Dolgozók Lapja, 1973. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-28 / 73. szám

tHÁG' PROLETÁRJAI, EGYESULE­TEST! ÖO­mÖkém 1973. március 28. SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 73. 97. Ára: 80 fillér Az Arab Szocialista Újjászületés Pártjának küldöttsége befejezte magyarországi látogatását A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására az Arab Szocia­lista Újjászületés (BAATH) Pártjának küldöttsége Abdul­lah Al-Ahmar főtitkárhelyet­tes vezetésével március 22—27 között látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaságban. A küldöttségben részt vettek: Szuheil Szukkarija, Dasator Al-Kafri, Kamal Khaldi, a BAATH Párt vezetőségének tagjai. A küldöttséget fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A Szíriai BAATH Párt küldött­sége tárgyalásokat folytatott Biszku Bélával, a Politikai Bizottság tagjával, a Közpon­ti Bizottság titkárával, Jakab Sándorral, a Központi Bizott­ság tagjával, a Központi Bi­zottság osztályvezetőjével, dr. Berecz Jánossal és dr. Csen­des Lajossal, a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyet­teseivel. Szívélyes légkörben véle­ménycserét folytattak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és az Arab Szocialista Újjá­születés Pártja közötti kap­csolatokról, a Magyar Népköz­társaság és a Szíriai Arab Köztársaság helyzetéről, vala­mint a nemzetközi politikai élet időszerű fejleményeiről, különös tekintettel a közel­­keleti helyzetre. A Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége ismételten teljes szolidaritásáról biztosította a Szíriát haladó erőket a társa­dalmi fejlődésért, az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a palesztin nép törvényes jogainak hely­reállításáért folytatott igaz­ságos küzdelmükben. Az Arab Szocialista Újjá­születés Pártja küldöttségének magyarországi látogatása hoz­zájárult a két párt kapcsolata­inak erősítéséhez, a magyar és szír nép barátságának további elmélyítéséhez. A küldöttség találkozott Ap­ró Antallal, a Politikai Bizott­ság tagjával, az országgyűlés elnökével, Bencsik Istvánnal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával. Meg­ismerkedett a főváros neveze­tességeivel, látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben, ellátogatott Komárom megyé­be, s megtekintette a Bábolnai Állami Gazdaságot. Az Arab Szocialista Újjá­születés Pártjának küldöttsége március 27-én, kedden eluta­zott Budapestről. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Abdul-Halim Kad­­dour, szíriai, valamint Fran­­tisek Dvorsky csehszlovák nagykövet. Fontos feladat a megelőzés Elnökségi ülést tartott a bányászszakszervezet Kedden elnökségi ülést tar­tott a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete. Megvitatták a Nehézipari Minisztérium je­lentése alapján, mikén­t javul­tak a bányaipari dolgozók munkakörülményei. Az előter­jesztés szerint az elmúlt esz­tendőben is tovább folytató­dott a munkahelyeik koncent­rációja, növekedett a korszerű biztosítású vágatok és bánya­térségek aránya. A termelés­nek már több mint 25 százalé­kát önjáró biztosítású fejtések adták. A termelékenység növelését és a munkakörülményeik javí­tását egyaránt szolgáló műsza­ki fejlesztés mellett több mint kétmillió forintot fordítottak azokra a gépekre, berendezé­sekre, amelyekkel kifejezetten a bányászok egészségét óvják. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján ebben az évben legfon­­­tosabb teendőnek ítélte meg az elnökségi ülés a veszélyek fel­derítését, előrejelzését, szolgáló műszerek fokozottabb alkal­mazását, a riassztóhálózat kor­szerűsítését, elsősorban a tűz­és a vízveszély megelőzésére. Az egészségügyi fejlesztés és a diákegészségügy kérdései a NEB megyei ’ . '­ napirendjén A Komárom megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egészség­­ügyi, kulturális és szociális szakcsoportja Tatabányán ta­nácskozott. Dr. Fehér József, a KNEB szociális és kulturális munkatársa részletes, elemző beszámolót tartott a KNEB el­múlt évekbeli e témakörbe tar­tozó vizsgálatainak eredmé­nyeiről, s az ezeket követő gazdasági, bizottsági és mi­nisztertanácsi intézkedésekről. Amíg 1968. előtt a KNEB vizsgálatainak zöme a gazda­sági élet kérdéseit érintette és az itt szerzett értékes jelzése­ket­ a párt és a kormány gaz­daságirányításunk korszerűsí­tésére tett intézkedéseiben realizálta . 