Dolgozók Lapja, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

1972. március 25. szombat i DOLGOZÓK LAPJA \ A Hazafias Népfront megyei küldöttgyűlése Küldöttek a szocialista nemzeti egység (Folytatás az 1. oldalról) oldásához sok hasznos útmu­tatással szolgálnak. Ezen a talajon felelősségtel­jesek, nagyon határozottak a véleménynyilvánítások. A kü­lönböző fórumokon egyéni és csoportos beszélgetéseken bá­nyászok, nők, fiatalok mond­ták el véleményüket. Különö­sen figyelemreméltó, hogy népfront által összegezett vé­­­lemények mennyi hasznos út­mutatást­ adtak az üzemi ve­zetőknek. De ugyanilyen érté­kes volt a nemzetiségi vidékek lakosainak állásfoglalása. Ebben az alkotó légkörben folytattak eszmecserét a kis­iparosokkal. A népfront me­gyei bizottsága az érintkezési pontok erősítésével alakította ki kapcsolatát a lelkipászto­rokkal is. A találkozások, az eszmecse­rék ilyen széles skáláján a szocializmus építése gyorsítá­­­sának igénye jutott kifejezés­re. Akadtak — nagyon szórvá­nyosan — vitatható álláspon­tok is. Ezek többnyire tisztá­zódtak. A demokratizmus erő­södésének egyik mutatója, hogy minden álláspontot jóhi­szemű meggyőződéssel juttat­tak kifejezésre. Ennek gyakor­lati eredménye egyrészt, hogy a nézetek vitatása, tisztázása javította az általános politikai, munkahelyi közérzetet, más­részt az alkotó demokratizmus jelentősen erősítette és erősíti a szocialista nemzeti egységet. A nők és a fiatalok A nők helyzete a közgondol­kodás homlokterébe került. Is­meretes, hogy milyen sok in­tézkedést tettek az üzemek­ben. Visszahat ez a lakóterü­leteken is. A népfrontbizottsá­gok már nem a nők elhelyez­kedésével kapcsolatos tenniva­lókat vitatják, hanem a foglal­koztatással járó feladatok megoldása kerül előtérbe. Itt nem­­ csupán a gyermekin­­­tézmények számának gyarapí­tása kerül szóba. Mind gyakrabban jelentkez­nek a család jó értelemben vett új igényei. Kapjanak több szerepet a szülői munkaközös­ségek az iskola nevelési tevé­kenységében, az otthon és a tanintézetek összhangjának növelésében — sürgetik a nép­front pedagógiai bizottságai­ban. Érdeklődést keltenek családon belüli egyenlőségről a kialakult eszmecserék. A nép­frontbizottságok fórumain fiatalok is elmondják nézetei­n­ket. Az ifjabb és idősebb nem­zedék tagjai cserélik ki állás­pontjaikat. E találkozások kü­lönösen alkalmasak a nézet­­azonosságok kialakítására. Ez is egyik alkotóeleme a szocia­lista nemzeti egység erősíté­sének. A népfront és a tanácsok „A H­­afias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy váljék a tanácsok tömegpolitikai bá­zisává”, hangsúlyozták a be­számolóban. Eddig sikerült ezt a szerepet betölteni. A leg­utóbbi országgyűlési és nácstagi választások előtt ta­népfront szervezete az új vá­­­lasztójogi törvény vitáját, majd széles körben ismertet­te a törvé­y­­erőre emelkedett javaslatot. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a választók a je­lölőgyűléseken nagy felelős­ségtudattal foglaltak állást. A népfront ma is ott áll a megválasztott országgyűlési képviselők és a tanácstagok mellett. Közvetíti a lakosság észrevételeit. Figyelemmel k­t­séri a tanácstagok tevékeny­ségét. Számon tartja, hogy a vá­lasztások alkalmával, és azóta elhangzott közérdekű javasla­toknak mi a sorsa. A népfront­bizottságok vizsgálják, hogy az új tanácstörvény alkalmazásá­val miként lehet tovább egy­szerűsíteni az államigazgatást. Javaslatokkal járulnak hozzá a tanácstörvény szélesebb körű teljesebb alkalmazásához. Kü­lönös gondot