Dolgozók Lapja, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

1372. március 15. szerda ------------------------------------------------------------------------­ A Petőfi Emlékbizottság felhívása Petőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a magyar nép, a halha­tatlan költő születésének százötvenedik évfordulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a világon azok a magyarok is, akik a haza határain kívül éltek, de őrzik a magyar néphez tartozás érzéseit, és őrzik nemzeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ népei, a már felszabadtak és a szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen, amelyek szabadságukért küzdve erőt meríthetnek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány és a Hazafias Népfront által létrehívott Petőfi Emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a világ, a „né­pek hazája” népeit, polgárait, a szabadság és a költészet tisztelőit. ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adósai a költőnek, mind­azokat, akiknek sorsába beleszólt valamikor Petőfi műve, Petőfi áldozata, ünnepelni hívjuk a fiatalságot, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni hívjuk mindazokat, akik felelősnek érezvén magukat a h­aza a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az em­beri gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a magyar nép történelmi mélységekből fakadó törekvéseit és legmagasabb érdekeit ki­fejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feudaliz­mus ellen. Azt a költőt ünnepeljük, aki költői értelemben már akkor felszabadította a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a megalázott értelmiségieket, a kisemberek tömegeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor botozták a pa­rasztot, és a nemesi kutyabőrnek nagyobb volt a becsülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe társadalmi szabadságáért küzdve, az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti független­ségért harcolók sorában. A plebejus demokratát ünnepeljük, a népi forradalmárt, aki nem kérte, de messzehangzó költői szó­val követelte a kizsákmányolás megszüntetését; aki már akkor hitet tett Magyarország önállósága és függetlensége mellett, amikor még a haladó szellemű középnemesi politika képviselői sem tették meg az elhatározó lépést ebben az irányban. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadsá­gában jelölte meg az emberhez és a költészethez méltó küzde­lem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabadságszeretetével, Heine, Victor Hugo, Dickens, az orosz forradalmi demokraták kortársaként, a korai szocialista és kommunista eszmék európai és amerikai széthullámzásának időszakában, a nemzeti lét öntudatára ébredő kelet-európai népek feleszmélésének, Marx és Engels első küzdelmeinek évei­ben. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet ha­talmáról. A költők — hirdette Petőfi — „világot — alkotnak az ember elé”, a költészet azért „olyan épület, — mely nyitva van boldog-boldogtalannak, — mindenkinek, ki imádkozni vágy, — szóval: szentegyház, ahová belépni, — bocskorban sőt mezítláb is szabad”. Ezért a költői parancs: „Előre hát, mind aki költő, — a néppel tűzön-vizen át!” Az ekként értelmezett költészet ma­gaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, Pató Páljait és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szellem napvilágától, az irodalomtól is. A népért, nemzetért, emberiségért felelős költészet eszménye­­ és gyakorlata Petőfi számára az élet gazdagságának irodalom­ba