Dolgozók Lapja, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

világ Proletárjai, egyesüljetek! 1972. szeptember 27. SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Napirenden kontinensünk fővárosainak közös gondjai Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben levő kongresszusi termében megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos találkozója. A nagy jelen­tőségű­ nemzetközi tanácskozáson — amelyre a kontinens fővárosainak történetében első alkalommal került sor — a vendéglátó budapestieken kívül 28 metropolis vezetői vesznek részt. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai fővárosok fejlesztésének közös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, nácsi hivatalának elnöke is. Megnyitó a Minisztertanács ta­beszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros tanácsának elnöke mondott. — Budapest főváros taná­csa, s a főváros egész lakos­sága nevében tetett tisztelettel megkülönböz­és őszinte örömmel köszöntöm Önöket, Budapest kedves és nagyra­­becsült vendégeit, akik az eu­rópai fővárosok 50 millió pol­gárának vezetőiként elfogad­tuk meghívásunkat. Az üdvözlő szavak után Szépvölgyi Zoltán elmondotta, hogy e találkozó megtartásá­hoz Budapest egyesítésének centenáriuma szolgáltatta a jó alkalmat. Beszélt arról, hogy az európai fővárosok sok min­denben különböznek ugyan egymástól, de valamennyien egyek abban, hogy a várost, amelynek legféltettebb vezetői egyformán kincsüknek te­kintik. — Valamennyien tudjuk, — mondotta ezután, — hogy a városvezetési tevékenység rendkívül szerteágazó feladat. S bár ezek önmagukban számottevőek, mégsem szorít­­s hatják háttérbe azt a köteles­ségüket, hogy a nagyváros mindennapi problémáin túl, adottságaink és lehetőségeink szerint törődjünk a jövőnk­kel, s elősegítsük az európai béke és biztonság megszilár­dítását. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia összehívása s ez­zel a tartós béke megteremté­se kézzelfogható közelségbe került. — Fővárosunk 2 millió la­kójával együtt bízom abban, hogy találkozónk, valamen­­­nyiünk és fővárosunk számá­ra hasznos és eredményes lesz. Hozzájárul majd egymás jobb­­ megismeréséhez és megértésé­hez a kölcsönös bizalmon ala­puló barátság és együttműkö­dés elmélyítéséhez. A megnyitót követően ke­rült sor Szépvölgyi Zoltán elő­adására „Az európai fővárosok együttműködésének lehetősé­gei” címmel. Előadásában fel­vázolt néhány, az európai szempontból közös érdekű problémakört, amelyben kölcsönös tapasztalatcsere kü­­­lönösen gyümölcsöző lehet. Ilyen például a környezetvé­delem, a közlekedéssel kap­csolatos gondok, a lakosság gazdasági, szociális, egészség­­ügyi, kulturális igényeinek ki­elégítése, stb. Részletesen fog­lalkozott az előadás a főváros fejlesztését szolgáló közeli és távolabbi tervekkel, elképze­lésekkel, valamint a budapesti városközpont tervével. Ezután W. Polak, az amsz­terdami városi tanács polgár­­­mester-helyettese, Joan Ar­­mengol Pál, Andorra la Vella alpolgármestere, majd Sele­­hattin Yüksel, Ankara pol­gármester-helyettese és Di­­mitrios Nicolaou Ritsos, At­hén polgármestere köszöntöt­te a találkozót, s tartott elő­adást saját fővárosa gondjai­ról, problémáiról. Félix, Slavik, Bécs polgár­­mestere. Az urbanizációs tér­hódítás volt a témája Branko Pesticnek, a belgrádi városi tanács elnökének. Herbert Fechner berlini­­ főpolgármes­ter az NDK fővárosának üd­vözletét adta át. Ugyancsak üdvözlő köszöntést hozott dr. Gerhardt Schürch, a berni városi tanács elnökhelyettese. A keddi tanácskozás Szép­völgyi Zoltán zárszavával ért véget. Huszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Az Országos Tervhivatal, Magyar Közgazdasági Társaság­a és a MTESZ Szervezési és Ve­zetési