Dolgozók Lapja, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
DOLGOZÓK LAPJA Megannyi ritka kincs, különleges érték kapott itt helyet Érték — és nem a köznapi értelemben. A kiállított munkákat gyerekkezek készítették. Az ő naplóik, leveleik, fényképeik, gyűjteményük tárgyai kaptak helyet a Népház emeleti termében — ott, ahol korábban rendszerint festményeket, grafikákat, képzőművészeti alkotásokat láthatott az érdeklődő közönség. A 25 év című kiállítás anyaga a megye úttörőéletének 25 esztendejéről ad képet. Mindenekelőtt természetesen arról, meddig jutott el, mire képes ma az úttörőmozgalom, mi mindent tud nyújtani a legfiatalabb nemzedék számára. A kiállítás tárgyai gondos kutató- és felderítőmunka eredményeként készültek el a megyei bemutatóra. Tulajdonképpen az iskolai csapatmúzeumok legszebb darabjait küldték el a járási, városi úttörőelnökségek. A csapatmúzeumok anyaga pedig a hagyományok ápolásának, kutatásának jegyében állt össze. Azt is reprezentálja hát a kiállítás, mennyire tartják fontosnak a gyerekek a mozgalom múltjának ismeretét, és milyen elven az igény arra, hogy megismerkedjenek azzal az úttörőmunkával, amit saját iskolájukban „elődeik”, a mai felnőttek végeztek. Ezért is van itt több értékes és érdekes régi csapatnapló, zászló, fényképgyűjtemény. A kocsi általános iskola Partizán és Napsugár őrsének tagjai például nagy fényképes albumban a község fejlődésének történetét dolgozták fel. De igazán ritka kincsnek számít az a díszes kiállítású, piros borítású kötet, amely még 16 esztendeje a DISZ Komárom megyei bizottságán készült, és a megye községeinek történetét dolgozták fel a szerzők 1945-től 1955-ig. Terjedelmes helyet kaptak a kiállításon azok a levelek, színes képeslapok, amelyek külföldről: a Szovjetunióból, Lengyelországból, Bulgáriából, Csehszlovákiából és más 25 év S óta a megyei úttörőelnökség jubileumi kiállításán országokból érkeztek a megyei pajtások számára. Ezek gondosan megőrzött, tablókra a ragasztott albumok lapjait díszítő levelek is jelzik, milyen jó kapcsolat alakult ki a magyar és a baráti országok úttörői között. ga. A sok-sok fénykép, érdekes dokumentumanyag tükrében megelevenedik, milyen sokrétű tevékenység folyik az úttörőház falai között. Tablók mutatják be például az egyik legeredményesebben működő szakkörnek, a vízi úttörők kollektívájának érdekes és izgalmas foglalkozásait és a nevezetes dunai túrát. De nem kevésbé érdekes és látványos a bélyeggyűjtők, a modellezők, rádióamatőrök, a kis szakácsok és egyéb szakkörök tevékenységét bemutató képek sora. Az egyik kiállítási tárlóban egy hatalmas, vörös borítólapú könyv található. Rajz díszes betűkkel: Dicsőség könyve. A megyei úttörőelnökség 1971-ben, a mozgalom jubileuma tiszteletére kezdte meg a dicsőség könyvének összeállítását. Egyelőre a vörös selyemzászlóval kitüntetett úttörőcsapatok életét bemutató, fotókkal, rajzokkal külön méltatást érdemelne- díszített lapok kerültek — a az esztergomi Révész Béla jövőben tovább bővülő kötetíjttörőház tabló- és képanyage. Részlet a kiállításról. 