emelését jelentette. Annak a világnak a költészetbe fogadá­sát, amelynek középpontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a teljes életre váró ember áll: a népet megtestesítő em­ber, a nép fia. Petőfi a plebejus fellépés költői feszültségével telíti a tájat, a Magyar Alföld képét. Népdalaiban, szülőket ölelő költeményeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának gazdagsága, lelki kincseinek szépsége, emberségének meleg fénye tükröződik, emelkedik egyetemes érvényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a költészetbe, s a népi jellem mértéke szerint kívánt új természetet adni a nem­zet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vállalt a haza fel­emelésének nagy munkájában. Petőfi mandátum nélkül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi forradalmas rétegek szószólója a parasztság előtt. Otthona volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a falu és a város állnak egymással szemben a magyar társadalom történelmi útján, ha­nem a falusi szegények az elnyomóikkal, s a városi szegények a kizsákmányolóikkal. A nép­ Petőfi számára a falu és a város szegényeit jelentette, s a­­ feléjük közeledő, velük szövetségre lépő kisembereket, értelmiségieket, honoráciorokat. Petőfinek nem voltak illúziói afelől, mintha a népfiak, a János vitézek és a maradi nemes Pató Pálok együtt menetelhetnének a népi és nemzeti felszabadulás után. Petőfi jól tudta, hogy a János vi­tézek és Szilveszterek csak a Pató Pálokkal szembefordulva tel­jesíthetik történelmi küldetésüket. De tudta azt is, hogy ez az elkerülhetetlen harc nem cél, hanem elháríthatatlan eszköz, fel­adat a nép boldogulása, a nemzet függetlensége, a világszabad­ság felé vezető úton. Petőfit ünnepeljük, akinek tett volt a szava is, de aki — ha ezt követelte a népszabadság ügye — vállalta a szavak folyta­tását: a közéleti, a politikai, a katonai cselekvést. Hősi halálát a következetesség erkölcsi fénye ragyogja be. Ünnepeljük Petőfit Petőfihez méltón! Ne csak a nevét, ha­nem a szellemét idézzük meg ezen az évfordulón. Azzal a nem hivalkodó, ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emléknapokon idézzük. Annyi görögtüzes ünneplés, annyi úri Petőfi-hamisítás után, a költő igazáért küzdő valamennyi gondolkodó értékes hagyományát folytatva, most a nép ügyét történelmi győzelemre vivő népi rendszer ünnepli a halhatatlan költőt. Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyományaihoz méltón! Tudatosítsuk a felnövő új nemzedékben, hogy Petőfi műve nem véletlen csoda, hanem sok évszázados népi küzde­lem, s egy nagyszerű irodalmi fejlődés megkoronázása. Petőfi nem állott egyedül az irodalomban, — Vörösmarty, Eötvös, Arany János kortársi és elvbaráti körében nőtt naggyá a lírá­ja. S halálával nem szakadt meg művének hatása a magyar irodalomra. Szellemének folytatói a legnagyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Műveit terjesztve eszményeit terjeszt­jük, s ettől a nagyszerű feladattól tartsuk távol az ünneprontó frázisokat, a hangoskodást és a tartalmatlan tisztelgést. •Ünnepeljük Petőfit a szocializmust építő magyar nép történel­­met­ fordító negyedszázados küzdelmeihez méltón! Azok ünnep­ük most Petőfit, akik jelenüket vállalva, jövőjükben bízva a szocialista­ népek testvéri szövetségében fáradoznak a Petőfi megálmodta világszabadság megvalósításáért. A magyar nép emlékezik halhatatlan költőjére. v_________________ 1 Budapest, 1972. március 15. DOLGOZOK LAPJA Mitől fővárosi ? A közeli nap­okban két kiál­lítás is nyílt megyénkben, amelyek