Dolgozók Lapja, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
a Egy nap külpolitikában Egyedül a jobboldali Aure<*» múiősiti „ragyogónak” Cha Iwa-Delmas francia miniszter«fra»k televíziós beszédét, ■ra&yben Párizs közel-keleti itákáját körvonalazta, kistekintettel a világszerte emlegetett líbiai fegyverreállírásokra. A kormányfő eéllékeztetett a megállapodásnak arra a részére, hogy a Hirage repülőgépeket nem szabad felhasználni Izrael ellen, amelynek létét és szuverenitását egyébként részről maradéktalanul francia elismerik. Különben is — tette Mapaá Chaban-Delmas — a Lít$$unak leszállítandó Mirageok gyártását még el sem kezdték, így még a szállítmány első tele is csak 15—16 hónap taKlva juthat el a megrendelőhöz. A kontingens nagyobb •ége még ennél is később, 8^8-ban kerül Líbiába és „addigra a háború remélhetőleg is fejeződik.” A „bizonyítvány” magyarázata Nem véletlen, hogy a miniszterelnök beszédét baloldali köfőben bizonyos ellenérzéssel fogadták. Azzal ugyanis, hogy Chaban-Delmas egyáltalán szükségesnek tartott egy ilyen „bizonyítvány-magyarázatot”, kétségtelenül legalábbis bizonyos mértékig engedett az atlanti, mindenekelőtt amerikai —angol nyomásnak. Londonban és Washingtonban az elmúlt napokban sűrűn vádolták azzal Párizst, hogy a Líbiának juttatott korszerű fegyverekkel veszélyezteti közel-keleti erőegyensúlyt”.„a A francia fővárosban alighnt nem sokan gondolnak ezekben az órákban arra, hogy de Gaulle tábornok idején aligha került volna sor egy ilyen filDimírrlín Valószínűleg nem véletlen a miniszterelnöki nyilatkozat időzítése Amikor elhangzott, Nielnök és Wilson brit minitasterelnök éppen tárgyalóasztalnál ült a Fehér Ház tanácstermében ... Felenged a fagy ? A jövőben valószínűleg sokasodnak a jelei annak, hogy hosszú fagy után felengedőben van az angol—francia viszony. Maurice Schumann külügyminiszter a minisztertanácsnak megtartotta beszámolóját londoni útjáról. „A két ország között — jelentette ki — egészségesebb, jobb a légkör”. Ennek köszönhető — folytatta Schumann — hogy módjában volt megvitatni mind Anglia belépését a Közös Piacba, mind a két ország közötti függő kérdéseket. Idegháború Kínában Változatlanul aggasztó hírek érkeznek Kínából. Az a háborús hisztéria, amely az elmúlt napokban intenzíven foglalkoztatta a nemzetközi közvéleményt, minden jel szerint folytatódik, sőt, fokozódik. A Lityeraturnaja Gazeta című szovjet hetilap legújabb száma szerint a Kínából érkező utasok elmondták: a gátját vesztett propaganda hatására több kínai nagyváros lakosai meg vannak győződve arról, hogy hamarosan fegyveres konfliktusra kerül sor Kína és a Szovjetunió között. A szovjet lap felhívja olvasói figyelmét arra az időbeli egybeesésre, amely a kínai hisztéria és a kínai—amerikai tárgyalások megkezdődése között megállapítható. A győztesek „barátai” Nigériában nem kívánatos a Caritas A nigériai vöröskereszt kedden bejelentette, hogy több múlt 39 000 tonna súlyú élelmiszerrel rendelkezik, amelyet szétoszt a hadműveleti területeken élő lakosság között Ezekben a körzetekben 18 városban állítottak fel vöröskeresztes elosztó bizottságokat. A lagosi kikötői hatóságok közben arról számoltak be, hogy különböző hajók, több mint 59 000 tonna élelmiszert szállítottak Nigériába a kelet-nigériai lakosság számára. A UPI hírügynökség jelentése szerint megérkezett Lagosba azoknak a római katolikus misszionáriusoknak és apácáknak az első csoportja, akik Port Harcourtban rekedtek, miután a szakadár Biafra összeomlott. A misszionáriusok legtöbbje a katolikus Caritas segélyszervezethez tartozott. Nigéria már korábban feketelistára tette a Caritast, mert ez a szervezet hathatós támogatást nyújtott az Ojukwu-rezsimnek. Ennek megfelelően egyes külföldieket ki fognak utasítani az országból. te A nigériai rádió kedden eskommentárt sugárzott, amelyben megemlékezett arról, hogy bizonyos külföldi hatalmak, amelyek korábban Ojukwu szakadár törekvéseit támogatták, most Nigéria „barátainak” próbálják feltüntetni