Dolgozók Lapja, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Frankfurter Rundschau Verhetetlen a mini A tübingeni Wickert közvé­leménykutató intézet felméré­se szerint az NSZK-ban a leg­­több nő a mini híve, vagy legalábbis térd fölött végződő szoknyát akar viselni. Ez a kí­vánság épp annyira ellent­­ mond a divatszakmában ural­kodó elképzeléseknek, mint amennyire megfelel a férfiak ízlésének. Az intézet 1100 nőt kérde­zett meg: milyen szoknyát szándékoznak viselni? A fele­­let 21 százaléka nevezte meg a térdet szabadon hagyó és 18 százalék a mini szoknyát. 17 százalék foglalt állást ezzel szemben a két tenyérnyivel a térd alatt végződő és 14 szá­­zalék a térdet „épp eltakaró” szoknya mellett. Mindössze 7 százalék mutatkozott csak a maxi hívének. Négy százalék nem akart, illetve nem tudott határozott választ adni. Ezer megkérdezett férfi közül 76 százalék szavazott a mini- és öt százalék a maxiszoknyára. Polish Weekly látomása Síugrósánc az őskorban TIME Hasis a tengeralattjárókon Az amerikai admirálisoknak „eláll a lélegzetük”, ha ins­pekciót tartanak hajóikon, je­lentette ki Carl Perian kábí­tószer-szakember — a hajó­konyhából és a kabinokból édeskés füstfelhők szállnak. A haditengerészet katonái ha­sist szívnak. Az Army legénysége után — mely Vietnamban jött rá a hasis ízére — most a Navyval vannak bajok. Bernard Cla­­rey tengernagy, a Csendes óceáni flottilla parancsnoka szerélyezésről. Az „USS Ca­nopus” ellátó hajón mennyiségű marihuánát olyan ta­lált, hogy átkeresztelte „USS Cannibis”-nek. (A kender — ebből nyerik a hasist és marihuánát — latin elnevezé­s se cannabis). A hajó nemcsak élelmiszer­rel és rakétákkal látta el Poláris tengeralattjárókat, ha­­­nem „keserű áruval” is, bele­számítva az LSD-t. Néhány narkoman hozzáférhet a raké­tákhoz és az ellenőrzést vég­úgy véli, hogy 266 500 katoná­­zó számítógépekhez is. jó közül a harminc százalék szív hasist vagy marihuánát, de A haditengerészetet mutatja az a titkos tanulmány. Maguk a tengerészek is elis- amely Flora Lewis New merik, hogy az unalmas szol- York-i újságírónő kezébe ke­­gálatot a legénység 80 száza­­mit. „A kábítószerélvezet a teszi léka hasis cigarettával kellemesebbé. A fedélzeti szolgálathoz tar­tozik a repülőgép-anyahajók fedélzetének felsorolásától a tengeralattjáró atommeghaj­tású rakétáinál való őrszolgá­l­ crv «north­ n­itor­lat teljesítéséig minden mun­ S­atőri riportá­r ka. „Néha mindenfélét ki­gondoltunk, mi lenne, ha el­foglalnánk a tengeralattjá­rót és kilőnénk a rakétákat. Tudjuk, hogy kell ezt csinál­ni” — mondotta egy tengerész az­ USS Nathan Hale’ atom­tengeralattjárón tartott bará­ti hasis „rundokra” emlékez­ve. Az az elképzelés, hogy a kábítószer hatása alatt levő katonák tréfából megnyom­hatnák a piros gombot, meg­rémítette a közvéleményt. Vizsgáló bizottságot küldtek ki és John Murphy kongres­­­szusi képviselő Skóciába re­pült, hogy információkat sze­rezzen a Holy Loch-i ameri­kai támaszponton a kábító­ Canopuson egészen mindenna­pi ha összehasonlítjuk más alakulatokkal”. A kábítószerhullám elérte a katonai légierőket is. Vietnamtól eltérően , ahol a kábítószer hatása alatt lévő katonák kiugráltak a repülő­gépekből, a levegőbe röpítet­ték magukat, lelőtték barát­­jaikat stb. — a haditengeré­szetnél és a katonai légiemk­­nél bevetéskor nem fordult elő hasonló eset. Azt a lehe­tőséget, hogy az elkábult ke­zelőszemélyzet kilőhetné a rakétát, katonai vezetők ki­zártnak tartják. William P. Mack tenger­nagy, az amerikai nemzetvé­delmi minisztérium kábító­szerellenes programjának fele­­lőse kijelentette: ,,A rakétát nem lőheti ki egy ember.” Ahhoz mindig kettő szüksé­ges. Mi történik akkor, ha mind a ketten többet szedtek a kelle­ténél — ezt Mack tengernagy nem mondta meg. Erzékról Képszerű új amerikai „társasjáték" A legújabb amerikai mecha­­nikai játék