Dolgozók Lapja, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] ! COUOEÓK&[ 1972. január 15. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa xxv.évf. 12.sz. • Ara: 80 fillér Növekszik a szénkészletek választéka Pénteken ülésezett a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének központi vezetősége. Megvitatták tendő termelési az 1971-es ősz­eredményeit és az iparág terveinek ismer­tetését követően meghatároz­ták a szakszervezet 1972-es évi tennivalóit. Simon Antal főtitkár beszámolójában el­mondotta többek között, hogy az elmúlt évben megfelelően alakult az energiahordozók termelése, tovább nőtt a szén­­hidrogének aránya. A szénbá­nyászok 27,5 millió tonna sze­net hozzt­ak felszínre, a kőolaj- és földgázbányászat dolgozói pedig 1 milliárd 950 tonna kő­olajat termeltek, 50 ezer ton­nával többet, mint a tervezett. Tovább nőtt az alföldi terme­lés részaránya is. A bányá­szatban a termelési célkitűzé­seket az elmúlt több létszámmal évinél kőve­valósították meg, így nőtt az élőmunka termelékenysége. Az 1972-es tervek szerint az energiahordozók között to­vább emelkedik a szénhidro­gének részaránya, várhatóan 46—47 százalékra. Növelik a szénkészletek választékát. Mindezen tervek megvalósí­tásához jelentős feladat hárul a szakszervezetekre is, ame­lyek elsődlegesen a munka­­szervezést , és a szocialista munkaversenyt segítik. Gyorsabban kell kirakni a nyugati vasúti kocsikat Dr. Csanádi György köz­­lekedés- és postaügyi minisz­ter meghívására pénteken minisztériumban megbeszélést a tartottak a megyei tanácsel­nök-helyettesek, akik egyben a megyei szállítási bizottságok elnökei. A további előrehaladás ér­dekében nagyobb figyelmet kell szentelni a nyugati vasúti kocsik kirakásának meggyor­sítására, mert e szállítóeszkö­zök díját aranyfrankban kell megfizetni a népgazdaságnak. Ezért a miniszter felkérte a megyei szállítási bizottságokat, hogy e kocsik forgalmáról, gyorsabb kirakásáról megkü­lönböztetett módon gondoskod­janak. A miniszter beszámolt ar­ról, hogy a közlekedéspolitikai koncepcióban meghatározott ütemtervnek megfelelően te­relik át a személy- és áruszál­lítási forgalmat az elavult vasútvonalakról . Ezt az ütemet az idén közútra­ sem csökkentik. A megyei szállítási bizottsá­gok munkájában az idén hang­súlyozott feladatként jelentke­zik a közúti gépkocsiforgalom infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Az értekezlet résztvevői szé­les körű vitában számoltak be tapasztalataikról, kezdeménye­zéseikről és sokan tettek újabb javaslatokat az idei feladatok hatékony megoldása érdeké­ben. Négymilliós termelésnövekedés Meglepetés készül a Carűoban Két új termék prototípusát készítette el a Cardo Bútor­gyár tatai üzeme. Február ele­jén bemutatják a kereskede­lem képviselőinek, s ha meg­rendelik, még az első félévben elkezdik gyártásukat. A tatai üzem vezetői „meglepetésnek” ezt egy kicsit szánják — ezért nem is nyilatkoznak előre... Régi termékeikből is többet fognak gyártani — terveik szerint a termelési ér­ték 1972-ben 4 millió forint­tal lesz nagyobb, mint tavaly: 19 millió — 5 bútorfajtából közel 12 ezer darabot. A leg­többet a 3 ajtós szekrényből­ 4200-at, az egyajtósból 2200, a könyvszekrényből szintén 2200, a tévé­szekrényből 1700 és az emeletes gyermekágyból 1500 darabot. Az üzem 1972. évi tervében nem szerepel a létszám növe­lése. A meglévő 124 fővel, il­letve a 92 fős munkáslétszám­mal kívánják megvalósítani a 