Dolgozók Lapja, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYPSOLIETEtl űOLmoKém 1972. június 23. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA íiilí ^ Hogyan intézik a panaszokat, a bejelentéseket a tanácsok, a vállalatok? A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság június 22-én, csütörtökön ülést tartott. Értékelte annak az összefoglaló jelentésnek az anyagát, amely a bejelentések és a panaszok intézését vizsgálta a tanácsi szerveknél és a vállalatoknál. Legutóbb 1968-ban végzett felmérést e témakörben a népi ellenőrzés , és ez is jó lehetőséget teremtett a változás, a fejlődés lemérésére. A tények elemzése alapján a vizsgálat joggal állapíthatta meg: a tanácsoknál a jó ügyintézés szervezeti, feltételei biztosítottak, tárgyi néhol azonban a személyi feltételeket — egy-egy időszakban átmenetileg — nem tudják megteremteni. A bejelentések, panaszok nyilvántartási rendje megfelel a törvényességi követelménynek. A tanácstagok, az országgyűlési képviselők által továbbított panaszok, bejelentések és javaslatok intézése úgyszólván minden tanácsi szinten kielégítő. Hogy a megyei tanács milyen jelentőséget tulajdonít e kérdésnek, azt jelzi, hogy a vb határozatot hozott a különböző szintű végrehajtó bizottságok időszakonként értékeljék a bejelentések és a panaszok intézésének alakulását, és komplex vizsgálatokat is kezdeményezett e témakörben. Tartalmi kérdésekben nem is talált lényeges kifogásolnivalót a népi ellenőrzés. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a 30 napos ügyintézési határidőket minden szinten pontosabban tartsák be. A vállalatoknál és intézményeknél is többségében biztosítottnak találta a népi ellenőrzés a panaszügyek érdemi, és tárgyilagos intézését — felhívta azonban a figyelmet negatív jelenségekre is. A válalalati önállóság jegyében ugyanis egyes rendelkezéseket eltérően értelmeznek. Gondot okoz az is hogy az erre vonatkozó jogszabályok hiányosak, és ezen a szakminisztériumoknak kellene változtatniuk. Problémát jelent egyes esetekben az ügyek megfelelő minősítése — valamint az, hogy az ügyrendi intézkedés mellett nem folytatnak egyes vállalatoknál elemző vizsgálatot, például arról, mi az oka az azonos jellegű pimaszoknak — és még inkább, hogyan lehetne az okokat megszüntetni. A vasút dolgozóinak helyzetéről tárgyalt az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsának elnöksége csütörtöki ülésén beszámoló hangzott el a két elnökségi ülés között végzett munkáról. Ezután megyénk vasutas dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, szociális ellátottságáról tárgyaltak. Az írásos anyagot kiegészítő szóbeli beszámoló a testület egybehangzó megállapítása szerint jobban emberközelbe hozta a témát. Az elnökség megállapította, hogy a fejlődés elismerése mellett még több kérdésben lemaradás mutatkozik. Tény például, hogy a megye vasutastársadalmának élet- és munkakörülményei a megyei átlagon alul vannak. Amikor az egyik oldalon a pontosságot, a gyorsaságot kérjük számon , a másik oldalon a velük való törődés lassú. Az utóbbi öt évben azonban néhány témakörben történt előrelépés. Elsősorban a központi intézkedések nyomán. (Bérezés, technikai fejlődés. Javult a nők és fiatalok foglalkoztatottsága.) Az igazgatóságon belüli döntést igénylő kérdésekben azonban lassúbb az előrehaladás, némely területen romlás tapasztalható. Találóan jegyezte meg az egyik elnökségi tag, hogy a tisztaság nem igényel beruházást. Tatabánya-alsó és felső vasútállomásokon különösen kifogásolható a szociális létesítmények helyzete — ez is rosszabb a megyei átlagnál. Az elnökség határozatában leszögezte, hogy az igazgatóságnak jobban kell segítenie a feladatok végrehajtását. A felmerült problémák megoldására kérte az igazgatóságot, dolgozzon ki intézkedési tervet, amit a vasutas aktivistákkal szeptember 1-ig minden állomáson ismertetni kell. Harmadik napirendi pontként a szakszervezeti tömegpolitikai és tisztségviselők oktatásának tapasztalatairól, végül az SZMT elnökségének második féléves munkatervéről hangzott el beszámoló. Az elnökség a munkatervben néhány módosítást javasolt, így ezeket a beszámolókat is elfogadta. Csecsen-Ingus vendégek megyénkben Szovjet testvérterületünkből, a Csecsen-Ingus ASZSZK-ból termelőszövetkezeti küldöttség érkezett megyénkbe. A küldöttség vezetője V. G. Tabacskova, a novoscsedrinszkiji Komintern kolhoz elnöke, Szocialista Munka Hőse. Tagajai: M. Aí. Kutyko állattenyésztő és L. Sz. Hutájev traktoros. A szívesen látott vendégek több napon át ismerkednek a kocsi Aranykalász Tsz