1968. óta e vizs­zs­gálatok és utóvizsgálatok köre sok szociálpolitikai, egészség­ügyi kérdésre is kiterjed. Az iskolai egészségügy helyzetét az utóbbi időben született mi­nisztériumi megállapítások és az oktatásügyre irányuló álta­lános figyelem is az érdeklődés előterébe állította. Az előadó azért is szólt átfogóan az egész­ségügyi beruházások , és az is­kolaegészségügy problémáiról, és e kérdésekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit mu­tatta be. Az egészségügyi fejlesztés kérdéséről szólva azt húzta alá, hogy a kórházak évi működte­tésére szolgáló összeg általá­ban a kórházépítési költségek egyötödét teszi ki. Noha beteg­ség-megelőzésünk sok tekintet­ben a fejlettebb országok szint­jét eléri, gyógyító tevékenysé­günk és így a kórházi ápolás is sok tekintetben elmarad a vi­lág egészségügyébe betört tu­dományos-technikai forrada­lommal járó fejlődés és a mai követelmények mögött.­­ Az iskolaegészségügy helyze­te ugyancsak — az egészség­ügy fejlesztéséhez hasonlóan 11850812 — bonyolult, sokágú probléma. Az egészségügyi kérdés azon­ban e területen csak a gondok egyik részét jelenti. Számos nevelési és neveléspolitikai problémát is meg kell oldani e kérdéskomplexummal kapcso­latosan. Dr. Fehér József elismerően szólt a megyei NEB szakcso­portjának tevékenységéről, hangsúlyozta: a KNEB értékes­­ támogatást kapott eddig is Ko­márom megyétől, a NEB szak­csoportjaitól és aktivistáitól azoknál a felméréseiknél és helyzetelemzéseknél, amelyek gyakran más megyék hasonló irányú vizsgálatait is megelőz­ték. Mai számunkban: A tettek politikája A fehér gyár története 3. oldal A központi műhelyben, Esztergomban 4. oldal Gyorslista a békekölcsön-sorsolásról 5. oldal „Skála" bútorok A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat új üzemét , amelyet a „Skála” bútorcsalád előállítására hoztak létre, a legkor­szerűbb olasz és NSZK-beli automata gépsorokkal szerelték fel. Az új üzemcsarnokban három gépsoron, szalagrendszer­­ben állítják elő a fólia furnér bevonatú bútorok sokféle változatát. (MTI fotó—Balassa Ferenc felv.—KS) A komplex gazdasági tervezéshez járuljon alapos munkaügyi tervezés! Lázár György munkaügyi miniszter munkamegbeszélése a megye vezetőivel Tegnap délelőtt a megyei ta­nácson került sor arra a mun­kamegbeszélésre, amelyen Lá­zár György, a Központi Bi­zottság tagja, munkaügyi mi­niszter és a megye munkaerő­gazdálkodásban érdekelt ve­zetői, szakemberek vitatták meg a jelen s a jövő ilyen irá­nyú kérdéseit, gondjait. Részt vett a délelőtti prog­ramban Havasi Ferenc, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fa­lai Zoltán, a megyei pártbizott­ság titkára, Galántai Pál, megyei tanács elnökhelyettese, a Sütő András, a tatabányai vá­rosi tanács elnöke, osztályveze­tők, vállalati igazgatók, szak­­referensek. Kiss István, a me­gyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a szakte­rületekről hangzottak el hozzá­szólások. Valamennyi felszó­laló foglalkozott a megye kü­lönleges munkaerőhelyzetével, ahol nagy létszámú a bányá­szat. Szó volt arról is, hogy az évekkel ezelőtti tervezés sze­rint felszabaduló munkaerővel lehetett számolni — gépesítés, átcsoportosítás stb. —, ez nem realizálódott, sőt a szénbányák mellett a Duna mente gyárai is munkaerőhiánnyal küzdenek. A megbeszélés témája volt a nemzetközi munkaerő-kooperá­ció, a hosszabb távú terveket kielégítő