fordítanak arra, hogy a növekvő önállóságot kihasználva, tovább javuljon a helyi szakigazgatás tevékeny­sége. Mindinkább előtérbe kerül a társadalmi munka fontossága. A jelenlegi város- és község­politika többoldalú tevékeny­séget jelent. Egyik oldalon népszerűsítik a kommunális terveket, mozgósítanak megol­dásukra és az ehhez szükséges társadalmi munkára. A feladatok másik oldala, hogy a község- és városfejlesz­tési tervek elfogadása előtt összegyűjtik a lakosság kíván­ságait. A népfront gondosko­dik arról is, hogy ezek a kíván­ságok és a lehetőségek talál­kozzanak. Ez az összehangolt­ság az alapja annak, hogy a la­kosság magáénak érezze a ter­veket, és szívesen vállalkoz­zék a megvalósításukhoz szük­séges társadalmi munkára. „A népfront művelődéspoli­tikai feladata, hogy társadal­mi erőkkel szervezze, támogas­sa az öntevékeny kezdeménye­zéseket.” — mutatott rá a be­számoló. A népfront ezt a hivatását a a legszélesebb értelemben gya­korolja. Közreműködik a könyvtárak, az olvasómozga­lom célkitűzéseinek megvaló­sításában. Vállalkozik az isme­retterjesztés támogatására. Ép­pen a széles körű vélemény­­cseréken felmerült kívánságok alapján támogatta például a közgazdasági ismeretterjesz­tést. Ezzel hozzájárult a gaz­daságirányítás új módszerei­nek elterjesztéséhez, illetve hatásosabb alkalmazásához. Speciális kezdeményezésként szervezte a népfront a megyei vezetők és az ország különbö­ző felsőoktatási intézményei­ben tanuló Komárom megyei diákok találkozóit. E különle­ges fórumokon megismerték a megye vezetői a hallgatók el­képzeléseit. A tanuló fiatalok pedig tájékozódhattak a me­gyebeli lehetőségekről. E kap­csolat később gyümölcsözik majd, amikor e találkozók ha­tására több diplomás tér vissza szűkebb hazájába. Régebbi és hagyományosnak mondható területe a kulturális tevékenységnek a honismereti kutatások támogatása. A nép­front nagyban hozzájárult a helyi hagyományok méltó megőrzéséhez. Ácsteszéren Táncsics Mihály emlékház, Szőnyben Dobi István emlék­múzeum nyílt. Dunaalmáson pedig szobát rendeztek be Cso­konai Lillájának emlékeiből. Elkészült több község mono­gráfiája. Ennek különös érté­ke, hogy fiatalok, idősek, a legkülönbözőbb foglalkozású emberek vállalkoztak gyűj­tésre, az adatok feldolgozásá­ra. Ezzel jelentősen hozzájá­rultak a hazafiságra nevelés­hez. A helyi adatok szemléle­tesen tárták fel, hogy egy vá­ros, vagy község felvirágozta­tásáért mindig és egyedül dolgozó emberek tették a leg­­­többet. S e ponton találkozik a mű­velődéspolitika a béke és ba­rátsági politika célkitűzéseivel. A feltárt múltat hozzák kap­csolatba a dolgos jelennel. E tartalomból kiindulva ismer­tetik a szocializmust építő né­pek életét, eredményeit, a pro­letár Internacionalizmusuól. Kö­vetkező feladatokat:A kulturá­lis irodákkal kialakított terv­szerű együttműködés, tette le­hetővé, hogy az egyes helysé­gekben jelentkező kívánságok­nak megfelelően előadásokat, filmvetítéseket és kiállításokat rendezzenek. A barátsági es­tek a községek jelentős esemé­nyei közé számítanak. A népfrontbizottságok — együttműködve a különböző szervekkel — mindig kivették részüket a nemzetközi szolida­ritás különböző akcióiból. A népfront nőbizottságai például nagy lelkesedéssel készítettek takarókat a vietnami szabad­ságharcosoknak. Amiben előbbre kell lépni A népfrontbizottságok akkor teljesítik jól feladataikat, ha az élet változó követelményei­hez igazodva, mindig maga­sabb és magasabb szinten szer­vezik munkájukat. A megyei bizottságnak a jö­vőben arra