Dolgozók Lapja, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
világ Proletárjai, egyesüljetek! 1972. szeptember 27. SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Napirenden kontinensünk fővárosainak közös gondjai Megkezdődött az európai polgármesterek budapesti találkozója Kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben levő kongresszusi termében megkezdődött az európai polgármestereknek a magyar főváros centenáriuma alkalmából rendezett háromnapos találkozója. A nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson — amelyre a kontinens fővárosainak történetében első alkalommal került sor — a vendéglátó budapestieken kívül 28 metropolis vezetői vesznek részt. A tanácskozás témája: az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai fővárosok fejlesztésének közös gondjai. A nyitó ülésen ott volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, nácsi hivatalának elnöke is. Megnyitó a Minisztertanács tabeszédet Szépvölgyi Zoltán, Budapest főváros tanácsának elnöke mondott. — Budapest főváros tanácsa, s a főváros egész lakossága nevében tetett tisztelettel megkülönbözés őszinte örömmel köszöntöm Önöket, Budapest kedves és nagyrabecsült vendégeit, akik az európai fővárosok 50 millió polgárának vezetőiként elfogadtuk meghívásunkat. Az üdvözlő szavak után Szépvölgyi Zoltán elmondotta, hogy e találkozó megtartásához Budapest egyesítésének centenáriuma szolgáltatta a jó alkalmat. Beszélt arról, hogy az európai fővárosok sok mindenben különböznek ugyan egymástól, de valamennyien egyek abban, hogy a várost, amelynek legféltettebb vezetői egyformán kincsüknek tekintik. — Valamennyien tudjuk, — mondotta ezután, — hogy a városvezetési tevékenység rendkívül szerteágazó feladat. S bár ezek önmagukban számottevőek, mégsem szoríts hatják háttérbe azt a kötelességüket, hogy a nagyváros mindennapi problémáin túl, adottságaink és lehetőségeink szerint törődjünk a jövőnkkel, s elősegítsük az európai béke és biztonság megszilárdítását. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívása s ezzel a tartós béke megteremtése kézzelfogható közelségbe került. — Fővárosunk 2 millió lakójával együtt bízom abban, hogy találkozónk, valamennyiünk és fővárosunk számára hasznos és eredményes lesz. Hozzájárul majd egymás jobb megismeréséhez és megértéséhez a kölcsönös bizalmon alapuló barátság és együttműködés elmélyítéséhez. A megnyitót követően került sor Szépvölgyi Zoltán előadására „Az európai fővárosok együttműködésének lehetőségei” címmel. Előadásában felvázolt néhány, az európai szempontból közös érdekű problémakört, amelyben kölcsönös tapasztalatcsere különösen gyümölcsöző lehet. Ilyen például a környezetvédelem, a közlekedéssel kapcsolatos gondok, a lakosság gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális igényeinek kielégítése, stb. Részletesen foglalkozott az előadás a főváros fejlesztését szolgáló közeli és távolabbi tervekkel, elképzelésekkel, valamint a budapesti városközpont tervével. Ezután W. Polak, az amszterdami városi tanács polgármester-helyettese, Joan Armengol Pál, Andorra la Vella alpolgármestere, majd Selehattin Yüksel, Ankara polgármester-helyettese és Dimitrios Nicolaou Ritsos, Athén polgármestere köszöntötte a találkozót, s tartott előadást saját fővárosa gondjairól, problémáiról. Félix, Slavik, Bécs polgármestere. Az urbanizációs térhódítás volt a témája Branko Pesticnek, a belgrádi városi tanács elnökének. Herbert Fechner berlini főpolgármester az NDK fővárosának üdvözletét adta át. Ugyancsak üdvözlő köszöntést hozott dr. Gerhardt Schürch, a berni városi tanács elnökhelyettese. A keddi