munkaerő-gazdálko­dási tényezők is. Egyértelműen megállapítást nyert az ide vo­natkozó konklúzió Lázár György miniszter válaszában: „A Munkaügyi Minisztérium részéről támogatunk, sőt sür­getünk minden olyan törekvést, amelyik a komplex gazdasági tervezéshez átgondolt munka­ügyi tervezést is kapcsol.” Érdekes gondolatot vetett fel Szendrő György, a Komáromi Lenfonó példáján. Javasolta, nem lehetne-e vizsgálódást kezdeni a túlnyomórészt nőiket foglalkoztató üzemekben a mű­szakváltás időpontjának meg­változtatására? Seregi János, az Oroszlányi Szénbányák igazgatója, a szénbányák mun­kaerőgondjairól szólt, különö­sen abban a vonatkozásban, hogy a fiatalok számára ez a terület már nem vonzó. Sok­féle feltevés hangzott el, ame­lyekre általánosan a miniszter azonnal válaszolt, a konkré­tabb és több áttekintést igény­lő kérdésekre pedig választ ígért. Összefoglalójának summája lényegében a következő volt: tervszerű és hatékony munka­erő-gazdálkodásnak kell meg­valósulnia országosan, megye­szer­te, de vállalati szinten is. A megye meghatározott ipari struktúrája azt is behatárolja, hogy a következő években ho­gyan kell figyelni a kereseti arányok javítására és fokozot­tabban érvényre kell juttatni a szocialista bérezési elvek­ megvalósítását, mert ennek nagy jelentősége van a meglé­vő munkaerő megtartásában s a pótlásában egyaránt. Vasalók és csomagolók Korábban kulcsot gyártott a Talajerőgazdálkodási Vállalat dorogi üzeme, két évvel ez­előtt azonban szerződést kötöt­tek a fővárosi­ Patyolattal és a Compack csomagoló vállalat­tal, hogy vasalást vállalnak és keményítő kiszerelést­­ végez­nek. A vasalóüzemben testi fe­hérneműt vasalnak az itt dol­gozó nők. A Budapesten kimo­sott fehérnemű szépen cso­magolva, vasalva kerül vissza az átvevőhelyre. Az asszonyok, a szocialista brigád tagjai vállalták, hogy a helyi József Attila óvoda szá­mára társadalmi munkában vasalják ki a gyerekek fehér­neműjét. Március elsejétől 10-12 szá­zalékos béremelést kaptak a vasalóüzem és csomagoló dol­gozói, ezért elégedettek, és ez a további jó munka forrása is egyúttal. A csomagoló részlegben­ dol­gozók 250 grammos tasakokba mérik az ömlesztve érkező ke­ményítőt, és naponta 7-7,5 tonnát dolgoznak fel. Kernya Jánosné, Szabó Károlyné, Erős Józsefné a csomagolóban A vasalóüzemben kézi vasalóval dolgoznak az asszonyok A kollektív szerződés módosítása a szakszervezeti tanács előtt A napokban ülést tartott az felosztásának tervezetét, s­z Oroszlányi Szénbányák szak- kollektív szerződés módosítá­­stervezeti tanácsa. Megvitatta sára beterjesztett javaslatot az 1972. évi nyereségrészesedés Az elmúlt évben lényegesen __________________________ javult a vállalat üzemeiben a kollektív szerződés szabályai­nak betartása. Ebben sokat se­gített az a tanfolyam, amelyet azért indítottak, hogy megis­mertessék a szabályokat azok­kal, a­kiknek munkaköri köte­lessége a kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazása. Miután jobban ismertek voltak a szabályok, könnyebb volt be­tartásának ellenőrzése is. A vállalat szervezettsége, műszaki, technikai színvonala a múlt év során is növekedett. E fejlődéssel a kollektív szer­ződés egyes szabályai nem tar­tottak lépést. Így például za­vart okoztak a túlmunka el­rendelésének és megváltásának szabályai. Sok problémát adott a kisegítő, nem ipari állomá­nyú dolgozók gyakori igénybe­vétele is túlmunkára. A jövő­ben, az igénybevétel differen­ciáltságának megfelelően, dif­ferenciált megváltási lehető­séget is biztosítanak. A kol­lektív szerződésben rögzítik a pótszabadságra való igényjogo­­sultságot és a kiadás részletes feltételeit is. A tanácsülés módosításra javasolta a munka díjazásával kapcsolatos vitatott szabályo­kat, s nyomatékosan felhívta a figyelmet a szakszervezeti hatáskörök betartására. A mó­dosító javaslatokat és a nye­reségrészesedés felosztását jó­­váhagyta.

Next