magukat. A rádió ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Nigéria jól tudja, kik az igazi barátai, és kik nem. A győzelem a külföldi országok közül elsősorban a Szovjetuniónak köszönhető — hangoztatta a kommentátor. A Nigériában tartózkodó nemzetközi katonai megfigyelőbizottság kedden újabb útra indult a hadműveleti területre. Felveszünk a Tatabányai Karbidgyárba ,női munkaerőket laboratóriumi és udvari munkába 40 órás munkahét Munkabér megegyezés szerint. ja* BOL GŐZÖELÁPJA Gazdasági és káderkérdések a napirenden Ülésezik a CSKP KB plénuma Szerdán délután a prágai vár spanyol termében megkezdődött a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése. A plénum napirendje: egyes személyi intézkedések megvitatása, a párt gazdasági politikájának fő kérdései, beszámoló a Központi Bizottság elnökségének tevékenységéről az előző plénum óta eltelt időszakban, a párt cselekvőképessége fokozásának kérdései a párttagsági tagkönyvek kicserélésével kapcsolatban, határozati javaslatok megviatatása és elfogadása. A plénum első napján Vasil Bilak elnökölt. Az első napirendi pontról Gustáv Husák mondott beszámolót. A második napirendi pontként Vaclav Hula miniszterelnök-helyettes, tervezésügyi miniszter terjesztette elő jelentését Megállapította, hogy a csehszlovák népgazdaság helyzete súlyos, de nem kritikus. 1968- ig a háború előtti színvonalhoz képest a nemzeti jövedelem három és félszeresére növekedett, ami lehetővé tette, hogy a lakosság személyi fogyasztása 1948 és 1968 között megháromszorozódott. A szocializmus építése során — mutatott rá az előadó — kiemelkedő sikereket értünk el a cseh és szlovák országrészek között történelmileg kialakult megszüntetésében.különbségek Ezután emlékeztetett arra, hogy tavaly a szocialistaellenes erők nyílt fellépését követően az áprilisi plénum után adódott csak lehetőség arra, hogy a párt és az állami szervek erejük és energiájuk legalább egy részét a gazdasági problémák megoldására irányítsák. A miniszter beszédének további részében az 1970-es népgazdasági terv fő célkitűzéseit abban jelölte meg, hogy megakadályozzák az inflációt, ne engedjék meg a fejlődés dinamikájának csökkenését, stabilizálják a belső piacot, s biztosítsák a külkereskedelmi mérleg és a beruházások optimális alakulását. A Rudé Právo a plénum ülésével kapcsolatban megjegyzi, hogy a régebbi pártvezetés következetlenségének és az opportunista gazdasági politikának következtében felülkerekedett destrukciós tényezők mély sebeket ütöttek a csehszlovák népgazdaság Ezeket a sebeket csak testén, szakképzett és politikailag megedzett emberek tudják behegeszteni. Elengedhetetlenül szükséges tehát a célszerű személyi változások végrehajtása mindenütt, ahol ezt az élet megköveteli. Kairó elővárosait bombázták Röviddel azután, hogy Kairó elővárosait bombázta az izraeli légierő, a jordániai fronton is támadást hajtott végre. Tel-Aviv-i tájékoztatás szerint az akciót végrehajtó harci repülőgépek azt a feladatot kapták, hogy tüzelő jordániai állásokat hallgattassanak el a Hármuk folyótól délre. A légitámadásról részletek nem váltak ismeretessé, egy izraeli szóvivő szerint az időközben lezajlott tűzpárbaj mintegy négy órán keresztül folyt. ' FELVESZÜNK segédmunkásokat, kubikosokat 44 órás munkahéttel BÉREZÉS: teljesítménybér Rendelet szerint haza utazási költséget térítünk Jelentkezni lehet: ÉPÍTŐK KTSZ. Tatabánya II- Kossuth L. ti. 71*73. Erre még nem volt precedens Nixon meghívta Wilsont a nemzetbiztonsági tanács ülésére Wilson brit miniszterelnök kedden a nigériai helyzetről és más nemzetközi problémákról tárgyalt Nixon amerikai elnökkel, majd az amerikai kormány pénzügyi és gazdasági szakértőivel áttekintette a két ország gazdasági kapcsolatait, különös tekintettel Nixon elnök deflációs irányzatára és azokra a várható következményekre melyeket ez az irányzat Nagy- Britannia gazdasági életében okozhat-Megfigyelők hogy a gazdasági megjegyzik, kérdések azért kaptak ilyen előkelő helyet a tárgyalások