4 milliós termelésnövekedést. Ehhez nagy segítséget nyújt a tavaly üzembe helyezett új ka­zánház, amely lehetővé tette egy hidraulikus prés beállítá­sát. Az új prés nemcsak a munkát könnyítette meg, ha­nem lehetővé tette, hogy csök­kentsék a győri vállalattól ideszállított alkatrészek men­­­nyiségét is. A gépek és a meg­lévő létszám jobb kihaszná­lása, valamint a zsúfoltság el­kerülése érdekében bevezetik az üzemben a kétműszakos termelést ott, ahol szőkébb a kapacitás. Nagyobb beruházásokat ez évre nem terveztek; az első negyedévben készül el a 400 kilowatt teljesítményű transz­formátor állomás és bővítik a szociális helyiségeket: a régi kazánházat öltözővé alakítják fc­e Olajkályhák — háromévi garanciával 1968-ban a Mechanikai Művek volt az első vállalat, amely az olajkályhák garan­ciális idejét 1-ről 2 évre emelte fel. Most — ismétel­ten elsőként — három évre hosszabbítja meg — vala­mennyi — általa gyártott — 1972. január elseje után vá­sárolt olajkályha jótállási idejét. Amint a vállalat pén­teki sajtótájékoztatóján kö­zölték, a vásárlók számára kedvező intézkedést egyebek között az tette lehetővé, hogy a múlt év első felében vi­szonylag minimális másokkal , rendkívül beruha­gyorsan ható fejlesztést valósítottak meg. Mindennek nyomán ez évben már 350 000 olajkályha előállítását tervezik. A választék is tovább bő­vül. Még ebben az esztendő­ben a meglevő öt mellé két újabb típust hoznak piacra. Ez utóbbiak szebbek és kor­szerűbbek is elődeiknél — igaz azonban, hogy a különb­ség némileg mutatkozik majd az árakban t­anácsi—szakszervezeti együttműködés A tanácsi tevékenység to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos közös teendőkről tanács­koztak a közalkalmazottak szakszervezetének és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának vezetői. Eszmecserét folytattak ezen belül a ta­nácsi dolgozók Életkörülményeik helyzetéről, alakulásá­ról, továbbképzésükről, s az együttműködés alapelveit, az 1972-es esztendő feladatait tisztázva közös munkaterv el­­készítésében állapodtak meg. A megbeszélésen a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatala ré­széről dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a hivatal elnöke, a hivatal elnökhelyettesei, a közalkalmazottak szakszer­vezete részről pedig dr. Prie­­szol Olga főtitkár és a szak­­szervezet más vezetői vettek részt. A felemelt családi pótlékról, 3. oldal Születő hagyományok, hasznos szerződések S. oldal Napóleon kardja a vörösgárdistáknál 6. oldal Nagyarányú fejlődés — biztos jövedelem Zárszámadó közgyűlés Ászáron Pénteken délelőtt — me­gyénkben ezúttal is elsőként — rendezte meg 1971. évi zárszámadó közgyűlését az ászári Aranykalász Termelő­­szövetkezet. A vezetőség beszámolója, melyet Simon István­nak tartott, ismét jó tsz-el­­ered­ményekről, újabb fejlődésről tájékoztatta a tagságot és az ünnepi alkalomból meghívott vendégeket. — Termelőszövetkezetünk tagsága az idei terv főbb cél­kitűzéseit teljesítette. Sem a termelésben, sem a fogalma­zásban nem történt az ere­deti elgondolásoktól lényege­sen eltérő változás. en — A tsz tagjai közül 144­ vállalták — szerződés formájában — az állandó, rendszeres munkát, melynek fejében az esztendő végén külön nyereségre számíthat­tak. A munkafegyelem ta­valy érte el a legmagasabb fokot — állapította meg beszámoló, majd bírálta azo­­­kat, akikre ez nem vonatko­zik. A többségre, a szövetke­zet egészére azonban a