Tudományos rendezésében kedden Egyesület délelőtt a Magyar Tudományos Akadé­mián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a népgazda­sági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. megnyitó plenáris ülésen meg­­­jelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tí­már Mátyás, és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, dr. Erdey- Grúz Tibor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, je­len volt a kormány több tag­­­ja. Mintegy 500 magyar szak­­emberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek dele­gációi is. Az ülésszakot Friss István akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Közgazda­ságtudományi Intézet igazga­tója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese emelke­dett szólásra. Az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány nevében köszöntötte a tudományos ülés­szak résztvevőit, majd a hábo­rú utáni újjáépítésről, a terv­­gazdálkodás, a szocialista ter­melési viszonyok kialakításá­nak kezdetéről szólt. Így foly­tatta: — A szocialista tervgazdál­kodás 25 éve alatt olyan fej­lődést értünk el, amely méltán tölti el büszkeséggel népünket. Összehasonlításokat tett a felszabadulás előtti és utáni terv és tényszámokban, s a ma szocialista Magyarország gaz­dálkodásáról, tervezési rend­szeréről, annak továbbfejlesz­téséről szólt. Rámutatott arra, hogy mindenekelőtt a terve­zés tudományos megalapozott­ságát kell növelni. A. V. Bacsurin, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese a szocialista országoknak a tervezési tudo­mányos ülésszakon résztvevő delegációi nevében köszöntöt­te a tanácskozás részvevőit és az Országos Tervhivatal mun­katársait. Elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság jelen­tős eredményeket ért el a szo­cialista gazdaság építésében. E sikerek világos bizonyítékai annak, hogy következetesen megvalósul a Magyar Szocia­lista Munkáspárt irányvona­la, amely alkotó módon alkal­mazza a marxizmus—leniniz­­mus általános törvényszerűsé­geit Magyarország konkrét kö­rülményei között. — Az MSZMP X. kongres­­­szusának határozatai — mon­dotta — kijelölték a Magyar Népköztársaság legfontosabb feladatait a szocialista terv­­gazdálkodás további fejleszté­sében. A magyar tervező szer­vek előtt ugyanúgy, mint többi szocialista ország terve­­­ző szervei előtt, állandóan új problémák, új feladatok merül­nek fel. Ezek a marxista—leni­nista elmélet alapvető elveinek az új feladatokra és a tényle­ges körülményekre való helyes alkalmazása alapján oldhatók meg. — Az egyes országokban tervezés formáinak és módsze­­­reinek változatossága mellett legfontosabb a tervezés szocia­lista elveinek betartása és to­vábbi fejlesztése. A szocialis­ta gazdaság folyamatos fejlesz­tése és a nép életszínvonalának növelése érdekében ezen elvek az objektív gazdasági törvé­nyek tudatos alkalmazásán alapulnak. — A szocialista tervezés fej­lődésében jelentős új lépés a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának ki­bontakozása. Különösen ki kell emelni azt az aktív munkát, • amellyel a Magyar Népköztár­saság gazdasági szerveinek munkatársai, tudósai a KGST más tagországaival közösen részt vesznek ennek a nagy és bonyolult feladatnak a meg­valósításában. Mai számunkban: OH-mozgalom a marógépgyárban 3. oldal Az ezeréves Esztergom 4. oldal N­ 05-ről jelentik 5. oldal A Békekölcsön sorsolási listája 6. oldal A „SZABAD SASOK ESZTERGOMBAN „Aucaman” — egy indián nyelvjárásban annyit jelent: „szabad sasok”. E névre ke­resztelt chilei nemzeti népi együttes , látogatott vendég­­szereplésre kedden este Esz­kát két részre bontották: elő­ször egy sajátos chilei hagyo­­mányt, a parányi falucskában La Tiranában évenként meg­tartott Fiestát vitték színre. Az ország különböző részein­tergomba. A világkörüli úton élő népek táncait, zenéjét ele­iévé együttesnek ez volt az első magyarországi fellépése. Az Esztergomban bemutatott műsoruk igazolta a világhír­rel járó várakozást. Előadásu­venítették meg. Előadásuk második részében végigkala­uzolták a nézőt a 4 ezer ki­lométer hosszban elnyúló or­­szágon.