Dolgozók Lapja, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

VH.AG PROiETAfttAk EGMESOUEKKi 1971 december i AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 286. sz. Ara: 80 fillér SZOMBAT Tájékozottság, tudatosság, eredményesség Az egyik gyárban többször szóvá tették a dolgozók, hogy nem elégedettek azzal a tájékoztatással, amit a ma­guk kis „háza tójáról” kap­nak. Hiányérzetük csak fo­kozódott, amikor bizonyos gyártmányok iránt csappant a piaci kereslet, s ezek he­lyett másokat kellett előál­lítaniuk. Addig-addig „ütöt­ték a vasat”, amíg aztán megindult egy, a korábbinál egészségesebb folyamat. Mű­szaki értekezleteket tarta­nak, amelyeket termelési ta­nácskozások követnek, s mindennapi gondokat így kö­­­zösen vitatják, mérlegelik. Általában természetesnek vesszük, ha az egyes terme­lő egységek dolgozói mind többet akarnak megtudni mindazokról a vállalati kér­désekről, amelyek tevékeny­ségükkel kapcsolatosak, amelyek hatnak és vissza­hatnak. A tulajdonosi szem­lélet erősödése is az érdek­lődés növekedésének irányá­ban hat, s ezt az érdeklődést nem szabad kielégítetlenül hagyni. Amikor a demokra­tizmus szélesítését szorgal­mazzuk és serkentjük az élet minden területén, akkor ép­pen annak érdekében cse­lekszünk, hogy mind széle­sebb rétegek kapcsolódja­nak be közvetlenül is a ve­zetésbe. Ebben a munkába viszont azok tudnak igazán hatékonyan közreműködni, akik ismerik, és jól ismerik környezetük gondjait, prob­lémáit, eredményeit, s mind­ezek miértjeit. Tehát tájékoztatni összetevőit, kell őket mindazokról a kérdésekről, amelyekhez nem így vagy tevékenységük­úgy pozitív, avagy negatív előjellel köze van. Senki sem vonhatja két­ségbe, hogy a tudatosság és a tájékozottság között szo­ros kapcsolat van. Tudato­san és okszerűen csak azok képesek cselekedni a ter­melés folyamatában, akik is­merik és tudják, mit miért tesznek, rendelkeznek azok­kal az ismeretekkel, amelyek egy bizonyos vállalat gazdál­kodásában döntő elemek, aktuálisak. Ez utóbbit még hangsú­lyozni is szeretném, mert a tájékozottság nagyon is idő­höz kötött, s az idő múlásá­val veszíthet aktualitásából.­­ Bizonyos ismeretek egy bizo­nyos időben kimeríthetik a jó tájékozottság fogalmát, de akár egyik napról a másikra is túlhaladottakká válhatnak. És ez még egy vállalat éle­tében is megeshet, ha nem is egyik napról a másikra, de bizonyos termelési ciklu­sok után feltétlenül. Gazdaságpolitikai céljaink elérése szempontjából egyál­talán nem közömbös, a dolgozókat, a tervek hogy vég­rehajtóit, megvalósítóit mi­ként tájékoztatják az egyes gazdasági kérdésekről, azok összefüggéseiről,­ hiszen tel­jes önmagukat csak így ké­pesek a cél érdekében­­ ki­bontakoztatni. Bátran állít­hatjuk, hogy a­ vállalati mun­ka színvonalához ma már a dolgozók tájékoztatásának hogyanja, mikéntje is hozzá­tartozik. Minél precízebb, gazdagabb és folyamatosabb ez a tájékoztatás, annál zökkenőmentesebb a veze­tés, jobb az eredmény. Nem véletlen, hogy példá­ul a szocialista brigádok leg­többje az élvonalban halad a termelésben, s legkiválób­bak évről évre képesek ön­maguk eredményeit megújíta­ni, fokozni, növelni, ők több csatornán keresztül értesülnek a vállalati kérdésekről, s ér­tesüléseik mélyrehatóbbak, mint a mozgalmon kívül álló társaiké. Igaz az is, hogy a tájékozottság iránti igényeik is fokozottabbak. Az a tény, hogy a vállalatok, üzemek, gyárak vezetői adott helyzet­iekben elsősorban a szocia­lista