Dolgozók Lapja, 1968. december (23. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-14 / 293. szám

title nőitti DÄUGTESWItU! MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XXIII. ÉVFOLYAM. 293. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 14. SZOMBAT Veled vagyunk Vietnam! Szolidaritási nagygyűlés Dorogon 1960. december 19-én, Sai­gon közelében egy faluban tartotta alapító kongres­­­szusát a Dél-Vietnami Nem­zeti Felszabadítás! A haladó emberiség Front. rokonszenvvel köszönti mely a dél-vietnami nép egyetlen jogos képviselőjét, amely a szabadság, a függetlenség megvédésének jelszavát ír­ta 8 esztendővel ezelőtt ki­ Az bontott zászlajára. évforduló jegyében rendezett szolidaritási nagy­gyűlést december 13-án dél­után a dorogi József Attila Művelődési Ház nagytermé­ben a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága és a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsa. A nagygyűlésen megjelent Nguyen Din Can, a nagykövetségének sajtó VDK és kultúrtitkára Horváth István elvtárs, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Kéri Vencel országgyűlési képvise­lő, Pálfy Lajosné, az SZMT kultúrnevelési bizottságának vezetője, valamint a dorogi járás politikai és társadalmi életének számos vezetője. A nagygyűlés az esztergomi I. István Gimnázium leány­­kórusának műsorával kezdő­dött, a kórus egy vietnami partizándalt adott elő. A nagygyűlést Pálfy Lajosné nyitotta meg. Ezt követően a dorogi úttörők virágcsokorral köszöntötték a vietnami ven­déget. Ünnepi beszédet Izsáki Mihály­­ elvtárs, a Hazafias Népfront Komárom bizottságának titkára megyei mon­dott. Többek között hangsú­lyozta, hogy a DNFF meg­alakulása óta hatalmas poli­tikai erővé változott, saját fegyveres ereje van, és az egész nép támogatását élve­zi. A felszabadított terület Dél-Vietnam négyötödét te­szi ki, s immár tízmillió la­kos maga dönthet saját sor­sáról. A szónok ez év tavaszán egy küldöttséggel maga járt Vietnam földjén, és sze­is­mélyes tapasztalatait is ös­­­szegezte. A nagygyűlés so­rán Nguyen Din Can elvtárs is felszólalt, és köszönetet mondott azért a segítségért, amelyben a magyar nép harcoló Vietnamot részesíti.a A nagygyűlés végén Kéri Vencel, a Dorogi Szénbányák igazgatója a dorogi bányá­szok nevében ajándékot nyújtott át a vendégeknek. A nagygyűlés az Internacionál hangjaival ért véget. TANÁCSKOZIK A TOT Tervutasítás nélkül, nagyobb teljesítmény Közös gazdaságaink eredményei és feladatai a napirenden A Országos Termelőszövetkezetek Tanácsának két­napos ülése pénteken kezdő­dött a Gellért szállóban. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek működésének és belső életének főbb ta­pasztalatairól szóló előter­jesztést Szabó Istvánnak, a TOT elnökének szóbeli be­számolója egészítette ki. Bevezetőjében megemléke­zett azokról a gazdaságpoli­tikai intézkedésekről, ame­lyek alapján kialakulhatott a tsz-ek önálló, vállalatszerű gazdálkodása, tovább fejlő­dött a szövetkezeti demok­rácia, javultak a tagság életkörülményei, társadalmi megbecsülése. Az elmúlt két esztendő igazolja — mondotta —, hogy a termelőszövetkezetek kötelező terv nélkül is, korábbi éveknél jobban tel­­­jesítették a népgazdasági tervből rájuk háruló fel­adatokat. Az egész mezőgaz­daság termelési értéke kedvezőtlen időjárás ellené­­­re is várhatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja a tavalyi rekordszintet Az elnök ismertette a ter­melőszövetkezetek gazdál­kodásában , a termelés­ben, az értékesítésben, az üzemi tevékenységben, a fel­dolgozásban, a beruházás­ban stb. — fellelhető és je­lentkező hiányosságokat, problémákat is. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy a gazdálkodási feltételeket szolgáló intézkedések között akadnak olyanok, amelyek­kel a TOT elnöksége nem ért egyet A gazdaságirányítás új rendjének elveivel ellentét­­esnek tartja például a ter­melőszövetkezeti fogyasztás és felhalmozás adminisztra­tív előírását, s a Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcso­latos jelenlegi módszereit. A paraszti jövedelemszabá­lyozásra megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, nem szükséges a felhalmozási aránynak a termelőszövetke­­zetenkénti, egyedi meghatá­rozása. Az elnökség állás­pontja szerint célszerű len­ne megvizsgálni, hogy van-e szükség évenkénti zárszáma­dási rendelet kiadására. Hazánkban jelenleg tavalyi 3032-höz képest — a­­ 2828 mezőgazdasági és 22 halászati termelőszövetkezet, valamint 212 termelőszövet­ kezeti csoport gazdálkodik. Az adatok jelzik, hogy to­vább tart a közös gazdasá­gok egyesülési folyamata, amelyekkel az elnökség az ésszerűség, a gazdaságosság határáig egyetért. Hangsú­lyozta azonban, hogy külön­böző veszélyekkel járhat, nem kívánatos a túlzott koncentráció, a túlságosan nagy szövetkezetek kialaku­lása. A korszerű mezőgazda­ságban nélkülözhetetlen termelőeszközök bizonyos fo. a kú koncentrációja, amely­hez inkább a termelőszövet­kezetek közötti