeretes, hogy a múlt év novembere óta számos magyar fiatal dolgozik a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol a 3 éves kinttartózkodás alatt tökéletesíthetik, fejleszthetik szakmai tudásukat. Közöttük több mint százhetvenen Komárom megyéből utaztak ki az NDK-ba. Hogyan élnek német földön ezek a fiatalok, miként telnek napjaik — erről ad képet mai napon kezdődő cikksorozatunk. Szerzői, Csáky Csaba és Cs. Nagy Lajos, személyes helyszíni tapasztalataik, élményeik alapján tájékoztatják erről olvasóinkat. Jok A Komárom megyei fiatalöbbsége — 93-an — Drezdában dolgoznak. A többiek négy másik városba kerültek. Bitterfeldben 30-án, Heidenauban 26-an, Radebeuchban 20-án és Karl-Marx Stadtban négyen tevékenykednek. A legtöbb Komárom megyei fiatalt a híres drezdai Transzformátor és Röntgenkészülékek Gyára foglalkoztatja, szám szerint hetvennégyet, őket kerestük fel először. A főpályaudvartól három megállót mentünk a 15-ös villamossal, és öt perces séta után »már ■ a Bayruther utcában voltunk. Háromemeletes, három lépcsőházas, nagy erkélyes, modern bérházban, két szoba összkomfortos lakásokban laknak a magyar fiatalok, a 34, 36. 38- as számok alatt. Előszoba, konyha, fürdőszoba, éléskamra és két egymásba nyíló szoba van egy-egy lakásban, ahol többnyire hatan laknak. Megérkezésük után egy ideig ifjúsági szállóban, vendégházban és a Park Hotelban kaptak szállást. Egy hónap elteltével költöztek ezekbe az új épületekbe. A berendezés szép, világos bútorokból áll: szekrény, rekamié, asztal, székek, beépített konyha és fürdőszoba. A berendezést a városi tanácstól és az üzemtől kaptak. Több lakásban látszik, hogy a magyar fiatalok maguk is igyekeznek otthonossá tenni kis birodalmukat. Könyvespolcokat, állólámpát, virágállványt, falidíszeket készítettek. Van, ahol virágot, szőnyeget, sőt kalitkát és énekes madarakat is vettek közösen. ■ > Többen már itthon is ismerték egymást, együtt dolgoztak, tanultak, és ennek az ismeretségnek az alapján alakultak ki kint is a kis közösségek. A jó szobaközösek kialakítása nagyon f<tos, hiszen három évet nem lenne együtt tés, kölcsönös tölteni meg gondos kor nélkül. — Jó barátságban élünk meséli a 34-es szám terleti lakásának egyik gazja, Nagy Zoltán, aki ittl Tatabányán dolgozott. — reggeliről, vacsoráról és hét végi étkezésről magi gondoskodunk, sőt magi takarítunk és mosunk Beosztjuk a feladatokat s én e hordástól a gyújtós gáson- bevásárláson keresi egészen az énekes madarak gondozásáig. A két sza lakói egyébként ellenzé műszakban dolgoznak, jobban kei tudjuk haszni a lakást. Amíg beszélgettünk, elszült az ebéd. Hatalmas nai edényben a rántotta, tudja hány tojásból, körbe szál elkészítve. — Szalonnal már megenni — nem igen tud mentegetőzi —■ kezdünk hozzászoki német ételekhez, és a női konyha kevésbé zsíros, rz a miénk. A magyaros ízszont gyakran hiány amit részben pótolnak a c magok. Havonta egy csolgot kaphatunk és hatot hihetünk. A csomagokban tönböző magyaros dolgo kapunk, most éppen a ska és a kolbász szezonja , s nagyon örülünk az erős izesznyepaprikának is, a ledarálunk. Az otthoninak nem győzzük írni, h tartsák be a vámtájékozó előírásait, mert nem egy sokszorosát küldik az erdélyezettnek és volt már példa, hogy megvámol Különösen a cigarettánál pik túl a kvótát, aminek dig itt magas az ára, s a vám is az. Csiky Csab (Folytatjuk) A drezdai Transzformátor és Röntgenkészülékek Gyárának egyik épülete Vinter Ősi várt: 1KIGSHBIOT