Dolgozók Lapja, 1973. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

EGY N­AP a külpolitikában Csehszlovákia elnöke A prágai vár Ulászló termében csütörtökön délelőtt vá­lasztásra gyűltek össze a képviselők. A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökét választották meg, titkos szavazás­sal A voksok felbontása után kiderült: egyhangúlag az ed­digi elnököt, Ludvik Svobodát választották meg újabb öt esztendőre. Csehszlovákia nagy nemzetközi megbecsülésben álló, fehér hajú köztársasági elnöke öt esztendővel a huszadik század kezdete előtt született. Az első világháborúban még az Osztrák—Magyar Monarchia állampolgáraként hívták be a közös hadseregbe. A fiatal tiszt alig egy­­ évig szolgálta Fe­renc Józsefet, már 1916-ban élére állt egy hazafias cseh cso­portnak. Átálltak az oroszok oldalára, ott megalakították a cseh légiót és úgy küzdöttek tovább a független, önálló Csehszlovákia megalakításáért. Más körülmények között, de ezt a tettét ismétli meg a második világháborúban. Katonai egységével akkor is (már 1939-ben) az oroszokhoz szökik át, csakhogy Oroszország ek­kor már Szovjetunió. A világ első szocialista állama, tehát minden függetlenségi és szabadság-törekvés fő támasza és támogatója. Márpedig Csehszlovákiának erre ismét szüksége van, még jobban, mint a monarchia idején, hiszen most a hitleri fasizmus „protektorátusa” alatt nyög a fél ország, a másik felében pedig, Szlovákiában, „önálló” fasiszta bábál­lamot kreáltak a nácik. Ilyen hős politikai és katonai múlt után kézenfekvő, hogy az ismét független állammá váló Csehszlovákia kor­mányának első nemzetvédelmi minisztere Ludvik Svoboda. Az új néphadsereg megszervezője, a 48-as februári népi for­dulat egyik, aktív részese, országgyűlési képviselő és Cseh­szlovákia , Kommunista Pártjának, később Központi­­ Bizott­ságának is tagja és több más fontos funkció vezetője, meg­bízatás teljesítője. 1968. március 30-án választják meg köztársasági elnök­nek, 1965-ben neki ítélik oda elsőül a Csehszlovákia hőse címet, ugyanabban az évben a Szovjetunió hőse kitüntetés­nek is tulajdonosa, emellett kétszer részesült Lenin-rendben s ugyancsak kétszer Szuvorov-rendben. A Győzelmes Február­rendet 1973-ban kapta meg. Elvhű kommunista, kitűnő katona, elsőrangú közösségi ember. Ezért tartották immár másodszor is, újabb öt évre méltónak arra, hogy az egész nagy csehszlovák közösség, a köztársaság elnöke legyen. Világos, hogy mint eddig, ezután is a nép felemelkedésének, a csehszlovák—szovjet barátság­nak, a béke és a szocializmus­ ügyének hű képviselője lesz. A Csehszlovák Nemzeti Front KB, valamint a CSKP KB külön-külön megtartott ülésén egyhangúlag ismét Ludvik Svoboda hadseregtábornokot, köztársasági elnököt, a CSKP KB elnökségének tagját, jelölték a köztársaság elnökének tisztségére. A képen a CSKP KB ülésén a várban Gustav K­usak főtitkár felolvassa a KB javaslatát Svoboda (balról az ötödik) újraválasztására (Telefoto — CTK—MTI—KS) ek a képekben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára (balról a máso­dik) és Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök (balról a harmadik) Moszkvában megbeszélést folytatott Willi Stophal, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagjával, az NDK mi­niszterelnökével (jobbról a második) John Scali amerikai delegátus „bizonyítványát magyarázza” a delegátusoknak Az USA csak vétóval tudta megakadályoz­ni, hogy a BT panamai ülése elítélje Washingtont DOLGOZOK LAPJA „Fizessenek a gazdagok!” Nagy tömegek támogatják Allende kormányát A chilei reakciós erők az utóbbi napokban fokozzák az ország törvényes, demokrati­kus rendszere elleni felforga­tó tevékenységüket. A jobbol­dal újabb belpolitikai válsá­got próbál kirobbantani Chi­lében. A kereszténydemokra­ta párt szélső­jobboldali szár­nyához tartozó ifjúsági szer­vezet