a tavaszi divatújdon­ságokat mutatják be. Mind­kettő jelszava: „Fővárosi, laszték tetőtől talpig!” A be­mutatóról tudósító kollégám sem találta szerencsésnek ezt a címet, bevallom, nekem sem tetszik. * Engem a „fővárosi” nem csábít, ellenkezőleg, emlékez­tet — hogy csak egyetlen pél­dát említsek — azokra a vi­dékre járó hakni-brigádokra — tisztelet a kivételnek — amelyek bóvli-műsorral pró­bálják etetni a „vidékieket”. Egy ilyen vásárlási akcióra invitáló kiállítás hasonló ízt ad: „Gyertek emberek, ez itt fővárosi, ezt érdemes megven­ni!” Mit értenek a rendezők f~­árosin? Mert ha belvárosi­ra gondoltak volna, még csak elmegy. Ott csakugyan látni, kapni néhány különlegességet. Azt viszont csak a Rotschild divatszalon tudja kifizetni.törzsközönsége Úgy sejtem, a reklám szak­emberei melléfogtak egy ki­csit. Ez nem újdonság. Tapasz­taltuk, hogy az igazán jó, ta­láló reklámból kevesebb van a kelleténél. A rosszból vi­szont jóval több, mint amen­­­nyit el tudunk viselni. így va­gyunk a „fővárosi” jelzővel is — mi, „vidékiek”. — érv — 3 Hasznos segítőtársak Jól dolgozik Tatán az ifjúságvédelmi pártfogói hálózat A fiatalokat nevelik a Boros Sándor téglagyári mű- jól ismerik a fiatalokat -a szülők, a vezető, mondja Karakas Imre rendőr 1 pedagógu­­s Nagy lelkesedéssel vég­ főhadnagy, a kapitányság so:, nevelik őket a munkahe­ zi­i munkájukat — mondja bűnügyi­­ osztályának a veze­tői vagy iskolai kollektíva, Horváth Dénes rendőr fő-és természetesen a társaság, a hadnagy. — Komoly segítség az iskolák, pedagógusok ,a­­baráti kör is. Az utóbbiak­­et nyújtanak az ifjúságvédel­­mogatásával — igyekszünk hatása azonban nem mindig mi munkában. Persze, mi is pontos képet kapni azoknak a megfelelő. Sok fiatal nehezen igyekszünk olyan feladatokat fiataloknak az életkorulme­­is nevelhető. A javítóintézet, a cjni, amely érdekes is: kör­­nyeiről, akikkel valamilyen vagy büntetés végrehajtási in­­nyezettanulmányokat készí­ Pr.oblan­a ,van’, * a^-krol „ a­tézmény már szigorúbban ne­ tenek, munkájukhoz tartozik szülőkről is, akik elhanyagol­­ vel, a rendőri szervek, a a szórakozóhelyek, klubok es­­gyermek- és ifjúságvédelem­­lenőrzése, jelen vannak az­zel foglalkozó rendőrök pe- ifjúsági rendezvényeken is. Mig r­­ár csak ott igyekeznek segíteni, ahol a fiatalkorút a i?«“«duí«sitiin* tartozik bűnözés útján kell megállíta­­ni a flagihnOZ sz­er_ ni, vagy ahol már — egy csa- ■ ■ ■ [UNK]'ag~1 ■ ■ -kölcsileg Iádban, egy társaságban a veszélyeztetett gyerekek sor­­a. bűnözéshez vezethet, minden „lehetőség” megvan sának figyelemmel kísérése. ják gyermekeiket. Megnéz­zük, kik ezeknek a gyerekek­nek a barátai, hogyan visel­kednek a munkahelyükön. A fő cél, hogy nevelésüket he­lyes irányba tereljük, letérít­sük őket arról az útról, amely arra, hogy a fiatalból bűnöző Segítik a javító-nevelő inté-­­ megelOZeSl­PZ legyen. (A feladatok persze tetből hazaengedett fiatalok árnyaltabbak, többrétűért, de beilleszkedését, a próbára be­­lényegük ez.) csátottakat. tartozik az együtt­■ — is a fiatalokkal, -----— n-mkriripg az ifjúsági szer­vezetekkel. A tervek kö- Az ifjúságvédelem jelentős Az eddigi eredmények biz­ zgtt szerepel, hogy propagan­­segítséget kapott a hivatásos tatnak , és már a továbblépés ha előadásokat tartanak KISZ- pártfogói hálózat létrehozá- lehetőségeit kutatják. szervezetekben és az Ifjú­sával. Ez azonban még min­­d Tíz-tizenkét főre akar- Gárda tagjai részére. Ez en­dig kevés: nem pótolja azt a juk bővíteni az ifjúságvédel- túlmenően a fiatalok gyakor­­l rézagát, amely a pedagógusi