Dolgozók Lapja, 1973. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-28 / 278. szám
1873. november 28. szerda Pillanatkép Nausz eset A vasútállomás felé tart helyi járat, de nem tud beforadulni a főútvonalra, „dugóba” kerül. A vonatindulásig már csak percek hiányoznak és a kijárati ajtónál idős bácsi toporog. A vezető nyomja a kuplungot, de gázt nem ad. Állunk. A bácsi végre megsokallja, és így szól „Barátocskám, hát nem tudna maga egy kacsát gorsabban haladni!” A pilóta kicsit följebb rántja szemöldökét, és így felel a kérdésre: „Tudnék és a bátyám. Csakhogy a szabályzat szerint nem hagyhatom el kocsim volánját...” \ DOLGOZOK LAPJA fs megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökség miért megalakulása után A középpontban az önkor áll Lapunkban beszámoltunk arról, hogy Komárom megyében is megalakult a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége, és megtartotta első munkaértekezletét. A Komárom megye útjain rovatunkban rendszeresen tájékoztatást kívánunk adni KBT munkájáról. Az elnökség a tagjait szólaltatjuk meg, és bemutatjuk, milyen feladatok várnak egy-egy szakterület képviselőjére. Elsőiként dr. Szilágyi Imrét, az Állami Biztosító Komárom megyei igazgatóját kerestük meg kérdéseinkkel. — Hogyan segítheti az új elnökség munkáját az Állami Biztosító? — A november 21-i alakuló ülésen a KBT elnöksége már megkezdte munkáját. Dr. Németh Nándor elvtárs, mint a KBT elnöke szólt az elnökség programjáról, és felvázolta azokat az elképzeléseket, amelyek az újonnan létrehozott KBT feladatait kell, hogy képezzék a jövőben. A KBT programja szerint a közlekedés három összetevője közül a jövőben döntően az ember felé kell a figyelmet fordítani. A közlekedésben résztvevő ember magatartása határozza meg ugyanis elsősorban azt az irányvonalat, amely a balesetek számának emelkedésében, vagy csökkenésében, a balesetek súlyosságában és egyes új baleseti okok jelentkezésében nyilvánul meg. Ma a felnőtt lakosság mintegy 25 százaléka gépjárművet vezet. A közúti balesetek miatt bekövetkezett halálos és személyi sérülés olyan nagymérvű, mintha „népbetegség” pusztítana. Ennek megelőzése érdekében az állami és társadalmi szerveknek legalább olyan mértékben össze kell fogniuk, mint amikor járvány veszélyezteti a lakosságot. A KBT programjában természetesen a közlekedés másik két tényezőjével — az úttal, illetve a járművel — kapcsolatos kérdések is szerepelni fognak. E kettő közül elsősorban az utak állapota, a táblák és útburkolati jelek helyes alkalmazása, a helységeken átvezető útszakaszok kellő megvilágítása döntő mértékben hozzájárulhat a balesetek számának csökkenéséhez, vagy emelkedéséhez. A járművek közlekedésre való alkalmassága a háromévenkénti gépjárműszemléken véleményeim szerint kellőképpen elbírálható. A gépjárművek műszaki hibája eddig is csak elenyésző százalékban volt a balesetek okozója. Ez a felsorolás természetesen csak sorrendi kérdés, a KBT működése közben megfelelő súllyal kell, hogy foglalkozzon mindhárom tényezővel kapcsolatos kérdésekkel. — Növekedik-e a biztosító szerepe? — Az Állami Biztosító szerepét a megye közlekedésének biztonságosabbá tételében következőkben látom: A rendőrség után az Állami Biztosító az az intézmény, amelynek működése legszorosabban kapcsolódik a közlekedéshez. A megye területén megkötött CASCO-biztosításokkal intézetünk anyagi biztonságot nyújt a közlekedésben résztvevő gépjárműtulajdonosok részére. A kötelező gépjárműfelelősségi biztosítás alapján pedig a közlekedés minden résztvevője, sőt a járművek által veszélyeztetett minden vagyontárgy tulajdonosa részére nyújtunk ugyancsak anyagi biztonságot. A biztosító ilyen irányú ténykedése természetesen csak közvetve szolgálja a közlekedés biztonságát. — A KBT munkájához közvetlen és konkrét segítséget is tudunk nyújtani. A segítségnyújtás területei elsősorban a következők: — A propaganda és felvilágosító munkánkat