tanácskozás Szépvölgyi Zoltán zárszavával ért véget. Huszonöt éves a népgazdasági tervezés Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Az Országos Tervhivatal, Magyar Közgazdasági Társasága és a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos rendezésében kedden Egyesület délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. megnyitó plenáris ülésen megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás, és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Erdey- Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, jelen volt a kormány több tagja. Mintegy 500 magyar szakemberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek delegációi is. Az ülésszakot Friss István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a tudományos ülésszak résztvevőit, majd a háború utáni újjáépítésről, a tervgazdálkodás, a szocialista termelési viszonyok kialakításának kezdetéről szólt. Így folytatta: — A szocialista tervgazdálkodás 25 éve alatt olyan fejlődést értünk el, amely méltán tölti el büszkeséggel népünket. Összehasonlításokat tett a felszabadulás előtti és utáni terv és tényszámokban, s a ma szocialista Magyarország gazdálkodásáról, tervezési rendszeréről, annak továbbfejlesztéséről szólt. Rámutatott arra, hogy mindenekelőtt a tervezés tudományos megalapozottságát kell növelni. A. V. Bacsurin, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese a szocialista országoknak a tervezési tudományos ülésszakon résztvevő delegációi nevében köszöntötte a tanácskozás részvevőit és az Országos Tervhivatal munkatársait. Elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság jelentős eredményeket ért el a szocialista gazdaság építésében. E sikerek világos bizonyítékai annak, hogy következetesen megvalósul a Magyar Szocialista Munkáspárt irányvonala, amely alkotó módon alkalmazza a marxizmus—leninizmus általános törvényszerűségeit Magyarország konkrét körülményei között. — Az MSZMP X. kongresszusának határozatai — mondotta — kijelölték a Magyar Népköztársaság legfontosabb feladatait a szocialista tervgazdálkodás további fejlesztésében. A magyar tervező szervek előtt ugyanúgy, mint többi szocialista ország tervező szervei előtt, állandóan új problémák, új feladatok merülnek fel. Ezek a marxista—leninista elmélet alapvető elveinek az új feladatokra és a tényleges körülményekre való helyes alkalmazása alapján oldhatók meg. — Az egyes országokban tervezés formáinak és módszereinek változatossága mellett legfontosabb a tervezés szocialista elveinek betartása és további fejlesztése. A szocialista gazdaság folyamatos fejlesztése és a nép életszínvonalának növelése érdekében ezen elvek az objektív gazdasági törvények tudatos alkalmazásán alapulnak. — A szocialista tervezés fejlődésében jelentős új lépés a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának kibontakozása. Különösen ki kell emelni azt az aktív munkát, • amellyel a Magyar Népköztársaság gazdasági szerveinek munkatársai, tudósai a KGST más tagországaival közösen részt vesznek ennek a nagy és bonyolult feladatnak a megvalósításában. Mai számunkban: OH-mozgalom a marógépgyárban 3. oldal Az ezeréves Esztergom 4. oldal N 05-ről jelentik 5. oldal A Békekölcsön sorsolási listája 6. oldal A „SZABAD SASOK ESZTERGOMBAN „Aucaman” — egy indián nyelvjárásban annyit jelent: „szabad sasok”. E névre keresztelt chilei nemzeti népi együttes , látogatott vendégszereplésre kedden este Eszkát két részre bontották: először egy sajátos chilei hagyományt, a parányi falucskában La Tiranában évenként megtartott Fiestát vitték színre. Az ország különböző részeintergomba. A világkörüli úton élő