7 r-előzetes NÉMETH LÁSZLÓ: AZ ÍRÁS ÖRDÖGE (kedd, 20.00). A kétrészes dráma közvetítése a szegedi Nemzeti Színház előadásában, felvételről. Lendvai Ferenc rendezte a Semmelweis Ignácról szóló drámát, amely az író legutóbb írott műve. Németh László életében volt egy hasonló, és meglehetősen lehangoló esemény, ami hasonlít a drámában elénk tárulóra. Önmagát gyógyítva jutott el egy gyógyászati felismeréshez, amelyet a „Levelek a hypertoniáról” címmel meg is írt. Nagyon bántotta, hogy a kritika és az orvostársadalom nem méltányolta kellően ezt a felismerést. Épp ezért Németh László szerint senki sem ábrázolhat más tragikumot, mint amelyet a maga életében, világában átél, tapasztal. A cím — Az írás ördöge — szinte önmagáért beszél: írni annyit jelent, mint önmagunk kitárulkozása, Markusovszky kiszolgáltatása. a darabban nem is tudja eleinte, hogy milyen végzetes szerepre bíztatja Semmelweis-t, aki felmérhetetlenül komolyan veszi az írást, s úgy ragaszkodik hozzá, mint igazságához. ÉSZREVÉTLEN EMBEREK (péntek, 18.35). A kereskedelmi eladók egyikéről készült ez a kisfilm: egy zeneakadémiát végzett és művészi ok Nagy író, nagy énekes levéllel is rendelkező nőről, aki az Erkel Ferenc Zeneműboltban dolgozik. Ebben önmagában még semmi megragadó nincs, hiszen egyszerűen „iparcikkeket” — lemezeket árusít. Ám itt jön a de! Nem egyszerűen eladónő, hanem — nyugodtan mondhatjuk — zenepedagógus, aki hozzáértését, a zene szeretetét átplántálja a vevőkbe. Észrevétlenül dolgozik, de hisz abban, amit csinál, s aki vásárolt már nála lemezt, bizonyára visszaemlékezik rá. SZÉKELY MIHÁLY (szombat, 22.10) A Magyar Televízió kisfilmjének ismétlése. Székely Mihály kétségtelenül legnagyobb énekeseink egyike volt, basszusa a világ igen sok nagy operaházában aratott átütő sikert. Hangját a felvételek megőrizték, és ismét hallhatjuk előadásában Verdi: Don Carlosából Fülöp király áriáját, Mozart: Szöktetés a szerájból című operájából Ozmin áriáját, valamint a Varázsfuvolából Sarastro áriáját, végül Bartók: A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operájából egy részletet. A Magyar Állami Operaház zenekarát Ferencsik János és Erdélyi Miklós vezényli. (a. gy.) Jelenet a Székely Mihály portréfilmből mi. májttí I. ke«« „Lilla van itt a VASÁRNAP, a délutáni órákban mintha valóságosan irodalmi, kulturális zarándokhellyé lépett volna elő Dunaalmás, ez a hegy és síkság kerítette község. Kirándulóhelynek is pompás — ez a későbbiekben nyilván szervesebb összefüggésbe kerül a dunaalmási irodalmi emlékezéssel. Most azonban a lokálpatrióta igyekezet nyomán Csokonai és Lillája került reflektorfénybe. Mindre ok és jog megvan arra, hogy Vajda Julianna neve a köztudatban végleg és egyértelműen egybekapcsolódjék a község nevével. Vajda Julianna pedig megmarad már az ihlető és gyötrő Lillának. Csokonai szenvedélyes szerelme így irányítja az irodalomtörténészek figyelmét is Dunaalmásra. Amikor tehát a községbeliek igyekezete a hagyományok ápolásának szép példáját adja, figyelnünk kell arra a tanulságra, hogy a kisebb közösség helyszeretete és a hazában gondolkodás, jelen, múlt és jövő történés folyamatának egyszerre áttekintése teszi a lokálpatriotizmust egészséges szelleművé. Szükségtelennek tűnik ma már, hogy elősoroljuk, mi minden következtében növekedhet — és növekedik — jeles hellyé Dunaalmás. Az erőket Ferenczy doktor kutatása és ügybuzgalma hozta mozgásba. A szorgalmatossáM mind nagyobb körre terjedt, s ma a szombathelyi költő, Káldi János