brigádokhoz fordulnak, és tőlük kérnek segítséget, ha nem várt körülmények ne­hezítik a célok elérését, ön­magában is a dolgozók tá­jékoztatásának, alapos tá­jékoztatásának szükségét és nélkülözhetetlenségét igazol­ja és hangsúlyozza. Hiszen ilyen esetekben nagyon is töviről-hegyire beszélik ezekkel a brigádokkal, meg mit miért kérnek tőlük. És ezek­nek a miérteknek az ismere­tében a siker sem marad el. Egyszerűen azért mert tudatában vannak nem, an­nak is, hogy amit tőlük kér­tek, annak ilyen és ilyen ki­hatása lesz az egész gyárra, üzemre nézve. Nem egysze­rűen azt látják, amit konkré­tan végeznek, a lakatos a megmunkáló szerszámot, vagy a gép vázát, az eszter­gályos a tengelyt, az asztalos a ládát, amelyben útnak in­dítják a kész terméket stb., hanem ennek a folyamatnak az egészét érzik és tapintják, egészen a piacig kísérik, az árbevételig az eredményig, a nyereségig. És ez így már munkafegyelemre ható té­nyező is, s mint ilyen a mun­kaerőhelyzet stabilitásának is eszköze. A dolgozók tájékoztatása a vállalati, gyári gazdasági kérdésekről tehát nem egy­szerűen fontos, hanem csak így lehet jól dolgozni. Mi pe­dig így akarunk dolgozni, mert azokat a célokat, ame­lyeket magunk elé tűztünk csak ily módon valósíthat­uk meg maradéktalanul. Kordos Géza Készül a népfront tevékenységének útmutatója A megyei elnökség ülése A Hazafias Népfront megyei elnöksége pénteken délelőtt ülést tartott Tatabányán. A tanácskozás munkájában részt vett Makri Pál, az MSZMP olyan vezérfonal, amiben eset­­ről-esetre utánanézhetnek, hogy az éppen soron lévő fel­adatunk elvégzéséhez milyen tanácsokat kaphatnak a me­megyei bizottságának titkára ü­gyében kialakult munkamód­szerek alapján. Úgy tervezik, hogy az útmutatót a jövő év első felében juttatják el a bi­zottságok az aktivistákhoz. Az elnökség elhatározta, hogy december 17-re összehív­ja a megyei bizottságot. A következő időszak operatív feladatait tűzik napirendre­ Kroszner László, a megyei ta­nács elnöke is. Megvitatták a népfront Ko­márom megyei bizottságainak munkastílusa munkamódsze­rei alapján összeállított út­mutató terveket. Az elnökség elismerését fejezte ki azoknak az aktivistáknak, akik szak­mai és szokásos társadalmi munkájuk mellett időt szen­teltek a sok figyelmet igény­lő útmutató tervezetének ös­­­szeállítására. A gazdag gyűj­temény is kifejezi, hogy Ko­márom megyében __ milyen sokrétű feladatot vállaltak és végeznek a népfront bizottsá­gai. A magasabb színtű mun­kára való törekvés alapja, hogy a legjelentősebb elvi ál­lásfoglalásokat, a bevált módszereket legjobban rögzítik. Széles körű tapasztalatcseré­re adnak lehetőséget ilyen úton. A munka így, tervezet for­májában is érdekes olvasmány, hiszen tanácsot ad ahhoz, hogy a jól ismert népfront-elnökségek és mondhatjuk megszokott tevékenységétől kezdve a honismereti felada­tok megoldásáig mit és ho­gyan lehet legjobban szervez­ni, előkészíteni. S ez vonat­kozik az alkotmányjogi tevé­kenységre, a békemozgalmi munkára, lényegében minden­­­re, amivel a népfrontbizottsá­­gok az aktivisták megyeszer­­te foglalkoznak. Az elnökség úgy foglalt ál­lást, hogy a tervezetet alap­ként felhasználva rövidebb, közérthető és jól áttekinthe­tő útmutatót szerkesztenek, il­letve adnak ki. Álljon a bi­­zottságok rendelkezésére egy Esztergom jobb levegője 14 millió forintba kerül • Nagyméretű fásítási terv készült — 452 hektár erdőre lesz szükség Esztergom kül- és belterü­letén három