munkájával, tagságával. Elmennek a Balatonra és a Duna-kanyarba is. A küldöttséget csütörtökön fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, majd Kroszner László, a megyei tanács elnöke. A vendégek a tatabányai látogatás után a tatai városi vezetők és Körmendi Lajos kocsi tsz-elnök kíséretében a tatai üveggyárral ismerkedtek.szőA gyárban Eck Tibor igazgató fogadta a vendégeket. Röviden ismertette az üzem történetét, beszélt a fejlődés perspektíváiról. A vendégek különösen a szőnyeggyáriak munkája, életkörülményei, szociális juttatásai, fizetése iránt érdeklődtek. A beszélgetés után a küldöttség tagjai gyárlátogatáson vettek részt. Az egyes üzemrészeket Balázsfalvi László technológus mutatta be a vendégeknek, akik így a szőnyeggyártás egész folyamatát megtekinthették. Az egyik üzemrészben bemutatták a gyár által exportra és hazai értékesítésre készített szőnyegfajtákat. E szőnyegek egy része Lengyelországba és a Szovjetunióba kerül. Az igazgató elmondta, hogy a közeljövőben szovjet külkereskedelmi szakembereket várnak a gyárba, s remélik, hogy 1973-ra több szőnyegszállításra jelentőköthetnek szerződést. Wilm' mm •:, mm Az exportra kerülő szőnyegek egyik szép példányát nézegetik a küldöttség tagjai Mai számunkban: Kockázat és vállalkozás 3. oldal Pernyehegyek, salakhányók II. 5. oldal Az ezeréves Esztergom 4. oldal i Tanácskozik az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Üdvözlő szavai után az országgyűlés tagjai hosszan tartó tapssal, meleg szeretettel köszöntötték a miniszterelnök-asszonyt. A továbbiakban Apró Antal közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Korom Mihály igazságügymi- Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, niszter a bíróságokról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be az országgyűlésnek. Dr. Gonda György, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke pedig a bizottság nevében — a Minisztertanáccsal egyetértésben — a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot terjesztette be. Végül bejelentette, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyűlés ügyrendjének módosítását is, amelynek előkészítésére dr. Gonda György kapott megbízást, s amelyet az őszi ülésszakon terjeszt az országgyűlés elé. Apró Antal ezután javaslatot tett a következő napirendre: 1. a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. a bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. interpellációk. Ezután megkezdődött az első napirend tárgyalása amelyen elsőnek Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja hangzott el. Bevezetőben elmondotta, hogy a múlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. A múlt gazdálkodási év meghatározó vonása, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak, a hatékonyság javulásának. A megtermelt nemzeti jövedelemből fogyasztás lényegében a gazdaasági fejlődéssel arányosan bővült. A költségvetési források több mint egynegyedét a termelés, a forgalom és a fogyasztás támogatására fordítjuk. Végeredményben a költségvetés 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zárult. A kereken 3,3 milliárd forint hiány oka, hogy a vállalatoktól elvárt bevételek egy része nem folyt be. A miniszter a továbbiakban néhány olyan témakört emelt ki, amelyek szempontjából eredményeink alapvetőek, vagy jövőbeni fejlődésünket határozzák meg. Ezek sorában első és legfontosabb: hogyan sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy ez a követelmény 1971-ben is megvalósult. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett. A témán belül foglalkozott a kereseti arányok elemzésével, a parasztság reáljövedelmének emelkedésével; a nem termelő ágazatokban tett központi bérintézkedésekkel; a családtámogatás rendszerének fejlesztésével; az egészségügy és oktatás területén tett intézkedésekkel; az áruellátás és fogyasztói piac egyensúlyával; a kommunális szolgáltatások körének bővítésével. A gazdasági elemzéseknek mindig egyik kulcskérdése, hogyan ítélhetjük meg a vizsgált időszak fejlesztési beruházási tevékenységét? — mondotta dr. Faluvégi Lajos. — Az elmúlt évet nagyarányú fejlesztés jellemezte. Bővültek ipari és építőipari kapacitásaink, javult a mezőgazdasági nagyüzemek technikai felszereltsége. A továbbiakban szó volt a beruházás területén még meglevő feszültségről, a befejezetlen beruházásokról, s arról, hogy a népgazdaság idei tervében a szocialista szektor beruházásai a tavalyi szintet csak kis mértékben haladhatják meg. Foglalkozott a expozé külgazdasági kapcsolataink alakulásával, a népgazdaság