Dolgozók Lapja, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-10 / 187. szám

tl­*GPROJEN­íIAÜGYES«UHII­H. AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM * ARA 70 FILLÉR * 1968. AUGUSZTUS 10. SZOMBAT Nagyszabású öntözési terv a dorogi szénmedencében A megvalósulás stádiumá­ba lépett a Dorogi Szénbá­nyák vezetőinek az a régi elgondolása, hogy valamifé­leképp hasznosítsák a bá­nyákból kiemelt karsztvizet. Elsőként a Tokodi Aranyka­lász Termelőszövetkezet ren­dezkedik be a bányavíz fel­­használására. A napokban elkészült egy nyolcszáz mé­teres, percenként négy és fél köbméter víz szállítására alkalmas csővezeték, ami tokodi Erzsébet akna bánya­a vizét viszi majd a szövetke­zet kertészetéhez. A Dorogi Szénbányák magára vállalta a csővezeték kiépítésének költségét és szakembereire bízta a szerelési munkákat is. Az új öntözőrendszerhez szükséges szórófejeket és eternitcsöveket a közös gaz­daság szerzi be. A szerelési munkák befejezése után már az Erzsébet akna bányavizé­vel öntözik a gazdaság nyolc­van holdas kertészetét. A közös vállalkozás mindkét fél számára hasznos. A szén­bányáknak megtérül a víz­kiemelés költségének egy ré­sze, s a termelőszövetkezet is olcsóbban jut vízhez. A szénbányák és a toko­di tsz megállapodása nyegében első lépcsője lé­bányavíz egész szénmedencé­­­re kiterjedő hasznosításának. Szinte korlátlan mennyiségű vizet tudna a bánya a me­zőgazdaság rendelkezésére bocsátani. A múlt évben például több mint hetvenkét­­millió köbméter vizet emel­tek ki a bányákból, s ez a roppant vízmennyiség hasz­­nosítatlanul került a Duná­ba. A dorogi aknák folya­matos víztelenítése tonnán­ként 60—70 forinttal terheli a széntermelés önköltségét, összességében tavaly száz­tizenötmillió forintot költött a szénbányák erre a kény­szerű feladatra. A szakem­berek ezért arra töreksze­nek, hogy a bányavíz hasz­nosításával a vízkiemelés költségeit minél nagyobb mértékben csökkentsék. Nemrégiben bizottságot alakítottak egy nagyszabású öntözési terv kidolgozására. A különféle szakemberekből álló kollektíva felméri szénmedence mezőgazdaságá­n­­ak vízigényét, kidolgozza, milyen ütemben és milyen területeken érdemes kiépí­teni az öntözőrendszereket. Megállapították többek kö­zött, hogy a 15-ös akna bá­­nyavizét Tát és Tokod mé­lyebben fekvő mezőgazdasá­gi területein lehetne gazda­ságosan hasznosítani. A do­rogi 21-es akna az Eszter­gom­ és Kesztölc között hú­zódó nagy kiterjedésű terü­letét láthatná el öntözővíz­zel. A Dorogi Szénbányák ön­tözési programja iránt ér­deklődnek a környező ter­melőszövetkezetek vezetői. A szénbányák messzemenő segítséget nyújt a népgazda­ságig is hasznosnak ígér­kező terv megvalósításához. A Tokodi Aranykalász Tsz az első­­ között ismerte fel a program gazdasági jelen­tőségét, s a jelek szerint más gazdaságok is követik majd a példát. Tatán ülésezett a HVDSZ elnöksége A HVDSZ megyei bizott­ság elnöksége pénteken Ta­tán ülésezett, amelyen részt vett Boda László, az SZMT titkára is. A tanácskozás na­pirendjén a helyi ipari-, a kommunális szolgáltató vál­lalatoknál folyó munkaver­seny első félévi eredménye szerepelt. A helyi ipari vállalatok­nál a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának és a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére fo­lyik a verseny, amely a költségek munkaidő, a csökkentésére, a termelőeszkö­zök még hatékonyabb ki­használására irányul. A vál­lalatoknál az első félévben a tavalyinál 43 százalékkal több munkabrigádot szer­veztek, és ezzel megterem­tették a brigádok között folyó verseny feltételeit. Je­lenleg ötven brigád küzd szocialista cím elnyeréséért, a Több vállalatnál már a szo­cialista üzem címért folyik a