kell törekednie, hogy gazdagítsa az eddig be­vált módszereket, még nagyobb figyelmet fordítson a községi bizottságok működésére. Bizo­nyos, hogy a választások ered­ményeként sok friss erő tá­mogatja a mozgalom tapasztalt tagjainak munkáját. Ezt szük­séges kiegészíteni fokozott tá­mogatással. A községekben munka tervszerűségét kell fej­­­leszteni. A jövő évi tanácsválasztás arra kötelezi a népfrontbizott­ságokat, hogy alaposan ismer­jék meg a választók igényeit, állásfoglalásait. Legyenek tisz­tában azzal, hogy a tanácstagok hogyan teljesítették megbíza­tásaikat. Kísérjék különös fi­gyelemmel a tanácsi tisztség­­viselők munkamódszereit. Ku­tassanak olyan, a közéletben szerepet vállalt állampolgárok után, akiknek bevonásával még eredeményesebbé lehet majd tenni az új tanácsok te­vékenységét. Ne kerülje el fi­gyelmünket, hogy a mostani ciklus csupán kétéves. Az 'de rövidsége egyeseket meggátol abban, hogy kibontakoztathas­sák képességeiket. Átalános érvényű kívánalom, hogy a népfrontbizottságok, és mindazok, akik részt vállalnak a mozgalom tevékenységéből, elsősorban és döntően a mun­ka tartalmának gazdagítására törekedjenek. A tennivalókat a beszámoló a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresszusi le­veléből vett idézettel szemlé­letesen fejezte ki: mink szolgálja még „Mozgat­hatéko­nyabban hazánk felvirágozta­tását. Találja meg a közös munkában valamennyi tevé­keny ember a hazáért végzett eredményes munkálkodás örö­mét. Ez az érzés és felismerés kovácsolja még szilárdabbá a nemzeti egységet Elsőként H­erczegh László, a népfront tatabányai bizott­ságának elnöke kapott szót. Üdvözölte a kezdeményezést, hogy a vidék csatlakozzék a főváros ünnepéhez. — Javas­lom — mondotta — dolgoz­zon ki akcióprogramot az új­jáválasztott megyei elnökség, hogy minél eredményesebben járulhassunk hozzá Budapest egyesítése centenáriumi ün­nepségeinek sikeréhez. Felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy a népfront leglénye­gesebb feladata, teremtsen fórumot továbbra is minden­kinek, aki részt kíván venni a szocializmus építésében és ehhez állásfoglalásaival is hozzá kíván járulni. Futó Lajosné tárkányi kül­dött rámutatott, hogy kiala­kították a községi és a ter­melőszövetkezeti nőbizottság akcióegységét. Gulyás András dorogi küldött arra hívta fel a figyelmet, fordítsanak még nagyobb gondot a társadal­mi munka szervezésére. Kovács Pál tatabányai vá­jár hangsúlyozta: „Azt sze­retnénk, ha a jövőben mun­kaértekezleteken találkozhat­nánk szövetkezeti parasztok­kal. Gondjaink, terveink megbeszélése nyomán­­ még vi­lágosabbá válna összetarto­zásunk. Az eddigiekhez ha­sonló módon kellene segíte­ni az üzemi demokrácia erő­sítését. A bányászok szívesen vették, mikor a népfront ke­­rekasztal-beszélgetéseket­ ren­dezett számukra. Ezek megbeszélések sokkal szaba­a­dabbak voltak, mint az üze­mi tanácskozások. Azt sze­retnénk, ha tájékoztatnának bennünket, hogyan fogadták a gazdasági vezetők elgondo­lásainkat. Havasi Ferenc elvtárs, megyei pártbizottság, a me­­­gyei tanács és a Szakszerve­zetek Komárom megyei Ta­nácsa nevében köszöntötte a küldöttértekezlet résztvevőit. Majd szólt arról, hogy egyet­ért mind az elhangzott vita­indítóval, mind az írásban kiküldött beszámolóval. — A Hazafias Népfront bi­zottságok tagjai, aktivistái — mondotta — szorgalmukkal növelték a mozgalom tekinté­lyét, népszerűségét. Kialakul­tak a helyi körülményeknek megfelelő, sajátos módszerek, melyek révén a népfront — szoros együttműködésben a különböző