tagjai Santiago egyik elővárosában, banditatámadást La Floridában intéztek a szocialista párt helyiségei el­len, s lángba borították a pártirodát. Néhány nappal később szélső­jobboldali fia­­­talok véres incidenseket pro­vokáltak a főváros környé­kén és megöltek két személyt. A Chilei Szocialista Párt Politikai Bizottsága kemé­nyen megbélyegezte a reak­ciós erők tevékenységét Nyi­latkozatában rámutatott, hogy az erőszakos akció poli­tikai célja a jobboldali vá­lasztásokon elszenvedett vere­ségének elleplezése. Hasonló hangnemben nyi­latkozott Daniel Vergara bel­ügyminiszter-helyettes, aki újságíróknak kijelentette, hogy, a reakció bűntettei a választásokon elszenvedett vereség következményei. A chilei dolgozók a reakció­nak válaszolva egyre határo­zottabban támogatják a Népi Egység koalíciós­­ kormányát. Nagygyűléseken nyilvánítják ki egyetértésüket azzal a tör­vénytervezettel kapcsolatban, amelyet a kormány terjesz­tett elő a bérek­­ és fizetések emelésére a megélhetési költ­ségek emelkedése miatt. A béremelést a lakosság tehetős rétegei terhére való­sítaná meg a kormány. A bur­zsoázia azonban a képviselő­ház pénzügyi bizottságában,­ többségét kihasználva olyan javításokat eszközölt a terve­zeten, amelyek gyakorlatilag hatástalanná teszik azt. A chilei dolgozók egységes központja (CUT) felhívására további munkásgyűléseket tartanak, amelyeken a dolgo­zók követelik a kongresszus­­tól a törvénytervezet elfoga­dását. „Fizessenek a gazda­gok!” — ez a harci jelszó ma az egész köztársaságban. Koszigin és Sz. H. Takrili megbeszélései Szovjet—iraki kapcsolatok Koszigin és Szadam­ Hus­­­szein Takrili, meleg, elvtársi légkörben megvitatta a szov­jet—iraki kapcsolatok kérdé­seit. Eszmecsere folyt a fele­ket kölcsönösen érdeklő fon­tos nemzetközi problémákról is. A szovjet kormányfő csütör­tökön ebédet­ adott Szadam Husszein Takriti tiszteletére. Koszigin, szovjet az ebéden mondott kormányfő, beszédé­ben kijelentette: a Szovjetunió és Irak kapcsolatait a kölcsö­nös bizalom és megbecsülés, az­­ egyenjogú együttműködés, szolidaritás és a barátság jel­­­lemzi. Koszigin mély megelégedé­sének adott hangot a Kreml­ben csütörtökön folytatott esz­mecserével kapcsolatban, ame­lyen a szovjet—iraki baráti együttműködés további fej­lesztéséről volt szó. Kiemelte, milyen határo­zottan és állhatatosan védel­mezi Irak azt a jogát, hogy önállóan rendelkezzék nemzeti kincseivel, amelyek kö­zül a legfontosabb a kőolaj. — A Szovjetunió az iraki nép jogos ügye mellett áll, to­vábbra is segíteni fogja nem­zeti függetlenségének meg­szilárdításában az imperialista monopóliumok nyomásának, azon törekvésének visszautasí­tásában, hogy letérítsék Irakot a népe által választott útról — mondotta a továbbiakban Ko­­szigin. Koszigin hangsúlyozta, hogy az izraeli agresszoroknak „nem sikerül rákényszeríteni akara­tukat az arabokra”. „Minél huzamosabb ideig szegül szembe Izrael a közel-keleti igazságos béke megteremtésé­vel, annál inkább dicstelen vég fenyegeti agresszív politi­káját. Ez elkerülhetetlen. A vietnami tapasztalatok meg­győzően bizonyítják, hogy még a leghatalmasabb imperi­alista katonai gépezet sem ké­pes legyőzni azt a népet, amely önfeláldozóan védelme­zi szabadságát és függetlensé­gét, azt a népet, amelynek igazságos ügyét az egész hala­dó emberiség támogatja.” Koszigin beszédére vála­szolva Szadam Husszein Tak­riti kijelentette: osztja a szov­jet kormányfő meggyőződését, amely szerint a csütörtökön megkezdődött szovjet—iraki megbeszélések a két nép érde­keit szolgálják, összhangban állanak a szovjet—iraki barát­sági és együttműködési szerző­­­dés szellemével, megfelelnek az adott térség biztonsága és sta­bilitása érdekeinek. Az iraki államférfi nagy el­ismeréssel szólt arról a támo­gatásról, amelyben a Szovjet­unió részesíti az arab népeket az imperializmus és a cioniz­mus ellen, s megszállt terüle­teik felszabadításáért vívott harcukban.