KIEJÍBJ , (11) Horthy szenvedélyesen bridzsel, s higgadtan hallgat a minisztertanács csaknem naponkénti ülésein. Ezeken többnyire személyi kérdésekről esik szó: a legkülönbözőbb politikusok harcolnak egymással a franciák kegyéért, udvarolnak a megszállóknak és intrikálnak náluk a vetélytársak ellen. A francia parancsnokságon is változnak a vélemények. A gróf kormányt, Károlyi Gyula-féle különösen bizonyos minisztereit Párizsban túlságosan reakciósnak tartják ahhoz, hogy betölthessék szerepüket. A miniszterelnök és miniszterei csaknem minden ülésükön azzal foglalkoznak, hogy a franciák nem bíznak bennük. Hangulatuk ezért egyre idegesebb, elkeseredettebb. hadügyminiszter — a Habsburgoknak közismerten hűséges embere, a levert Osztrák—Magyar Monarchia bukott flottaparancsnoka — szintén szerepel azok között, akiknek francia követelésre távozniok kell. higgadtan érvel:Ö azonban — Az antant politikája Oroszországban is az — magyarázza a hatalom nélküli kormány ülésein —, hogy nem áll ki egyik vagy másik, bolsevisták elleni politikai csoport mellett, s ha azok támogatásáért fordulnak hozzá, hűvös fogadtatásra találnak. Az antant majd azt a csoportot fogja támogatni, amelyiknek tényleges ereje lesz! Tényleges erő pedig csakis a katonaság lehet. Horthyra esküsznek a Szegeden összegyűlt tisztek, akik közül a legtekintélyesebb Gömbös Gyula hadügyi államtitkár, ő egyike ama bizonyos „tizenkét kapitánynak”, akik még az 1918-as Károlyi Mihály-féle polgári forradalom idején szövetkeztek, s akik a szegedi tisztikart befolyásuk alatt tartják. A hadügyminiszter és államtitkára elérik, hogy a Szegeden összegyűlt tisztek felemelt illetményt kapjanak, pedig a kormánynak honnan is lenne pénze? Az általános zűrzavarban a különítményes századok viszonylag nyugodtan várják az időt,hogy hatalmuk túlterjedjen Szegeden, s véres terorral felszámolják a Tanácsköztársaságot, annak katonai veresége után. Horthy Gömbös Gyulával együtt „katonapolitikai alapokat” készít, s abban leszögezi: „Miután az antant segítsége, vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezése nélkül az akció megkezdése egyáltalán lehetetlen, miután továbbá a jelenlegi elosztás alapján a mi területünk a francia érdekszférába tartozik, az egész politikai ténykedésünknek úgy kell alakulnia, hogy a franciák bizalmát és ezzel támogatásukat is megnyerjük.” Horthy pozíciói egyre erősödnek a franciáknál. Egy, ebben az időben tett nyilatkozatában a Szegedi Friss Újság riporterének kijelenti, hogy fő feladatának a „bolsevizmus letörését tartja”, s ha „elvégezte munkáját és a kitűzött célt elérte, visszavonul, eltűnik, átadja helyét másnak”. A hadügyminiszteri székből azonban jóval előbb távoznia kell, minthogy ’’elvégezte volna feladatát”. A francia közvéleménynek lehetetlen lenne megmagyarázni, hogy a központi hatalmak elleni háború után, amelynek során a Habsburgok ellen is harcoltak, miért éppen Ferenc József egykori szárnysegédjét ülteti a balkáni francia haderők főparancsnoksága bábkormányának hadügyminiszteri székébe. Ilyen megfontolások alapján mennie kell Horthynak, mint hadügyminiszternek, sőt hasonló okokból az egész Károlyi Gyula kormánynak is. Teleki gróffal, a külügyminiszterrel De Lobit tábornok, a magyarországi francia erők főparancsnoka közli, hogy Párizsban így döntöttek. Egyszersmind megkérdezi Telekit: a Tanácsköztársaság ellen meginduló katonai akcióról szóló tanácskozáson ki képviselje a magyar