nem más, mint ru­gós óra, rajta egy fém vagy műanyag szobrocska, esetleg zászló. Olykor felirat is látha­tó az órán. ..Az idő lejárt”. Előzékeny és hatásos figyel­meztetés arra, hogy egy adott műveletet be kell fejezni. A kis játékórák először a hivatalokban jelentek meg, de ma már a használatosak. magánéletben is A Newsweek nemrég ismertette, mi min­denre használható ez a kis já­ték. Például egy New York-i ügynökség igazgatója irodá­jában tárgyal az ügyféllel. Egyszerre csak az órából ki­ugrik a kis fémzászló a fel­írással: „Az idő lejárt”. Ez fi­gyelmezteti az ügyfelet, hogy be kell fejezni a beszélgetést. Egy fiatal chicagói lány szo­bájában a színes szobrocská­ban gyűl ki a rejtett fény: ez annak a jele, hogy fejezze be a túl hosszúra nyúlt tele­fonbeszélgetést. Az egyik chicagói család a fürdőszobában szerelte fel a jelzőórát. Meghatározott idő után az óra jelzi, hogy a für­dőszobára mások is várnak. A kis órákat igen gyakran érdekes és mulatságos pop­szobrocskák díszítik. Újabban a játék Nyugat-Európában is megjelent. Pénz nélkül élnek A 40 000 lelket számláló Ohio állambeli Upper Arling­ton városka lakói pénz és csekkfüzet nélkül élnek. Még­pedig nem azért, mintha elsze­gényedtek volna, hanem mert részt vesznek a Columbus City National Bank egyik érdekes kísérlet-sorozatában. A kísér­letben résztvevők valamennyi vásárlásukat a bank által ki­bocsátott hitellevéllel bonyo­­lítják le és kiadásaikról min­den hónap végén elszámolást kapnak. Ebből mind a bank, mind a kereskedők és a fo­gyasztók számára rendkívül jelentős időmegtakarítás szár­mazik. A kereskedők pultján elhe­lyezett hordozható ordinátor igazolja, hogy a bemutatott hi­tellevél valóban annak a tulaj­dona, aki fel akarja használni. Grazia Sztárok­ MARLENE DIETRICH Sok unokaöcsém és unokám van, de sohasem érzem maga­mat öregebbnek amiatt, hogy nagymamának szólítanak. Az emberek azt mondják, még mindig fiatalos a külsőm, pe­dig semmiféle különleges rendszabályt, kúrát nem alkal­mazok. Igen szabályos életmó­dot folytatok, nem eszem túl sokat, annyit dolgozom és annyit pihenek, amennyire a szervezetemnek szüksége van. MAURICE CHEVALIER A boldog „ifjak” egyikének tartom magamat, bár az élet számos „kellemességéről” le­mondtam. Azzal sem mérge­zem az életem, hogy keveseb­bet keresek, mint Brando­­ v­agy Liz Taylor. Meglátjuk, men­­nyit keresnek ők, ha az én ko­romban lesznek... JOAN CRAWFORD Ha egy nő öregedni kezd, vésse jól eszébe, hogy ezután még jobban törődnie kell kül­sejével, súlyával, hajával és öltözködésével. Túlzásba­n>ez­ önmagukról szó ne essék és ne csináljon magából erőszakkal „csiniba­bát”. Ez nevetséges. Ami en­gem illet, én nagyon vigyázok a vonalaimra. Minden édessé­get messze elkerülök, kevés kenyeret és burgonyát eszem. CLAUDETTE COLBERT A fegyelem híve vagyok. Nagyon vigyázok az alakom­ra, amely évek óta ugyan­olyan szerencsém, hogy nem szeretem az édességet, ez a kísértés tehát számomra nem létezik. Kerülöm a zsíros és nehéz ételeket. Karcsúnak é­s könnyűnek érzem magam. És hogy kissé túl sok a ránc? Ezt nem veszem a szívemre, ked­ves és derűs mosollyal fedem el. Naponta hosszú sétákat te­szek és masszíroztatom ma­gam. INGRID BERGMAN Az ifjúság titka szerintem a jó hangulat és a derűs kedély. Ezenkívül: az intenzív élet, a munka, a mozgás. Többre tar­tom az aktív, mozgalmas éle­­tet, mint a diétát. Abban sem hiszek, hogy a fiatalos külsőt mindenáron meg kell őrizni. Anglia: a Shelter-jelentés Egyre kedvezőtlenebb kilá­tások várnak Anglia nyomor­­negyedeinek lakosaira. A leg­utóbbi Shelter-jelentés sze­rint 204 év is beletelik, mire Anglia és Wales teljesen meg­­szabadul nyomornegyedeitől. Skócia számára valamivel kedvezőbb a kép: fennáll lehetőség, hogy 2010-re telje­­­sen felszámolja a nyomorne­gyedeket. Pillanatnyilag az a fő probléma, hogy bármilyen sok is történik