szor­galmas, becsületes munka volt jellemző. Sőt, szép szám­mal akadtak olyanok — el­sősorban az állattenyésztők között — akik a kérésére készségesen vezetőség vállal­koztak más ágazatok munká­jának gyors kisegítésére is. A termelőszövetkezet­ jelen­legi vezetőségét négy évvel ezelőtt választotta meg, illet­ve választotta újjá a tagság. Ennek a négy évnek a leg­jellemzőbb fejlődését külön kiemelte a beszámoló, így a közös vagyon értéke 31 mil­lió forintról 49 millióra, tiszta vagyon 22 millióról 38 a millióra emelkedett. Ez idő alatt 7157 forinttal emelke­dett az egy dolgozó tagra ju­tó átlagkereset, ami 21,4 szá­zalékos növekedésnek felel meg. A termelőszövetkezet kol­lektívája nagy gonddal, kö­rültekintéssel készítette annak idején a középtávú fef­ej­lesztési tervet. Az ebben meghatározott feladatok he­lyességét a múlt gazdálkodási sikere is esztendő bizo­nyította. A növénytermelésen belüli szerkezetváltozással és az egyre fokozottabb talajerő utánpótlással 20 százalékkal növekedett a búza és a ku­korica terméshozama. Búzá­ból a termelőszövetkezet fennállása óta a legkiválóbb eredményt érték el: 524 kh­18,5 mázsás átlagtermést ta­karítottak be. Az utóbbi években a bor­gazdálkodás fejlesztésére is nagy gondot fordítottak. Ma már az igényeket kielégítő feldolgozóval 5500 hektoliter bort befogadó pincével, fél­automata palackozó gépsor­ral és megfelelő készárú rak­tárral rendelkeznek. Boraik kiváló minőségét bizonyítja, hogy a megyei borversenyen hat arany és három ezüst dí­jat, az országos borversenyen három arany, négy ezüst és egy bronzérmet nyertek. A szőlőtermesztésre fordított ál­dozatos munka eredménye­képpen az ágazatból szárma­zó árbevétel 4,3 millió fo­rinttal magasabb az előző évinél, annak ellenére, hogy időköz­en 40 kh régi, hagyo­mányos telepítésű szőlőt ki­vágták. Bár állattenyésztési ágaza­tuk árbevétele közel két millió forinttal magasabb az 1970. évinél, a vezetőség nem találja­­ kielégítőnek szarvas­marhatenyésztésük hozamait — különösképp tehenészetük 2735 literes éves tej­termelési átlagát. Sertéstenyésztési eredményt értek el: 524 kh-a verőbbek. Az 1970. évi 3,8—4 kg helyett 3,6 kg takarmány felhasználásával egy kilogramm húst­ termeltek Tavalyi tevékenységükről igen sokat mond az a tény is: 6,1 millió forintot fordí­tottak beruházásokra mely összeg fele saját erő.— Az esztendei szorgalmas munka nyomán tovább emel­kedett az egy dolgozó tagra jutó jövedelem, amely már megközelíti az évi 1­­35 ezer forintot. Egy tízórás munkanapra 127 forintot szá­mol el a közös gazdaság. Eh­­hez járul még az a tetemes összeg, melyet szociális és kulturális kiadások címén juttatnak tagjaiknak. Mint évek óta számtalanszor, ezúttal sem feledkezett meg az ászári közös gazdaság az idős, rendszeres munkát vé­gezni már nem tudó tagjairól. Ma már több mint száz nyugdíjasa és járadékosa van a termelőszövetkezetnek, akiknek most, a zárszámadás alkalmával a korábbi 1400 forint helyett, személyenként 1500 forintot nyújtottak át. Nyugdíjba vonuló tagjaikat pedig 1200 forint jutalommal „búcsúztatták”. , Gyáravató ünnepség az Almásfüzitői Timföldgyárban Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter átadta a befejezett timföldgyári nagy rekonstrukciót .Másodszor is gyártási nepség színhelye volt a mn­hu­szonegy év óta termelő Al­másfüzitői Timföldgyár. Az első, évi hatvanezer tonna kapacitású üzemet 1950. no­vemberében adták át ren­deltetésének. Ez a kapacitás