Dolgozók Lapja, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

b 711ÁG PROLETÁRJAI rantatíam 1971. október 28. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA £$ A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 254. sz. Ara: 80 fillér Négymilliárd forintos fejlesztés a gyógyszeriparban Több mint 70 százalékkal növelik termelésüket a XV. öt­éves terv szerint gyógyszer­­gyáraink. A következő öt­­ évben 35 százalékkal növelik exportjukat a szocialista or­szágokba, és 90 százalékkal a tőkés államokba. A nagyszabá­sú program megvalósításának módjáról és módszereiről dr. Csákvári György, a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés el­nöke tájékoztatta az MTI munkatársát.­­a következő öt évben több ,mint négymilliárd forint érté­kű saját beruházással bővül­nek, korszerűsödnek gyógy- val színvonalas szellemi házi­szertáraink. Új üzemet nem töitenek, a meglevőek korsze­rűsítésével n­övelik a termelé­kenységet, új technikai beren­dezésekkel teremtik­­ meg az új sara — hazai technológiával készül. A kutató­ laboratóriu­mokban új gyógyszereket állí­tanak elő. Már világviszony­latban is élenjárnak a prosz­ termékek gyártásának lehető­ségeit. A fejlesztéssel nem­csak a minőségi növekedés, hanem a profilbővítés feltéte­leit is­ megteremtik. A gyógyszergyárak hivatá­suknak megfelelően a jövőben is elsősorban a humán gyógy­szerkészítmények termelését bővítik. Az itthon jelenleg forgalomban levő több mint ezer különféle gyógyszer 30 százalékát a tervidőszak végé­re újabb, korszerű hatású ké­szítményekből cserélik fel. Az újdonságok zöme — tekintet­tel a gyógyszergyártás rendk­í­t a ganain hormoncsoporttal kapcsolatos kísérletekben. Ezekből az anyagokból készül­nek többek között a legkorsze­­rűbb fogamzásgátló szerek. A szulfamidokkal kapcsolatos kísérletek előállították eredményeképpen a szuperszeptil eddiginél jóval hatékonyabb változatát. A szteroidok szin­tézisének korszerűsítése is újabb lehetőségeket ígér a gyógyításban. A külföldön már kikísérle­tezett gyógyszerek előállításá­val a hazai kutatók nem fog­lalkoznak, hanem megvásárol­ják azok licenceit, know-how­­jait, elsősorban svájci, oszt­rák, szovjet és NSZK-cégek­­től. A licencvásárlás és eladás arányát változatlan szinten kívánják tartani. Jelenleg kétszer annyi szabadalmat ad­nak el külföldre, mint amen­­­nyit vásárolnak. A humán gyógyszergyártás fejlesztése elsősorban az exportigények kielégítését szol­gálja; importcsökkentő hatá­sáról nem lehet beszélni, hi­szen a magyar egészségügy igényének 95 százalékát hazai termelésből elégítik ki. Jelen­tős importot takarítanak meg azonban ha — mint tervezik — a gyógyszergyárak megkez­dik a növényvédőszer-gyár­­tást is. Az alkaloidában már termelik a Gromex nevű anyagot, s a különböző rovar­ölő és gombaölő szerek gyár­tásával felzárkózik mögé a Chinoin és a Kőbányai Gyógy­szergyár is. A nagyüzemi állattenyész­tés, az intenzív állattartás el­terjedése új feladatokat ró a gyógyszeripar kutatóira és ter­melőire. A baromfi gyógyítá­sára már megfelelő mennyisé­gű és minőségű vegyi anyag áll a mezőgazdaság rendelkezésé­re. A következő öt évben a sertéstenyésztés részére állíta­nak elő új gyógyszereket. Régi hagyományait újította fel a Kőbányai Gyógyszergyár, amikor megkezdték a kozmeti­kumok gyártását. Ezzel és en­nek továbbfejlesztésével nem a már kialakult profilú Koz­metikai és Háztartásvegyipari Vállalattal kíván versenyezni a