a jövőben úgy fogjuk alakítani, hogy az eddiginél intenzívebben szolgálja a balesetmegelőzést. A gépjárműkárok rendezésénél elemezni fogjuk azokat az okokat, amelyek balesetet eredményeztek. Az elemzés eredményeit illetékes bizottságával, a KBT illetve a rendőrséggel közösen értékelni fogjuk. Ennek alapján meg lehet határozni a baleseti okok kiküszöbölésének lehetőségét. Ugyancsak a gépjárműbaleseti károk rendezésénél meg lehet figyelni helyileg a balesetek alakulását, tehát azt, hogy melyek a balesetveszélyes útszakaszok a megyében. Erre fel fogjuk hívni a KBT, illetve a rendőrség figyelmét, és az előbbihez hasonlóan intézkedéseket lehet tenni a baleseti veszély elhárítására. — Személyes tapasztalatai alapján milyennek ítéli a megye közlekedési helyzetét? — Úgy vélem, csak a közlekedésben résztvevők — különösen a gépjárművezetők felelősségének növelésével, elméleti és gyakorlati ismereteik folyamatos bővítésével, a közlekedési morál javításával lehet a balesetek csökkenését elősegíteni. A közlekedésben résztvevők egyéni felelősségének csökkenéséhez vezethet a gépjárművek felelősségbiztosításának kötelezővé tétele az állami tulajdonban lévő gépjárművek részére. A kormányrendelet életbe ugyanis a biztosító lépése óta megtéríti bármely rendszámmal ellátott gépjármű üzemben tartója volt a felelős, és a vállalatok a gépjárművezetőt anyagila is felelősségre vonták. Ugyancsak ilyen irányban hat az BM-rendelet, amely szerint a a 15 000 forint alatti kárt okozó közúti balesetekhez nem kötelező a rendőrséget hívni, ha személyi sérülés nem történt. Véleményem szerint így különösen az ittas vezetés következtében okozott balesetek maradhatnak megtorlatlanul. Ilyen irányban hat a biztosító gyorsított kárrendezési eljárása is. Mégis úgy vélem, e fenti intézkedések a korszerű gépjárműi közlekedéshez feltétlenül szükségesek. A gépjárművek számának növekedése és az ebből eredő irányítási, ellenőrzési, kárrendezési, stb., feladatok csak ehhez hasonló további intézkedésekkel lesznek a jövőben megoldhatók. A fenti példákban én csak a lehetőséget fedeztem fel, amely a balesetek emelkedésére kihat számának abban az esetben, ha nem foglalkozunk megfelelően a közlekedésben, résztvevőkkel, ha nem tudatosítjuk mindenkiben megfelelő oktatással, neveléssel, a propaganda- és felvilágosító munka sokféle eszközével, hogy a legfőbb érték az ember... — fejezte be a beszélgetést dr. Szilágyi Imre. Mészáros Lajos KRESZ-vetélkei hivatásos ipjármi vezetők részére Vasárnap délelőtt a Komárom megyei Rendőr-főkapitányságon került sor a tatabányai szállítási vállalatok KRESZ-vetélkedőjénak döntőjére. Ezt megelőzően a megyeszékhely tizenhat vállalatánál tartották meg az elődöntőket. A döntőbe kilenc csapat került. Egy-egy csapat három versenyzővel képviseltette magát. Az izgalmas és magas színvonalú versenyen alaposan kitettek magukért a résztvevő hivatásos gépkocsivezetők. A zsűrinek komoly gondot okozott a végső sorrend kialakítása. A legtöbb pontot a tatabányai erőmű csapata szerezte meg. A második helyen a posta versenyzői végeztek. Nagy harc volt a harmadik helyért is a KOMÉP és a Volán között. Végül is a Volán csapata bizonyult jobbnak, s megszerezte a harmadik helyet. Az első három helyezett csapat tagjai a Komárom megyei Közlekedésbiztonsági Tanácstól értékes ajándéktárgyakat vehettek át. — L — Ilyen is van... Hétfőn délelőtt a Centrum Áruház előtti kijelölt gyalogátkelőhelyen rendkívül kedves látványban volt részük a buszmegállóban tartózkodóknak. Az átkelőhelyen — felügyelettel — kis óvodások haladtak át, amikor odaérkezett egy zöld színű Trabant. Vezetője — látva a csöppségeket — azonnal megállt, kiugrott a gépkocsiból, majd mint egy rendőr, karját felemelve, egymás után állította meg az érkező járműveket. A kis csöppségek hangos „köszönjük szépen”-nel nyugtázták a kedves gesztust. Nem csak a picinyeknek tetszett. Nekünk is, akik ezt láttuk. A