napirendjén, mert Wilson véleménye szerint az amerikai gazdasági politika hatása Nagy■H*»Britanniára közreját. ihat az év második felében sorra kerülő angliai választások kimenetelében Nixon és Wilson együtt ebédelt és az amerikai elnök meghívta a brit miniszterelnököt, vegyen részt a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén- jólértesült körök szerint ez az első eset, hogy külföldi politikus meghívást kapott az amerikai elnök legfontosabb külpolitikai és biztonsági tanácsadóiból álló testület ülésére-Stewart brit külügyminiszter és amerikai kollégája Rogers kedden délután az európai biztonsági értekezletre vonatkozó javaslatot vitatták meg. 1970. január 29. csítárUN Bahr Moszkvában Szerdán a szovjet fővárosba érkezett Egon Bahr nyugatnémet államtitkár. A diplomáciai küldetésben járít bonni személyiséget a seremetyevói repülőtéren Helmut Allardt, az NSZK nagykövete fogadta.moszkvai Bahr Moszkvába érkezését a szovjet főváros diplomáciai köreiben kedvező fejleményként értékelik. Annak jelét látják benne, hogy a Bonn—Moszkva párbeszéd, amelyet még Gromiko külügyminiszter és Allardt nagykövet kezdett az erőszakról való lemondás ügyében, tovább folytatódik, mégpedig kifejezetten magas szinten- Közel-Kelet Az érdekeltek még nem foglaltak hivatalosan állást Franciaország rendezési terve ügyében Jacques Dumacel francia mezőgazdasági miniszter kedden a Journal du Jura című lapban, amelynek egyben politikai szerkesztője is, ismertette annak a közel-keleti francia rendezési teremek a tartalmát, amelynek létéről Schumann külügyminiszter tett említést a szenátus külügyi bizottságában kedden elhangzott beszámolójában. A jelenlegi francia szerint — írja Duhamel terv — egyidejűleg kell megtörténnie az elfoglalt területek kiürítésének, Izrael arab részről történő elismerésének, a szabad hajózás kimondásának és a menekült probléma rendezésének. Ezenkívül a francia rendezési terv olyan határmódosításokat helyez kilátásba, amelyek lehetővé tennék Izrael számára, hogy a hatnapos háború előtti határain túl is megőrizze ellenőrzését — árulta el Duhamel. A francia hírügynökség szerint ez nyilvánvaló célzás a Szíriai Golán magaslatokra. Jeruzsálemre vonatkozóan az új francia elgondolások „különleges státuszt” helyeznek kilátásba. A Fehér Ház és a külügyminisztérium még nem nyilatkozott Chaban-Delmas francia miniszterelnök és Schumann külügyminiszter kedden este elhangzott és a közelkeleti francia politikát kifejtő beszédeiről. Washingtoni illetékes körökben mindazonáltal az AFP úgy értesült, amerikai részről elégedettek azzal, hogy Franciaország ügyel a repülőgépek szerződésben körülírt felhasználására, arra, hogy csak a megrendelők kezébe kerüljenek. Az izraeli kormány hivatalosan még nem reagált a felelős francia államférfiak kedd esti nyilatkozataira, de izraeli politikai körök szerint pozitív elemnek tekintik izraeli részről annak kijelentését, hogy ha a Mirage-okat bevetik Izrael ellen, akkor a francia fegyverembergót kiterjesztik Líbiára is.Azt is elégedetten fogadták, hogy Franciaország megerősítette Izrael létezési jogára vonatkozó álláspontját, Szavak és fegyverek USA—francia vetélkedés a Közel-Keleten Szinte egyidejűleg a rabati csúcskonferenciával az amerikai külügyminiszter nagyfontosságú kijelentéseket tett az USA közel-keleti politikájával összefüggésben. Rogers — úgy tűnt— revideálta a korábbi amerikai álláspontot. Meglepő módon sürgette ugyanis az izraeli kivonulást a megszállt arab területekről. Ezzel párhuzamosan pedig utalt a kölcsönös megegyezésen alapuló tartós béke megteremtésének szükségességére. Ez a rendezési program tulajdonképpen nem lépett túl a Biztonsági Tanács 1967 novemberében az USA által is megszavazott határozatán. Igaz, más volt ezt a koncepciót elfogadni 1967 őszén, mint két esztendővel később megismételni. Rogers szavai azonban nem tudták feledtetni a Közel-Kelet országaiban, hogy a válság politikai rendezése legalább annyira az Egyesült Államokon múlt, mint