éppúgy kötődik a hely szelleméhez, mint ahogy Kunszery Gyula, költő és publicista is meghatottan vállalta a dunaalmási ünnepség hangulatát.irodalmi Ahol a hegy a folyóhoz egészen közel fut, a dombon, dús növényi vegetáció és gondozott sírok közt találni Vajda Julianna síremlékét. A borongós idő ellenére sokan jöttek el ide, nemcsak helybeliek, nem is csak a megyéből, hanem azon is túlról. A levett kalapokkal az ihlető múzsa szelleme előtt tisztelgő vendégsereg érthetően megilletődött volt. Az iskolások kis műsora, mint a délután többi eseménye is, azt mutatta, hogy a község aprajába nagyjába beivódott már e hely különösségének a tudata. Hogy az irodalomtörténet tényanyagának ellenében legyünk pontosak, Káldi János szavaival: „Nem Lévárdé, nem Véghné, de Lilla van itt”. Ez a ráismerés jellemezte a későbbi események hangulatát is. Csokonai szobrának megkoszorúzása szerűséggel zajlott; nemes egyegyszersmind a korrarnoi múzeum és az irodalmi emlékeket tisztelő komarnoi szellemiség üzenetének átadását is jelentette. Az ünnepi műsor a művelődési otthonban fél háromkor kezdődött. Ekkor már valóban sokan voltunk. Többek között Ajkáról egy busznyi diákcsoport is érkezett, éppen erre a napra időzítve tanulmányi kirándulását. Végül kicsinek bizonyult a nagyterem — sokan álltak az előcsarnokban, vagy maradtak még az utcán az események vonzását érezve. Az ünnepélyen, amelyet Kreszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, s más megyei, járási köztisztségviselők is megtiszteltek megjelenésükkel, Nagy Lajos, a megyei művelődésügyi osztály vezetője mondott beszédet, majd Káldi János Csokonaihoz és Lunaalmáshoz fűződő kapcsolatairól szólt, s előadást tartott a témában oly járatos Dr. Ferenczy Miklós is. Versek hangzottak el közben és az előadásokat követően, többek közt a tatabányai Bányász Színpad tagjai tolmácsolásában, illetve a közönség elé lépett kellemes műsorával a tatabányai Bányász Szimfonikusoktól érkezett vonósnégyes. Az ünnepség egyben a Csokonai Lilla emlékszoba felavatását is jelentette. Színesítette a programot fúvószene és könyvvásár is. A KÖZSÉG ezen a napon megyénk kulturális életében jelentős esemény u helye volt. Okulásul figyeljünk rá a továbbiakban is: a hazaszeretet magvai erős gyökeret eresztenek itt, s csupán néhányak ügybuzgósága, igyekezete jelentette a kezdeteket, a folytatás viszont láthatóan nagy gyűrűket vet. Lehet szépen s okosan szeretni szűkebb hazánkat? Nemcsak lehet — kell is, hogy így történjen. (jenkei) Kürti András: Chékal: Senate (16) — Akkor... akkor semmit sem értek! Miért menekültünk előlük? Ha csak munkára jöttek?! Megüt a guta, ha kiderül, hogy ez az eszeveszett rohanás valami „Fuss az egészségedért”! mozgalom keretében történt. — Nem. Miattam történt. A Törpe úgy tudja, hogy Svédországba utaztam a szüleimmel, nem jelentettem be, hogy itt maradtam. Kis csalás. És azt sem kell tudnia, hogy mi veled tárgyalunk. De a barátaim miatt ne nyugtalankodj. Majd ide jönnek ők is. Jó előre megbeszéltük, hogy ha valami közbejön, szétszéledünk, utána a mi kertünkben találkozunk. Ez az én formám. Ettől a slepptől nincs szabadulás. — Mikorra érnék ide? — Nem tudom. Talán egy óra múlva. — Nagyszerű! Akkor ez az egy óra csak a miénk! Renate bólint. — Igen. És kár volna kihasználatlanul