fehéreket? — Horthy Miklós! — válaszolja Teleki. — Hiszen éppen az imént közöltem, hogy nem lehet hadügyminiszter! Ez a Horthy volt Ferenc József szárnysegédje, s azt mondják, hogy még magyarul is csak törve beszél... — Igen. Mégis ő a legalkalmasabb személy... — Akkor hát legalább arról beszéljen, mikor és hol tett már valamit ez a Horthy tengernagy a magyar ügyért? — fakadt ki a tábornok. Teleki gróf: — Ilyesmit nem tudok említeni, de nekünk nem ez a fontos. Horthy kemény katona és kegyetlenül gyűlöli a kommunizmust. Bízhatnak önök is benne, rendet fog teremteni... (Folytatjuk) II megyei rajzkiállításról Megyei rajzkiállítást tekinthetett meg a közönség tatabányai Népházban, óvodáink, általános iskoláink és gimnáziumaink tantervi és szakköri anyagából. Nem ritkaság mostanában egy-egy gyermekrajz-pályázat meghirdetése vagy kiállítás megrendezése, s ez is utal arra, hogy a pedagógiai tevékenységben is jobban előtérbe került a vizuális nevelés kérdése. Tantervünk az óvodától a középiskoláig tág teret biztosít a vizuális neveléshez, amely a kultúrált látás kifejlesztését jelöli meg alapvető célként. „Látni tanulni kell! A vizuális nevelés tanítja meg látni az elmét” — hirdeti a kiállítás egyik felirata, s hogy ez valóban így is van, arról a rajzok tanúskodtak, átfogó képet nyújtva megyei rajzoktatásunk tendenciáiról és eredményeiről. A beérkezett több ezer rajz közül mintegy ötszáz került bemutatásra. Az alkotók közt éppúgy akadt két és fél éves, mint tizenhat esztendős. A tatabányai gyermekek munkái mellett nagy számban szerepeltek az almásfüzitői, ácsi, tatai, tokodaltárói és esztergomi iskolások rajzai is, azt a rajzpedagógiai dicsérve munkát, amely évről évre fokozódó pedagógiai-szakmai színvonalon folyik. A kiállításon együtt szerepelt az iskolai rajzórák és a szakkörök anyaga. Az osztályonként csoportosított tanulórajz-sorozatok rajztanításunk csaknem valamennyi problémakörét felölelték, sokrétűen, elevenen mutatva be az iskolareform célkitűzéseiből adódó feladatokat. A naív, bájos gyermeki ábrázolás, majd az iskolás korban a természet, valóság pontosabb megfigyelése, végül a távlati törvények és műszaki jellegű vázolások a gimnázium — együttesen azt demoirálják, hogy a rajz min életkorban eleven kifejő eszköz tanulóink számán kiállítás nemcsak az ízfejlesztés eredményeit tarta be, hanem az aktív tvékenységet is, amely a g dolkodás fejlesztését, az iszefüggések megértését süti elő. Napjainkban egy új 1lési forma van kialakulót A műszaki rajz és a tu mányos közléseket kiégés: rajzos magyarázatok részére internacionális jeliőnél fogva a műszaki és faluban a természettudomnyok nélkülözhetetlenség eszköze. A kiállításon mutatott igen kultúrált alkotó fantáziára valló népiskolai anyag megérti gimnáziumi rajztanításját, szükségességét. A kiállítás szakkörben szült munkái igen szépen dúskodtak gyermekeink kora fantáziájáról. Német szakkör (mint például atabányai úttörőszakkör) stó kísérleti műhelynek nevezhető, ahol a tanú megismerkednek a festés és grafika legkülönböző technikáival. Célszerű le a tanítási órákon is kiabálni a szakkörökben halmozott módszereket, mondásokat: ez a közepes hétségű tanulók eredmét is bizonyára emelné. A friss, ötletekben dag kiállítás azt bizonyítja, hogy a tanterv a tanítól és a nevelőtől egyaz alkotó munkát követel . A kiállítás valamennyi fogatója betekintést kapott rajztanításunk alaíveinek megértéséhez. megyei Szlávik Lajosné rajz-szakfelügye