szervezetekkel — kivette részét a szocializmus építéséből. Nagyon helyes, hogy erősíteni kívánják a körzeti és a községi bizottsá­gokat, még nagyobb gondot fordítanak a munkások bevo­nására. — Ezt a folyamatot akkor segítik — hangsúlyozta —, ha az egyes munkások mozgósít­­ására törekszenek. Figyelmet szentelnek egyedül a munká­jukkal törődő, szorgalmas, becsületes emberek aktivizá­lására. Segítse a népfront tanácsokat, hogy tevékenysé­­­gük mindinkább kifejezze az önkormányzattal járó követel­ményeket. — Köszönetet kell monda­nunk mindenkinek — hang­súlyozta befejezésként —, aki a népfrontmozgalomban te­vékenykedett és hathatós se­gítséget nyújtott a párt cél­jainak megvalósításához. Kér­jük őket, hogy munkájukkal továbbra is támogassák a párt célkitűzéseinek megvalósítá­sát. Szekeressy János, a tatai erősítéséről járási népfrontbizottság el­nöke arra hívta fel a figyel­met, hogy a napi munkákat mint munkavállalók és mint tulajdonosok végezzük.­­ Ez megköveteli a szaktudásunkat, hogy növeljük kötelessé­günkké teszi, hogy keressük a leggazdaságosabb megoldáso­kat. Ne feledkezzünk meg róla, hogy minden eredmé­nyünkkel a szocializmust épí­tő országok közösségét erő­sítjük. A népfront fórumain ezt a szemléletet erősítsük. Molnár Józsefné, a megyei népfrontbizottság elnöke ki­fejtette, hogy mennyire érez­hető a párt nőpolitikai ha­tározatának hatása. Mind több nő vesz részt a közélet­ben. A pártszervek, a gazda­sági vezetők segítik a nép­front nőbizottságait. Figye­lemre méltó, hogy községi nő­klubok alakultak. Rendezvé­­­nyeik a falu társadalmi ese­ményei közé számítanak. Nagy Józsefné, a Hazafias Népfront elnökségének Országos Tanácsa nevében szöntette a küldöttgyűlést.kö­z Példamutató — mon­dotta —, ahogy Komárom me­gyében megtalálták és alkal­mazták a munkások bevoná­sának leghatásosabb módsze­reit. A felszólalók hangsú­lyozták, nagyon lényeges, hogy a fórumokon részt vett munkások választ kapjanak kérdéseikre, javaslataikra. Lehet, hogy ez néhány gaz­dasági vezetőnek teljesen új, de belátják majd, mennyire hasznos ez a számukra is. Növeli az üzemi demokratiz­must, légkört­ javítja a munkahelyi A továbbiakban a nőmoz­galom kérdéseivel zárt. Helyeselte, hogy foglalko­mind több helyen alakul ki a te­rületi és az üzemi nőbizott­ságok együttműködése. Gallai Rudolf tatabányai küldött arról szólt, hogy ma öröm a népfrontban dolgoz­ni. Az emberek érdeklődése megnőtt. Felelevenednek nemzetiségi hagyományok. A a nemzetiségi kultúrcsoportok újra működnek. Más vidék­ről való együttesek kölcsönö­sen felkeresik egymás lakó­helyét. Tatán, Kecskéden nagyszerű seregszemlét ren­deztek. Több német nemzeti­ségi kultúrcsoport ért el si­kereket a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­sége által indított országos kulturális versenyen. Vajay István kanonok, esz­tergomi érseki helynök, a me­gyei katolikus papi békebi­zottság elnöke kifejtette, hogy a magyar nép biztos jelene és boldog jövője a szocializmus. Hívők és nem hívők, lelkiis­­meretbeli kötelessége, hogy ezen az úton segítsék elő min­den erővel a dolgozó emberek boldogulását. Rámutatott, hogy a hívők, a lelkipászto­rok megkapták ehhez a tö­rekvésükhöz a bátorítást, a bizalmat ország vezetőitől. — A mi feladatunk és én is ezt teszem — mondotta —, hogy a közös munkánkhoz biztatást, határozott útmuta­tást adjon, lelkipásztoroknak, hívőknek. Németh Sándor, a népfront oroszlányi bizottságának tit­kára a városukban elért si­kerekről számolt be. Üdvö­zölte a vitaindítóban elhang­zott