azóta négyszeresére növeke­dett. A timföldgyár bővítése a harmadik ötéves terv ide­je alatt Komárom megye legnagyobb termelő beruhá­zása volt, de országosan a legjelentősebbek közé tar­is­­ozott. És most, 1972. január 14-én, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter a gyáróri­­ást, a magyar timföldipar büszkeségét ünnepélyesen át­adta az üzemeltetőknek. A gyáravatásra eljöttek mindazok, akik a mai nagy gyár bábáskodtak létrejötté­ben részt vettek fejlesztésé­ben. A zsúfolásig megtelt művelődési otthonban tartott avató ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Madarasi Attila, pénzügyminiszter-helyettes az alumíniumipari kormány­­bizottság tagja, Kroszner lászló, a megyei tanács vég­reh­ajtó bizottságának elnöke, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­se, Dajka Ferenc, a Vegyipa­ri Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, Budai Károly, az SZMT vezető titkára, dr. Dobos György, az Alumíni­umipari Tröszt vezérigazga­tója, valamint a társvállala­tok, a tervező intézetek és kivitelező vállalatok képvi­selői. Eperjesi István pártbizott­sági titkár megnyitó után, dr. Szekér Gyula szavai tar­tott ünnepi beszédet. Átadta az MSZMP Központi Bizott­sága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány üd­vözletét, majd így folytatta: A gyár üzembelépésével eu­rópai méretekben is számot­tevő timföldtermelő kapaci­tást állítunk népgazdaságunk szolgálatába. Hazánk jelentős kincsét, a bauxitot, ezzel na­gyobb mennyiségben és kor­szerűbb eljárással dolgozhat­juk fel népünk javára. A kis gyárból korszerű lett, megvalósult a nagyüzem kitűzött cél, a 280 ezer tonna évi timföldtermelés. A rekonst­rukció befejeztével a vállalat évente közel egymilliárd fo­rint termelési értéket ad a népgazdaságnak.­­ A rekonstrukció mintegy 1,4 milliárd forintba Az előirányzott összeg került ele­gendőnek bizonyult, sőt meg­takarítást értek el. A bőví­tés eredményeként az Almás­füzitői Timföldgyárnak 1970. december végéig 220 ezer tonna timföldet kellett vol­na adnia a népgazdaságnak, ezzel szemben a részleges kapacitás beléptetésekkel, nehézségek folyamatos elhá­n­yításával több mint 260 ezer tonnát termelt.­­ A teljes kapacitásra tör­ténő felfutás első évében, 1971-ben az egy tonna tim­föld termelésre előirányzott marónátron, gőz, villamos­energia, fűtőolajfelhasználás 5—25 százalékkal csökkent 1960-hoz viszonyítva. A folya­matosan javuló gazdasági mutatók együttes eredménye­ként a közvetlen anyagkölt­ségek csökkentek, a termelé­kenység fokozatosan javult. A nagyberuházás megkezdése óta, a gyár létszáma mind­össze száz fővel nőtt, ugyan­akkor a termelés közel és félszeresére emelkedett.hét­en Dr. Szekér Gyula elismerő­méltatta a beruházás tervezetét, amely az Alumí­niumipari Tervező Vállalat­hoz fűződik és a vállalatok munkáját­ kivitelező Wentzely Kálmán, a vál­lalat igazgatója ígérte: köte­­lességünkek tartják a rájuk bízott értékkel úgy kedni, hogy az népünk gazdái­ja­vára váljon. Ezután dr. Sze­kér Gyula az Elnöki Tanács nevében a gyár három ve­zető műszaki beosztású dol­gozójának kormánykitünteté­seket adott át. A beruházás­ban és a kivitelezésben kiváló munkát végzettek miniszteri kitüntetést kaptak. Dr. Szekér Gyula ünnepi beszédét nagy figyelemmel hall­gatták a kulturolUfont zsúfolásig megtöltő vendégek és gyá­ri dolgozók. A vendégek megtekintették a 100 ezer tonnás bauxittárolót, valamint a kalcináló kemencéket.

Next