gyógyszeripar, hanem a szé­pítőszerek új típusát, a gyó­gyító kozmetikumokat akarja elterjeszteni. Hazaérkezett delegációnk a magyar—NDK együttműködési bizottság ülésszakáról D­ ­ Dr. Tímár Mátyás nyilatkozata Dr. Tímár Mátyásnak, a Mi­ nánk, s cserébe kálisót kap­­nisztertanács elnökhelyettesé­­nánk, ami tudvalévően a mű­nek vezetésével szerdán Bér­­trágyának egyik fontos anya­imból hazaérkezett a magyar ga. Igen jelentősek a személy­­delegáció, amely a‘ magyar— gépkocsigyártás kooperációját NDK gazdasági és műszaki tu­dományos együttműködési bi­zottság 10. ülésszakán vett részt. A delegáció tagjai voltak: dr. Lőrincz Imre, a nehézipari miniszter első helyettese, dr. Hetényi István, az Országo­s Tervhivatal elnökhelyettese, Kiss Ernő kohó- és gépipari, Pesti Ernő könnyűipari és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Lázár György munkaügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Miniszter­szorgalmazó tárgyalások is. Szó van ugyanis arról, hogy az NDK, Csehszlovákia és Magyarország együttműködne gépkocsik gyártásában, még­pedig olyan módon, hogy mi alkatrészeket szállítanánk és személyautókat kapnánk cse­rébe. — A könnyűipari tárgyalá­sokon mindenekelőtt a mű­bőrgyártás közös fejlesztésé­ről volt szó.­­ Az említetteken kívül még sok egyébről, például ar­ról is szó volt, hogy lehetősé­t a nácsi titkárságának a vezető­­jeinkhez képest gabonát szál­lítanánk az NDK-ba. Az áru­csereforgalmi jegyzőkönyv alapján az idén 16 százalékkal növekszik a két ország export -importja, de már szinte biz­tosra vehető, hogy ezt az elő­irányzatot túlteljesítjük. Min­den jel arra utal, hogy 1971— 75-ös hosszúlejáratú megálló­je, Lakatos Ernő, a kormány Tájékoztatási Hivatalának ál­talános elnökhelyettese, vala­mint dr. Herbert Plaschke az NDK budapesti nagykövete. Hazaérkezése után dr. Tímár Mátyás a következőket mon­dotta: — Az ülésszakon áttekintet­tük a két ország külkereske­­­­­­delmi forgalmának, műszaki­ potlásaink is realizálódnak, tudományos együttműködő­ __________________ sének alakulását, s megelége­déssel állapíthattuk meg, hogy az együttműködés fejlődését továbbra is az évek óta tartó lendület jellemzi. Mostani tárgyalásaink ú­jabb lehetőségeket tártak fel az együttműködés fokozására. Sokfajta áru kapható Berlin­ben, ami nálunk hiányzik és fordítva. Egyetértettünk ab­ban, hogy az ilyen kölcsönös szállításokra nagyok a lehető­ségek, s ezeket ki kell hasz­nálni. Igen­­ hasznos műszaki együttműködést alakíthatunk ki például az olefin-program megvalósításában hisz az NDK-ban hasonló programon dolgoznak mint mi. Előrehaladást sikerült elérni azokon a tárgyalásokon, ame­lyeknek célja, hogy Magyar­­ország bekapcsolódjék az NDK kálisóbányászatának fejlesz­tésébe. Mi gépeket szállíta- Német lapály sertéstenyészet a tatai tsz-ben az A tatai Egyetértés Tsz idei most közkedvelt és elterjedő­ Mivel hazánkban nagy tervében az eddigi angol fe- ben lévő svéd fehér fajtánál, érdeklődés, a svéd fehérnél hér sertésállomány értékesebb és kimondottan sonkasertés, igénytelenebb fehérhúsú, hús­fajtára történő lecserélésének kiváló fehérárut, széles karajt típusú fajták iránt, a tsz veze­­megkezdése is helyet kapott, termel. Előnye még, hogy az­tő] tervbe vették, hogy saját A tsz vezetői nagy körültekin- anyakocák malacnevelő képes- gazdaságuk tenyészállat igé­­zéssel láttak hozzá e feladat vége igen jó, vagyis az élvé­nyének kielégítése után más végrehajtásához. Az