Dolgozók Lapja, 1974. április (27. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1974. április 17. SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara; 80 fij, A varsói csúcs előtt A Leonyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttség megérkezett a lengyel fővárosba Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezetésével ked­den délután megérkezett Varsóba a Szovjetunió küldöttsége a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülé­sére. A küldöttség tagjai között van Alekszej Koszigin mi­niszterelnök és Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára. Andrej Gromiko külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakáról New York-ból megérkezve csatlakozik Varsóban a delegációhoz. A szovjet párt- és állami vezetőket valamint tanácsadóikat a lengyel fővárosban Edward Gierek, a LEMP KB első titká­ra, Henryk Jablonszki, az Államtanács elnöke, Piort Jarosze­­wicz miniszterelnök és más magas rangú személyiségek fo­gadták. A keddi­­ esztyija „Fontos mérföldkő” címmel számol be arról, hogy a nemzetközi köz­vélemény érdeklődésének kö­zéppontjában a Varsói Szer­ződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének­­ Var­sóban megnyíló ülésszaka áll. A moszkvai televízió, vala­mint a rádió ezzel kapcsola­tos kommentárjai két fontos mozzanatot emelnek ki a szo­cialista testvérországok veze­tői küszöbön álló tanácskozá­sának jellemzésére. Mindenek­előtt emlékeztetnek arra, hogy a testület korábbi ülései min­dig a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgáló pozitív javaslatok, kezdeményezések fórumai vol­tak. Így volt ez 1968-ban Szófiá­ban, 1969-ben Budapesten, s legutóbb 1972-ben Prágában is. Különösen sokat jelentet­ték ezek a tanácskozások az európai biztonsági konferencia összehívását, s más együttes európai akciók célzó szocialista kidolgozását törekvések­ben. Alekszandr Kaverznyev, a Moszkvai Rádió küldött különtudósítója Varsóba kedd délutáni tudósításában kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a varsói csúcsértekezlet ezúttal is olyan fontos dönté­sek színhelye lesz, amelyek pozitívan érintik majd a né­pek békéjét és biztonságát Európában, s az egész vilá­gon. Ebből a szempontból — s ez a másik fontos mozzanat, amelyet a szovjet hírmagya­rázók a tanácskozással kap­csolatban hangoztatnak — a Politikai Tanácskozó Testü­let ülései mindenkor a test­vérországok politikai akciói kidolgozásának egység­"gyik legfontosabb eszközét jelentet­ték. A Moszkvai Televízió kommentárja hangoztatta: ,A Varsói Szerződés Tagállamait mindig is az akciók összefor­­rottsága és egysége jellemez­te. A tagországok gazdasági, katonai és erkölcsi erejükkel sokat tettek a háborús konf­liktus kiküszöbölése érdeké­ben”. Kedden Varsóba érkezett Ivan Jakubovszkij a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka és Szergej Styenenko hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagállamai egyesí­tett fegyveres erői törzsének főnöke. A nemzetközi feszültség enyhülését haderőcsökkentéssel kell megszilárdítani Genfben héthónapos szünet után felújította munkáját az ENSZ leszerelési bizottsága. A tavaszi ülésszak figyelmének középpontjában továbbra is a mindenféle közegben végzett nukleáris kísérletek eltiltása és a vegyi fegyverek betiltása álL Mint a TASZSZ tudósítója megállapítja, az ülésszak olyan időpontban kezdte meg mun­káját, amikor tovább enyhült a nemzetközi feszültség, ja­vultak az államközi kapcsola­tok és ez arra a reményre jo­gosít fel, hogy a folyamat visszafordíthatatlanná tehető. Az ülésszakhoz intézett üze­netében Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára hangsúlyozta azoknak a problémáknak nem­zetközi jelentőségét, amelyek a leszerelési tárgyalások napi­rendjén szerepelnek. Kifejez­te azt a reményét, hogy a le­szerelési bizottság megbirkó­zik a közgyűlés által reábízott feladatokkal, s ezzel hozzájá­rul a béke és a stabilitás biz­tosításához az egész világon. A megnyitó ülésen felszólalt Alekszej Roscsin, a Szovjet­unió állandó képviselője. Hangoztatta, hogy a nemzet­közi feszültség