fejlesztése szempontjából meghatározó együttműködésünkkel a KGST-n belül. Elmondotta, a miniszter, hogy hozzákezdtünk a szocialista integráció komplex programjának megvalósításához. Majd a nem szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkról beszélt, többi között kiemelte, „örvendetesen bővül a fejlődő országokkal is áruforgalmunk, különösen jelentős partnereink India, Egyiptom, Irak és Irán”. A beruházási feszültségek enyhítésére irányuló intézkedésekre vonatkozóan aláhúzta, hogy a beruházásra előirányzott összeget végül is teljes egészében felhasználjuk, de erőink jobb összpontosításával. A kapacitástartalékok jobb kihasználását jelölte meg egyik célként. Rámutatott arra, hogy valamennyi vállalatunk és szövetkezetünk együttes érdeke a szerződéses kapcsolatok fejlesztése. Végezetül összegezte eredményeinket a tervek tükrében és ezeket mondotta: — Bízhatunk-e intézkedéseink sikerében, várhatjuk-e gondjaink enyhülését? Úgy vélem igen. Bízhatunk, ha a gazdasági élet minden területén a vállalatoknál, a szövetkezeteknél, az intézményeknél, a tanácsoknál és a központi szerveknél egyaránt és következetesen lendületesen valóra is váltjuk azokat. Kormányzati munkánknak — gazdasági téren — most ez a legfőbb törekvése és ehhez kérem mindannyiuk támogatását. A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. Majd Ollári István, a törvényjavaslat előadója kiegészítésében kiemelte, hogy a nemzeti jövedelem növekedése az elmúlt gazdasági évben teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származott. Szünet után Varga Gábornénak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a munka. Több képviselő felszólalt, s dr. Lukács János országgyűlési képviselő felszólalása után ebédszünet következett. A délutáni ülés első felszólalója Péter János külügyminiszter volt. Péter János külügyminiszter: —■ Azt a megbízást kaptam a kormánytól, hogy az ország háztartásának eredményeivel és hiányosságaival foglalkozó országgyűlési vita keretében beszámoljak a helyzet legújabb és nemzetközi legfontosabb eseményeiről, és ezekkel összefüggésben külpolitikai tevékenységünkről. — kezdte felszólalását külügyminiszterünk. Elmondotta, hogy az 1971. évi gazdálkodás nem csak az ország javát szolgálta, de a nemzetközi életre is kedvezően hatott. Majd a nemzetközi élet alakulásának rendkívül emlékezetes hónapja, május sűrített eseményeiről szólt, s aláhúzta, hogy évtizedes erőfeszítéseink eredményei ezek, s az érti helyesen, aki mögöttük látja a háború esélyének kataklizmáit. Kifejtette, hogy több jelentés született ugyan a megállapodás termonukleáris háború megakadályozására, de változatlanul érvényes a kommunista és munkáspártok 1960-ban megfogalmazott programja: minden demokratikus és békeszerető erő fő feladata a termonukleáris háború veszélyének elhárítása. A továbbiakban a Szovjetunió nemzetközi szerepét, majd a legújabb szovjet—amerikai tárgyalásokat érintette. A vietnami háború, a közelkeleti válság, a keleti szerződések értékelése, a környezetvédelmi nemzetközi konferencia szervezésével összefüggő politikai diszkrimináció, majd a Német Szövetségi Köztársaság keleti politikája volt Péter János külügyminiszter felszólalásának további tárgya. Bővebben szólt az biztonság ügyéről, s a európai között ezeket mondotta: többi európai biztonság ügyének „Az szuronyok egyensúlyáról a népek együttműködésének alapjaira való áthelyezése új mai nemzetközi viszonyok között a világtörténelem jövőjét befolyásoló közös vállalkozása Európa népeinek a föld minden népe javára Üdvözölte külügyminiszterünk Indira Gandhi miniszterelnök-asszonyt, majd arról szólt, hogyan keres együttműködést a Magyar Népköztársaság a „harmadik világ” országaival. Kiemelte: „a világ mai helyzetében a nemzetközi feltételek kedvező, vagy kedvezőtlen alakulása döntő mértékben a szocialista országok együttműködésétől függ ... Mindenekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunkat tekintjük fontosnak nemcsak a magunk érdekében, hanem — mint korábban kifejtettem — az általános nemzetközi érdekeknek megfelelően is.” A környező országokkal, közvetlen szomszédainkkal való kapcsolatainkról meleg hangon szólt, s felszólalását így fejezte be: “ A kormány arról biztosítja az országgyűlést, hogy külpolitikai tevékenységével minél kedvezőbb nemzetközi viszonyokat igyekszik biztosítani a szocializmust építő Magyar Népköztársaság számára. Több képviselő hozzászólása után dr. Beresztóczy Miklós az országgyűlés csütörtöki ülését berekesztette. A képviselők ma délelőtt 10 órakor folytatjaják munkájukat.