új fajta született kismalacokat általa­ gazdaságok számára is nevel­­kiválasztásában az Országos­ban fel is nevelik­ nek tenyészanyagot. A malac Állattenyésztési Felügyelőség A kedvező vélemény alapján cok zömét azonban saját hiz­­szakembereinek véleményét is a tsz 33 tenyészsüldőt és 4 apa- labdájukban nevelik fel. Az kikérték, majd ennek alapján állatot vásárolt az NDK-ból. idén a közös gazdaság uz an­­látogatást tettek az NDK né­ A kocák egy része már keellett, goi fehér-K­ornwald kereszte­­hány gazdaságában, ahol nő- a többi fialására december­ 7-st állományból 2800—3000 met lapály tenyészállatokat ben-januárban számítanak. A hízó értékesítésével számol­ A tartanak, illetve hizlalnak. Az közös gazdasag a most beszer­ . . .. itt szerzett tapasztalatok alap­­zett állatokból kívánja kiala­­kn e,thezo ev . tervemen­tán elhatározták, hogy közös kítani az új törzsállományt. az­onban a ser­eságazat minő­gazdaságuk is ennek a fajta- melynek révén másfél éven ségi fejlesztése mellett nak a tartására tér rá. A né- belül teljes mértékben lecse- mennyiségi fejlesztés is helyet a met lapály igénytelenebb, a réjhetik az eddigi fajtát. kapott ^asasszaavau uUiiu>»4.ii*iitAU*u»inHaííiiUiiiW Mai számunkban: : | ! * Jóváhagyták • a Szervezeti és Működési Szabályzatot 2 3. oldal 4 - s • j „Lakbérgondok" Siitten | 4. oldal 3 Akkumobil, vagy elektromobil J 5. oldal 4.4 mnmMvvwfvvvTrfrTvvTTmtWMr Megyénkbe látogatott Kállai Gyula Kállai Gyula, a Magyar részleget helyezték el. Céljuk Szocialista Munkáspárt volt­ az, hogy a tatabányai üzemet­nikai Bizottságának tagja, a az önálló gyáregység szintjére Hazafias Népfront Országos fejlesszék fel. A BN­G Tata­ Tanácsának elnöke, szerdán bányára kívánja telepíteni, megyénkbe látogatott. Kállai egész komplett jelfogó gyártó­­elvtársat Tatabányán Havasi sát, ezért még egy csarnok Ferenc, a megyei pártbizott­ felépítését tervezik. Sellő Dé­­ság, és Takács Tihamér, a vá­­ros vezérigazgató elmondta: rosi pártbizottság első titkára rendkívül nagy a kereslet a. fogadta, akik tájékoztatták a gyár termékei iránt. A válla-vendégeket Komárom megye lat termelése 1968-tól ötven és Tatabánya fejlődéséről, a százalékkal nőtt, létszámuk elyz nők foglalkoztatásának helyze­téről le. Szállítanak telefonközpon­tokat a szocialista országok­nak, a nyugati államoknak, de nagy az érdeklődés Kuna­viszont azonos maradt a régi­vel, sőt némileg csökkent. Tatabányára a harmadik öt­ Nagy exportot bonyolítanak éves terv éveiben, számos, nő­ket foglalkoztató üzem­ tele­pült. Kállai Gyula elvtársat az érdekelte, milyen fejlődést értek el ezek az üzemek, s milyen perspektíva áll előttük. A délelőtt folyamán ezért meglátogatta a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár Tata­bányai Gyáregységét, s a Ma­gyar Gyapjúfonó és Szövőgyár 4. sz. üzemét. Útjára a me­gyei és a városi pártbizottság vezetőin kívül, elkísérte Kreszner László, a megyei tanács elnöke, Izsáki Mihály, a Hazafias Népfront Komárom megyei bizottságának titkára. A BHG tatabányai gyáregy­ségébe Kállai elvtársat és kíséretét Sellő Dénes vezér­­igazgató, Skrinyár József, tatabányai gyáregység vezető­­­je, s a társadalmi szervezetek képviselői fogadták. A nagy­vállalat tatabányai üzemét eredetileg 500—600 fős lét­számra tervezte, jelenleg vi­szont 1200-an dolgoznak itt. A tervek szerint 1975-ig, létszá­muk 1500—1700-ra fejlődik. A múlt esztendő végén a gyár dából, sőt a közel-keleti