enyhülését a fegyverzetek csökkentése és korlátozása révén katonai eny­hüléssel kell megszilárdítani, ez viszont csak valamennyi részvevő jóakaratával lehetsé­ges. A bizottság két fő felada­tával kapcsolatban rámutatott, hogy a tárgyalóasztalon fek­szik a szocialista országok konvenciótervezete, amely va­lamennyi vegyi fegyverfajta teljes betiltását­ helyezi kilá­tásba. Egyes nyugati államok azonban vonakodnak saját álláspontjuk konkrét kifejté­sétől, s ezzel akadályozzák bizottság munkájának haladá­­­sát. Ami a másik kérdést ille­ti, a Szovjetunió síkraszáll a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáért, beleértve a föld alattiakat is, és olyan nemzetközi megállapodás lét­rehozását javasolja, amely az ellenőrzés nemzeti eszközein alapul. Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága Dr. Ortutay Gyula elnökle­tével kedden a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett Varga Gáborné, az or­szággyűlés alelnöke és dr. Ga­­ramvölgyi Károly művelődési miniszterhelyettes is — a kép­viselők az alsófokú oktatás távlati irányelveiről tájéko­zódtak, Gosztonyi megvitatták — dr. János művelődés­­ügyi miniszterhelyettes előter­jesztésében — azt a Minisz­tertanács számára készített je­lentést, amely taglalja az al­sófokú oktatás alapvető fejlő­dési irányát, a személyi és tár­gyi feltételek alakulását. Közérdekű volt az ülés na­pirendjén szereplő másik té­ma is: a bizottság tagjai az iparművészet némény időszerű kérdését vették górcső alá. Dr. Simó Jenő művelődésügyi mi­niszterhelyettes tájékoztatójá­ban hangsúlyozta, hogy a ma­gyar iparművészet igen szá­mottevő, már-már ugrásszerű fejlődést ért el az elmúlt év­tizedekben. Kiteljesedett, el­mélyültebbé vált az 1972-ben egyetemi rangra emelt ipar­­művészeti főiskola művészne­velő munkája, oktató-nevelő tevékenysége fokozottabban alkalmazkodott a kor művé­szi, ipari fejlődéseinek körül­ményeihez, s művészi, techni­kai szempontból egyaránt jól­­képzett művészek százait bo­csátotta szárnyra. A tájékoztatót követő vita tartalmasságát jellemezte, hogy dr. Ortutay Gyula elnöki zárszavában kérte a Művelő­désügyi Minisztériumot, hogy az elhangzott javaslatokat, in­dítványokat és véleményeket hasznosítsa terveiben, elkép­zeléseiben. Többen sürgették a főiskolán végzett, diplomás iparművészek ipari szóinak” szaporítását, s „státu­el­hangzott egy adat: 800 végzett iparművésznek csak 10-15 szá­zaléka dolgozik az ipar kü­lönböző területein. Még né­hány jellemző szám: a Kön­­­nyűipari Minisztérium külön­böző vállalatainál 319-en dol­goznak tervezői beosztásban, s ebből mindössze 129-en végez­ték el az iparművészeti főis­kolát. Határozottabb intézke­déseket sürgettek a giccs, az ízlésromboló „műtárgy” vis­­­szaszorítására, s úgy foglaltak állást, hogy az iparművészet magas színtű intézményes irá­nyítása még nem tekinthető kielégítőnek­ . A vitában felszólalt Salamon Hugóné, Komárom megye or­szággyűlési képviselője is. Tatabányai robbantómesterek a Metró építésénél A Bányászati Kutató Inté­zet tatabányai robbantástech­nikai szakemberei már hat éve közreműködnek a Metró építésénél. Kizárólag erre célra épített különleges ■ rob­­a­bantási „recepteket” dolgoztak ki. Az egyik ilyen egyedi el­járás az úgynevezett köze­l­kí­mélő robbantás. Ez a mód­szer a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelel, mert csökkenti a külszíni létesítmé­nyekre veszélyes rengéshul­lámokat, megakadályozza a „mini-földrengést”. Különö­sen a kelet-nyugati Metró épí­tésénél, annak is a Duna alat­ti szakaszán vették gyakran igénybe a tatabányai szakem­berek új módszereit. Az észak­déli Metró építésénél is állan­dó ügyeletet tartanak most mindig bevetésre készen áll­nak a tatabányai robbantó­mesterek. Jelenleg olyan sza­kaszon veszik igénybe munká­jukat, ahol a fúrópajzsok al­kalmazása nem célszerű. Rés­falakat robbantanak és szá­mos célfeladat megoldására dol­goznak ki és vezetnek be új módszereket. Föld­zsilipeket helyeznek el, alatti spe­ciális robbantásokkal „eltün­tetnek a Metró építői elől minden olyan vasbeton ele­met, amely korábban