szempont szerint vizsgálták meg pótlását, illetve a zöldövezet kialakítását. Növényzet telepítésével vé­dik a talajt. Fásítással csök­kentik a zaj hatását, végül fásítás és egyéb növényzet révén óvják és javítják a vá­ros levegőjének­­ tisztaságát. Esztergom települési rend­szere miatt több légszennyező góc alakult ki a városon be­lül. A lakóterületek közé éke­lődik például az állomás, min­den jelentős üzem és a kór­ház is. Az innen áramló lég­szennyeződés ellen alig lehet védekezni. Eredményt csupán akkor lehet remélni, ha fel­hagynak a szilárd tüzelőanya­gok használatával. Mindezek­nél nagyobb gondot okoz a Duna túlsó oldalán, Szlovákia területén működő panírgyár. A Párkányannán lévő, méter magas kéményből 180 a ran zúdul a túloldali üzem kazánjaiból kiáramló égés­termék Esztergom területére. A város egész levegőjét elő­nyösen befolyásolja a terve­zett zöldövezet kialakítása. Fákat ültetnének a többi kö­zött a Prímás-sziget Kutya­szorító elnevezésű területére, a táti út bejárati körzetébe, a Szamárhegy lejtőjére, a tégla­gyár körzetébe és még sok helyre. A városi tanács építési és közlekedési osztálya elkészí­tette a teljes fásítási tervet. A végrehajtó bizottság által el­fogadott javaslat szerint 7,5 hektár fasort, 423,4 hektár erdőt ültetnek a külterületen. Belterületen 23,4 hektár fásí­tást tűztek ki célul. Az össze­sen 452,5 hektárnyi zöldövezet tervezési és kivitelezési költ­sége csaknem 14 millió forint. A nagyszabású elgondolás megvalósítása folyamatos Szél irányától függően gyűjt- távlati -feladatot jelent. LOSONCZI PAL ORANBAH Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Algériából való el­utazása előtt Oran közelében egy erőművet is meglátoga­tott. Képünkön: Losonczi Pál az erőmű vezetőivel. Algériai — magyar közös közlemény Losonczi Pál Guineába érkezett Huari Bumediennek, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság Forradalmi Ta­nácsa elnökének, a miniszter­­tanács elnökének meghívásá­ra Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke hivatalos ba­ráti látogatást tett az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaságban 1971. november 29. és december 3. között. A magyar nép képviselői min­denütt forró fogadtatásban ré­szesültek, s ez annak a hagyo­mányos barátságnak a meg­nyilvánulása volt, amelyet az algériai nép a baráti magyar nép iránt érez. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke megbeszélése­ket folytatott Bumedien el­nökkel. A tárgyalások az őszinte barátság és a megér­tés légkörében zajlottak le. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást politikai, gazdasági és országaik kul­turális fejlődéséről. A felek magasra értékelik azokat a jelentős eredménye­ket, amelyeket a szocialista építőmunkában elértek. A két fél széles körű esz­mecserét folytatott a kétolda­lú kapcsolatokról és azok fej­lesztésének távlatairól. Meg­vizsgálták a nemzetközi hely­zet időszerű problémáit is, nevezetesen a Közel-Kelettel, Indokínával, Európával, Af­rikával és Ázsiával összefüg­gő problémákat. A két fél kifejezésre jut­tatta elégedettségét országaik baráti kapcsolatait illetően. Egyebek között hangsúlyoz­ták, hogy a magyar—algériai tudományos és műszaki meg­­állapodás nemrég aláírt jegy­zőkönyve jelentős hozzájáru­lás a két országot összekötő szálak erősítéséhez. Megálla­podtak, hogy — összhangban a két nép óhajával és a két ország lehetőségeivel — in­tézkedéseket tesznek kapcso­lataik