országszerte ezen a téren, a régi nyomor­­negyedek helyett állandóan újak születnek. S az ottani élet mind nyomasztóbb mind nehezebb, különös te­­­­kintettel arra, hogy a kere­set állandóan veszít érték­éből az infláció következtében. A bemutatottak között sstaj­repel egy négytagú család, amely egy omladozó liverpooli ház egy szobájában lakik. Kö­zölték a családdal, hogy ott kell maradniuk, amíg „idővel” megfelelő lakáshoz tudják őket juttatni. Mindenesetre rendkívüli mértékben súlyos­bítja a család­­ helyzetét, hogy a szobában nincs víz, nincs villany. Amennyiben nem történik az eddiginél több ezen a té­ren — hangoztatja a Shelter­­jelentés —, mindazok a csa­ládok, amelyek most nyomor­­negyedekben élnek, ezekben a nyomornegyedekben is marad­nak, és ugyanez történik gyer­­mek­eik többségével és azok­ családjaival. Arbeiter Zeitung Dúsabb kebel és keskenyebb csípő Az átlagos nő a reklámo­kon naponta mutogatott ide­ális mértékhez igazítja alak­ját: szemlátomást magasabb és karcsúbb lesz, mellbősége növekszik, csípője zsugorodik. Erre az eredményre jutottak a Német Szövetségi Kötársa­­ságban végzett sorozatos mé­rések. A kezdeményező a nyu­gatnémet ruházati ipar volt, amely ily módon évi 80—100 millió nyugatnémet márka igazítási költséget akar meg­takarítani. A német konfekciósok egy ízben már szereztek érdeme­ket a ruhaméretek normáinak megállapításánál. Tíz évvel ezelőtt 8000 nőn végeztek mé­réseket. Ennek alapján álla­pították meg az első női fej­gyártók végül az elmúlt évben újabb testsorozatra szánták rá magukat. Az eredményeket laggal ellátva már készen állt a szállításra, amikor a tábor­ a közelmúltban Berlinben megtartott kongresszuson ter­jesztették elő, amelyen 15 országból jelentek meg kül­döttek. Ezekhez a sorozatos méré­sekhez saját mérési eljárást fejlesztett ki a hohensteini kutató intézet. Végeredmény­ben 10 000 vizsgálati alanyt, 4 és 67 év közötti kislányt és nőt választottak ki. A gyer­mekruhák számára is új nor­mákat állapítanak meg. A következő eredményre ju­tottak: a nők mellbősége át­lagosan egy centiméterrel nőtt, csípőbőségük viszont 1,5 cm-rel csökkent. A 40 főruházati rendszert, amelyet évesek lényegesen karcsúb­bak, mint amilyenek 10 évvel ezelőtt voltak. Az új mérettáblázatokat va­lószínűleg már az 1972/73 évi téli kollekcióknál alkalmaz­zák. Azt remélik, hogy a női vásárlók 85-90 százalékát készruhával láthatják el, anélkül, hogy igazításokat kel­lene végezni. Hollandiában, Belgiumban és Svájcban az üzemek már az új női mé­retrendszert köve­tik. Más or­szágokban szinté­n ezt terve­zik. Ausztriában saját mérés­­sorozatra gondolnak. Ennél közreműködik majd a hohen­steini kutató intézet, más országokban is mintának fogadtak el. Időközben azonban arra felismerésre jutottak, hogy az a­ul­kor meghatározott méretek mind kevésbé felelnek meg a fogyasztók igényeinek. A vá­sárló hölgyek ugyanis egyre gyakrabban kívántak igazí­tást a konfekciós modelleken. A nyugatnémet készruha- DOLGOZÓK A franciák Izraeltől vásárolnak francia repülőgépeket A francia újságok mulatsá­gos dolgokról számolnak be: Izrael hajlandó repülőgépe­ket eladni Franciaországnak, méghozzá francia gyártmányú gépeket. ötven Mirage­­ V. típusú harci repülőgépről amelyet Izrael már van szó, évekkel ezelőtt megvásárolt és ki is fizetett Franciaországnak, de Charles de Gaulle államfő utasítására nem szállították le Izraelnek. De Gaulle elnök az embargót az 1967. évi izraeli villámháború idején, rendelte el. Az ötven harci gép izraeli sorszámokkal és Dávid-csar­nok-elnök elrendelte az em­bargót. A repülők a Marseille közelében levő maszponton vártak katonai tá­v­szállí­tásra. Amikor az embargó életbe lépett, a franciák át­festették az izraeli sorszámo­kat és a Dávid-csillag helyé­be a háromszínű francia ko­kárda került Az ötven gépet azóta fran­cia katonák őrzik