népek táncait, zenéjét eleiévé együttesnek ez volt az első magyarországi fellépése. Az Esztergomban bemutatott műsoruk igazolta a világhírrel járó várakozást. Előadásuvenítették meg. Előadásuk második részében végigkalauzolták a nézőt a 4 ezer kilométer hosszban elnyúló országon. A sok mitikus elemet tartalmazó részlete Fiesta táncjelenet egy Körültekintőbb gazdaságfejlesztési Ülést tartott a TESZÖV elnöksége Kedden délelőtt a nagyigmándi Új Élet Termelőszövetkezetben tartotta meg ülését a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Komárom megyei Területi Szövetsége. A napirendi pontok között a legtöbb vitát a tsz-ek közgazdasági környezethez való alkalmazkodásának időszerű feladatairól készült előterjesztés váltotta ki. Megyénk termelőszövetkezeteiben az utóbbi 5—7 évben üzemenként eltérő ütemű, ám összességében egészséges fejlődés következett be. A szabályozó rendszer változásai — melynek részben a termelési arányok helyes kialakítását és a nagyobb arányú közteherviselést szolgálják — eltérően érintették, s érintik termelőszövetkezeteinket. Az írásos beszámoló kitért a mezőgazdaságban az élőmunka holt munkával történő felváltásának költségnövelő hatására. Míg 1971-ben termelőszövetkezeteinkben a munkaköltségek 7,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, addig az anyagköltségek 14,2 százalékkal, az amortizációs költségek pedig 35,5 százalékkal. Mivel az ipar által előállított, a mezőgazdaság számára készített termelési eszközök, beruházási anyagok árának csökkenése a közeljövőben sem várható, ezért a közös gazdaságoknak alaposan meg kell fontolniuk a műszaki fejlesztést. Az új technológiák közül azt kell választaniuk, amely az adott körülmények között a leggazdaságosabb és eredményes alkalmazásához a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak. A vitában elhangzott, hogy a holt munka költségnövelő hatása számos tsz-ben abból fakad, hogy nem fordítanak kellő gondot a gépek maximális kihasználására, karbantartására. A termelőszövetkezeti vezetők közül többen is hangoztatták: az amortizációs alap jelenlegi nagysága sem fedezi a tényleges amortizációs költségeket, s ennek az alapnak a növelése éppen az alkatrészárak és az anyagárak emelkedése következtében indokolt volna. Lényeges lennelehetőséget kapni ennek az alapnak a szabadabb felhasználására is. Tóth Mihály, a megyei pártvégrehajtó bizottság osztályvezetője, a CPS-be való bekapcsolódásra hívta fel a tszvezetők figyelmét, hangoztatva ennek a kapcsolatnak különböző előnyeit. Madarász Lajos, az ácsi Egyetértés Tsz elnöke, a bábolnai kooperáció friss tapasztalatait mondotta el, megemlítve, hogy a már eddig betakarított területeken hektáronként 56 mázsa lett az átlagtermés, a tavalyi 37 mázsával szemben. Kifejezte azt a véleményét, hogy közös gazdaságuk szívesen fogadna egy kukoricatermesztési kooperációt is, hiszen köztudott, hogy ezek a gépek is mennyire költségesek, s hogy maximális kihasználásukat a legtöbb tsz nem képes megoldani. Sándor László, a bajnai Alkotmány Tsz elnöke, kérte a szövetség titkárságát, hogy közgazdasági szakembereik dolgozzák ki, tsz-ük adottságai között mennyire lenne gazdaságos a CPS-program, s ennek alapján tegyék meg ajánlásukat. A vita során többen is foglalkoztak azzal, hogy egyes ágazatok fejlesztése mennyire előnyös, más ágazatokban pedig hogyan lehetne továbbra is legalább annyi jövedelmezőséget biztosítani, hogy káros visszaesés ne következzék be. Magas színvonalú technika a bányákban Oroszlányban ülésezett a bányászszakszervezet elnöksége A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége kedden Oroszlányban tartotta