együttműkö­dést, közös vállalkozásokat tartja megfelelőbb formá­nak az elnökség, amely azt is hangsúlyozta, hogy a tár­sulásoknak is csak van értelme, ha együtt akkor jár a fejlettebb technológiával, a költségek csökkenésével, s más kézzelfogható gazdasá­gi eredményekkel. A beszámolót vita követ­te, amelynek során felszó­lalt dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter. A Termelőszövet­kezetek Országos szombaton a vitával Tanácsa foly­tatja, majd határozathozatal­lal fejezi be munkáját. Mai számunkban: Szakembereket a növényvédelembe I 3. oldal Hobby — felső fokon Ösvény a telepen, 4. oldal Etázs-kazán tervek családi házaknak Pénteken hirdették ki a Nehézipari az Egyesült Minisztériumban Magyar Szén­bányák etázs-kazánpályáza­­tának eredményét 1980-ban, az olaj és a gáz előretörése ellenére, még mindig körülbelül másfél­millió szénfűtésű lakás lesz a falvakban és a kertvárosi jellegű településeken, főleg etázsfűtéssel felszerelt csa­ládi házakban. Ezért hirdette meg a pályázatot az Egye­sült Magyar Szénbányák egy és kétlakásos családi házak­ban használható szénfűtésű etázskazánok tervezésére. A pályázat első „félideje" most telt le. A 16 000 forin­tos első díjat Háray Ferenc és Gábor László, a 12 000 fo­rintos második díjat dr. Bü­ki Imre és Ursu László pá­lyázata nyerte el, további három pályázatot p­edig megvásároltak. A pályázat „második félideje" után az egyesülés saját hatáskörében előreláthatólag áprilisban megkezdi a gyártást. B!RÍJ?;T ÖTÉVES A TATABÁNYA ÚJVÁROSI TBC GYÓGYINTÉZET Először a Tanácsköztársaság ideje alatt született hatá­rozat arra, hogy a tüdőbeteg bányászok számára szanató­riumot kell létesíteni. A megvalósításra azonban csak a fel­­szabadulás után kerülhetett sor: ekkor kezdett működni a síkvölgyi szanatórium, öt évvel ezelőtt pedig Tatabánya- Újváros fölött, a hegyoldalban új TBC-gyógyintézet nyílt meg. Az újvárosi szanatórium fennállásának ötödik évfor­dulóját tudományos üléssel ünnepelték meg. Az ülésen, amelyen a tüdőbetegségek gyógyításának legújabb eredmé­nyeiről tartottak előadásokat a szakértők, részt vett az Or­szágos Korányi TBC Intézet, képviseletében Ungár Imre tüdősebész főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak képviseletében Tiszai Miklós dr., s dr. Madarász József, a tatabányai városi tanács egészségügyi osztályának veze­tője. Eljöttek az ország hat másik TBC-szanatóriumának igaz­gatói és osztályvezető főorvosai, a megyei kórház és a me­gyei véradó állomás orvosai, megyénk hat tüdőgondozójának dolgozói, jelen voltak az intézet orvosai és ápolónői is. Az intézet ötéves munkájáról dr. Lakatos Pál igazgató-főot­t­vos számolt be a résztvevőknek. , Az Intézet külső képe A tudományos tanácskozás résztvevői JUBILÁL az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára esztergomi üzeme­ lődé­sére jellemző, hogy már­ az első években 40—50 mil­lió forint értékű terméket készítettek itt. Az üzem éle­tében minőségi változást je­lentett, hogy 1960-ban a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumának megrende­lésére hozzákezdtek az ideg­­gyógyászati vizsgálatoknál fonto*- encephalograph ké­szítéséhez. 1963-ban el az első 6 készülék, készült ami egycsapásra Európa-szerte is­mertté tette a gyár nevét. A Budapesti Nemzetközi Vásá­ron kiállított vizsgálókészü­lék megalapozta a gyár hír­nevét, ami további munkára ösztökélte az esztergomiakat. 1964-ben 16, 1965-ben 56 encephalograph készült a gyáregységekben. Annak ellenére, hogy a gyár eddigi termékei kere­settek a világpiacon, a ter­vező kollektívát már a jövő készülékei December 4-én foglalkoztatják, jelentették, hogy megoldották a 8 csa­tornás encephalograph ké­szüléknél az eddigi lult huzalozási szerelés bánya­he­lyett, az olcsóbb, praktiku­sabb nyomtatott lemezszere­lést. A gyár termékeinek mint­egy 60 százalékát exportál­ják, a vásárlók között a tő­kés piacon kívül megtalál­ták Kubát, Egyiptomot és Indiát is. A gyáregység eredményei, ha az elmúlt 10 év termelé­si mutatóit vizsgáljuk, nem várt, ugrásszerű jeleznek. Ha csak az fejlődést egyik legfontosabb mutató, a ter­melési érték változását néz­zük, ez az 1959. évi bázis­hoz képest több, mint a tíz­szeresére emelkedett. A 10. évfordulót ünnep­lő gyár munkásait, szeretettel köszöntjük, vezetőit to­vábbi, az eddigihez hasonló szép eredményeket munk tevékenységükhöz.kívá­ Üzemük fennállásának 10. évfordulóját ünneplik Esz­tergomban az Mérőkészülékek Elektronikus dolgozói. A Magyar Gyárának lista Munkáspárt 7. Szocio­kong­resszusa által meghatározott ipartelepítési program je­gyében 1958 decemberében kezdte meg munkáját Esz­tergomban az Mérőkészülékek Elektronikus Gyárának üzemegysége. A gyár más, szinte ugrásszerű ruha­fej* Tóth Gábor műszerész, a 4 csatornás encephalograph összeállításán dolgozik Az elektronikai I-es előszereldében a huzalfektetők az enceph­alographok „kábelkorbácsait” fektetik. Egy hagyomá­nyos készülékhez 12 ezer méter vezetéket használnak­­ el

Next