vetélkedés. Jó módszer az is, hogy műszaki dolgozók is patronálják a vetélkedő kollektívákat. A szakszervezeti szervek fontos feladata — állapította meg a jelentés —, a rend­szeres versenyértékelés és a nyilvánosság biztosítása, be­leértve az anyagi és erköl­csi megbecsülést is. A tanácskozáson felszó­lalt Boda László elvtárs is, s a verseny eredményeseb­bé tétele érdekében javas­lattal fordult az elnökség­hez. Az ülésen több javas­lat hangzott el a szocialis­ta brigádmozgalom még szé­lesebb körű kibontakozásá­nak elősegítésére. Eredményes számvetés a Talajerőgazdálkodási Vállalatnál A Talajerőgazdálkodási Vállalatnál a tervezett 115 ezerrel szemben, 991 ezer forint nyereséget könyveltek el az elmúlt hat hónap so­rán. Ez az összeg mintegy nyolcszorosa a teljes múlt­évi eredménynek. Az év első felében a kol­lektíva a hagyományos munkák maradéktalan el­végzésén kívül számos reá­lis kezdeményezéssel vonta magára a figyelmet. A töb­bi között jól működő parko­sító részleget hozott létre. E­mellett még árok- és csa­tornatisztító részleggel is bővítette apparátusát. Az idén alapjában véve valamennyi vállalkozás gaz­­­daságosnak bizonyult. Ennek is köszönhető, hogy a Talaj­erőgazdálkodási Vállalatnál várakozáson felüli ered­ménnyel zárták az első fél­évet. Ami pedig a jövő ki­látásait illeti, azok is biz­tatóak. Előreláthatólag még ebben a hónapban — az El­­zett gyárral történt megálla­podás értelmében — kulcs­gyártó részleggel bővül a vállalat. Az új üzem Dorogon mű­ködik majd. Foglalkoztatja a helyi munkaerőfelesleg bi­zonyos hányadát, másrészt pedig jelentősen növeli majd a vállalat pénzügyi eredmé­nyeit. _Li_ Mai számunkban: A gondtalan ember 3. oldal Olimpiai karikák 4. oldal A mexikói névsor 5. oldal Szocialista szerződést kötött az IKARUS és a Komárom megyei Fémipari Vállalat A megyei Fémipari Vál­lalatnál jelentős jövedelem­­forrást jelent az IKARUS gépkocsialvázak készítése. A lényegében újszerű vállal­kozás távlati tervei ugyan­csak sokat ígérőek- jelenleg napi három al­vázat, novembertől pedig hetet készítenek, s 1970-re naponta már tizenhármat, tizennégyet ígér a terv. A mennyiség növelése mellett, a gazdaságosság is utal a program­ fokozására Az év második felében egy-egy al­váz ára 2600, jövőre pedig 4100 forinttal lesz mint az idei lév első olcsóbb felé­ben. A terv megvalósítása ér­dekében technológiai, szer­vezési intézkedésekre kerül sor. A két érdekelt vállalat — a Fémipari és az IKARUS — mind szorosabb együtt­működése is a feladatok között szerepel, utóbbit szolgálta a Éppen az napok­ban a két üzem párt- és KISZ-szervezete képviselői­nek Tatabányán lezajlott megbeszélése is. A még tö­kéletesebb együttműködést, a zökkenő nélküli kooperáció feltételeit vitatták meg. En­nek értelmében szocialista szerződést kötött egymással a két vállalat. Tragikus végű turistául Súlyos közúti szerencsétlenség Ács térségében Három ember meghalt Papp Pál rendőr törzsőr­mester így jellemezte az 1- es számú főközlekedési úton, csütörtökön történt közúti balesetet: „Tizenegy éve helyszínelek, több mint ezer baleset vizsgálatában vet­tem részt, de ilyet, mint a csütörtöki volt, még nem láttam. Mintha bomba csa­pott volna az útra. Össze­tört autók, körülöttük negy­ven-, ötvenméteres körzet­ben ruhák, cipők, gyermek­­játékok, pótkerekek, és ös­­­szezúzott emberek...” Csütörtökön, az 1. sz. fő­­közlekedési úton, Ács térsé­gében, a 94-es kilométerkő­nél meghalt három ember. Esett az eső, s csúszós volt az út. Rolf Marschalek negy­venéves kereskedő nyugat­német állampolgár családjá­val nyaralás után hazafelé tartott gépkocsiján. A kocsi nagy sebességgel nyerte a ki­lométereket. Győr irányából két bolgár