ideigle­nes jelleggel készült. Emlékezés Tóth-Bucsoki Istvánra A 05-ről jelentik 3. oldal 4. oldal 5. oldal Mai számunkban: járási feladatok előtt Fotócellás vetésellenőrző CPS új vetőnépein Megyénk mezőgazdasági fény- és hangjelzéssel figyel­­üzemeiben megkezdődött a mezteti a vezetőt a vetés­közi kukorica vetése. A CPS nagy­­ben előforduló hibákra, a me­­igmándi központjába megér­­tyek, így gyorsan kijavíthatók, keztek az egyesült­ államokbeli A Bábolnai Kukoricaterme- IHC cégtől vásárolt CYCLO- l­ CPS — Közös Vállalat kö­­vetőgépek. A nagykapacitású, korica vetésterülete az idén a pneumatikusan működő gépe­ket a gyártó cég fotócellás ve­tésellenőrző és hibajelző ké­szülékekkel látta el. A fotó­cella a traktor vezetői fülké­jében elhelyezett monitoron tavalyi 126 ezer hektárról 226 ezer hektárra nőtt. A taggaz­daságok száma 152-re emelke­dett. A megnövekedett terüle­ten 276 komplex gépsorral dolgoznak. Szerelik a CYCLO-vetőgépeket a nagyigmándi szerelők Magyar—csehszlovák együttműködéssel? Érdekes terv a komáromi gyógyvíz felhasználásáról A komáromi gyógyfürdő fejlesztése fontos feladat. Ezért foglalkozik vele az Egész­ségügyi Minisztérium országos gyógyfürdőügyi főosztálya. A téma szóba került a lengyel­­országi Gliwicében, a szociá­lis­ országok gyógyfürdőügyi igazgatóinak legutóbb lezajlott tanácskozásán is, ahol olyan fontos kérdéseket tárgyaltak meg, mint például a tudomá­nyos együttműködés to­vábbi lehetőségei, a szana­tóriumi kölcsönös üdülte­tés, valamint a szocialis­ta országok kooperációja a gyógyfürdők fejlesztésében, a gyógyvizek hatékonyabb fel­­használásában. Gliwicében kezdődtek meg azok a tárgyalások is, ame­lyeknek eredménye lehet komáromi gyógyvíz magyar— a csehszlovák együttműködés­ben megvalósuló hasznosítása. Az országos gyógyfürdőügyi fő­osztály szervezési segítséget ad az elképzelésekhez. Az együtt­működésről részletes terveze­tet készítettek, és elküldték a csehszlovák Thermal Vállalat pozsonyi igazgatóságának. A gliwicei tanácskozáson figyelemre méltó elképzelések­ről tárgyaltak Thermál Vállalat a pozsonyi vezetőivel. Komárom gyógyvizét ugyanis a hazai­ látogatókon kívül Ko­márnéból és környékéről, va­lamint a határmenti ipari te­rületeken dolgozók közül is sokan felkeresik, és gyógyu­lást találnak itt — ezért érde­kelt a csehszlovák partner a kooperációban. Az együttműködés lehetősé­geit megteremtették. Az or­szágos gyógyfürdőügyi főosz­tály vezetője, dr. Vadász Gyu­la műszaki és gazdasági szak­emberekkel a közeljövőben Komáromba látogat. A városi tanács vezetőivel, a megyei és az ügyben érdekelt vezető szakemberekkel beszélik meg, milyen módon lehet gyógyfürdőt kialakítani fedett Ko­máromban. Szóba kerülnek az esetleges magyar—csehszlovák együttműködésben megvalósít­­ható fejlesztési tervek is. Belorussz mérnökök minden eddiginél na­gyont mere­t­­es teljesítményű, 120 tonna (!) te­herbírású tehergépkocsit ter­veztek. Az új konstrukció kí­sérleti példányai már elkészül­tek. A hatalmas teherjármű vontatóból és nyerges pótko­csiból áll. Gázturbinás, 1300 lóerős hajtóműve 800 kilowatt teljesítményű egyenfeszültsé­gű generátort forgat, amely árammal látja el a kerekekbe épített elektromotorokat. gép..feminc*írás 120 tonna ter­­­hével óriáské­i­i 60 kilométe­res sebességgel haladhat. A pótkocsi terhének kiürítéséhez mindössze 12 másodperc szük­séges. A Szovjetunió külszíni fejtésű bányavidékein állítják először munkába a gázturbi­nás teherautót, melynek gumi­abroncsa kétszer olyan magas, mint egy személygépkocsi. A szakemberek már dolgoznak egy még hatalmasabb, 180 tonnás típus tervein. Évente nyo­l-tíz kirándítás A Dorogi Bányagépgyárban évente nyolc-tíz kirándulást szerveznek a gázok számára, szocialista bk­­ellátogatnak az ország különböző részeire. Az egyik csoport legközelebb Gemencre utazik. Már szervezik az első kül­földi túrát is. Az őszön a Lip­csei Vásárra 23 jelentkezőt utaznak. Eddig tartanak szá­mon, de az érdeklődés tovább fokozódik. A belföldi kirándulások költségének fedezéséhez az üzemi szakszervezeti bizottság esetenként hozzájárul.

Next