javaslatot és az ország egyik legifjabb városa nevé­ben csatlakozott Buda és Pest centenáriumának országos megünnepléséhez. Dr. Nedeczky Árpád, népfront komáromi bizottsá­­­gának elnöke a helytörténeti­ kutatások, a történelmi em­lékek feltárásának fontossá­gára hívta fel a figyelmet. Szunyogh Lászlóné, a tata­bányai népfrontbizottság tit­kára a körzeti bizottságok módszeréről szólva ismertet­te, milyen kooperáció alakult ki a városban. Tóth Károly, a KISZ megyei­­ bizottságának első titkára népfront és az ifjúság kap­a­csolatáról szólt. Hangsúlyoz­ta a forradalmi tapasztalatok kicserélésének jelentőségét. Rámutatott a KISZ és a nép­front közös akcióinak sikerei­re. Hegedűs Raymund, mint az ország egyik legrégibb váro­sának, Esztergomnak egyik képviselője csatlakozott főváros centenáriumának kö­­­zös megünnepléséhez. Az esz­tergomi feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy ebben az évben emlékeznek meg a vá­­ros alapításának 1000. évfor­dulójáról. A vita Kaufmann János­nak, a KIOSZ megyei titká­rának felszólalásával zárult. A kisiparosok és a népfront gyümölcsöző kapcsolatairól szólt. Több felszólalásra jelent­kező idő hiányában nem fe­jezhette ki mondanivalóját. Felszólalásukat írásban jut­tatják el az újjáválasztott népfrontbizottsághoz. A vitát Izsáki Mihály foglalta össze. A vita egyik résztvevője, Kovács Pál vájár Havasi Ferenc felszólalását tartja A küldöttek élénk figyelemmel kísérték a vitát A Hazafias Népfront megyei bizottsága A küldöttek egyhangúlag megválasztották Népfront megyei a Hazafias bizottságát, a tisztségviselőket és az orszá­gos kongresszus 25 megyei küldöttét. A megyei népfrontbizottság elnöke: Nagy Antal, alelnö­kök: Csóka Zsigmondné, Ha­szon Sándor, Molnár Józsefné, Párdi Adolf és Szlávik Lajos­­né. A bizottság titkára: Izsáki Mihály. ’ Az elnökség tagjai: Dr. Al­mádi Károly, Baksa Sándor, Beckl István, Boros Miklós, Jurbek Irén, Kaufmann János, Kroszner László, Mersitz Zsu­zsa, Moharos József, Mokri Pál, dr. Pataky Károly, Zant­­leitner Mária. Bizottsági tagok: dr. Almády Károly, Bartus Áron, Baksa Sándor, Bereczky Istvánná, Becsák László, Beckl István, Berde Mihály, Boros Miklós, Ceglédi Piroska, Chmelik László, Csizmadia Miklósné, Csóka Zsigmondné, Deák Ti­bor, Degovits Bertalan, Döb­­rössy József, Enghy Sándor, Eillinger Imréné, Erdélyi Zoltán, Futó Lajosné, Globu­­sitzky Jakab, Gödri Ilo­na, Görgényvölgyi Jenő, Győrffy­ Ferenc, Gyurkovszky­ Ágnes, Harasta Lászlóné, Ha­vas Miklós, ifj. Haász Antal, Haszon Sándor, Horváth Géza, dr. Imre Lászlóné, Izsáki Mi­hály, Janó Józsefné, Jurbek Irén, Juhász István, Kaufmann János, Kis János, Kiss Imré­né, Király Vendelné, Kappel Emil, Közel Leóné, dr. Kovács György,­­ Kroszner László, Ko­vács András, Kiss Dezsőné, Laczi Ferencné, Lizul Kucsera Jánosné, Mersitz Zsuzsa, Me­gyeri János, Mildner Ede, Mo­haros József, Mokri Pál, Mol­nár Józsefné,­ Mózsik Péter, Nagy István, Nagy Antal, dr. Nedeczky Árpád, Németh Sán­dor, dr. Pataky Károly, Pardi Zoltán, Paukovits Antal, Pá­pai Lászlóné, Párdi Adolf, Potháczki Lajos, Reichenbach Ferenc, Reiner Jánosné, Sán­­tik Istvánná, Somodi Jakabné, Stark Lajos, Sudlícz Mária, Szabó Benő, Szabó László, Szabó Kálmán, Szabó Tibor, dr. Szentirmay József, Szent­kúti Ferenc, Szlávik Lajosné, Szili Ferenc, Szunyogh László­né, Takács János, János, Tihanyi Péter, dr. Técsi Tőkési Zoltán, Tremmer Edit, Tra­­novszky Jánosné, Unger Orso­lya, Vankó János, Vajay Ist­ván, Wolfinger Csabáné, Zant­­leitner Mária.

Next