­­ A palesztínai nép prob­lémáját és hazája, valamint más arab területek cionista, imperialista megszállásának kérdését az arab nemzet ren­delkezésére álló összes erő­források felhaszálásával kell megoldani­a, jelentette ki a továbbiakban Takriti. Ahhoz, hogy ebben az elkeseredett küzdelemben győzzünk, a fő feltétel az arab haladó erők összefogása minden arab or­szágban és az egész arab vi­lágban, összefogás és szoros szolidaritás az összes felsza­badító és haladó erőkkel, kü­lönösen a Szovjetunióval. Kozmosz—552 Csütörtökön a Szovjetunió­ban föld körüli pályára juttat­ták a Kozmosz—552 jelzésű mesterséges holdat, hogy mű­szerei segítségével folytassák a szovjet űrkutatási program végrehajtását. A Szputnyik rátért pályájá­ra. Kezdeti keringési ideje 89,7 perc. A Szputnyik berendezése ki­fogástalanul működik. A földi koordináció­­s számítóköz­pontban folyamatosan feldol­gozzák a beérkező adatokat. Helsinki konzultáció Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő helsinki tanácskozás csütörtökön folytatta a máso­dik napirendi pont, a kereske­delmi, gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés té­májának megvitatását. Kiszi­várgott­­ hírek szerint számos kérdésben részletekbe menő, érdemi eszmecsere bontako­zott ki, ezért egyelőre háttér­be szorult a napirendi pont kereteinek felvázolása, konkrét szerkesztőmunka elő­­­készítése. Ennek ellenére a ta­nácskozáshoz közel álló kö­rökben úgy vélekednek, hogy a munkabizottság a jövő hét végéig befejezi a második témacsoport („kosán”) tartal­mának általános vitáját és ki­dolgozza a szerkesztés alapjául szolgáló vázlatot A szerkesztő munkacsoport (az úgynevezett minicsoport) szerdán délután az első napi­rendi pont politikai vonatkozá­saival foglalkozott, csütörtö­kön pedig a bizalmat erősítő katonai intézkedéseket tár­gyalja. A helsinki nagyköveti kon­zultáció pénteken plenáris ülést tart Nyolc állam vízi országútija Nem tartozik a világ leg­hosszabb folyói közé, több mint két tucat is megelőzi, 2860 kilométeres hosszával is csak második a Volga után. De a Duna­ nyolc ország partjait mossa, s ebben a vo­natkozásban a világ első fo­lyója. A Duna nemzetközi folyam: olyan vízi út, amely nyitva áll a világ kereskedelmi hajói számára. Igaz, csak huszon­öt éve, hogy ez az elv mara­déktalanul megvalósulhatott, az 1948-ban Belgrádban aláírt egyezmény jelentette a fordu­lópontot a nagy folyam nem­zetközi jogi helyzetében. Ettől kezdve érvényesül az az elv, mely szerint a hajózást kizá­rólag a part menti államok szabályozzák és megkülön­böztetés nélkül valamennyi ország lobogója alatt közle­­­kedhetnek hajók a folyón. Ez a jogi szabályozás, a nemzetközi vízi úttá nyilvání­tás természetesen a nemzetkö­zi összefogást is szükségessé tette. Ennek irányítója, meg­testesítője a Budapesten mű­ködő Duna-bizottság, amely megalkotta a dunai­ hajófor­galom szabályait, kidolgozta a folyamellenőrzést, vám és egészségügyi rendelkezéseket, koordinálta a Duna-medencé­­ben a hidrometeorológiai szolgálat tevékenységét stb. Néhány éve elfogadták azt a magyar indítványt, hogy a folyón vezessék be a radar­szolgálatot és az URH-t; a hajózás bekében versenyképessége ét­ugyanis lehetővé kellett tenni, hogy a hajók éj­szaka és ködben is biztonsá­gosan közlekedhessenek. A diplomáciai jogállású nemzetközi Duna-bizottság­­nak hét Bulgária, tagja van: Ausztria, goszlávia, Csehszlovákia, Jó­Magyarország, Ro­mánia és a Szovjetunió; a Német Szövetségi Köztársa­ság nem tagja a bizottságnak, de szakértői részt vesznek az üléseken és aktívan közremű­ködnek munkájában. Az évente ülésező Duna­­bizottság, amelynek éppen húsz éve a mi fővárosunk a székhelye, tagjai sorából há­roméves időszakra választja meg az elnököt, az alelnököt és a titkárt; jelenleg magyar elnök vezetésével tevékenyke­dik a bizottság, amely a du­nai hajózással összefüggő minden kérdésben állást fog­lal, az ezekre vonatkozó, rész­letesen kidolgozott ajánlások formájában. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a nemzetközi Duna-bi­zottság most kezdődő üléssza­ka eredményes munkát végez s jó szolgálatot tesz az euró­pai együttműködés ügyének­ is. 1973. märch» 93, péntek Nem sikerült megegyezni Párizsban folyik a két fél tárgyalása Csütörtökön, a Párizs kör­nyéki Celle-St.-Cloud-ban is­mét találkozott a DIFK és a saigoni kormány küldöttsége, de most sem sikerült meg­egyezniük­­ a dél-vietnami problémák rendezésére irá­nyuló tárgyalások napirend­jében. Nguyen Van Hieu állam­miniszter, a DIFK küldöttség vezetője, ismét javasolta, hogy a következő napirend ján tárgyaljanak: 1. a alap­de­mokratikus helyreállítása szabadságjogok Dél-Vietnam­­ban, 2. a nemzeti megbéké­lés és egyetértés országos ta­nácsának megalakítása 3. sza­bad és demokratikus általá­nos választások előkészítése. Nguyen Van Hieu nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a párizsi megállapodás végre­hajtásához feltétlen szükség van a demokratikus szabad­ságjogok azonnali visszaállí­tására. Nguyen Luu Wien, a saigoni kormány miniszterelnök-he­lyettese azonban ellenezte, hogy a demokratikus szabad­ságjogok kérdését megtár­gyalják s arra hivatkozott, hogy az alkotmány azokat „teljes mértékben biztosítja”. „Közismert dolog azonban — jelentette ki a­ztán Ly Van Sau, a találkozó DIFK küldöttség szóvivője —, hogy a saigoni rendszer továbbra is lábbal tiporja a demokra­­­tikus szabadságjogokat, már­pedig e szabadságjogok hely­reállítása és szavatolása nél­kül nem lehet valóban sza­bad , és demokratikus válasz­tásokat tartani”. A szóvivő rámutatott arra is, hogy saigoni rendszer úgy akar ki­­­térni a politikai foglyok sza­badon bocsátása elől, hogy „közönséges bűnözőknek” mi­nősíti azokat, mint ahogy an­nak idején at náci megszállók is azoknak nevezték a fran­cia ellenállási mozgalom résztvevőit. Rendkívül aggasz­tó a politikai foglyok mert a­­ legújabb hírek sorsa, sze­rint a börtönökből­ sok po­litikai foglyot most len helyre szállítanak, • ismeret­len előbb nyilatkozatot min­tak alá velük, amelyben írai­tu­domásul vették, hogy „szaba­don bocsátják” őket. E fog­lyok holléte azóta is isme­retlen. A találkozó során Hieu ál­lamminiszter külön nyilatko­zatban tiltakozott a fegyver­szüneti megállapodás legutób­bi súlyos megsértése ellen, amelynek során a saigoni csapatok tüzérségi és légi tá­mogatással nagyszabású had­műveletet indítottak Saigontól 50 kilométerre északra a DIFK ellenőrzése alatt álló terület ellen. A csütörtöki találkozó so­rán Wien miniszterelnök-he­lyettes is kénytelen volt elis­merni a fegyverszünetnek ezt a megsértését, de arra hivat­kozott, hogy ezt az akciót a csapatok „jogos önvédelem­ből hajtották végre. A saigo­ni küldöttség ismét azt sür­gette, hogy a ken elsősorban a megbeszélése­„kölcsönös csapatcsökkentés” kérdését vitassák meg. A DIFK küldöttsége rámu­tatott arra, hogy nem zárkó­zik ennek a kérdésnek a meg­felelő időpontban való meg­vitatása elől, mindenekelőtt azonban a demokratikus sza­badságjogok sürgős helyreál­lítására és biztosítására van szükség, amit viszont a sai­goni küldöttség nem hajlandó megvitatni. A DIFK küldöttség szóvi­vője a találkozó után hang­súlyozta: a saigoni kormány csak ürügynek használja fel a „csapatcsökkentések” kér­dését a legsürgősebb problé­ma megvitatásának szabotálá­­sára s éppen akkor veti fel ezt a kérdést, amikor nagy­szabású hadműveleteket foly­tat és súlyosan megsérti a fegyverszünetet, minden esz­közzel igyekszik megakadá­lyozni a helyzet stabilizáló­­dását. A két küldöttség tebb hétfőn délelőtt legköze­találko­zik majd, hogy folytassa a tárgyalásokat.

Next