Dolgozók Lapja, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] ! COUOEÓK&[ 1972. január 15. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa xxv.évf. 12.sz. • Ara: 80 fillér Növekszik a szénkészletek választéka Pénteken ülésezett a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Megvitatták tendő termelési az 1971-es őszeredményeit és az iparág terveinek ismertetését követően meghatározták a szakszervezet 1972-es évi tennivalóit. Simon Antal főtitkár beszámolójában elmondotta többek között, hogy az elmúlt évben megfelelően alakult az energiahordozók termelése, tovább nőtt a szénhidrogének aránya. A szénbányászok 27,5 millió tonna szenet hozztak felszínre, a kőolaj- és földgázbányászat dolgozói pedig 1 milliárd 950 tonna kőolajat termeltek, 50 ezer tonnával többet, mint a tervezett. Tovább nőtt az alföldi termelés részaránya is. A bányászatban a termelési célkitűzéseket az elmúlt több létszámmal évinél kővevalósították meg, így nőtt az élőmunka termelékenysége. Az 1972-es tervek szerint az energiahordozók között tovább emelkedik a szénhidrogének részaránya, várhatóan 46—47 százalékra. Növelik a szénkészletek választékát. Mindezen tervek megvalósításához jelentős feladat hárul a szakszervezetekre is, amelyek elsődlegesen a munkaszervezést , és a szocialista munkaversenyt segítik. Gyorsabban kell kirakni a nyugati vasúti kocsikat Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására pénteken minisztériumban megbeszélést a tartottak a megyei tanácselnök-helyettesek, akik egyben a megyei szállítási bizottságok elnökei. A további előrehaladás érdekében nagyobb figyelmet kell szentelni a nyugati vasúti kocsik kirakásának meggyorsítására, mert e szállítóeszközök díját aranyfrankban kell megfizetni a népgazdaságnak. Ezért a miniszter felkérte a megyei szállítási bizottságokat, hogy e kocsik forgalmáról, gyorsabb kirakásáról megkülönböztetett módon gondoskodjanak. A miniszter beszámolt arról, hogy a közlekedéspolitikai koncepcióban meghatározott ütemtervnek megfelelően terelik át a személy- és áruszállítási forgalmat az elavult vasútvonalakról . Ezt az ütemet az idén közútra sem csökkentik. A megyei szállítási bizottságok munkájában az idén hangsúlyozott feladatként jelentkezik a közúti gépkocsiforgalom infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Az értekezlet résztvevői széles körű vitában számoltak be tapasztalataikról, kezdeményezéseikről és sokan tettek újabb javaslatokat az idei feladatok hatékony megoldása érdekében. Négymilliós termelésnövekedés Meglepetés készül a Carűoban Két új termék prototípusát készítette el a Cardo Bútorgyár tatai üzeme. Február elején bemutatják a kereskedelem képviselőinek, s ha megrendelik, még az első félévben elkezdik gyártásukat. A tatai üzem vezetői „meglepetésnek” ezt egy kicsit szánják — ezért nem is nyilatkoznak előre... Régi termékeikből is többet fognak gyártani — terveik szerint a termelési érték 1972-ben 4 millió forinttal lesz nagyobb, mint tavaly: 19 millió — 5 bútorfajtából közel 12 ezer darabot. A legtöbbet a 3 ajtós szekrényből 4200-at, az egyajtósból 2200, a könyvszekrényből szintén 2200, a tévészekrényből 1700 és az emeletes gyermekágyból 1500 darabot. Az üzem 1972. évi tervében nem szerepel a létszám növelése. A meglévő 124 fővel, illetve a 92 fős munkáslétszámmal kívánják megvalósítani a 4 milliós termelésnövekedést. Ehhez nagy segítséget nyújt a tavaly üzembe helyezett új kazánház, amely lehetővé tette egy hidraulikus prés beállítását. Az új prés nemcsak a munkát könnyítette meg, hanem lehetővé tette, hogy csökkentsék a győri vállalattól ideszállított alkatrészek mennyiségét is. A gépek és a meglévő létszám jobb kihasználása, valamint a zsúfoltság elkerülése érdekében bevezetik az üzemben a kétműszakos termelést ott, ahol szőkébb a kapacitás. Nagyobb beruházásokat ez évre nem terveztek; az első negyedévben készül el a 400 kilowatt teljesítményű transzformátor állomás és bővítik a szociális helyiségeket: a régi kazánházat öltözővé alakítják fce Olajkályhák — háromévi garanciával 1968-ban a Mechanikai Művek volt az első vállalat, amely az olajkályhák garanciális idejét 1-ről 2 évre emelte fel. Most — ismételten elsőként — három évre hosszabbítja meg — valamennyi — általa gyártott — 1972. január elseje után vásárolt olajkályha jótállási idejét. Amint a vállalat pénteki sajtótájékoztatóján közölték, a vásárlók számára kedvező