kocsi rendszáma: IP 86-37 volt. — h — Télies az időjárás, csúsznak az utak. Vigyázzunk! fl radar és „áldozatai”. Hosszú autókaraván halad az E—5-ös úton. Egy darabig együtt haladunk, aztán itt-ott megszökik egy-egy Zsiguli. Szembe jövő autósok — kialakult szokás szerint — kezükkel, egyesek fényszórójukkal jeleznek. Előttem egy lengyel, sárga színű Fiattal, megnyugszom, biztosan őt üdvözlik. Mögöttem egy Trabant, s vezetője nem bírja elviselni, hogy csak 60 km-es sebességgel haladok. Éppen Szőnyt készülünk elhagyni, amikor a Trabant utasai barátságosan ránk mosolyognak, és megelőznek. Bosszant a dolog, utasaim szemrehányóan néznek rám, mint „mazsolára”... Szemben nincs forgalom. Trabantos barátaink nem nyugszanak meg a fölöttem aratott sikerrel, hanem megelőzik a lengyeleket is. Azok vérszemet kapva a szemtelenségen, no, meg hogy szégyent ne hozzanak jó hírű kocsijukra, vadul a gázra lépnek, és pillanatok alatt eltűnnek. A Fiattal nem versenyezhetek, de egy Trabanttal szemben én sem hagyom magam, a gázra lépek... Előzök, s éppen sportosan ki akarom fújni magam, mikor rájövök, hogy már késő. Előttem egy rendőr int, hogy álljak meg. Szép sorban megállunk, elől a vezető lengyel, akit az előzés óta most látok először, mögöttem a Trabant A lengyel nem érti, nem akarja érteni, miért állították meg. Képeket mutat városáról, de ez sem segít. Bedobja utolsó érveit, emlegeti Zsigmondot, a királyt, s kiabálja Bem apó nevét, de a rendőr hajthatatlan. Fizetünk mind a hárman, sorrendben, ahogy befutottunk... Úgy indulunk, mintha vizsgán lennénk, szabályosan, udvvariasan. A lengyel még mindig magyaráz a kocsiban is. Nem messze, egy camion az árokba borulva. Csak ekkorfogom föl, milyen jókor jött a figyelmeztetés, hiszen ki tudja, milyen eredménnyel zárult volna a „maszek rally”, ha nemzetközi nem jön a radar... S az is tudatosodik bennünk, mindig úgy kell közlekednünk, mintha állandóan ott suhanna mögöttünk a radarral felszerelt rendőségi kocsi... Füredi Az Inlilii Sipírjai Oroszlányban Miért csökkent a szervezet taglétszáma? Azt hiszem, kevesen vagyunk autósok, akik ne értenénk egyet a szakemberek véleményével, amikor azt mondják, valamennyiünknek szükségünk van a jogosítvány megszerzése után is egyéni, vagy kollektív továbbképzésre. Ennek a lehetőségét, módszereit kutatják, keresik a szakembereink. Hasznos és eddig már jól bevált az a forma, mely a Magyar Autóklub szervezeteiben immár egy évtizede meghonosodott. Erről beszélgettünk Oroszlányban a klub helyi vezetőivel: Bőhm Lőrinc elnökkel, Térés Tibor titkárral és Pasztuha Sándor gazdasági vezetővel. el. Tíz évvel ezelőtt határozták Oroszlányban is az autóklubok megteremtését. Az első időszakban nagy volt a lelkesedés, sokan látogatták a rendezvényeket. Később azonban sok minden megváltozott az 1973-as év már visszaesést jelentett a klub életében. A vezetők csak részben ismerik az okokat. A klubtagok véleménye szerint a 200 Ft-os évi tagdíj magas, és emiatt sokan visszaléptek, megszüntették tagságukat. A klub vezetői mégis úgy vélik, a tagok megkapják ennek az ellenértékét. Sokféle szolgáltatást vezettek be. Például sátrakat is kölcsönöznek, túrákat szerveznek, előadásokat rendeznek. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy a klubtagok közömbössége sok esetben meghiúsította a lelkes vezető gárda elképzeléseit. Tény az is, hogy segítséget kaptak a városi tanácstól, a Petőfi művelődési otthontól — ennek ellenére nemn kilábalni a gondokból sikerült Véleményünk szerint a közlekedési fegyelem és morál Oroszlányban sem áll olyan magas színvonalon, hogy ne lenne szükség a szervezet tevékenységére. Sajnálatos lenne, ha Oroszlányban nem ismernék fel az Autóklub fontosságát az autósok összefogásában, a közlekedési kultúra formálásában. Ebben a városban is egyre növekszik a személyi tulajdonban lévő gépjárművek száma, és nem lehet senki számára sem közömbös, hogy az ott