­­ A sok mitikus elemet tartalmazó részlete Fiesta táncjelenet egy Körültekintőbb gazdaságfejlesztési Ülést tartott a TESZÖV elnöksége Kedden délelőtt a nagyig­­mándi Új Élet Termelőszövet­kezetben tartotta meg ülését a Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Komárom megyei Te­rületi Szövetsége. A napirendi pontok között a legtöbb vitát a tsz-ek közgazdasági környe­zethez való alkalmazkodásá­nak időszerű feladatairól ké­szült előterjesztés váltotta ki. Megyénk termelőszövetkeze­teiben az utóbbi 5—7 évben üzemenként eltérő ütemű, ám összességében egészséges fej­lődés következett be. A sza­bályozó rendszer változásai — melynek részben a termelési arányok helyes kialakítását és a nagyobb arányú közteher­viselést szolgálják — eltérően érintették, s érintik termelő­szövetkezeteinket. Az írásos beszámoló kitért a mezőgazdaságban az élőmun­ka holt munkával történő fel­váltásának költségnövelő ha­tására. Míg 1971-ben termelő­­szövetkezeteinkben a munka­költségek 7,5 százalékkal emel­kedtek az előző évhez képest, addig az anyagköltségek 14,2 százalékkal, az amortizációs költségek pedig 35,5 százalék­kal. Mivel az ipar által előállí­tott, a mezőgazdaság számára készített termelési eszközök, beruházási anyagok árának csökkenése a közeljövőben sem várható, ezért a közös gazda­ságoknak alaposan meg kell fontolniuk a műszaki fejlesz­tést. Az új technológiák kö­zül azt kell választaniuk, amely az adott körülmények között a leggazdaságosabb és eredményes alkalmazásához a szükséges erőforrások rendel­kezésre állnak. A vitában elhangzott, hogy a holt munka költségnövelő hatása számos tsz-ben abból fakad, hogy nem fordítanak kellő gondot a gépek maximá­lis kihasználására, karbantar­tására.­­ A termelőszövetkezeti vezetők közül többen is han­goztatták: az amortizációs alap jelenlegi nagysága sem fe­dezi a tényleges amortizációs költségeket, s ennek az alap­nak a növelése éppen az al­katrészárak és az anyagárak emelkedése következtében in­dokolt volna. Lényeges lenne­­lehetőséget kapni ennek az alapnak a szabadabb felhasz­nálására is. Tóth Mihály, a megyei párt­végrehajtó bizottság osztályve­zetője, a CPS-be való bekap­csolódásra hívta fel a tsz­vezetők figyelmét, hangoztat­­va ennek a kapcsolatnak kü­lönböző előnyeit. Madarász Lajos, az ácsi Egyetértés Tsz elnöke, a bábolnai kooperáció friss tapasztalatait mondotta el, megemlítve, hogy a már eddig betakarított területeken hektáronként 56 mázsa lett az átlagtermés, a tavalyi 37 má­­zsával szemben. Kifejezte azt a véleményét, hogy közös gaz­daságuk szívesen fogadna egy kukoricatermesztési kooperá­ciót is, hiszen köztudott, hogy ezek a gépek is mennyire költségesek, s hogy maximá­­­lis kihasználásukat a legtöbb tsz nem képes megoldani. Sándor László, a bajnai Al­kotmány Tsz elnöke, kérte a szövetség titkárságát, hogy közgazdasági szakembereik dolgozzák ki, tsz-ük adottsá­gai között mennyire lenne gaz­daságos a CPS-program, s ennek alapján tegyék meg ajánlásukat. A vita során többen is fog­lalkoztak azzal, hogy egyes ágazatok fejlesztése mennyire előnyös, más ágazatokban pe­dig hogyan lehetne továbbra is legalább annyi jövedelme­zőséget biztosítani, hogy káros visszaesés ne következzék be. Magas színvonalú technika a bányákban Oroszlányban ülésezett a bányászszakszervezet elnöksége A Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezetének elnöksége ked­den