intézkedést egyebek között az tette lehetővé, hogy a múlt év első felében viszonylag minimális másokkal , rendkívül beruhagyorsan ható fejlesztést valósítottak meg. Mindennek nyomán ez évben már 350 000 olajkályha előállítását tervezik. A választék is tovább bővül. Még ebben az esztendőben a meglevő öt mellé két újabb típust hoznak piacra. Ez utóbbiak szebbek és korszerűbbek is elődeiknél — igaz azonban, hogy a különbség némileg mutatkozik majd az árakban tanácsi—szakszervezeti együttműködés A tanácsi tevékenység továbbfejlesztésével kapcsolatos közös teendőkről tanácskoztak a közalkalmazottak szakszervezetének és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezetői. Eszmecserét folytattak ezen belül a tanácsi dolgozók Életkörülményeik helyzetéről, alakulásáról, továbbképzésükről, s az együttműködés alapelveit, az 1972-es esztendő feladatait tisztázva közös munkaterv elkészítésében állapodtak meg. A megbeszélésen a Minisztertanács Tanácsi Hivatala részéről dr. Papp Lajos államtitkár, a hivatal elnöke, a hivatal elnökhelyettesei, a közalkalmazottak szakszervezete részről pedig dr. Prieszol Olga főtitkár és a szakszervezet más vezetői vettek részt. A felemelt családi pótlékról, 3. oldal Születő hagyományok, hasznos szerződések S. oldal Napóleon kardja a vörösgárdistáknál 6. oldal Nagyarányú fejlődés — biztos jövedelem Zárszámadó közgyűlés Ászáron Pénteken délelőtt — megyénkben ezúttal is elsőként — rendezte meg 1971. évi zárszámadó közgyűlését az ászári Aranykalász Termelőszövetkezet. A vezetőség beszámolója, melyet Simon Istvánnak tartott, ismét jó tsz-eleredményekről, újabb fejlődésről tájékoztatta a tagságot és az ünnepi alkalomból meghívott vendégeket. — Termelőszövetkezetünk tagsága az idei terv főbb célkitűzéseit teljesítette. Sem a termelésben, sem a fogalmazásban nem történt az eredeti elgondolásoktól lényegesen eltérő változás. en — A tsz tagjai közül 144 vállalták — szerződés formájában — az állandó, rendszeres munkát, melynek fejében az esztendő végén külön nyereségre számíthattak. A munkafegyelem tavaly érte el a legmagasabb fokot — állapította meg beszámoló, majd bírálta azokat, akikre ez nem vonatkozik. A többségre, a szövetkezet egészére azonban a szorgalmas, becsületes munka volt jellemző. Sőt, szép számmal akadtak olyanok — elsősorban az állattenyésztők között — akik a kérésére készségesen vezetőség vállalkoztak más ágazatok munkájának gyors kisegítésére is. A termelőszövetkezet jelenlegi vezetőségét négy évvel ezelőtt választotta meg, illetve választotta újjá a tagság. Ennek a négy évnek a legjellemzőbb fejlődését külön kiemelte a beszámoló, így a közös vagyon értéke 31 millió forintról 49 millióra, tiszta vagyon 22 millióról 38 a millióra emelkedett. Ez idő alatt 7157 forinttal emelkedett az egy dolgozó tagra jutó átlagkereset, ami 21,4 százalékos növekedésnek felel meg. A termelőszövetkezet kollektívája nagy gonddal, körültekintéssel készítette annak idején a középtávú fefejlesztési tervet. Az ebben meghatározott feladatok helyességét a múlt gazdálkodási sikere is esztendő bizonyította. A növénytermelésen belüli szerkezetváltozással és az egyre fokozottabb talajerő utánpótlással 20 százalékkal növekedett a búza és a kukorica terméshozama. Búzából a termelőszövetkezet fennállása óta a legkiválóbb eredményt érték el: 524 kh18,5 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az utóbbi években a borgazdálkodás fejlesztésére is nagy gondot fordítottak. Ma már az igényeket kielégítő feldolgozóval 5500 hektoliter bort befogadó pincével, félautomata palackozó gépsorral és megfelelő készárú raktárral rendelkeznek. Boraik kiváló minőségét bizonyítja, hogy a megyei borversenyen hat arany és három ezüst díjat, az országos borversenyen három arany, négy ezüst és egy bronzérmet nyertek. A szőlőtermesztésre fordított áldozatos munka eredményeképpen az ágazatból származó árbevétel 4,3 millió forinttal magasabb az előző évinél, annak ellenére, hogy időközen 40 kh régi, hagyományos telepítésű szőlőt kivágták. Bár állattenyésztési ágazatuk árbevétele közel két millió forinttal magasabb az 1970. évinél, a vezetőség nem találja kielégítőnek szarvasmarhatenyésztésük hozamait — különösképp tehenészetük 2735 literes éves tejtermelési átlagát. Sertéstenyésztési eredményt értek el: 524 kh-a verőbbek. Az 1970. évi 3,8—4 kg helyett 3,6 kg takarmány felhasználásával egy kilogramm húst termeltek Tavalyi tevékenységükről igen sokat mond az a tény is: 6,1 millió forintot fordítottak beruházásokra mely összeg fele saját erő.