amennyire Izraelen. Másrészt az is devalválta Rogers szavait, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere feltűnő módon Rabat előestéjén mondotta el nagy figyelmet keltő beszédét. Már Rabat előtt sem volt kétséges, a csúcstalálkozó rendelkezése nyílt állásfoglalásra késztetni az arab államfőket: kik hajlandók egyértelműen támogatni az izraeli megszállók elleni harcot és kik nem. § az arab világ jobbszárnya rendkívül óvatos progresszív arab országokkal a való együttműködésben, féltékenyen figyeli ezek kezdeményező és hangadó szerepét, a washingtoni deklaráció jelezte számukra: Washington hajlandó közeledni feléjük. Rövidesen eloszlottak azonban az illúziók a washingtoni manőver körül. S hogy valójában az arab világ jobbszárnyának, mindenekelőtt különegyezkedésre többször is a hajlandóságot eláruló Jordániának szóltak Rogers szavai, az előbb-utóbb kétségtelenné vált Az USA a Rogers-féle manőver kudarca után is minden bizonnyal újabb taktikai lépésekkel próbálkozik. Ez annál is sürgetőbb a számukra, mert a jelen periódusban Anglia, Franciaország, sőt bizonyos vonatkozásban Nyugat-Németország is erőfeszítéseket tesz az arab világban pozíciói visszaszerzésére, megerősítésére. Anglia elsősorban a Perzsaöböl térségében, tehát a válság szélárnyékában fejt ki nagy aktivitást Erre utal az a közelmúltban tett brit bejelentés, hogy 1 millió fontért légelhárító rakétákat adnak el a Perzsa-öböl sejkségeinek. A lassú, merev taktikázásnál, amelynek tehertétele az Izraelbe irányuló fegyverszállítás is, sokkal veszélyesebb rivális Washington számára a Közel-Keleten Párizs. Bár Franciaország hatalmának vége e térségben fegyveres konfliktusokkal kötődött egybe, Párizs már Kairótól Bejrútig és Algírtól Bagdadig szinte egyértelmű szimpátiát élvez. Kétségtelenül része van ebben annak, hogy a hatnapos háború kirobbanása után közel-keleti válság rendezésével kapcsolatos francia állásfoglalása— úgy tűnt — közelebb áll az arabok elképzeléseihez, mint a washingtoni, londoni koncepcióhoz. Nem közömbös az sem, hogy Franciaország fegyverszállítási embargója miatt Izrael nem kapta meg már kifizetett repülőgépeit. A legutóbbi megállapodás, amelynek értelmében Líbia viszont száz katonai repülőgépet vásárol a franciáktól, csak tovább növelte a Párizs iránti szimpátiát. A francia magatartás magyarázata, értelmezése az utóbbi hetekben a világlapok állandó témája. Ennek kapcsán szó esett arról, hogy a francia álláspont hagyományosan sok területen tudatosan szembehelyezkedik az amerikaival Utaltak a gazdasági okokra is: Párizs talán, úgy véli: inkább 15 arab ország részére ad el fegyvert mint Izraelnek Megegyeztek azt is, hogy a fegyvereladás terén nyugati hatalmakat nem vezérlik szigorú erkölcsi elvek. Mindezeken túl érdemes még két körülményre rámutatni — a francia politikai kurzus egy gazdasági és egy politikai vonatkozására. Nem lehet elfeledkezni arról, hogy a Közös Piac vámhatárainak lebontása súlyos helyzet elé állítja a francia mezőgazdaságot, a mezőgazdasági terményekben általában szegény arab országok viszont igen kedvező piacot biztosíthatnak Franciaország számára. A repülőgépek mellett mezőgazdasági termények eladására is sor kerülhet. A francia közel-keleti politika indítékai között azonban sokkal lényegesebbnek lászik egy párhuzam. A második világháborút, s főként az 1956-os szuezi kalandot követően az USA az angolok távozásával és befolyásának csökkenésével keletkezett — úgymond — politikai vákuum betöltését tűzte ki célul. A 67-es háború azonban még a legkonzervatívabb arab országokban is diszkreditálta az amerikai politikát, katonai hatalmát pedig ma már ellensúlyozza a Földközi-tengeren jelenlévő szovjet flotta. Nem elképzelhetetlen, mégha egyelőre ezt nem is fogalmazták meg Párizsban), hogy a de gaullei nagyhatalmi álmok örökségeként a francia politika titkos célja annak a vélt vákuumnak a betöltése, amely Közel Kelet térségében az Egyesült államok politikai és katonai hatalmának csökkenésével függ össz*,