rendszámú Wartburg jött, a síkos úton valamivel óva­tosabban haladtak a velük szemben száguldó nyugatné­met kocsinál. Az első kocsi­ban Ivan Matev Ivanov 70 éves plovdivi lakos és fele­sége ült, a másikban Ivan Tener Rahnev, ugyancsak a feleségével, ők is hazafelé tartottak már, bejárták Csehszlovákiát. A nagy sebességgel roha­nó nyugatnémet kocsi meg­csúszott az úton, s erővel nekivágódott a óriási vele szemben közlekedő Ivan Ma­­tev Ivanov kocsijának. A Wartburg a hatalmas lökés­től csaknem tíz métert hát­racsúszott, s így nekiütkö­zött az őt követő Ivan Te­­ner Rahner Wartburgjának. A nyugatnémet kocsiból a 11 éves kislány és 39 éves édesanyja a kövezetre re­pült. Az apa „ hatalmas ütéstől, — áttörve a szélvé­dő üveget — messze ki­zu­hant a szántóföldre. Ivan Matev Ivanov és felesége teljesen beszorultak az ülés­be, alig tudták kiszabadíta­ni őket az autóból. Mind a ketten meghaltak. Meghalt Rolf Marschalek felesége is, míg kislányuk vállkulcs­­csonttörést, az apa koponya­csonttörést és súlyos belső ‘■sérüléseket szenvedett. A kislányt és az apát a szőnyi kórházba szállították. A harmadik kocsi két utasa Ivan Tener Rahnev és lesége nem sérült meg, fe­de a kocsiban körülbelül tizen­ötezer forint kár keletkezett. A mási két kocsi teljesen összetörött. A rendőrség intézkedett a kocsik elszállításáról. balesetvizsgáló és forgalom-­­ ellenőrző alosztály a nyo­mozást elrendelte. Csütörtökön még egy bal­eset történt Tatabányán, az M 1-es számú főútvonalon. Laczó Attiláné tizennégy na­pos jogosítvánnyal a kezé­ben, először vezetett önálló­an az M 1-es útvonalon. A kellő gyakorlat hiányában fékezés közben keresztülcsú­szott az úttesten és a jobb oldali töltésre borult. A ko­csi hátsó szélvédő üvege ki­törött, és Laczó Attiláné ti­zennégy hónapos kislánya kirepült a szántóföldekre, de szerencsére kisebb karcolá­sokkal megúszta. Az asszony nagynénje könnyed sérülést szenvedett. A vadonatúj Wartburgban nagy kár kelet­kezett. Szerdán több közúti bal­eset történt megyénk útja­in, de személyi sérülés ezen a napon szerencsére nem történt. A kép jobb oldalán a nyugatnémet gépkocsi. Első jobb kereke tengelyestől letörött. Bal oldalon a két bolgár rend­számú Wartburg. A hátsó kocsi utasai maradtak életben. BOKÁIG VÍZBEN ESZTERGOM UTCÁIN Nemrég még örvendeztünk volna egy hirtelen felhősza­kadásnak, aszályos nyarunk kellős közepén, most meg még dühösek is voltunk, amikor a nyakunkba zúdult az ég csatornáinak tartalma. Esztergomban nem minden­napi felhőszakadás volt csü­törtökön. Az utcákon ma­gasan állt a víz, s mint mel­lékelt képeink mutatják, meglehetősen bonyolulttá vált a gyalogos közlekedés. Persze, a felhőszakadás csak utólag tűnik vidám dolognak. Igaz, az esztergomiak igye­keztek derűsen mezitlábak­n át a felülről jövő áldáson. Ez nem locsolóautó, hanem a szerkesztőség jobb sorsra érdemes Volgája. Papucs a kézben, láb a víz- Csak a fejünk ne ázzon... Ennek a kislánynak mindegy­ben,­­ és még mosolyra , is futja. Kozmosz - 235 Pénteken a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttat­ták a Kozmosz-235 jelzésű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével foly­tassák a szovjet űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik rátért pályá­jára. Kezdeti keringési ide­je 89.4 perc, a Föld felüle­tétől számított legnagyobb eltávolodása 303, legkisebb eltávolodása 207 kilométer. A szputnyikon elhelyeztek egy rádió-adókészüléket, amely a 19,995 mhz frekven­cián dolgozik, rádióberende­zést a pályaelemek mérésein, rádió távközlési berendezést amely a Földre juttatja a tu­dományos műszerek által szerzett adatokat. A mesterséges hold beren­­dezése kifogástalanul mű­­ködik. •• "*■"

Next