hagynunk. A keze után nyúlok, megsimogatom. Nem húzza el. — Neked holnap vissza kell utaznod Odensébe — mondja elgondolkozva —, drága minden perc. Persze. Hans jobban csinálná — Mit csinálna jobban Hans? — nézek rá. Huncut fények villannak a szemében. — Hogy-hogy mit? Hát természetesen ő jobban magyarázná el neked a helyzetet, mint én. Okosabb mindnyájunknál. Dehát azzal is időt nyerünk, ha egy és másról én tájékoztatlak, amíg ők ide érnek. Helyes? — Helyes — mondom dühösen, mert gyűlölöm az egész világot. Renát, a barátait, egész Aarlest, még ezt a két szép dolgot is a lábaimnál. Micsoda hülye, megalázó állapot. Rejtélyeskednek futtatnak, fürdetnek. És most itt ülök meztelenül, lópokrócba csavartan, egy vadidegen kertben, szemben egy majdnem vadidegen nővel és folytatólagos kiselőadásokat hallgatok majd műszaki és helytörténeti kérdésekről. Mi közöm nekem mindehhez?! Mit akarnak tőlem ezek az őrült dánok? Miért játszik velem ez a lány? Csak azért nem veszem a kalapom, mert pillanatnyilag nem hogy kalappal, de még egy fügefalevéllel sem rendelkezem. Jó, addig várok, amíg megszárad a cuccom, felöltözöm, valahogy visszaszerzem a táskámat, minthogy az a garázsban maradt, aztán ugyő! Akkor lássam Aarlest, amikor a hátam közepét. Elnyúlok a füvön, behunyom a szemem, nem is fogok odafigyelni, beszélhet nekem Berrate, amit akar... Sajnos, oda kell figyelnem. Mert olyasmivel kezdi, ami tényleg érdekel. — Bizonyára feltűnt neked, hogy miért a garázsban rendeztük meg félbeszakadt kis balszerencsésen összejövetelünket, és nem Erikék lakásán. És hogy mihozzánk sem mentünk be most. A magyarázat egyszerű. Arról a bizonyos konstans biorezgésről van szó, amit Hans már említett. Megint ez a krumplifejű Hans! Állandóan rá hivatkozik! Csak nem szerelmes belé? — Olyan ez, mint az ujjlenyomat — magyarázza. — Nincs két egyforma. Az emberi test is bocsájt ki magából elektromágneses hullámokat és ezek rezgésszáma mindenkinél más és más. És egy személynél állandó. A bölcsőtől a sírig. A kibaut ennek alapján regisztrál és ismer fel bennünket. — Hát az a doboz a lila kör felett, az nem miniatűr tv-kamera ? — De igen. A szerepe azonban csak másodlagos. Mellette az egyik félgömb, az érzékeli a biorezgést. Sokkal megbízhatóbb, mert azonosít sötétben is, vagy ha szakállt növesztesz,vagy ha hátat fordítasz a kamerának. — Kivéve, ha nem lépek be a lila körbe. — Tévedés. Akkor is tudja, hogy ott vagy. Tízméteres sugarú körben érzékeli a jelenlétedet. A mikrofon szintúgy felfog minden hangot ilyen távolságból. A lila körnek csak a televíziós kamera szempontjából van jelentősége. — És nem lehet ezt az egész triót kikapcsolni? — Azelőtt lehetett, de aztán a Törpe a kapcsolókat leszereltette. Körülbelül fél éve. — Kicsoda, micsoda az a gonosz Törpe? — Nem gonosz. Mindig csak jót akar. Mégis rengeteg bosszúságot okoz. De róla majd később. Ezt a biorezgéses dolgot érted? — Hogyne. Kellemetlen lehet, hogy az ember a saját lakásában sincs sohasem egyedül, vagy mondjuk másodmagával. Mégha gép érzékeli is folyamatosan a jelenlétét, rögzíti a szavait. Én ezt nem tudnám elviselni. Hallom, amint összeszedi a tányérokat, evőeszközöket, üvegeket. — Dehogynem — mondja. — Hidd el, csak megszokás dolga. Az igazság az, hogy többnyire akkor sem kapcsoltuk ki a kibautot, amikor még lehetett. Most persze berzenkedünk, hogy nem lehet kikapcsolni, én két héttel ezelőtt seprűvel vertem le a falról. (Folytatjuk) Mai rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8,20: Chopin zongoraművek. 