szélesítésére és sok­rétűbbé tételére. Attól a cél­há hozzák, hogy fokozzák a ha­zájuk felszabadításáért küzdő népeknek nyújtott támogatást, s ugyancsak támogatnak min­den olyan kezdeményezést, amely a fejlődő országok po­litikai és gazdasági függet­lenségének megszilárdítására irányul. A két fél aktívan munkálkodik a béke megőr­­­zésén, továbbá a biztonság és szorosabb nemzetközi együttműködés létrehozásán. A nemzetközi béke és biz­tonság megvédésével kapcso­latos problémák vizsgálata so­rán a két fél síkraszállt az általános és teljes leszerelé­sért, beleértve a nukleáris le­szerelést is, szigorú kézi ellenőrzés mellett. nemzet­Alá­húzták az e kérdéssel össze­függő problémák megvitatását célzó világkonferencia össze­ter­vezettetve, hogy fejlesszék hívásának fontosságát vala­­­­­­­­mennyi állam egyenlő alapo­n Magyar Népköztársaság és hon történő részvételével, az Algériai­ Demokratikus és Népi Köztársaság közötti áru­csere-forgalmat, a két fél hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írt alá és kor­mányközi vegyes bizottságot hozott létre. Ennek feladata, hogy elősegítse az együttmű­ködést a gazdasági és a ke­reskedelmi kapcsolatok. A két fél őszinte megelége­dését fejezte ki a látogatás és annak eredményeit illetően. Úgy vélik, hogy ez a látoga­tás új szakaszt nyit a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság baráti együttműködésé­ ,­­­­ va" ben, s ezzel hozzárulnak va­­­­lamint a műszaki-tudományos haladó és imperialistaellenes - kapcsolatok terén. Meggyőző­ front megerősítéséhez is. dérült, hogy ezek az intézke­dések érezhető módon hozzá- A két fél azon eltökélt járulnak a két ország baráti szándékuktól vezettetve hogy együttműködésének fejleszté- a.. .magyar algériai séhez. együttműködést és előmozdít­ják a magyar és az algériai nép barátságát és szolidaritá­sát, hangsúlyozták a minden szinten kiépítendő kontaktu­sok jelentőségét. Kifejezték azon szándékukat, hogy szor­galmazzák a két ország ál­­lamférfiainak, zeti képviselőinek, tömegszerve­valamint tudományos és kulturális sze­mélyiségeinek kölcsönös láto­gatásait. Losonczi Pál hivatalos ba­­ráti látogatásra hívta meg Hu­­ári Bumedient, aki a meghí­vást örömmel elfogadta, a lá­togatás időpontját később ha­tározzák meg. A felek véleményt cserél­tek a párt- és tömegszerve­zetek között kialakult kap­csolatok helyzetéről és kife­jezték készségüket az MSZMP és az FLN, valamint a tö­megszervezetek désének fokozására.együttműkö­d két fél kifejezte azon szándékát, hogy megvizsgál­ják konzuli egyezmény meg­kötésének lehetőségeit a két ország között. A nemzetközi helyzet vizs­gálata során a két fél meg­elégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság ál­láspontját a széles körű né­zetazonosság jellemzi. A Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság az im­perializmus, a gyarmatosítás mint a forradalmi tanács és a és a neokolonializmus elleni kormány tagjai búcsúztatták. h Q+Óh­.r»»'! «m­l-vV, ----------- - _ Az Elnöki Tanács elnöke szükségesnek afrínai úHíSnak tartja az oktiótQilsé&J. Bala­­sás. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, ötnapos hivata­los algériai látogatásának be­fejeztével péntek délelőtt el­utazott Algírból. Losonczi Pált távozásakor a repülőtéren Bu­medien algériai elnök, vala­hatékonyabb harc, az antiim- ___ perialista front megszilárdítá­ afrikai útjának következő ál­­la érdekében szükségesnek lomása a Guineai Köc.társa-

Next