álla­mtírt/ i­ i­r/sne 07 H if nT* I­vQ egy nagy üzemcsarnokkal bő­vült, ahol a kábelkötegek­ 1600 forintot keresek, úgy vf*­­szont háromezret is megkeres­hetek. Tetszik tudni, építeni­ szeretnénk, s kell a pénz... A jelfogókat gyártó részleg November 7. brigádjának a vezetője, naplójukat Kállai elvtárs elé tette, kérve, írjon bele néhány sort. A kábelkö­tegelő üzemben is előkerültek­ a brigádnaplók, amikor a ven­dégek beléptek. A látogatás végén Kállai elvtárs megelégedéssel össze­gezte a tapasztalatokat. Tata­bányán a nők foglalkoztatásá­nak megoldása jelentősen nö­velte a családok életszínvo­nalát. A Magyar Gyapjú és Szövő­gyár 4. sz. gyárában Bakonyi László üzemegység vezető és társadalmi szervek vezetői fo­gadták a vendégeket. Kovács Lászlóné párttitkár örömmel mondta: pártépítési munkájuk eredményeként számos KISZ- fiatal jelentkezik a pártba. Martin Antalné szb-titkár el­mondta, hogy a dolgozók szer­vezettsége 98 százalékos. Csermák Györgyi KISZ-titkár ugyancsak szervezetük erős­ségét hangsúlyozta: tagjaik száma meghaladja a kétszá­zat. A gyárban összesen két­százan dolgoznak, kilencven­hat százaléka a létszámnak nő. Az átlagéletkoruk mindössze 22—23 év. Fiatal üzem, fiata­lok a dolgozói is. A gyárrész­leg fejlődése egyenletes. Je­lenleg is építkeznek, karban­tartó műhelyt és kultúrtermet létesítenek. Kállai elvtárs és kísérete­m okból is. — Azt hiszem jó kezdemé­nyezése volt Tatabányának a BHG gyáregységének ide te­lepítése — mondta elgondol­kodva Kállai Gyula elvtárs. — Ha megengedik, szeretnék megismerkedni közelebbről is az üzemmel. A vendégek útja először a telefonközpontok jelfogóit gyártó üzembe vezetett. A megtekintette az üzemrésze­ket, s elbeszélgetett a kivarró részleg nődolgozóival. Megkö­szönte a tájékoztatásokat. Az üzem vezetői, s a dolgozók kérték: látogassa meg gyáru­kat máskor is-Délután a vendégek a Ha­­zafias Népfront megyebizott­ságára látogattak, ahol Kállai elvtárs beszélgetést folytatott a népfront megyei és városi aktíváival a mozgalom idősze« munkaasztaloknál csak nők TM kérdéseiről. Izsáki Mihály: dolgoznak. Az egész gyár lét­ a megyei népfrontbizottság számának kilencven százaléka fitkára ismerteti te a­ mozga­­nó Kállai elvtárs érdeklődve *ám fejlődését. Közeledik a kérdezte a fiatal Csaplár Hazafias Népfront kongresszus Erzsébettel, megelégedett-e munkájával, mennyit keres, s nehéz-e megtanulni ezt a munkafolyamatot. — Négy hónapja dolgozom a jelfogókat szerelő üzemben és fónak az ideje, s most érté­kelik munkájukat. A jövőben a községekben végzett munka megerősítésére kívánnak na­gyobb figyelmet fordítani. A népfrontmozgalom ta­már megkeresem az 1500—1600 £ aásj^la*fi?fk kicserélése után forintot Csomagolás előtt el- h ÍS kímérete el* lenőrzöm a jelfogók minősé­­t egésznapos prog­­­ram utolsó állomására, a „. . . . . . , Környei Állam* Gazdaságba, —J*,fv.esz. Istvánné így felelt ahol a gazdaság szarvasmarha- Kállai elvtárs érdeklődő kér­­telepét és húsfeldolgozó rész­­leteire: ^ legét tekintették meg. Kállai — Két és féléve dolgozom a Gyula elvtárs gazdag napi Beloianniszban, de rövidesen programja késő este fejeződött bedolgozó leszek. Most 15p0­— be. A BHG jelfogókat gyártó üzemében Kállai Gyula elvtárs beírja jókívánságait a November 7. brigád naplójába. A Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár 4. sz. telepén Cser­mák Györgyi, a KISZ-szervezet titkára virággal köszönti a kedves vendéget.

Next