8,5$: Harsan a kürtszó! (Ism.) 9,33: Édes anyanyelvünk. Lőrincze Lajos levelekre válaszol. 9,43: Mezők, falvak éneke. 10,05: Magyar Parnasszus. ,,A természet leghívebb gyermeke” Életrajzi lotóik Vajda Péterről (Ism.) 10,53: Zenekari muzsika. 12,35: Melódiakoktél. 13,49: UJ Georgikon. 14,04: Szóljatok szép szavak! 14,20: Derűs percek! A tanár is ember! 14,35: Gyöngyszem Gyöngyi. A Gyermekrádió műsora (Ism.) 14,49: Éneklő Ifjúság. 15,10: Rállóiskola. 16,05: Beethoven: I. szimfónia. 16,30: Szirmay Márta énekel. 16,38:" képviselőkkel — munkájukról. 17,05: Amit az SZKP XXIV. kongresszusa a világnak mondott. Előadás. 17,20: Az Új Magyar Zene Hónapja. 17,44: Európa első sebészprofesszor aszjszonya. 18,00: Könnyűzenei hiraldó. 18,30: A Szabó-család. 19,57: Aranyhangok: Birgit Nilsson. Közben: 20,27: Az örök hiány köszörűjén. Versek József Attiláról (Ism.) 20,32: Az Aranyhangok című műsor folytatása. 21,22: Stúdiónk vendége: Auth Ede. 22,20: Régi magyar dalok és táncok. 22,40: Nyereség — nem a vállalat „hibájábólTM. 23,00: Két szimfonikus költemény. 0,10: Filmzene. PETŐFI RADIO 8.03: Népdalcsokor. 8,43: Külpolitikai figyelő (Ism.) 8,38: Felejthetetlen operaestek. Bayreuth —t II. rész. 11,40: A Csehszlovák Kultúra Hete (Ism.) 12,20: Kórusok, hangszerszólók. 12,45: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. 13,03: Zenekari muzsika. 14,00: Kettőtől-hatig... 18,10: Tavaszvárás a Mecsekben. 18,35: Hangverseny a stúdióban. 19,15: Gondolatok filmekről. 19,30: A Csehszlovák Kultúra Hete. 20,23: Új könyvek (Ism.) 20,29: Rádiószínház: Szálloda a Gondviseléshez. Rádiójáték (Ism.) 21,26: Liszt: hmoll szonáta. 21,53: A Csehszlovák Kultúra Hete (Ism.) 22,23: Prolog. Kosztolányi Dezső verse. 22,27: Az Új Magyar Zene Hónapja. 23,13: Járóka Sándor népi zenekara játszik. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Számtan-mértan. (Alt. isk. 5. oszt.) s,30: Célok, eredmények II. A TV politikai tanfolyamán - adása a honvédség részére V. rész (Ism.) 9,00: Környezetismeret (Alt. Isk. 4. oszt.) 9,55: Fizika (Ált. Isk. 6. oszt.) 11,55: Osztályfőnöki óra (Alt. Isk. 8—7—8. oszt.) 13, 1o: Számtan-mértan (Ism.) 14,00: Környezetismeret (Ism.) 14,55: Fizika (Ism.) 15,40: Osztályfőnöki óra Ism.) 16,58: Hírek. 17,05: Tizen Túliak Társasága. 17,55: Családi otthon... Riportműsor. 13,25: Milliók küldöttei. Összefoglaló a magyar szakszervezetek XXII. Kongresszusának első napjáról. 19,10: Esti mese. 19,30: Tv-híradó. 20,00: Németh László: Az írás ördöge. Dráma két részben. Az előadás előtt: Színházi jegyzet. 21,50: Tv-híradó . 2. kiadás. BRATISLA AI TV 16,45: Hírek. 16,50: Francia nyelvtanfolyam. 17,20: Középiskolások műsora. 18,10: A Flora Olomouc 1971. világkiállításról. 18,40: Esti mese. 19,00: TV-híradó. 19,30: Bratislava légi sziget. 20,00: Hangverseny Osztankinóban. 20,36: Fehér—kék—vörös. Vetélkedő-sorozat. 21,25: Emberek és történelem. 22,00: Tv-híradó. Molnár szakmunkásokat és vagonlakó vállatókat felveszünk. BUDAI MALOM, Budapest XI., Hengermalom u. 51. Telefon: 252—813,