— Az esztendei szorgalmas munka nyomán tovább emelkedett az egy dolgozó tagra jutó jövedelem, amely már megközelíti az évi 135 ezer forintot. Egy tízórás munkanapra 127 forintot számol el a közös gazdaság. Ehhez járul még az a tetemes összeg, melyet szociális és kulturális kiadások címén juttatnak tagjaiknak. Mint évek óta számtalanszor, ezúttal sem feledkezett meg az ászári közös gazdaság az idős, rendszeres munkát végezni már nem tudó tagjairól. Ma már több mint száz nyugdíjasa és járadékosa van a termelőszövetkezetnek, akiknek most, a zárszámadás alkalmával a korábbi 1400 forint helyett, személyenként 1500 forintot nyújtottak át. Nyugdíjba vonuló tagjaikat pedig 1200 forint jutalommal „búcsúztatták”. , Gyáravató ünnepség az Almásfüzitői Timföldgyárban Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter átadta a befejezett timföldgyári nagy rekonstrukciót .Másodszor is gyártási nepség színhelye volt a mnhuszonegy év óta termelő Almásfüzitői Timföldgyár. Az első, évi hatvanezer tonna kapacitású üzemet 1950. novemberében adták át rendeltetésének. Ez a kapacitás azóta négyszeresére növekedett. A timföldgyár bővítése a harmadik ötéves terv ideje alatt Komárom megye legnagyobb termelő beruházása volt, de országosan a legjelentősebbek közé tarisozott. És most, 1972. január 14-én, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter a gyáróriást, a magyar timföldipar büszkeségét ünnepélyesen átadta az üzemeltetőknek. A gyáravatásra eljöttek mindazok, akik a mai nagy gyár bábáskodtak létrejöttében részt vettek fejlesztésében. A zsúfolásig megtelt művelődési otthonban tartott avató ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Madarasi Attila, pénzügyminiszter-helyettes az alumíniumipari kormánybizottság tagja, Kroszner lászló, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Budai Károly, az SZMT vezető titkára, dr. Dobos György, az Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója, valamint a társvállalatok, a tervező intézetek és kivitelező vállalatok képviselői. Eperjesi István pártbizottsági titkár megnyitó után, dr. Szekér Gyula szavai tartott ünnepi beszédet. Átadta az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözletét, majd így folytatta: A gyár üzembelépésével európai méretekben is számottevő timföldtermelő kapacitást állítunk népgazdaságunk szolgálatába. Hazánk jelentős kincsét, a bauxitot, ezzel nagyobb mennyiségben és korszerűbb eljárással dolgozhatjuk fel népünk javára. A kis gyárból korszerű lett, megvalósult a nagyüzem kitűzött cél, a 280 ezer tonna évi timföldtermelés. A rekonstrukció befejeztével a vállalat évente közel egymilliárd forint termelési értéket ad a népgazdaságnak. A rekonstrukció mintegy 1,4 milliárd forintba Az előirányzott összeg került elegendőnek bizonyult, sőt megtakarítást értek el. A bővítés eredményeként az Almásfüzitői Timföldgyárnak 1970. december végéig 220 ezer tonna timföldet kellett volna adnia a népgazdaságnak, ezzel szemben a részleges kapacitás beléptetésekkel, nehézségek folyamatos elhányításával több mint 260 ezer tonnát termelt. A teljes kapacitásra történő felfutás első évében, 1971-ben az egy tonna timföld termelésre előirányzott marónátron, gőz, villamosenergia, fűtőolajfelhasználás 5—25 százalékkal csökkent 1960-hoz viszonyítva. A folyamatosan javuló gazdasági mutatók együttes eredményeként a közvetlen anyagköltségek csökkentek, a termelékenység fokozatosan javult. A nagyberuházás megkezdése óta, a gyár létszáma mindössze száz fővel nőtt, ugyanakkor a termelés közel és félszeresére emelkedett.héten Dr. Szekér Gyula elismerőméltatta a beruházás tervezetét, amely az Alumíniumipari Tervező Vállalathoz fűződik és a vállalatok munkáját kivitelező Wentzely Kálmán, a vállalat igazgatója ígérte: kötelességünkek tartják a rájuk bízott értékkel úgy kedni, hogy az népünk gazdáijavára váljon. Ezután dr. Szekér Gyula az Elnöki Tanács nevében a gyár három vezető műszaki beosztású dolgozójának kormánykitüntetéseket adott át. A beruházásban és a kivitelezésben kiváló munkát végzettek miniszteri kitüntetést kaptak. Dr. Szekér Gyula ünnepi beszédét nagy figyelemmel hallgatták a kulturolUfont zsúfolásig megtöltő vendégek és gyári dolgozók. A vendégek megtekintették a 100 ezer tonnás bauxittárolót, valamint a kalcináló kemencéket.