ülését. A napirenden az Oroszlányi Szénbányák munka- és üzemszervezésének tapasztalata, s a szocialista munkaverseny natkozó továbbfejlesztésére voport-, kormány- és SZOT-határozat végrehajtása szerepelt. Az elnökség tagjai már a délelőtt folyamán megérkeztek Oroszlányba, és meglátogatták a vállalat üzemeit. A XXII-es és a XXIII-as aknában megismerkedtek a komplexen gépesített tömegtermelő munkahelyekkel, amelyek gyakorlatban is bizonyították eredményeikkel vállalatnak a munkaszervezésben eddig elért előrehaladását. A tanácskozáson Simon Antal, a bányászszakszervezet főtitkára elnökölt. Az üzemlátogatás az elnökség tagjaiból sok kérdést váltott ki. A Borsodi, a Közép-dunántúli és a Tatabányai Szénbányák szb-titkárai érdeklődtek munkaszervezés emberi vonatakozásainak megoldásairól, a bérezésben tervezett változtatásokról, a törzsgárda marásának feltételeiről jutalstb. Seregi János, a vállalat igazgatója elmondta: arra törekszenek, hogy az üzemeket is érdekeltté tegyék a törzsgárda jutalmazásában, mert azt saját nyereségükből fizetik ki, a s ez ösztönzi őket az eredmény képzésében. El szeretnék érni, hogy a dolgozók szívesen fogadjanak brigádjukba új embereket, s ezt a bérezéssel is szeretnék kifejezésre juttatni. A vitában az elnökség tagjai elismeréssel szóltak tapasztalataikról, s a vállalat üzem- és munkaszervezésének színvonaláról. Az Oroszlányi Szénbányák a műszaki színvonal növelésén kívül, munka- és üzemszervezés fejlődéséhez sorolta a tárgyi és személyi feltételek biztosítását, a dolgozók bevonását feladatok végrehajtásába, s az a anyagi érdekeltség közvetlenebb érvényesítését. Mindezek 1965-től, 1971-ig az egy frontfejtésre jutó átlagtermelés 42 százalékkal, a produktív teljesítmények 62 százalékkal nőttek. Ugyanakkor a létszámban ellentétes irányú volt a mozgás és hat év alatt 79 százalékra csökkent. Az oroszlányi szénmedencében az első önjáróval biztosított fejtést 1965-ben helyezték üzembe. Ez időtől kísérték figyelemmel az új technológia munkaszervezési, kiszolgálási és karbantartási igényeit, s azok gazdasági követelményeit. Jelenleg az üzemekben működő tizennégy tömegtermelő munkahelyből hét önjáróval biztosított. A komplexen gépesített frontfejtések adják a vállalat összes széntermelésének 70—75 százalékát. Ez a tény új irányítási módot követel, sőt kényszeríti ki az üzemek vezetőiből. A korszerű technológia és technika ugyanakkor nagyobb igényt támasztott a szakmai képzés iránt is. Ezeket figyelembe véve, a vállalat minden középfokú vezetőt kéthetes elméleti és szaktanfolyamra von be az új oktatási évben. Az elnökség tagjai hangoztatták az általános műveltség növelésének szükségességét, amely nélkül nehéz az eredményeket általánosítani. Oroszlányban a vállalat évek óta rendszeresen beiskolázza a dolgozók iskolájába azokat, akik nem végezték el az általános iskola 8 osztályát. De miután nagy a lemorzsolódás megújuló, szívós küzdelmet kell folytatni az újabb tanfolyamok beindításáért. A vállalat ezért a következő évben már a szocialista brigádok feladatává kívánja tenni, hogy a harminc éven aluli fiatalok megszerezzék hiányzó ismereteiket. Komár András, a bányászszakszervezet titkára javasolta: szakmai és politikai intelligencia növelésében legyen még következetesebb a vállalati nevelés. Ezt igényli a szocialista munkaverseny fejlesztése is. Ne várjanak utasításra, mert semmiféle irányelv nem mondja meg, mit kell tenni Oroszlányban. Végezetül az elnökség elismerését fejezte ki az Oroszlányi Szénbányák vezetőinek és egész kollektívájának az üzem- és munkaszervezésben elért eredményéért, s a beterjesztett jelentést elfogadta.