Dolgozók Lapja, 1972. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

1972. június 24. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 147. SzE. Ara: 80 fillér Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, és Nyers Rezső az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitó Szavai után a képviselők felszólalásai következtek. Az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelentés vitájának lezárása után Faluvégi Lajos pénzügyminiszter összegezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott kérdésekre. Az országgyűlés az elmúlt évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadta. Ezt követően a bíróságokról szóló törvényjavaslat került az országgyűlési képviselők elé. Az expozét dr. Korom Mihály igazságügyminiszter tartotta. DR. KOROM MIHÁLY IGAZSÁGÜGYMINISZTER: Expozéjában dr. Korom Mihály kifejtette, hogy az új bíróságokról szóló törvényjavaslat kidolgozása jogrendszerünk korszerűsítésének követelménye. Hazánkban szilárd a törvényes rend és megszegőit, megsértőit az igazságszolgáltatás megbünteti. — A jelenleg hatályban lévő bírósági szervezeti csaknem 2 évtizeddel törvényt ezelőtt alkotta meg országgyűlésünk <— mondotta a miniszter, majd arról szólt, hogy az új törvényjavaslat az elmúlt évtizedek gyakorlatára épült. Ezután arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. A továbbiak folyamán az előterjesztett törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseiről szólt, összefüggésében mutatta be a bírói szervek, a bíróságok általános működése és az igazságügyminiszter felügyeletének kapcsolatát. Kifejtette: „bíráink a szocialista állam és társadalom ügyét szolgálják, annak törvényeit alkalmazzák.” Befejezésül a következőket mondotta: „bizonyos, hogy az új bírósági törvény, valamint a hozzá kapcsolódó többi jogszabály és azok sikeres végrehajtása — elősegíti igazságszolgáltatásunk további fejlesztését. — Majd az előterjesztett törvényjavaslatot vitára bocsátotta. A hozzászólások után dr. Korom Mihály igazságügyminiszter összefoglalta az elhangzott észrevételeket. Dr. Beresztőczy Miklós elnök szavazásra bocsátotta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által írásban beterjesztett módosításokat, majd pedig ezek figyelembevételével a bíróságokról szóló törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta az országgyűlés. A bíróságokról szóló törvényjavaslat beterjesztése utáni vitában szólalt fel dr. Szakács Ödön, DR. SZAKÁCS ÖDÖN A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKE: — Az államelmélet továbbfejlesztésének igénye nem elégíthető ki az igazságszolgáltatás fejlesztése nélkül — kezdte expozéját a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Majd arról beszélt, hogy a javaslat hogyan szélesíti a bírósági hatáskört, amely megfelel az igazságszolgáltatás egységesítését célzó törekvéseknek. Elmondotta, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogköre lényegesen bővül. Előterjesztésében megvonta az elmúlt két év igazságszolgáltatási mérlegét, ezután a büntető, katonai és polgári ítélkezés területén kifejtett tevékenység lényeges vonásairól, a bűnmegelőzés terén lényeges szerepet betöltő büntetőbíróságok ítélkezéseiről beszélt. Elmondta dr. Szakács Ödön a többi között, hogy a gazdaságirányítás jelenlegi rendjében a polgári jog jelentősége nagymértékben megnőtt. Befejezésül hangoztatta: „A törvényesség és az igazság eszméinek gondozása, a kíméletlen harc minden káros jelenség ellen rendkívül felelősségteljes, s egyben megtisztelő feladat”. Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke ezután beterjesztette a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot. Beszéde után dr. Szénási Géza legfőbb ügyész emelkedett szólásra. DR. SZÉNÁSI GÉZA LEGFŐBB ÜGYÉSZ: Bevezetőjében rámutatott: a törvényjavaslat nem csupán az ügyészi szervek tevékenysége szempontjából nagy jelentőségű, hanem kiemelkedő fontossága van alkotmányjogi vonatkozásban is. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvény azon törvényeink közé tartozik, amelyek elkészítését az alkotmány írta elő, s amelyek egy-egy fejezetének végrehajtását szolgálták. Aláhúzta a szocialista ügyészségre vonatkozó szervezeti és működési alapelveket. Szólt arról is, hogy az ügyészség a jövőben sem vállalja magára más szervek feladatait és felelősségét a jogszabályok megtartása és megtartatása terén. A legfőbb ügyész ezután , alkotmányos kötelességéhez híven beszámolt az országgyűlésnek az ügyészi szervezet legutóbbi kétéves munkájáról. Beszélt a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények és az ellenőrzésre hivatott szervek összefüggéséről. A továbbiakban a fiatalkorú bűnözés helyzetével és problémáival, majd az ügyészi általános felügyeleti munka tapasztalataival, a tanácsi szervezet belső törvényességi felügyeleti rendszerének szervezeti formáival és módszereivel. Az utóbbi kapcsán szólt a jogszabályalkotás egyes kérdéseiről is. Befejezésül hangoztatta: az ügyészi szervek a jogszabályi keretek között mindent megtesznek a jogellenes magatartások következetes üldözése érdekében, illetve azoknak visszaszorítására. A törvényjavaslat vitája Benkei András belügyminiszter hozzászólásával ért véget. Az Országgyűlés a szavazásra bocsátott törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Egy képviselői interpelláció után — amely a Balaton jövőjével foglalkozott — az elnöklő Apró Antal, az országgyűlés nyári ülésszakát berekesztette. VILÁG PROLETÁRJAI, IGYESUUETEKI ff gépek — kisebb zaj Az utóbbi hónapokban Az új gépek üzembe helyeszinte teljesen átalakult a rése után — a gyár egyik Látszerészeti Eszközök Gyá régi gondja — a zaj jelentorának fémkeretgyártó üzeme, sen csökkent. A mostani gép Az utóbbi év végén és az év pék zajszintje a fele a kor első hónapjaiban vásárolt és rabbi korszerűtlen gépeké-üzembe állított gépek, berendezések új feladatok elé állították az üzemrész Kaffka Margit és a Hámán Kató szocialista brigádjának a tagjait. A megváltozott technológiát az üzemrész dolgozói gyorsan elsajátították. E feladatot könnyen oldották meg, mert az itt dolgozók nagy része 6—8—10 éve tagjai a vállalati kollektívának, nők. Az sem utolsó szempont, hogy az üzemrész termelése is megnőtt. Ez év második felében több tízezres tételben gyártanak optikai szemüvegeket, amelyeket Jugoszláviába, Kanadába és Iránba exportálnak. Ez a mennyiség a jövő évben több százezer darabra emelkedik, amely szocialista és kapitalista országokban öregbítik majd a gyár jó hírnevét Fekete Károly és Eichardt Ernőné a félautomata gépsor működését ellenőrzi Dr. Lakatos Pál: A törvények tisztelete elsőrendű állampolgári erény Dr. Lakatos Pál, a tatai választókerület országgyűlési képviselője bevezetőben társadalmunk dinamikus fejlődésének összefüggéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, ennek fontos mutatója az hogy ifjúsági, az egészségügyi törvény és nem utolsó sorban az Alkotmány módosítása. Az országgyűlés kiemelkedő törvényalkotó munkássággal járult hozzá állami életünk fejlesztéséhez. — Az előttünk fekvő tényjavaslat — mondotta töra továbbiakban — az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek fokozott érvényesülését szolgálja és magasabb szintre emelik az állami élet demokratizmusát. Ezért nagy jelentőségű, hogy a többi között kimondja: a bíróság védi a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok, valamint az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek jogait, törvényes érdekeit. Különös fontosságot tulajdonított a képviselő a bíróságok nevelő feladatai meghatározásának, amelyet a javaslat I. fejezete tartalmazott. Nem új fogalom a törvénytisztelet, de az utóbbi esztendőkben ez nagyobb hangsúlyt is kaphatott volna. Hazánkban a szocialista jogrend a jogszabályokban is kifejezésre jut, s ebből következik, hogy minden törvény, rendelkezés és előírás a dolgozó ember érdekeit fejezi ki. Nyilvánvaló, hogy a törvények tisztelete elsőrendű állampolgári erény. Ez a jellemvonás érvényesül a jobb munkafegyelemben, a társadalmi együttélés szabályainak érvényesítésében, a köztulajdon fokozott védelmében, a közérdek előtérbe helyezésében. A bíróságok erre kívánják nevelni az állampolgárokat. E jelentős elvárás is szükségessé tette a bírósági szervezet fejlesztését. A képviselő ebből a szemszögből értékelte a javaslat alapvető célkitűzését, hogy az igazságszolgáltatás a Magyar Népköztársaságban a bíróságok feladata. Ennek megfelelően a jóságok mondják ki majd kia végső szót nemcsak az eddig megszokott ügyekben, hanem a munkaügyi vitákban is. bíróságok veszik át a gazdasági döntőbizottságok jelenlegi feladatkörét is. Rámutatott a felszólaló bírói függetlenség megerősítéséről szóló rendelkezés jelentőségére. A javaslat ugyanis megfogalmazta, hogy csak a törvényeknek, a bírák jogszabályoknak vannak alárendelve. Az ügyek eldöntéséhez senkitől sem fogadhatnak el utasítást. Az állami élet fejlesztését célozza a javaslatban, hogy az igazságügyminiszter a Legfelsőbb Bíróságon elvi iránymutatás megadását kezdeményezheti. Jogkörévé válik, hogy jogerős határozatokkal szemben lépéseket tehessen törvényességi óvás emelésére. A bíróságok magasabb szintű működéséről szólva, dr. Lakatos Pál állást foglalt a bírák választásának módszere mellett. Az új rendelkezés hatálybalépésével a Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghatározatlan időre választja a bírákat. A javaslatokat az igazságügyminiszter terjeszti elő. A felszólaló a továbbiakban elemezte az ülnökválasztást szabályozó rendelkezéseket, katonai bíróságok szervezetét. a Felszólalása befejezéseként a következőket mondotta: Az államhatalom ma egyenlő a néphatalommal. A bíróság is a népet szolgálja. Az új vény az egyszerűsítést és téra hatékonyság növelését segíti elő. A javaslatot ezért elfogadom és elfogadásra ajánlom,.! A népek közti barátság követei Német vendégek látogattak Tatabányára, Tatára A Magyar Szolidaritási Bizottság vendégeként tartózkodik hazánkban az NDK Afroázsiai Szolidaritási Bizottságának két vezető képviselője: Edmund Röhner főtitkár és helyettese : Gerhard Kröcher Pénteken megyénkbe látogattak és a Hazafias Népfront vendégeiként néztek körül nálunk. Üzemben jártak megismerkedtek Tatabányával, Tatával — és mindenekelőtt arról tájékozódtak, miként szolgálja a népfront sajátos eszközeivel a népek közti barátság és a szolidaritás ügyét. A Hazafias Népfront székházában Kötél Leóné, a megyei bizottság munkatársa tájékoztatta a vendégeket a népek közti barátságot szolgáló széles körű tevékenységről. A városi népfrontmunka sajátosságaival pedig Szúnyogh Lászlóné, a tatabányai városi bizottság titkára ismertette meg a vendégeket. Kókai Béla, a bányász KISZ-bizottság titkára a fiatalok szolidaritási akcióinak szerepéről, jelentőségéről szólt, s kezdeményezéseik sikereiről adott tájékoztatást. A vendégeket elsősorban a szolidaritási munka érdekelte, s Edmund Röhner főtitkár is az NDK-ban működő bizottság munkáját, harcának növekvő erejét, jelentőségét elemezte. Egyúttal tájékoztatót adott arról is,miként zajlanak az NDK- ban a jövőre sorra kerülő X. Világifjúsági Találkozó előkészületei. Annál is inkább, hiszen a fiatalok nagyszabású demonstrációja is a népek közti barátság elmélyítését szolgálja majd. Elmondotta többek közt: az NDK-ban egy-egy járás vállalta a különböző országokból érkező küldöttségek patronálását. Éppen ezért nagy munka folyik most, hogy megismerjék a világ sok-sok országának érdekességeit, szokásait, és felkészülten fogadják a Föld különböző tájairól érkező fiatalokat A vendégek jó tapasztalatokat szereztek látogatásaik során a népek közti barátság gyakorlati megnyilvánulásairól Jártak a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár tatabányai gyáregységében, ellátogattak a Turulhoz, tájékozódó látogatáson vettek részt Tatán, a városi tanácson, és megtekintették a vizek városának sok nevezetességét: a várat, az edzőtábort, a művelődési központot, a Fényes fürdőt, Remeteségpusztát. A jól sikerült látogatás sodrán a népek közti barátság követei valóban kicserélték tapasztalataikat, megismerték egymás munkáját, eredményeit Biztató kilátások - óvatos becslések Aratás küszöbén megyénkben Megyeszerte szűkül az ősziárpa és a homokosabb helyeken már szinte aratásra várnak a kalászok. A nagy munka hamarosan megkezdődik megyénkben is. Előreláthatólag a tatai és környei homokos területeken vágják az első rendeket a gépek, lehet hogy már vasárnap. A szakemberek egyértelműen jobbnak látják a kilátásokat, mint tavaly ilyenkor, de ugyanakkor nem titkolják, hogy megállapításaikban óvatosságra törekednek. „szemre szép” kalászok csalhatnak, hiszen a szeszélyes tavasz sokszor állította próbatétel elé a vetéseket. A közös gazdaságokban — rási összesítések alapján a já— 31—32 mázsás hektáronkénti búzatermés várható. Az őszi árpa a szakemberek szerint a 30 mázsán felüli terméssel kecsegtet, jóllehet tavaly a szövetkezetek végeredménye ebből a növényből 28,5 mázsás hektáronkénti átlag volt. Megyénk nagyüzemeiben csaknem 40 ezer hektárnyi aratandó terület várja a gépeket. A már szokásos felkészülés mindenütt megtörtént és remélhetőleg kevés kieséssel sikerül a gépeket üzemeltetni. Ez annál is fontosabb hiszen az elmúlt hetek viharos időjárása több területen erősen megtépázta a gabonát. Néhány helyen a fokozott gyomosodás okozhat nehézségeket, elsősorban a gépek lassúbb munkájával. A szakemberek véleménye szerint a gabonatermés végleges kialakulásában döntő fontosságú lesz a jövő hét időjárása. A hőség és a vele párosuló erősebb gabonabetegségek sok meglepetést okozhatnak, s ezért nem felesleges az óvatosság. A termés mennyisége tehát még elég bizonytalan, s véglegeset természetesen csak a szakszerűen elraktározott gabona mérése után mondhatunk. A legközelebbi tennivaló, hogy a több évi átlaghoz hűen az idén is minden aratásban résztvevő ember ereje és tudása legjavával munkálkodjék jövő évi kenyeréről gondos betakarításán.