és önkéntes rendőri csopor­­t . segítségére is számítanak nevelés és a rendőri nevelés tot, főleg pedagógusok részve­ az ifjúságvédelmi munkában, között van. Az úgynevezett telére számítunk. Ők úgyis (Borgó) ,,problémás” fiatalok nevelé­_______________________________ sőt. így a tatai rendőrkapitány­ág irányításával 1971. au­gusztusában nyolctagú ifjú­­ágvédelmi önkéntes rendőri csoport alakult. A több mint­ fél éve működő csoport tag­jai között négy pedagógus, két technikus és egy főköny­velő van. A csoport vezetője Kábelszövevény Kusza h­ajfonatnak vélhető az első látásra a KOFÉM ko­máromi akkumulátor üzemében az autóbuszokhoz készülő villamos kábelformák szövevénye. A kábeleket komáromi asszonyok készítették, és a szakember számára nem is olyan nehéz eligazodni ebben a „kábelszövevényben” cikkből — háromszáz Tollak, ceruzák, készletek - olcsóbban 15 százalékos árcsökkentés a PzÉRI-nél Több, mint 300 cikk — bel­ cikkekből, s a növekvő keres- kb. 1 milliót. (A lábatlan­ pa­földi és cseh, NDK importból származó írószer, iskolaszer­e­letnek is eleget tud tenni. pírgyár biztosítja a szükséges Pedig Komárom megye ige- mennyiséget — már majdnem árát csökkentette március el­­ejei nem kicsik­ a mintegy kizárólag a jobb fejétől a PIÉRT Kereskedel­mi Vállalat. Az átlagosan 15 százalékos árleszállítás kiter­jed a töltő- és golyóstollakra. minőségű, egész­ 600 boltnak szállító lerakat korszerűbb, tekercses forgalma 12 év alatt 16-ról 50 légügyi papírból­) millióra nőtt. Az elmúlt év­ A raktáron levő, vagy a ben a megye lakossága 6,5 vállalat által közvetlenül a Az aranyhegyű kínai toll ára millió forint értékben vásárolt boltokba szállított mintegy 1200 cikk közül, körülbelül 320 árát csökkentették. Tehát, a­­ törülközőt,­­pe- PIÉRT Kereskedelmi Vállalat s — illetve a lerakatok — már­mintegy 3 millió forint érték- cius elsejétől már a csökken­tett áron szállítják a boltokba Az igények is sokat változ- ezeket a cikkeket. A kiskeres­­tak: ma már szinte kizárólag kedelmi egységeknek, boltok­például 70, a Pax golyóstoll háztartási papírt , szalvétát, ára 40 forintra csökkent. Ol- egészségügyi papírt, papír­osabbak lettek a ceruzákba zsebkendőt, pasztellironok, az írókészletek, lonkát, csomagolópapírt a táblakréták; előzetes szá­mítások szerint ez a lakosság­­ben füzeteket, nak egy év alatt kb. 50 millió forint megtakarítást eredmé­nyez majd országos viszony­­famentes papírból készült fá­­nak, jogukban áll — szabad­latban. A leértékelés nem a hibás, vagy elfekvő készleteket érin­ti, bár azt is meg kell jegyez- bizonyult, ma már alig vásá- — egyelőre — él is ezzel a­z­, hogy a töltőtollak iránti rol valaki. Papírzsebkendőből lehetőséggel — az átállás igény egyre inkább csökken az igény mintegy harmincszor hosszabb időt vesz igénybe — — hiszen a golyóstollak a ke­­rosa a 2—3 évvel ezelőttinek, a­ tatabányai Centrum Áruház lendőek. A vállalat azonban, a jelenleg a papírtörülköző és pelenka az, amelyet reteket keresnek, s míg az­­ áras cikkek révén a régi lett például tintaceruzából áron árusítani. A tatai ipar­minden mennyiség kevésnek cikk Kiskereskedelmi Vállalat legnépszerűbb golyóstoll, a Pax árát is csökkentette. — megszokni a közönség. A WC Mint Szalay József, a PIÉRT papírellátás — a növekvő igényeknek megfelelően rosszerű­en javult; tíz évvel 14. sz. — megyei — lerakatá­­nal­ vezetője mondta, a lera­kat r­ndelkezik megfelelő készlettel a leszállított áru a megyében szétosztani, most­ két az árucikkeket nem. Az áruházban — a már­kezd­cius elseje után, a kissé meg­késve