egy Orléans környéki támaszponton. Izrael fel akarja újítani a fegyverkereskedelmet Fran­­ciaországgal. Ezért tárgyalá­sokat kezdett a francia kor­mánnyal a kifizetett, de le nem szállított ötven Mirage­­gép ügyében. Izrael hajlandó eladni Franciaországnak a gépeket. Csakhogy túl nagy árat szabott meg: az eredeti hatvanmillió dolláros árhoz 10 százalékos kamatot akar fel­számolni, és 11 százalékot azon a címen, hogy Francia­­ország megszegte a repülők leszállítására vonatkozó szer­ződést. A franciák csak 3 százalék­­os kamatot hajlandók fi­zetni. Emellett le akarják vonni az összegből a repülők k­arban tartási költségét is, ami évente hárommillió frank. A jelekből ítélve Iz­rael hajlandó alkudozni és csökkenteni­ követelését, de egy feltétellel: a franciáknak Mirage V-ket nem szabad el­adniuk. A Tel Aviv-i kor­mány ugyanis attól tart, hogy a sivatagi körülményekhez al­kalmazott gépeket Franciaor­szág most eladja az arabok­nak. Sien­ce et Vie A zsúfoltság nem is olyan káros A zsúfoltság „divatos” mí­tosz, és néhány év óta elter­jedt az a vélemény, amely — a pszichológiával takarózva — azt állítja, hogy az egy négy­zetkilométerre számított em­­bersűrűség növekedése követ­keztében növekszik a neuroti­kus esetek száma is. „Ez nem igaz!” — jelenti ki Paul Er­lich professzor, aki a népsű­rűséggel kapcsolatos vélemé­nyét a Columbia University professzorával, Jonathan L. Friedmann-nal közösen írt ta­nulmányában fejti ki. Nincs bizonyíték arra, hogy a népsűrűség mérhető hatást váltana ki a neurózis terén. Azonkívül meg kell különböz­tetnünk a demográfiai sűrű­séget és a lakások túlzsúfolt­ságát; nem utolsósorban meg kell vizsgálnunk a körülmé­nyek pszichológiai színezetét is. Nem kétséges, hogy egy né­pes fogadás igen kellemes le­het, viszont egészen más helyzet csúcsforgalmi időben a a metrón. NA UK. A I ZSIZNY Az anyag megsemmisülése, vagy optikai csalódás ? A gömbvillám olyan jelen­ség, amely ritkán fordul elő a természetben. A tudósok mindeddig nem találtak pon­tos magyarázatot keletkezésé­re. Az angol tudósok nemrég két hipotézist terjesztettek elő e jelenség megmagyarázására. Az egyik szerint, a világító gömböket az anyag és az anti­­anyag kölcsönhatására fellépő megsemmisülés idézi elő. Köz­tudomású, hogy minden elemi részecskének megfelel egy an­­tirészecske, vagyis olyan ré­szecske, amelynek minden fi­zikai jellemzője (tömeg, ezek­ben vannak olyan égitestek, amelyek teljes egészükben ant­ianyagból állnak, s az anti­­anyagból álló meteoritek szün­telenül behatolnak a Föld lég­körébe. Vihar alatt a Föld és a felhők között levő elektro­mos erőtér magához vonzza az antianyagból álló ilyen töltésű port. Az anyag és az antianyag kölcsönhatása óriási energiát szabadít fel, főként fotonok alakjában. Éppen ez a meg­semmisülés figyelhető meg a tűzgömb formájában. Az évente a földre hulló meteor­­anyag egész tömegét 5 millió tonnára becsülik. Ha ennek a tromos töltés stb.) egyenlő, de tömegnek csupán egy százmil­­ellentétes előjelű. K­omod részét alkotja az anti-Az antirészecskék — az an­­anyag (ez a becslés egész gn­­tianyag „apró téglái”. Feltéte- taktikánkra vonatkozhat), ak­­lezik, hogy a világmindenség­­kor a Földre évente mintegy 50 gramm antianyag jut. E hipotézis hívei úgy vélik, ez a mennyiség teljesen elegendő ahhoz, hogy megmagyarázza az év alatt megfigyelhető va­lamennyi gömbvillámot.­­ A tudósok másik csoportja gömbvillámokat optikai csalódásnak egyszerű tartja. Ha valakit ugyanis az igen erős, fellobbanó fény egy időre elvakít, akkor a világító tárgy képe makacsul a szeme előtt lebeg. Ez a feltevés könnyen magyarázatot ad azokra a mendemondákra, hogy a gömbvillám akadálytalanul megjelenik és eltűnik egy olyan helyiségből, amelynek valamennyi ablaka és ajtaja zárva van. A gömbvillám talá­nyának nyilvánvalóan nem találták meg a nyitját-még

Next