Oroszlányban tartotta ülé­sét. A napirenden az Oroszlá­nyi Szénbányák munka- és üzemszervezésének tapasztala­ta, s a szocialista munkaver­seny natkozó továbbfejlesztésére vo­port-, kormány- és SZOT-határozat végrehajtása szerepelt. Az elnökség tagjai már a délelőtt folyamán meg­érkeztek Oroszlányba, és meg­látogatták a vállalat üzemeit. A XXII-es és a XXIII-as ak­nában megismerkedtek a komplexen gépesített tömeg­­termelő munkahelyekkel, amelyek gyakorlatban is bizo­nyították eredményeikkel vállalatnak a munkaszervezés­­­ben eddig elért előrehaladá­sát. A tanácskozáson Simon Antal, a bányászszakszerve­zet főtitkára elnökölt. Az üzemlátogatás az elnökség tagjaiból sok kérdést váltott ki. A Borsodi, a Közép-dunántúli és a Tatabányai Szénbányák szb-titkárai érdeklődtek munkaszervezés emberi vonat­a­kozásainak megoldásairól, a bérezésben tervezett változta­tásokról, a törzsgárda marásának feltételeiről jutal­stb. Seregi János, a vállalat igaz­gatója elmondta: arra törek­szenek, hogy az üzemeket is érdekeltté tegyék a törzsgárda jutalmazásában, mert azt saját nyereségükből fizetik ki, a s ez ösztönzi őket az ered­mény képzésében. El szeret­nék érni, hogy a dolgozók szívesen fogadjanak brigád­jukba új embereket, s ezt a bérezéssel is szeretnék kifeje­zésre juttatni. A vitában az elnökség tag­jai elismeréssel szóltak tapasz­talataikról, s a vállalat üzem- és munkaszervezésének szín­vonaláról. Az Oroszlányi Szénbányák a műszaki szín­vonal növelésén kívül, munka- és üzemszervezés fej­­­lődéséhez sorolta a tárgyi és személyi feltételek biztosítá­sát, a dolgozók bevonását feladatok végrehajtásába, s az a anyagi érdekeltség közvetle­nebb érvényesítését. Mindezek 1965-től, 1971-ig az egy front­fejtésre jutó átlagtermelés 42 százalékkal, a produktív telje­sítmények 62 százalékkal nőt­tek. Ugyanakkor a létszám­ban ellentétes irányú volt a mozgás és hat év alatt 79 százalékra csökkent. Az oroszlányi szénmedencé­ben az első önjáróval bizto­sított fejtést 1965-ben helyez­ték üzembe. Ez időtől kísér­ték figyelemmel az új techno­lógia munkaszervezési, kiszol­gálási és karbantartási igé­nyeit, s azok gazdasági köve­telményeit. Jelenleg az üze­mekben működő tizennégy tö­megtermelő munkahelyből hét önjáróval biztosított. A komp­lexen gépesített frontfejtések adják a vállalat összes szén­­termelésének 70—75 százalé­kát. Ez a tény új irányítási módot követel, sőt kényszerí­ti ki az üzemek vezetőiből. A korszerű technológia és tech­nika ugyanakkor nagyobb igényt támasztott a szakmai képzés iránt is. Ezeket figye­lembe véve, a vállalat minden középfokú vezetőt kéthetes el­méleti és szaktanfolyamra von be az új oktatási évben. Az elnökség tagjai hangoz­tatták az általános műveltség növelésének szükségességét, amely nélkül nehéz az ered­­­ményeket általánosítani. Oroszlányban a vállalat évek óta rendszeresen beiskolázza a dolgozók iskolájába azokat, akik nem végezték el az ál­talános iskola 8 osztályát. De miután nagy a lemorzsolódás megújuló, szívós küzdelmet kell folytatni az újabb tanfo­lyamok beindításáért. A vál­lalat ezért a következő évben már a szocialista brigádok fel­adatává kívánja tenni, hogy a harminc éven aluli fiatalok megszerezzék hiányzó ismere­teiket. Komár András, a bá­nyászszakszervezet titkára ja­vasolta: szakmai és politikai intelligencia növelésében le­gyen még következetesebb a vállalati nevelés. Ezt igényli a szocialista munkaverseny fej­lesztése is. Ne várjanak uta­sításra, mert semmiféle irányelv nem mondja meg, mit kell tenni Oroszlányban. Végezetül az elnökség elis­merését fejezte ki az Orosz­lányi Szénbányák vezetőinek és egész kollektívájának az üzem- és munkaszervezésben elért eredményéért, s a beter­jesztett jelentést elfogadta.

Next