kapott értesítés nyomán — megkezdték a leltározást ág­ és a cikkek átárazását: márci­us 9-től már az új, leszállított ezelőtt 5000 csomagot kellett áron hozzák forgalomba eze­ NYUGDÍJASOK tilosban Hetenként 4—5 névtelen le- képtelenek és csupán néhány vél érkezik a Komárom megyei száz forint havi nyugellátási Társadalombiztosítási Hatósághoz, népszerűbben igaz- kapnak, az Van olyan emberies szem- SZTK-hoz. Többségük faluról pont, amelynek alapján meg­indul útjára és a borítékokon érzést tanúsíthatunk a beje- Környe, Császár postai be­­lentő panaszos iránt. Milyen lyegzője szerepel a leggyak­­ró lenne, ha Magyarországon robban, minden nyugdíjasnak teljesen Éppen egy császári példányt gondtalan életet lehetne biz­néztünk meg. „Aláírója” id.­tositani. Sajnos ehhez meg S. István és mások. Az ilyen nincs erőnk A legutóbbi adó­­monogram persze semmit sem !°k szerint 17 milliard forint­árul el. A tartalma — akár­ tól szerepelnek a nyugdijak csak a többié — minden két- az adaml­eves koltsegvetes­­séget kizáróan bizonyítja, ben. Ez a megterhelj _ kote­­hogy nyugdíjasok járnak a lesseg- eppen ezert csupán névtelenség erkölcsi tilosában, annyit lehet kifizetni, ami A magát id. S. Istvánként nem veszélyezteti a gazdasági megjelölő levélíró egyik falu- egyensúlyt, hiszen a nyugdi­­belijét panaszolja, persze pon­­ta­ k, egye,tlen hónapban sem tos névvel, címmel­ késhetnek. Arra is kell gon­dolni, hogy a nyugellátottak szerinte a bejelentett sze- száma növekszik. S az újak- mélyt meg kell büntetni, nak jy joguk van a törvényb­en nyugdíját el kell vonni. Az is­ biztosított összegekre. Mindez lető ugyanis csupán negyven­, persze nem kielégítő válasz éves. Félrevezeti államunkat, azok számára, akik a havi ala­­mivel egészséges és ennek el­­csony járandóságuk miatt je­­lenére 1600 forint nyugdíjat kézségekkel küzdenek, húz. E jövedelem mellett Az adott császári esetet — annyit dolgozik, amennyi mint a többit — megvizsgálta csak belé­fér és így nagysze­ a Társadalombiztosítási Igaz­­műen keres. gatóság. Kiderült, hogy a 40 Idősb S. István és a többiek éves ember, sajnos, jogosan azok nevében keresik az igaz­ nyugdíjas. Betegsége indokolja ságát, akik öregek, munka­a „kedvezményeket”. A levél­író nem elég pontos, mivel a feljelentett „bűnös” nyugdíja 1285 forint. Ehhez jön a két kisgyermeke után járó csalá­di pótlék. S ez az összeg nö­vekszik havi 1580 forintra. A levélírásra vállalkozók — a névtelenség mögé bújók — sok bosszúságtól kímélnék meg magukat, ha tudomásul ven­nék, hogy minden nyugdíjas dolgozhat évente 840 órát. Csupán a munkaideje esik kikötés, alá. Az érte járó bért semmi nem korlátozza. Bizo­nyos szakmákban és esetek­ben azonban több időt dolgoz­hat a nyugdíjas. Fűtők példá­ul 1260 órás állást vállalhat­nak. Hasonló elbírálás alá es­nek az egészségügyi intézmé­nyekben dolgozó takarítónő nyugdíjasok. Minden korláto­zás nélkül vállalhatnak mun­kát azok a nyugdíjasok, akik­nek havi illetménye 1972-ben nem haladja meg a 700 fo­rintot. Az évek során hasonló ügy­ben beérkezett több száz név­telen és nem névtelen levélben tett bejelentések csaknem mindig feleslegesnek bizo­nyultak. A vizsgálatok során kiderült, hogy a bevádolt nyugdíjas jogosan kapta ellát­mányát. Törvényes keretek között lépett munkaviszonyba. A kifizetett bér sem sértette meg az érvényes jogszabályo­kat. A felesleges vizsgálódások azonban nagyon sok szellemi, anyagi erőt emésztettek fel. Meg lehetne ezt takarítani, ha egyesek alaposan megfontol­nák, milyen ügyben érdemes bejelentéssel élni. —• áe

Next