élő autósok milyen színvonalon ismerik a közlekedési szabályokat, és mit tesznek annak érdekében, hogy minél kevesebb baleset történjen útjainkon. A klub vezetősége ugyan kissé elkedvetlenedett, de nem mondott arról a szándékáról, hogy továbbra is összefogja az autósokat, működtesse a klubot. Ehhez azonban az oroszlányi autósok segítségére van szüksége... — Halász — MINDENKI MEGFELELI. Ezen a napon is nagy volt a forgalom az AFIT II-es számú Autójavító Vállalatának máromi üzemegységében. két kultúrában berendezett várakozóban kávé és üdítő italok fogyasztása mellett töltötték idejüket a gépkocsitulajdonosok. Nyugodtak voltak, hiszen az autószerviz szakembereinél jó kezekben tudták járműveiket. Minden a megszokott rendbe folyt, az ügyfelek közül senki sem vette észre azt a feszültséget, ami az irodaépület folyosóin érezhető volt. Huszonegy műszaki vezetői beosztásban dolgozó szakember gázolt, biztonságtechnikai viziés munkavédelmi ismereteikről adtak számot. Szíves szóval invitált Balogh János szb-titkár: — Üljünk be a vizsgázók közé, halljuk, lássuk, mit tudnak! Aztán mégis amellett döntünk, nem zavarjuk a vizsgázókat ... Hogy tapintatunk túlzott volt-e, vagy sem, arról az elsőként sikeres vizsgát tett Bathó András így nyilatkozott: — Engem senki sem zavarthat a felkészülésben, jól néznénk ki, ha a szerviz lakatosrészlegének vezetőjét ilyen csekélység bizonytalanná tenné. Nem töprengtem akkor sem, amikor az írásbeli és szóbeli tételeket húztam. Hogy melyiket a sok közül? Ez nem okozhat problémát. Mindent tudni kell, hetekkel előtte úgy készültem föl, hogy önmagam előtt is bizonyíthassak, és példát is szeretnék mutatni a rám bízottak számára ... A gépkocsiszerelők csoportvezetője, Lipóth Sándor is megérkezett. Sárga színű overállján látszott, hogy előtt is dolgozott, s az vizsgaesemény után azonnal munkába áll. — Szükséges ez a vizsga, tudni kell a fiatal szervizállomáson úgy irányítani a munkát, hogy a műszak végén az itt dolgozó családapák és fiatal szakemberek olyan egészségesen térjenek vissza családjukhoz, ahogy otthonról eljöttek. A villanyszerelők csoportvezetője, Keresztes György sem váratott sokáig nyilatkozatával : — Amikor beindult a szerviz, sokan bosszankodtunk a hálózati kötések szakszerűtlensége miatt. A trafó gyakorta leégett. Olykor a hideg is kitelt, s kimerítő volt az állandó készenlét, az áramingadozás sok bajt okozott. Ma minden rendben van, működik az új trafó is. A munkavédelmi vizsgára szívesen készültem föl, a biztonságtechnika ismereteit pedig továbbadom munkatársaimnak. — Mind a 21 .szakember megfelelt — mondta a vizsga végén dr. Elekes Dénes, az AFIT osztályvezető jogtanácsosa. — Először rendeztünk a komáromi üzemegységnél ilyen jellegű vizsgát. Csak két szóval minősítettük a vezető szakembereket: igen. Vagyis megfelelt, vagy nem, nem felelt meg. Tud, vagy nem tud —, s ebben minden szerepelt. Itt nem lehet „ha”, vagy „talán”. Emberéletekről van szó. Sok munkával szerzett pénzből megvásárolt gépkocsikról, a biztonságos közlekedésről. — Egy év múlva megismételjük a vizsgát — vette át a szót Fodor József, az AFIT Tröszt szociálpolitikai és munkavédelmi csoportvezetője. A munka követelményei egyre nagyobb felkészültséget kívánnak dolgozóinktól, hiszen a gépjárművek is egyre korszerűbbek lesznek. — Valóban így van — egészítette ki a hallottakat Fodor Attila gépészeti üzemmérnök, biztonságtechnikai megbízott. Bizonyítékul bemutatott néhány vizsgakérdést, amelyek mind azt jelezték: a szakma minden csínjátbínját, a balesetvédelem egész rendszerét alaposan kellett ismerniük, összesen 106 kérdés szerepelt a biztonságtechnikai és munkavédelmi vizsga anyagában. A 21 szakember megfelelt a kérdésekre ... Kálmány Kornélia J Túlzott óvatosság? A gyalogosokat is kötelező megállásra inti az almásfüzitői közúti átjárónál elhelyezett tábla , mert ugye a lépcsőkön járművel egyelőre még senki nem közlekedik